Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-10-29 / 44. szám

4 dezne előadásokat, élénk pártolásra talált. Mértékadó körökben tárgyaltatván ez ügy, minden vélemény oda csucsorosodott ki, hogy előre megállapított terv szerint tartandó elő­adásokra az igazgató megkísérelhetné bér­letek szerzését is és csaknem bizonyos, hogy a kísérletet siker fogja koronázni. A debre- czeni színtársulat egész télen át rendez elő­adásokat Nyiregyházán, miért ne lehetne ugyanazt nálunk is megtenni ? Hiszen e két város közötti távolság még nagyobb, mint ide Szatmár. Szatmár érdekeibe nem ütköz­nének az előadások, mert hiszen hangsúlyoz­tuk kezdettől fogva, hogy az ottan szinre- hozott darabokkal összeegyeztethetőleg kell beosztani az itteni előadásokat. Reánk, a mi közönségünkre pedig valóságos jótétemény, lethargikus társadalmi életünkre frissitőleg ható, lelki szükségletet kielégítő, élénkséget előidéző tény volna ez. S épen ezért, mert ily nagy fontosságot tulajdonítunk e felvetett eszme keresztülvitelének, kell, hogy a város szinügyi-bizottsága, ez a legilletékesebb té­nyező vegye kezébe a dolgot s ha a szín­igazgató is óhajtja — amint hogy óhaja kell, hogy legyen —- megnyerni e város közön­ségét a maga és társulata számára, úgy minden nehézség nélkül, az erkölcsi és anyagi kedvező eredmény kétségtelen kilátása mel­lett lesz ez eszme megvalósitható. * 21- én, szerdán este, Abonyi Árpádnak ki­váló színmüvét „A gyermek“-et hozták színre majdnem teljesen üres ház előtt. Ennek da­czára az előadás oly elsőrangú volt, hogy arról csakis a teljes elismerés hangján szól­hatunk. Peterdy egész odaadással s igaz si­kerrel játszotta az őrnagy drámailag meg­alkotott nagy kaliberű szerepét. — Aitner Ujlakynéban a szerető édes anyák mintaképét, a szerelem s hiúság között ingadozó nőt személyesitette. Sokat levon játéka jóságából a pathetikus részeknél való éneklése. Kadét Ujlaky egyike Sipos kitünőbb alakításainak. Herczeg mint Kinderman kapitány, Fodor az adjutáns szerepében növelte a darab hatá­sát. Váradi Jolán a fogadós jóérzésü, de neveletlen leánykáját adta szeretetreméltó kedvességgel, Gömöri Vilma pedig vezető­szerepében is kellőleg megállta helyét. 22- én, csütörtökön, Madách „Ember tra­gédiájáét adták. Dicséret illeti a színigaz­gatót s rendelőit, különösen Peterdyt dráma- irodalmunk e remekének színpadunkon való bemutatásáért. Költség, fáradság, odaadás kellett ehhez, de megvolt a méltó jutalom : a sok-sok taps s a zsulfolt, csaknem tul- zsuffolt ház nem is egyszer, hanem kétszer. A drámai költemény folyamán nagy szám­mal előforduló színpadi problémák, scenikai feladatok és diszletváltások nagy ügyesség­gel s aránylag elég gyorsasággal oldattak meg. Tökéletesnek azonban még sem nevez­hető a rendezés, mert a színfalak mögött zajongók lepisszegése, a nyílt színváltozás­nál „húzzad“ szó elsuttogása mellőzendők lettek volna. Kár az is, hogy a londoni vásár s a phatanster udvar képek kimaradtak. A 10-iknek jelzett „Az egyenlítőnél“ kép tulaj­donképen az északi sarkon játszik. A darab vezetőszerepei Szőts (Ádám), Sándor Júlia (Éva) és Peterdy (Luczifer) kezébe voltak letéve. Mindhárman tehetségük legjavát nyúj­tották. Művészi ambitióval, hévvel, lelkese­déssel, lankadást nem ismerő kitartással ját­szották fárasztó szerepüket, — rászolgálva az őszinte, nagy arányokban megnyilatkozó tetszésnyilvánításokra. Sándornál mint ki­váló qualitás emelendő ki a kitörésekben is tiszta, értelmes kiejtése, Peterdynél a titok­zatosság feltétlen s ügyes kiaknázása. Stil- szerü öltözékük s a korhű dekoratió, vala­mint a rendezés is hozzájárult az előadás jóságához. Mint jelentékenyebb rneliékalak Kendi (Hyppia) és Fodor említendő fel. Igen sikerült volt a „Marseillaise“ eléneklése. 23- án, pénteken, zónában Bakonyi-Kacsóh népszerű „János vitéz“ operettje ment nagy közönség jelenlétében. Bállá Mariska sze­mélyesítette Kukoricza Jancsit. Gyönyörű hangját, élénk, kedves játékát nem hiába pazarolta, általános tetszést aratott. Szécsi (Iluska) alakításai közül ezt tartjuk a leg­jobbnak ; a szegény árva leányka dalát szé­íN A G V KAROLY ES VIDÉKÉ pen adta elő. Érczkövinek alkalma volt kel­lemes hangját csillogtatni Bagó remek ének­számaiban. Tibor és Boda is előnyösen voltak disponálva. 24- én, szombaton volt az első jutalom­játék. A „Drótostót“ Lehár operettjének elő­adása folyamán ünnepelte a közönség Rónai Imrét, a kedvelt komikust és titkárt Pfeffer­korn hálás szerepében. A melegség, mely egy-egy jutalomjátékot jellemez — s amint ez itt is volt — átragadt a darab szerep­lőire (az előjáték igen gyenge volt) s ked­vező hangulatban folyt az egész előadás. A jutalmazottnak egy pálmaág s számos taps volt honoráriuma az egész saisonbeli sok neveltetésért. Derültséget keltett Somogyi mint Günthner bádogosmester. Bállá, Szécsi, Érczkövi és Boda jókedvvel játszottak s osz­toztak a juttatott elismerésben. 25- én, vasárnap, nem volt előadás, mivel az egész társulat Szatmárra utazott, hogy ott a Széchenyi-társulat nagygyűlése alkal­mával díszelőadást rendezzenek. Délután fél 4 órakor a „Koldusdiák“ került előadásra Tibor, Bállá, Boda, Érczkövy és Rónai nagy sikere mellett, úgy, hogy vastaps is volt. — Az esti díszelőadás alkalmával „Szent István ajándéka“ cziinü s Gaal Antaltól direct ez alkalomra Írott prolog után Rákosi Viktor „Elnémult harangok“ színmüvét adták. 26- án, hétfőn, „Az ember tragédiájáét ismételték zónában zsuffolt ház előtt. 27- én, kedden, Fodor Oszkár jutalmazá­sára „Az ördög“-öt, Molnár Ferencz hatal­mas sikerű vigjátékát elevenítették fel. Fodor a társulat egyik legtehetségesebb tagja s alakításaival rászolgált arra a tiszteletre, melylyel körülvették őt s amely tisztelet sok koszorúban s csokorban jutott ez estén ki­fejezésre. Sajnáljuk, hogy az ördög szerepé­ben nem mondhatjuk kifogástalannak alakí­tását, mert egy-egy jelenete, mint például a második felvonás végbeli levéldiktandó is — el volt hibázva. Túlságosan sietett ott s igy az a végtelen hatás, mely e jelenetben fog­laltatik, nem tört oly élénken elő. Maga a Fodor egyénisége rátermett e szerepre, de öltözéke sem volt eléggé stilszerü. Sándor (Jolán) megfelelően alakított, Sipos (János), kinek pedig jó szerep jutott s Herczeg (László) ismét a szerepnemtudás hibájába estek. Vá­radi túlságos bakfis volt a emtel Elzanesz szerepében, Kendi (Selyem Czinka) mozdu­lataiban kissé túlzott. A második felvonás báli jelenetében a hölgyek silány toilettiro- zását nem hagyhatjuk szó nélkül. Az a be­nyomásunk, hogy a rendezők általában ügyel­nek a darab hangulatának megfelelő rende­zésre s mégis megtörténhetett, hogy egy milliomos estélyén, ahol 130 vendég van jelen, olyan ruhákban jöjjenek a vendégek. 28- án, szerdán, Caryll „Kisszökevény“ angol operettje került színre Bállá Mariska, a társulat kedves primadonnája jutalomjá­tékául. Telt ház, igaz, intim ünneplése a jutalmazottnak, melyből a virágerdő s nagyon sok ujráztatás meg taps sem hiányzott, ad­ják képét a lefolyt előadásnak. Bállá termé­szetesen minden képességét belevitte az árva­leányka szerepébe s játéka köztetszést is keltett. Tibor Lóri mint Carmenita utczai énekes leány adott nagyon is elfogadható alakítást és ép úgy, mint Bállá, számos szép eneket. Sajnáljuk, hogy neki nem jutott jutalomjáték, pedig egyike ő is a közönség kedvenczeinek. Kellemesen lepett meg ben­nünket Kendi sikkes, határozottan jó táncza, amit meg is ismételtettek. Érczkövi az ut­czai énekes routinirozott volta itt is mutat­kozott, dalai pedig szintén sikerültek. Sipos nem szerepkörében játszott s mivel nincs hangja, e darabban fellépése elmaradhatott volna. Rónai (Tamarind) és Somogyi (Flip­per) eredeti alakításukkal, rögtönzéseikkel s derültséget kiváltó ötleteikkel mulattatták a publikumot. Ma Shakespeare „Lear király“-át adják Peterdy jutalomjátéka gyanánt. — Holnap búcsúelőadásul pedig „Gretchen“ tréfának lesz bemutatója Somogyi Károly jutalom­játékául. HÍREK. — Halottak napja. Hétfőn lesz halot­tak napja, melynek elöestélyén a halottak iránti kegyelet szokott megnyilatkozni, kigyulnak a kegyelet mécsvilágai a szegényebb és színes lampionjai a gazdagabbak sírjain. A kegyelet és emlékezés magasztos ünnepén megnépesül a halottak birodalma, megélén­külnek a szomorú helyek, ahol egész éven át gyász és sötétség honol. Emlékezzünk! — Személyi hírek. Özv. Gróf Károlyi Istvánné, gróf Károlyi Gyula és neje f. hó 21-én este érkeztek vissza a fővárosból, hol gróf Károlyi Sándor szobrának lel eplezésénél vettek részt, f. hó 25-én reggel a Széchenyi Társulat diszgyülésére Szatmárra utaztak s onnan aznap este visszatértek. — Dr. Fa- lussy Árpád főispán f. hó 26-án visszaér­kezvén Szatmárról, hol a Széchényi Társu­lat ünnepségein vett részt, még ugyanaznap érendrédi birtokára utazott s onnan család­jával együtt f. hó 31-én tér haza. Károlyi Mihály és Desseffy Emil grófok, kik a Szat- mármegyei Széchenyi társulat díszközgyűlé­sére vármegyénkbe jöttek, a gyűlést meg­előző napon városunkba érkeztek és egy napig, valamint Szatmárról visszajőve!, Dr. Nagy Dezső országgyűlési képviselővel együtt egy éjjelen át özv. Károlyi Istvánné gróf­nőnek voltak vendégei és hétfőn reggel utaz­tak vissza a fővárosba — A helybeli Nőegylet legutóbbi közgyűlésén özv. gróf Károlyi Istvánné el­nöklete alatt elhatározta, hogy a szegény gyermekek felruházására gyűjtést rendez s a gyűjtést az e czélra felkért noegyleti ta­gok utján eszközli. A gyűjtés már javáhan folyik, még pedig a következő beosztás sze­rint: Papp Béláné : Nagy máj tény-és Könyök- utczán. Fürth Ferenczné: lzr. imaház kör­nyékén. Sternberg Sándorné: Wesselényi- és Hétsastoll-utczán. Roóz Sarnuné: A ka­szárnya és polgári leányiskola melletti siká­torokon. Dr. Vetzák Edéné: Deák Ferencz- téren Győrffy Józseftől Weber Tiborig és Jókay-utczán. Dr. Schönpflug Béláné : Kap- lony- és Fény-ntczán. Dr. Péchy Istvánné: Kálmánd- és Vizi-utczán. Ilosvay Aladárné : Kölcsey-utczán. Kacsó Károlyné: Tompa-, Kis- és Nagyhajduváros-utczán. Jurcsek Bé­láné : Kossuth- és Petőfi- (Nagy-) utczán. Báthory Istvánné: Gróf Károlyi György-tér és Gróf Károlyi-utczán (Uj sor kivételével). Nonn Gyuláné : Gencsi-, Nagyárokpart-utczán, és az Uj soron. Toóth Sándorné: Nagy és Kis Somos-utczán és a közbeeső utczákon. — Szabadságon. Dr. Serly Jenő kir. aljárásbiró f. hó 25-én két heti szabadsá gra ment. Ezen idő alatt Csics Lajos kir. járás- biró helyettesíti őt a fontosabb ügyek tár­gyalásánál. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Madarassy László díjas közig, gyakornokot, II. osztályú közig, gyakornokká nevezte ki. — A Nagykároly—somkuti helyi­érdekű vasút részvénytársaság igazgató­ságába legújabban beválasztották igazgató- sági tagul Dr. Falussy Árpádot, vármegyénk főispánját. — Házasság. Dr. Mandl Lajos minisz­teri titkár a múlt napokban városunkban es­küdött örök hűséget Kosztelnik István volt itteni, jelenleg kübekházai vásári szabó Má­ria nevű leányának. A házasságot a minisz­teri titkár szülei ellenezték s igy az csend­ben, dispensatio alapján köttetett Debreczeni István polgármester anyakönyvvezető előtt. Tanuk voltak Luby Géza orsz. képviselő és ifj. Luby Géza árvaszéki ülnök. — Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi minisztor Fejes Ilonka oki. tanítónőt, dr. Fejes István szatmári ügyvéd és lapszer­kesztő leányát az Aranyosmedgyesen üre­sedésbe jött áll. iskolai tanítónői állásra kinevezte. — Lelkész meghívás. Takács László nagyeesedi ref. segédlelkészt a béréi egyház egyhangúlag lelkészéül hívta meg. — Kinevezés. A nagykárolyi pénzügy­igazgatóság Thanhoffer István nagybányai lakost a szatmár-németi adóhivatalhoz díj­talan gyakornokká kinevezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom