Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-12-31 / 53. szám
XXV. évfolyam. Nagykároly, 1908. deczember 31. 53. szám. NAGYKÁROU És VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. I^ecgjeiertik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . Negyedévre Egyes szám 81— kor. j 4'- . 2— , -•20 , Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben) szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Az „iparügyek“ rovat vezetője: Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési felhívás! Mióta a „Nagykároly és Vidéke“ kilépett a közélet terére, hogy szeretett hazánk boldogulása, előhaladása és felvirágoztatásának nagy eszméjéhez habár csak egy porszemmel is hozzájárulhasson, azóta szüntelenül csak egyetlen elvet szolgált: az országos függetlenségi és 48-as párt elveit, mert egyedül ezen elvek szolgálatában vélte feltalálni kitűzött czéljának valódi eszközeit. Ezeket az elveket szolgáltuk legjobb tudásunkkal, teljes erőnkkel, nem térve el azoktól akkor sem, midőn csak üldöztetés és mellőzés volt osztályrészünk és akkor sem, midőn pártunk uralomra jutott. Nem féltünk az üldöztetéstől, nem kértünk az előnyökből. Önzetlenül és mindenkitől függetlenül szolgáljuk ezután is úgy, mint eddig, pártunk nemes és szent czéljait a magunk csekély erejé- i vei mindaddig, mig azok egyéni meggyőződésünkkel ellentétbe nem kerülnek. Mert feltett czélunk, hogy mindaddig, mig a mai kormány politikáját szeretett hazánk boldogulása és előhaladása tekintetében üdvösnek és hasznosnak látjuk, szívesen támogatjuk, de egy pillanatig sem fogunk habozni, hogy ellenzéki álláspontra helyezkedjünk, ha annak szükségét látni fogjuk. Másik kitűzött czélunk, amely lapunk alapításának tulajdonképeni indító oka volt, tudniillik Nagykároly város szükebb érdekeinek hathatós megvédése, épen oly meleg érdeklődésünk tárgyát fogja képezni ezután is, mint eddig és igyekezni fogunk városunk jól felfogott érdekeit épen oly támogatásban részesíteni, mint tettük azt a múltban nemcsak jóindulatú tanácsokkal és tervekkel, de ha szükséges, a kritika erős fegyverével is! Éhez a munkához kérjük a közönség támogatását s különösen kérjük azt lapunk politikai elvtársaitól, akiknek lapunk mindenkor a legszívesebben rendelkezésére fog állani. Szépirodalmi rovatunkat az eddigi nívón kívánjuk fentartani és hogy ezen ígéretünket teljesíthetjük, bizonyítja munkatársaink díszes gárdája, kik közé városunk és vidékének legjobb toliforgatói tartoznak. Hírrovatunkban ezután is igyekszünk közönségünket a megtörtént eseményekről és a tudnivalókról kimerítően tájékoztatni. Ismételten kérjük a szives támogatást ! Előfizetési árak: Egész évre .... 8 K. Félévre . . . . . 4 K. Negyedévre .... 2 K. A „Nagykároly és Vidéke“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Újévkor. * Nagykároly, 1906. decz. 31. Még nehány óra ... és az 1908-ik esztendő is eltűnik a végtelen semmiségbe. Eltűnik örökre, visszavonhatlanul! Az idők végtelen kerekén egy lencseszem ismét leesik és mi öregebbek lettünk egy évvel! Mily csekély és mégis milyen nagy idő egy év! A népek életében csak egy pillanat, amely azonban olykor egy egész történelmet jelent! Mennyi meghiúsult reményt, mennyi kielégítetlen vágyat, mennyi szenvedést és nyomort visz magával az örök megsemmisülésbe a már végső perczeit élő esztendő! És az élet nagy forgatagában lezáródik egy lap. Egy lap, melyre a történelem kérlelhetlen szigorúsággal jegyzi fel a lefolyt eseményeket a maguk rideg valóságában, hogy majdan a késő unokák meg tudják Ítélni, vájjon miként dolgoztunk, vájjon mit alkottunk az ő javukra, az ő boldogulásukra. Az egyes egyén életében is számottevő tényező az évforduló. A gondos, előrelátó gazda e napon számot vet magával, vájjon mit hozott neki a lefolyt év, vájjon nehéz munkája mily gyümölcsöt termett s mily kilátásai vannak a jövőben. A kereskedő mérleget készít s a „tartozik“ és „követel“ rovatait hasonlitgatja össze, hogy abból az elmúlt év üzleti eredményét megtudja s anyagi gyarapodásának vagy csökkenésének esélyeiből következtethessen üzletének szilárdságára. A hivatalokban mindenütt lezárják az előző év aktaszámait s az élet minden fázisában számot vetnek a beállott változással. A nemzetek életére nézve is kihatással van az évforduló. A politika nagy i útvesztőjében is ott, ahol a népek millióinak sorsát intézik, talán egy perezre megállnak s egy röpke pillantással végigtekintenek az elmúlt év napjain. Hiszen a nemzetek millióinak boldogulása, jóléte épen attól függ, vájjon a tűnő évek gyorsan suhanó napjait miként tudjuk úgy felhasználni, hogy abból a nagy érdekcsoportra, a népek összeségére minél több jó, minél több előny hára- moljék. A múltak tapasztalatai adják meg erre nézve a döntő tényezőt s ezek mutatják meg a helyes irányt. Ezeknek leszürődéséből tudjuk megállapítani azt, vájjon helyesen és jól dolgoztunk-e, vagy egy soha vissza nem hozható évet fecséreltünk el üres semmiségekre. U Ha számot vetünk magunkkal, ha végig tekintünk a lefolyt 1908-ik éven, a magyar nemzet szempontjából ennek az évnek elmúltán legkevésbbé sincsen miért búsulnunk. Bár nem fordultak elő oly lényeges döntő kérdések, melyek a nemzet életére nézve nagy hatással lettek volna s egész az utóbbi napokig a „szürke évek“ közé tartozott és a politikai bizonytalanság közepette tojás- tánezot járva a függő kérdések egész légiója között, már-már azt hittük, hogy ez az esztendő lesz az, mely a mai viszonyok között eléggé simán fog lezáródni, de az utóbbi napok eseményei annyira felkavarták a függő ügyeket, hogy valósággal döntő fontosságuakká váltak s ezt az évet a leggondterhesebb évek közé avatták. A haldokló esztendő oly forrongást hagy maga után, amely a nemzet minden rétegében érezteti hatását. A féltékenyen takargatott nagy kérdések egyszerre oly erővel nyomultak előtérbe, hogy azokat többé visszaszorítani nem lehet s csakis a teljes és radikális megoldás az egyedüli mód, amely képes lesz a normális viszonyokat helyreállítani. A nemzet jövőjére nézve oly rendkívüli fontosságú ügyek várnak az újévben megoldásra, amelyek hivatva lesznek egész politikai, sőt társadalmi életünket átváltoztatni, milyenek: az általános választói jog megalkotása, a katonai kérdések elintézése, az önálló magyar nemzeti bank létrehozása. Vájjon mit hoz az újév? Vájjon ezek a nagy, talán évszázadokra kiható kérdések miként fognak
