Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-05-14 / 20. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. o IPAROSOK LAPJA A Nagykárolyi Ipartestület hivatalos közlönye. A kisipar fejlesztése. in. Az osztrák iparfejlesztő intézeteknek czélja ugyanis mindazon kérdésekben és stádiumokban, a melyeket felsoroltunk a kisiparnak segítségére lenni, főleg a minta üzemek és kipróbálások tekintetében a kisiparost tanácsadókig támogatni és szakértelmét fejleszteni. Az intézetek az egyes iparcsoportoknak főleg a következő kérdésekben állanak rendelkezésére, illetőleg ez intézeteknek a következők a föladatai: 1. Nyersanyagot kipróbálni és kipróbált uj anyagokat bevezetni. 2. Bizonyos beszerzési forrásokra nézve véleményt adni. B. A nyersanyag feldolgozásának módját és az e czélra szolgáló segédeszközöket a tudomány mai haladásával összhangzásba hozni. 4. A technológiai ismeretek terjesztését az iparosság legszélesebb rétegeiben hathatósan előmozdítani. 5. Az ipartelepek kész termékeit minőség és elhelyezhető képesség szempontjából megvizsgálni és. 6. uj munka-metódusokat, ennek előmozdítására szolgáló uj segédeszközöket és uj ipari tárgyak előállítását biztosítani. Ilyen iparfejlesztő intézet működik Ausztriában a központi bécsi intézeten fölül Prágában, Reichenbergben, Brünnben, Innsbruckban, Roveretóban, Grazban, Bozen ben, Görzben, Triesztben és Klagenfurtban, ezekhez járul a galicziai, lembergi iparfejlesztési, liga és a Laibach, Linz, Troppau, Krakkó és Salzburg városokban keletkezett legújabb intézetek. A központ egységes vezetése alatt tehát egyelőre 16 tartományi központi intézet működik. Az iparfejlesztési központi tanácson felül az iparfejlesztési intézeteket az úgynevezett szövetkezeti instruktorok is támogatják, a kik az egyenes iparosokat tanácscsal látják el és kérelmeik elintézését az illetékes központi intézeteknél véleményezik. Az iparfejlesztési intézetek munkaköre különben — preczize kifejezve — a következő: 1. gépcsarnokot tartanak fönn a legkelendőbb munkagépek és motorok bemutatására, kipróbálására és alkalmazására; ezekből a gépekből és eszközökből vándor-kiállitásokat is rendeznek oly községekbe, a melyeknek területén a lakosság kisebb számára való tekintettel állandó kiállítások nem fizethetnék ki magukat. 2. Felvilágosításokat és szaktanácsot adnak minden ipari kérdésben, technikai, közigazgatási, közszállitási ügyekben; könyvtárt tartanak fönn az újabb ismeretek terjesztésére: előadásokat tartanak, vándor-tanfolyamokat mesterek és legények számára és külön tanfolyamokat kereskedelmi ismeretek terjesztésére. 3. Létesítik, ellenőrzik és fejlesztik az ipari kereseti és termelőszövetkezeteket, különös súlyt helyezvén a hitel- szövetkezetekre, az ipari üzem-szövetkezetekre (gewerbliche Betriebsgenossenschaften) és a gépadományozásra. 4. Érdekes módja van a nyersanyag beszerzési szolgálatának, melyre külön egyesületek alakulnak. A nyersanyag tömeges beszerzési előnyei is- ismeretesek, itt nemcsak az ipari kartellek elleni védelemről van szó, hanem arról is, hogy a kisemberek legszélesebb rétegei közé csak is jól megválasztott és a tüzpróbát már kiállott anyagokhoz jussanak. 5. A termelés előmozdítására szolgálnak a közös termelőszövetkezetek. 6. A raktárszövetkezetek a termelt áruk jobb eladását czélozzák és az | áruházak előnyeit egyesítik magukban. Czéljaik előmozdítására szintén kaptak több ízben segélyt. 7. A Gevverbeförderungs-Dienst jelentékeny előmozdítja a közös szállítások és főleg a hadseregszállitások ügyét, az erre a czélra időlegesen, yagy állandóan szövetkezett kisiparosokat gépekkel és kölcsönökkel támogatja versenyképességük minél hatályosabbá tétele szempontjából. Ez a szolgálat az öszes ipari intézményeknél közös; a hivatalos közleményekben kiadott jelszó szerint azon- , ban az a törekvés, hogy ebben az irányban csak lépésröl-lépésre megfontoltan kell előrehaladni — lehetőleg az összes iparfejlesztési intézményekkel (múzeumok, iskolák, testületek) karöltve. (Folyt, köv.) IPARI HÍREK. — Iparosok továbbképző tanfolyamai. A kereskedelmi miniszter rendeletére i a teknológiai iparmuzeumban rendezett ipa- ! rostán folyamokat teljesen rendszeresítették és rövid időn belül az összes iparágak művelőinek alkalmat adnak arra, hogy ezeken az ipartanfolyamokon szakszerüleg továbbképezhessék magukat. Legutóbb két rendkívül fontos tanfolyam nyílt meg, az egyik a férfiruha-konfekciósok tanfolyama, a másik pedig a czipészipari segédek tanfolyama. A férfiruha-konfekciós iparosok tanfolyamán 21 hallgató vesz részt, a kik a szabászaton kivűl a munkamegosztást is megtanulják, még pedig gyakorlatilag, úgy hogy előkelő fővárosi konfekciósczégek szívességéből a konfekciós ruha tömegczikk gyanánt való gyártásában is gyakorolják magukat. — Az ipar törvénytervezet bíráló munkájának előkészítése. A debreczeni kerületi keresk. és iparkamara a végből, hogy az ipartörvény tervezet bíráló munkájában a kamara hét vármegyés kerületének minden illetékes tényezője <és érdekeltsége eredményesen részt vegyen és hogy a szétágazó munka mindenütt egységes nyomokon a Tervezet elvi rendelkezései körül mozogjon, a kamara a Tervezet szétbontott anyagát kérdő ivek s azok anyaga három csoportra oszlik: I. Általános iparjog. II. Iparoktatás. III. Munkás védelem. — A bankkamatláb leszállítása. A Magyar-Osztr. Bank főtanácsa legutóbb Budapesten tartott ülésében a bankrátát leszállította 4 százalékra. Ezzel a másfél év óta nem élvezett kamatlábbal a magyar pénz- piacz és vele egész közgazdasági életünk ismét visszajut a rendes mederbe, a honnan nem a mi hibánk, hanem a nemzetközi komplikácziók zökkentették ki. Most tehát ismét szabad a pálya. Az olcsó kamatláb kétségkívül ismét buzditólag fog hatni a kereskedelemre, iparra és általában a vállalkozásra. Magyar királyi államvasutak. Üzletvezetőség: Szeged. 10,253—1908. szám. Pályázati hirdetmény. A Vinkovcze állomáson megüresedő pályaudvari rr bérletére ezennel nyilvános pályázat lürdet- tetik. A bérlet fenti vendéglőre nézve 1908. október hó l-jével veszi kezdetét és tart ezen időponttól számitott öt éven at, vagyis 1913. szeptember hó 30-ig. Bérlőnek a következő helyiségek bocsáttatnak rendelkezésére: A) földszinten: 1—II. oszt. étterem területe 74'06 m2 III. . * „ 48-36 „ Tálaló területe .....................20'46 „ B) emeleten : nagy szoba területe 1 1 1 1 1 1 1 1 2T60 21-60 20-90 20-90 15-19 8-12 24000 pinczeszoba „ konyha „ cselédszoba „ kamara „ padlás „ . . ij4U'(JU „ m. es i pincze 70 mä. Az egy koronás bélyeggel ellátott és „Ajánlat a magyar királyi államvasutak fönt kiirt Vinkovcze állomása pályaudvarán levő vendéglő-üzletre“ felirattal ellátott, lepecsételt, borítékba zárt, nemkülönben kellő okmányokkal felszerelt ajánlatok 1908. junins 16-án déli 12 óráig az alulirt üzletvezetöség általános osztálya főnökénél (üzletvezetőségi palota I. emelet, 21. sz. ajtó) vagy személyesen, vagy kir. posta utján benyújtandók. Bánatpénz fejében a bérletre 200 azaz kettő száz korona készpénzben vagy állami letétre alkalmas értékpapírokban a szegedi üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál 1908. évi junius hó 15-én déli 12 óráig vagy személyesen, vagy kir. posta utján beküldendő. Az értékpapírok a budapesti vagy bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett, 14 napnál nem régibb, a napi értéket meg nem haladó napi árfolyam csak 90°/0 szerinti értékben számíttatnak. Készpénzben letett összeg után kamat nem fizettetik. Az ajánlatban a letétel megtörténte megemlítendő ugyan, de a letétről nyert elismervény nem csatolandó. A vendéglőbérletre vonatkozó feltételek a nevezett üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályban (Zsotér-ház II. emelet, 4. sz.) a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők, miért is az ajánlattevőkről fel-" tételeztetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A fentebbi feltételtől, vagy a kitűzött határidőn túl beérkezett ajánlatok, továbbá olyan ajánlatok, melyek táviratilag tétetnek s végüf olyanok, melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlatok között a választás szabadon, a bérösszegre való tekintet nélkül történik. Szeged, 1908. márczius hó. 2—8 Az üzletvezetöség. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
