Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-11-12 / 46. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ

3

hangzottak nagyobb érzelmi benyomást gyakorolnak a laikus egyénekből álló bírákra mint azokra, akik a jogszabályok megtisztult szemüvegén keresztül nézik az elbírálandó cselekményt. Egy-egy szenzácziősabb ügyvédi védöbeszédnek sikere sokkal nagyobb az esküdtszék előtt, mint a legélesebb logikával, de talán kevesebb szóvirággal előadott vádbeszédnek.

De ezek a jelenségek mégsem esnek oly szigorú megbirálás alá, mert hiszen igaz, hogy a jog körében működő szakemberek érzékét mélyen sértheti az igazságtalannak vélt ítélet, de a nagyközönségre nézve az esküdtek igazmondására alapított Ítélet feltétlenül nagy hatással van és azt a meggyőződést kelti benne, hogy az esküdtek igaz lelkiismeretük és meggyőződésüknek megfelelöleg Ítélkeztek s ez az oka annak, hogy egy-egy szenzá- cziót keltő ítélet hallatára sem hangzanak fel megjegyzések a közönség köréből.

Hanem a Polónyi— Lengyel-féle pörben az esküdtek szereplése mégis annyira szégyenteljes, a milyenre még eset nem volt.

Midőn az esküdtek bírói széküket elfoglalják, esküt tesznek arra, hogy legjobb meggyőződésük és lelkiismeretük szerint fognak Ítéletet hozni. És ime, mit kellett tapasztalnunk? Azt, hogy az Ítélkező esküdtek utólagosan, az Ítélet elhangzása után, közjegyzői okiratban kijelentik, hogy ők a marasztaló verdiktet meggyőződésük ellenére, pressió hatása alatt hozták meg, holott szabad akaratukból folyólag talán egészen másképen határoztak volna!

Hát szabad az ilyennek megtörténnie ?

Hát az emberek legfőbb anyagi és erkölcsi javai felett lehet ilyen köny- nyelmüen ítélkezni? Lehet-e egy bírói testület felett akkora befolyást gyakorolni, hogy teljesen ellenkező Ítéletet hozhasson ?

Ha csakugyan történtek ilyen kisérmáglyáknak fel-fellobbanó lángja, az iszonyú csendet a halálra kinzottaknak hörgése és szivettépő éneklése. Oh de a hosszú tétlenségre kárhoztatott, mély álomba kényszeri- tett emberiség lassanként öntudatra ébredt, a nagy reformátoroknak Luthernek, Zwinglinek és Kálvinnak fáradhatatlan tevékenysége, elszántsága és bátorsága lánggá fejlesztette az emberiség szivében azt az isteni szikrát, melyet maga a Teremtő lehelt belé s ennek lángjánál és fényénél megtalálta a tökéletesedés, az értelem szent ösvényét, amelyen haladni erény, kötelesség, amelyet elhagyni bűn.

Meg virradt s a reformáczió áldott napja hintette szét sugarát. A mai napon október 31-én 391. éve annak, hogy Luther az észnek, a felvilágosult értelemnek félelmetes kalapácsával megdöngette a pápai hatalomnak hatalmas s bevehetetlennek tartott várkapuját. S ime az az első ütésre óriási rést kapott, mely résen beömölve a reformáczió napjának fénye, a szunnyadókat felébresztette, visszaadta az embereknek látásukat, a béklyóba vert lelkiismereti szabadságot feloldotta bilincseiből, a lánczravert evangélium szabadon szárnyalva ezreket és ezreket hódított meg s avatott fel a világosság fiaivá s e hóditó munkája tart ma is.

A lelkiismeti szabadságnak, az értelemnek, a felvilágosodásnak, a reformácziónak fényes dicső, magasztos diadalát ünnepeljük

letek, követelni kell, hogy nevezzék meg az esküdt urak azokat, kik ezt velük szemben megkísérelték s az illetőket kérdőre kell vonni és alaposan megmutatni nekik, hogy az egyéni szabadságot és meggyőződést senkivel, de annál kevésbé az esküdtekkel szemben terrorizálni nem szabad. Mert igen könnyen megtörténhet, hogy oly helyrehozhatatlan bajok származhatnak egy ilyen lelkiismeretlen Ítéletből, amelyet a felsőbb bíróságnak sem áll módjában reparálni.

A Curia Ítélete megbélyegzi az esküdteket akkor, midőn őket az újabb ítélethozataltól kizárja s ez az egyesekre nézve mindenesetre méltó bünhödés, de gondoskodni kellene a törvényhozásnak arról is, hogy többé hasonló esetek elő ne fordulhassanak, mert még egy ily eset — az esküdtszéki intézmény csődjéhez fog vezetni.

HÍREK.

— Meghívás. 8438—1908. K. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1908. évi november hó 15-ik napján délelőtti 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1908. nov. 10-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. A vármegyei törvény- hatósági bizottság által jóváhagyott „Nagykároly r. t. város szervezeti szabályrendelete“ VII. Módositás-ának kihirdetése ; s ugyanezen szervezeti szabályrendeletnek az orvosok s az állatorvosra vonatkozó részének a 124,205/8. B. M. sz. körrendelet s a 18—1908. kgy. sz. véghatározat értelmében leendő VIII. módosítása. (8285—1908. k. sz.; fj.) 2. A városi 1907. évi zárszámadás törvényhatósági jóváhagyásának bejelentése s Serly György városi pénztárnok tiszti biztosítékának kiutalása. (8262., 8320—1998. k. sz.; kj.) 3. Városi számvevő előterjesztése az 1908. évi költség- vetés keretén belül hitelátruházás engedélyezése iránt. (8421—1908. k. sz.; kj.) 4. Polgármester előterjesztése a 29—1908. kgy. sz. véghatározat oly megváltoztatása iránt, hogy a laktanyánál átalakított hivatalos helyiségekbe a városi adóhivatal helyeztessék át. (6856—1907. k. sz.; kj.) 5. Plachy Gyula és társai kérelme a pénzügyigazgatósági épüe napon. Hálatelt szívvel s az Isten mér- hetlen jósága és szeretete, eme kibeszélhe- tetlen jeleitől áthatva, imádó érzelemmel emlékezzünk a mi mennyei Atyánkról, ki nem hagyott bennünket sötétségben téve- lyegni, hanem az ő végéremehetetlen bölcsességéből s irántunk viseltetett szeretetéből kifolyólag földerítette ránk a reformácziónak fénylő napját.

De úgy tetszik nekem, mintha e ragyogó napnak fénye ismét halványulni kezdene, mintha a kételkedésnek, önzésnek s hitetlenségnek árnya elhomályosítani igyekeznék annak ragyogását, úgy tetszik nekem, mintha kihalt volna a mi szivünkből az ősök hite, vallásossága, erkölcsisége mintha a közönyösségnek fagyasztó jégkérge nehezednék kebelünkre.

Jó Atyánk, Istenünk ne engedd, hogy ismételten a sötétség útjára tévedjünk, ragyog- tasd felettünk lelki napodat mindvégiglen, hogy annak sugárzó fénye mutassa nekünk az ösvényt, melyen haladva eljutunk Hozzád, a világosság örök kútfejéhez. S a midőn ezen ösvényen való haladásra, felvilágosodásra, vallásosságra, erkölcsös életre, felebaráti szeretetre buzdítom a protestantizmus minden tagját, „Protestáns Társaskör“-ünk ünnepélyeinek ez évi sorozatát megnyitom.

lettől a Gencs-utcza szegletéig egy gyalogjáró készíttetése iránt. (492—1908. k. sz.; kj.) 6. Papp Tamás és kiskorú fia Papp József illetőségi ügye. (8184—1908. k. sz.; fj.) 7. Gerő (Goldstein) Mór illetőségi ügye. (8016— 1808. k. sz.; fj.) 8. Az 1908. évi okt. 21-én tartott pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv. (7930—1908. k. sz.; hj.)

— Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 13-án délelőtt 10 órakor a vármegyeháza alispáni kistermében tartja havi rendes ülését.

— Előléptetés. A király dr. Brugós Gyula közöshadseregbeli II. osztályú ezred- orvost I. osztályú ezredorvossá léptette elő.

— A Széchenyi-társulatba alapitó tagokul beléptek újabban: Dr. Antal Sándor tiszti főügyész Szatmár, Komoróczy Jenő földbirtokos Csenger, Dr. Kádár Ambrus prae- latus kanonok, Krassó Miksa fakereskedő, Szabó Norbert prépost, Dr. Vajay Károly polgármester Szatmár 100—100 K, Kende

! Zsigmond földbirtokos Istvándi 200 K-val.

— Pályázat. Vármegyénk főispánja két ' — egyenként 1000 kor. segélydijjal javadal- ' mázott — közigazgatási gyakornoki állásra ; hirdetett pályázatot. Határidő f. hó 22.

— Az erdődi főszolgabírói állás. Alig hántolták el Eötvös Róbert erdődi főszolgabírót, már megindultak a combinátiók az iránt, hogy ki lesz az utóda. Minthogy

] Neupauer János a legidősebb szolgabiró az | avasi főszolgabírói állásra pályázik, legnagyobb jogosultsága van az erdődi főszolgabírói állásra Jeszenszky Béla helybeli szolga- birónak, ki mint ilyen 7 év óta működik, valószínűnek is tartjuk, hogy Jeszenszkyt fogják erdődi főszolgabíróvá megválasztani.

— Eljegyzés. Beke Zoltán,, lapkiadónk Sarkadi N. Zsigmond unokaöcscse s nyomdájának üzletvezetője folyó hó 8-án jegyezte el Murvay Berta kisasszonyt Peérből.

— Kultúrmérnöki hivatal vármegyénkben. Vármegyénk közigazgatási bizottsága múlt havi ülésén Ilosvay Aladár alispán javaslatára elhatározta, miszerint feliratot intéz a miniszterelnökhöz s a föld- mivelésügyi miniszterhez, arra kérvén őket, hogy az újonnan felállítandó kultúrmérnöki hivatalokból vármegyénkben is állítson fel egyet. Ez ügyben most vármegyénk alispánja a vármegye országgyűlési képviselőit átirati- lag felkérte, hogy e fontos ügyben támogassák a vármegye feliratát s hassanak oda, hogy a miniszterek teljesítsék a megye ezen jogos kérését.

— Előléptetés az államvasutaknál.

A magyar államvasutaknál november 1-én történt előléptetések alkalmával az itteni állomásnál Kálnay Gyula főraktárnok a VlII-ik fizetési csoport 5-ik, Bendenritter Jakab rak- tárnok a IX-ik csoport 5-ik és Szerdahelyi István a IV-ik csoport 3-ik fizetési fokozatába lépett elő.

— Színészeink téli előadásai. Heves Béla színigazgató — mint halljuk — méltányolni kívánja városunk közönségének abbeli óhaját, hogy társulatának egy részével néha- néha nálunk is tartson a tél folyamán előadást. A közönség ebbeli kívánságának mi voltunk legkitartóbb szószólói s igy természetes, hogy örömmel vesszük a hirt, mely jelzi, hogy az első ebbeli ténykedésük fényes kabaret-estély lesz, melyen alkalmunk lesz a társulat újonnan szerződtetett tagjait megismerni.

— Tiszti orvosi képesítés. A Budapesten a múlt hó 19-ik napjától 24-ig megtartott tiszti orvosi vizsgákon Brugós Gyula budapesti cs. és kir. ezredorvos, városunk fia, tiszti orvossá képesittetett.

— Ünnepség a zárdában. A szat- I mári irgalmas nővérek vezetése alatt álló

„Margit“ leánynevelő intézetben f. hó 16-án fényes műkedvelő előadást rendeznek. Elő fog adatni egy egyfelvonásos színdarab, melyre már nagyban folynak az előkészületek. — Récsey Ede házfönök-igazgató fog az ünnepségen beszédet mondani.

— Eljegyzés. Bakó László fehérgyarmati földbirtokos eljegyezte Kis Gábor pénzügyi tisztviselő leányát, Elzát.