Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-12-31 / 53. szám
3 bért biz. tag hasontárgyu indítványát mellőzendőnek s ezen ügyben az országgyűléshez intézendő feliratot szükségtelennek tartja, végleg befejezte — a beadott indítványt el nem fogadja és felette napirendre tér“. Zemplén vármegye közönségének II. Rá- kóczy Ferencz szülőházának az állam által leendő megvásárlása iránt a kormányhoz intézett felirata hasonszellemü felirattal tá- mogattatik. — A kereskedelemügyi miniszter leirata Hollós Jakab budapesti lakosnak adott előmunkálati engedély tárgyában tudomásul vétetett. A „Tiszabecsi Rákóczy-szobor“ alap számadásai jóváhagyás végett felterjesztettek. Alispán előterjesztése folytán az uj avasi járásban egy állatorvosi állás rendszeresítése tárgyában felirat küldése határoz- tatott a földmivelésügyi miniszterhez. Dr. Rooz Elemér felebbezése a nagykárolyi I. egészségügyi körorvos választása ellen — elutasittatott. Városunk képviselőtestületének a városi közkórház igazgató-főorvosa és alorvosai fizetésének emelése, a Nagykároly—peéri h. é. vasút segélyezése s néhai Kaufmann Márton-féle alapítvány tárgyában jóváhagyattak. Csanálos község képviselőtestületének határozata a róm. kalh. templom kerítése s a plébánia javítása költségelőirányzata tárgyában Rónay István, Hrabovszky István, Chol- noky Imre és Uosvay alispán felszólalása után megsemmisittetett, N. Szabó Albert felebbezése Csanálos község 1904. évi zárszámadása ellen visszautasittatott. A többi tárgyak az előadói, állandó választmányi s jegyzői nyugdijválasztmányi javaslatok szerint tárgyaltattak le minden felszólalás nélkül, úgy, hogy a 229 pontból álló tárgysorozattal már 12 órára végzett a közgyűlés. Gyűlés végén a főispán tiszteletbeli szol- gabiróvá Madarassy Lászlót, tb. aiügyészekké Dr. Antal Istvánt és Dr. Gózner Eleket, tb. járásorvossá Dr. Roóz Elemért, tb. aljegyzővé Dr. Melinda Lászlót nevezte ki s miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Debreczeni István és Reök Gyula küldettek ki, a közgyűlés berekesztetett. Gyözedelmi ünnep. Rendkívüli, sőt páratlan esemény színhelye volt e hó 28-án városunkban a gör. kath. magyar egyház szép temploma. Ezen egyház ismert, nemzeti fontosságú ügyében hozott legmagasabb pápai döntés ünnepélyes foganatosítása történt meg lélekemelő szertartással. A nevezetes aktus végzésére Dr. Boro- missza Tibor szatmári püspök nyert apostoli megbízatást s e czélból decz. 28-án d. e. a 10 órás vonattal érkezett városunkba. A pályaudvaron nagy és díszes közönség jelent meg a püspök fogadására, kit Somossy Miklós, mint a nagykárolyi gör. kath. magyar hitközség világi elnöke, üdvözölt rövid beszéddel. A püspök válaszában kifejezte, milyen lelki örömmel sietett a nemes ügy befejezésére. Főispánunk fogatára szállva, hosszú kocsisor kíséretében indult meg a püspök a kegyesrendi társházba, hol csakhamar megjelentek előtte az illető felek. A munkácsi püspök részéről Lengyel Endre prépost, haj- dudorogi püspöki helynök, a nagyváradi román püspökség megbízottjaként Dr. Laurán Ágoston püspöki helynök, a nagykárolyi hitközség képviseletében Somossy Miklós világi elnök és Orosz János főgondnok. Az okmányok felolvasása s a szükséges nyilatkozatok megtétele után a jegyzőkönyv aláíratott s ekkor a bizottság a templomba vonult, melyet zsuffolásig megtöltött az intelligens közönség, melynek soraiban ott volt Dr. Falussy Árpád főispán, Papp Béla országgyűlési képviselő, Debreczeni István polgármester, Demidor Ignácz rendőrkapitány, Hetey Ábrahám főjegyző, a függetlenségi párt teljes tisztikara élén Dr. Adler Adolf pártelnökkel, a piarista-rend házfönöke és több tanára, a helyi lapok szerkesztői, testületek képviselői stb. stb. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Dr. Hámon Róbert szatmári püspöki titkár a szószékről felolvasta a pápai Brévét, melyet a közönség tiszteletteljesen, állva hallgatott meg. A felolvasott ítélet alapján Dr. Boromissza Tibor püspök, az oltár előtt állva, teljes főpapi díszben, a pásztorbottal kezében, beszédet tartván, kimondotta, hogy e naptól és ez órától fogva a hitközség a munkácsi egyházmegye kebelébe tartozik; meleg szavakkal méltányolta a hitközség nemes küzdelmében való rendithetlen kitartást és utalt az elért sikernek messze jövőbe kiható nemzeti fontosságára; a püspöki áldás után Lengyel Endre prépost hálaadó dicséneket intonált, melyet igen kedves módon kisért a jól betanított gyermek-énekkar. Végül a dalárda s az egész templomi közönség lelkes buzgósággal énekelte a Hymnust. A nevezetes és külsőségeiben fényes aktus után az egyháztanács testületileg tisztelgett és köszönte meg Boromissza püspök és Lengyel prépost szives fáradozását. A precedens nélkül való egyházpolitikai esetre a jövőben nyilván sok hivatkozás történik majd. Ezért nem tartjuk fölöslegesnek röviden újra ismertetni az előzményeket. A nagykárolyi gör. kath. magyar hitközség sajuálatos tévedésből elszakittatott az az ősi munkácsi anya-egyházmegyéből 1824- ben, midőn abból a nagyváradi román püspökség kikerékittetett. Ennek folytán a hitközség visszás helyzetbe jutott, mert tiszta fajmagyar létére sem nyelvre, sem szertartásra nem egyezett az egyházi fönhatóságává vált román püspökséggel. Hogy e nehezen viselt ferde helyzetből szabadulhasson, 1902. májusban, lelkészének halála alkalmából, alaposan indokolt kérvénynyel fordult az egyház a nagyváradi román püspökséghez, kérve annak kötelékéből való elbocsáttatását, hogy visszajuthasson oda, hol a vele származásra, nyelvre, érzületre azonos igaz magyar hittestvérei körében lelki megnyugvását találhatja. A jogos kérelem nemhogy meghallgatást nem nyert, de mintegy annak megtorlásául, a nemzetiségi hatalom egy oláh papot nevezett ki és küldött a magyar hitközségre. Az elkeseredett felháborodás kitört. A hitközség egyhangú határozattal tiltakozott a merénylet ellen, kimondván, hogy kész, ha kell, országos botránynyal megakadályozni tervezett eloláhositását, a kinevezett oláh papot sem a templomba, sem az iskolába, sem a papiakra be nem bocsájtja. Szavát férfias szilárdsággal meg is állotta, úgy, hogy a kinevezett lelkész csak rendőri karhatalommal és zártörés utján birt bejutni a templom üres falai közé, mig a lelkes hívek s hozzájuk csatlakozva a város egész intelligentiája, emlékezetes jelenetben tüntetett az atrocitás ellen. Még aznap küldöttség sietett Budapestre, a román lelkész visszahivatását kieszközölni, amit sikerült is nyomban elérnie. Ekkor jelent meg a „Nemzeti küzdelem“ czimü röpirat, melyet a hitközség megbízásából, a hazafias közvélemény informálása czéljából a küzdelem szellemi vezére Somossy Miklós irt meg hivatott tollal, A röpirat országos feltűnést keltett. A képviselőházban napokig ott röpködött a zöld füzet minden képviselő kezében. A napilapok vezérczikkekben és hasábokon át méltányolták s a sajtó és politikai közélet tekintélyei siettek rokonérzésüknek kifejezést adni. Az ellenfél részéről megindult a sajtó- háború, melynek támadásait Somossy már mint az egyház választott világi elnöke verte vissza. A nagyváradi püspök merev ellentállása s a sürü miniszterváltozások évekig késleltették az ügy elintézését. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága is felirattal fordult az országgyűléshez, de a közbejött politikai válság ismét elodázta a megoldást. A nemzetiségeket legyezgető darabont kormánytól különben sem lehetett remélni a hazafias küzdelem támogatását. Nem maradt más hátra, mint a felségfolyamodvány s miután arra a legfelsőbb kézjegyet kinyerni sikerült, a római pápai szentszék döntését kérni. Ezzel az egyházpolitikai kérdés diplomá- cziai térre tereltetett. Megindultak a nehézmenetű, hosszadalmas tárgyalások, amelyek során a nagykárolyi hitközségnek nemcsak írással, de ismételt személyes odajárulással is kellett Rómában kivédnie a maga igazát. Itt meg kell jegyeznünk, hogy Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter főispánunk interventiója folytán személyesen járt ezen csekélynek látszó, de óriási fontosságú ügyben Vaszary Kolos herczeg- primásnál, ki dr. Kohl Medárd czimzetes püspök titkárát egyenesen ezen ügy sikeresi- tése czéljából küldötte le Rómába. Tehát a mostani kormány volt az, amely a szentszéknél a kedvező eldöntést kieszközölte. X. Pius pápa Ő szentsége a meghozott, kedvező döntés után maga is megjegyezte: „Ma olyan magyar ügyet írtam alá, amelynek a magyarok örvendeni fognak.“ A város, a vármegye s a nemzeti közvélemény üdvözlő szerencsekivánataihoz csatoljuk a miénket is. Isten áldása kisérje a nemes gondolkodású, hazafias egyházat s annak álltalánosan ismert és elismert szellemi és erkölcsi vezéreit! Egy visszavont indítvány. N. Szabó Albert dr. vármegyei bizottsági tag azon indítványát, bogy a vármegye Ő felségéhez 60 éves uralkodási jubileuma alkalmából hódoló feliratot intézzen, 25,964—1908. sz. a. beadott kérvényével visszavonta. Az idevonatkozó beadvány igy „szól: Tekintetes alispán ur! Ö felsége 60 éves uralkodói jubileuma alkalmából intézendő hódoló felirat tárgyában beadott indítványomat visszavonom. Indítványom visszavonásának indoka az, hogy a nagykárolyi függetlenségi párt és a vármegyei függetlenségi párt elnöke ellene nyilatkozván, a többség biztosítottnak nem látszik ; egy ily természetű indítvány egy udvariassági tény pedig, kivált ha az uralkodó személyével áll kapcsolatban, nem tehető ki az esetleges leszavazásnak. Tisztelettel N. Szabó Albert. Ugyancsak ezen indokolással körlevelet is bocsátott ki nevezett bizottsági tag, eljárásának mentegetésére, melyben a parlamentet, az országos függetlenségi pártot és különösen Kossuth Ferencz minisztert, mint ez utóbbi párt elnökét támadja. Ezen körlevelet olvasva, most már igazán sajnáljuk, hogy indítványozó indítványát a közvélemény nyomása alatt visszavonta, mert ha ez meg nem történik, a vármegye irányadó embereitől meghallotta volna, hogy indítványáról miként vélekednek. Amit indítványa visszavonásával annak beadásán expiált, azt körleveleivel még jobban elrontotta. Ebből látszik azon közmondás igazsága, hogy „egyik hiba szüli a másikat“. HÍREK. — Személyi hírek. Özv. Károlyi Istvánná grófné f. hó 28-án téli tartózkodásra a fővárosba utazott. — Az elmúlt hét ünnepnapjain Dr. Edth Ferencz törvényszékünk elnöke, Dr. Já$zi Viktor jogakadémiai tanár és Dr. Blum Ödön egészségügyi főfelügyelő tartózkodtak városunkban családjuk körében. — Meghívó. A „Nagykárolyi Kerületi Függetlenségi és 48-as Kör“ 1909. január 8-án délután 4 órakor az ipartestület helyiségében tartja meg alakuló közgyűlését, melyre a kör igen tisztelt tagjai ezúton is meghivatnak. Tárgyak: 1. A jóváhagyott alapszabályok bemutatása. 2. Elnök, két alelnök.
