Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-10-22 / 43. szám

4 — Lopás. Papp János csizmadia-mester gencsi-utczai lakos műhelyéből f. hó 19-én reggel Ungvári Albert segéd kárára 30 kor. értékű ruhaneműt loptak el. Gyanúsított To­kár József dohányos napszámos, ki azonban állásából megszökött. A nyomozást a rend­őrség vezette be s megkereste nevezett le­tartóztatása iránt a szomszédos csendőrőr­söket. — „Szarvas“ jegyű „Schichtszap- pan“ gyorsan terjed nagyterületeken, áthatja a szövetet és ennélfogva gyorsan és alapo­san tisztit, anélkül, hogy a kezeket vagy a fehérneműt megtámadná, mert amilyen hat­hatós a tisztitó ereje, olyan enyhe a hatása. — Beállott a tél. Hétfőn reggel meg­lehetősen leszállóit hőmérséklet mellett el­kezdettek szállingózni a hópelyhek, azonban mire a földre érkeztek el is olvadtak. Egész nap kismértékben havazott. Este a hömérsék leszállott 0 fokra s kedd reggel arra ébred­tünk, hogy 6 fog hideg van, vastag hóréteg borítja a fákat, a növényzetet és földet s előttünk a téli tájkép október 20-án beállott a valóságos tél, fűtünk mintha deczember- ben karácsony előtt lennénk. Bizony kelle­metlen egy időjárás a gazdáknak általában, de különösen azon szőlősgazdákra nézve, kik még szüret előtt állanak, pedig sokan vannak ilyenek. — Az önkéntes tűzoltóság alapsza­bály-tervezetét Demidor Ignácz rendőrkapi­tány véleményével együtt Debreczeni István polgármesterhez felterjesztette. — Betörés. F. hó 14-én éjjel Bartha Sándor vasúti őr Luby-sori lakására ismeret­len tettes az ablak felfeszitése után behatolt, de miután a szekrényt felnyitotta, neszt hallott, miért is elillant, otthagyva vasvégü botját, melylyel a feszítést végezte. Csorba Gyula alkapitány a helyszínére kiszállott s a bűnjelet lefoglalta. Tettest a rendőrség nyomozza. — Katonai utóállitás volt Szatmáron kedden, mely alkalommal városunkból 3 egyén, a járásból 10 egyén állíttatott elő, kik közül 7 egyén lett besorozva. Hirdetmény kivonat. A m. kir. szat­mári 12. honvéd gyalogyezred közétkezési bizottság részére 1909. évi január hó 1-től deczember hó végéig terjedő időszak alatt szükséglendő élelmi czikkek szállítása iránt 1908. évi november hó 16-án délelőtt 10 órakor a helybeli zászlóalj kezelőtiszti iro­dájában nyilvános ajánlati tárgyalás fog tar­tatni. A szállítást elnyerni óhajtök felhivat­nak, hogy ajánlataikat megfelelő bánatpénzzel ellátva a kitűzött határidőre a közétkezési bizottságnak adják be. A szállítás iránti fel­tételek a zászlóalj kezelőtiszti irodájában a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagyaárolv, 1908. évi október hó 16-án. A m. kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred 3. zászlóalj közétkezési bizottsága. — Kavics és homokeladás. A Nagy­károly—somkuti h. é. vasút részvénytár­saság útépítés és fentartás czéljára kitűnő minőségű rostált és rostálatlan folyamkavi­csot, valamint építési czélokra finom quarz l homokot ajánl erdőszádai Szamos meder bányájából. Megrendelések a Nagykároly—- somkuti h. é. vasút r. tg. igazgatóságához (Budapest. IV. Kigyótér 1. sz.) intézendök. 6—10 18428—908. SZ. Szatmárvármegye alispánjától. Különleges intézkedés a tenyész állatok kite- leltetése tárgyában. Valamennyi főszolgabíró, polgármester és községi elöl járóságnak 350 — 908. számú földmivelésügyi minisz­ter leiratának másolatát a legszélesebb kör­ben való közhírré tétet végett közlöm. Nagykároly, 1908. szept. 23-án. Alispán h: Péchy, vin. főjegyző. 350. F. M. Ein. T. 1908. számhoz. Baranya vm. és Pécs sz. kir. város, Fejér vm. és Székesfehérvár sz. kir. város, Jász- Nagykun-Szolnok vm., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. és Kecskemét thj. f. város, Somogy vm., Tolna vm., Veszprém vm. és Zalavármegye területén működő gazdasági ogyesületek ki­vételével Valamennyi vármegyei gazdasági egyesületnek A rendkívüli kedvezőtlen időjárás, mely a folyó évi május és junius hónapokban, — mint a növényzet fejlődésére majdnem leg- elhatározóbb befolyással biró időszakban — Magyarországon uralkodott, különösen a Duna- Tisza közén és a dunántúli vidékeken fekvő törvényhatóságok inegzőgazdasági helyzeté­nek, elsősorban pedig a legelők, kaszálók és takarmánynemüek fejlődésének oly sok kárt okozott, hogy ennek a helyzetnek sürgős méltánylásával a m. kir. minisztertanács már a folyó évi augusztus hó 3-án magáévá tette azon előterjesztésemet, mellyel azt vettem czélba, hogy a fent jelzett törvényhatóságo­kon rendkívüli intézkedésekkel is segítsek. Azon kötelességszerü meleg rokonszenv- nél fogva, mellyel a magyar gazdaközönség ügyét-baját felkarolni törekedtem, készséggel törekedtem volna a takarmányhiány enyhí­tésére irányuló akczió által nyújtandó segí­tés keretebe az összes törvényhatóságokat bevonni, ez a feladat azonban kétségtelenül oly rendkívüli áldozatok elé állította volna az államkincstárt és annak minden egyes szolgálati ágazatától oly nagy megerősítést kívánt volna, hogy intézkedéseimnek elvi szempontokból bizonyos határt kellett szab­nom és a takarmányhiány által sújtott vidé­keket csakis ezen a határon belül lett lehet­séges támogatnom. Ezt a határt a tényleges segélyezésre nézve, — mely elsősorban ab­ban áll, hogy a legjobban sújtott vidékek kisgazdaközönsége rendelkezésére bocsátandó takarmánynemüek árának bizonyos százalé­kát az államkincstár fedezi, — akként álla­pítottam meg, hogy az itt körülvonalzott tényleges segítség, továbbá a vasúti kedvez­ményes szállítás csakis azon törvényhatósá­gokra voltak kiterjeszthetők, amelyek egész területe nehéz viszonyok közé jutott. Ennek az elvi szempontnak betartása mellett, élénk sajnálatomra, a törvényhatóság területén lakó kisgazdák részére tényleges segély nem volt nyújtható, illetőleg nem volt kiterjeszthető a vasúti tarifalis kedvezményekben levő előny sem. Mivel azonban az ország mezőgazda- sági helyzete a julius, augusztus és szeptem­ber hónapokban hullott nagymérvű csapa­dék következtében általában örvendetesen javult, annak a reményemnek adok kifeje­zést, hogy az egyesület működési területén ilynemű támogatásra nem is lesz szükség és hogy a kisgazdaközönség, ha talán nehezeb­ben is, mint más bő-termő esztendőben, ál­latállományának kiteleltetésére a saját ere­jéből is képes lesz. Egyébként pedig kapcso­latban a fentiekkel megjegyzem, hogy annak a leiratnak keretében, amelyet folyó évi au­gusztus hó 22-én 200/eln. T. szám alatt a takarmányhiánnyal legjobban sújtott törvény- hatóságok területén működő vármegyei gaz­dasági egyesületekhez intéztem, gondot for­dítottam arra is, hogy számos oly kedvez­ményt, amely eredetileg csak a valóban súj­tott törvényhatóságok területén lakó kisgaz­dák által lett volna igénybe vehető, hasz­nára fordittathassék az összes törvényható­ságok területén lakó valamennyi gazdának. Így az erdei legeltetés, a lombtakarmányo­zás, az alomgyüjtés minden gazda részére hozzáférhetővé vált, a m. kir. pénzügymi­niszter ur által a szeszmoslék szabadabb forgalomba hozhatása tárgyában szives ál­dozatkészséggel valamennyi pénzügyigazgató­sághoz intézett rendelet lehetségessé teszi, hogy az engedélyben rejlő előnyöket vala­mennyi mezőgazda igénybe vehesse. „A Ta­karmányban Szűkölködő Gazdák Figyelmébe“ czim alatt általában kiadott népies füzetben adott tanácsokkal minden gazda élhet és vé­gül már a napokban elküldöttem és közzé- tétettem azon sorozatos kimutatások első összeállítását is, amelynek közlései minden gazdának számot fognak adni arról, hogy a hozzám beérkezett jelentések tanúsága sze­rint, mely vidékeken milyen mennyiségben, minőségben és milyen árakon lehet besze­rezni szálas takarmányncmücket. Mindazáltal, hogy újabban is lényeges kedvezmény birtokába juttassam azon tör­NAGYKÁROLY E S VIDÉKÉ. vényhatóságok területén lakó kisgazdaközön­séget, amely törvényhatóságok az akczióba nem voltak bevonhatók, Czimed szives tudo­mására hozom, hogy tenyészállatoknak állam­segély mellett való vásárolhatása érdekében az alábbiakban részletesen megjelölt intéz­kedések megtételét határoztam el. Fentebb idézett és 200/eln. T. sz. leira­tomban többek között a Baranya vm. és Pécs sz. kir. város, Fejér vm. és Székesfe­hérvár sz. kir. város, Jász-Nagykun-Szolnok vm., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. és Kecske­mét thj. f. város, Somogy vm. Tolna vm., Veszprém vm. és Zalavármegye területén működő gazdasági egyesületeket értesítettem, hogy a takarmányhiány által leginkább súj­tott dunántúli vidékekről származó tenyész- üszők vásárolhatásának könnyebb feltételek között való lehetővé tételével mily módon óhajtanám a takarmányban bővelkedő vidé­kek kisgazdaközönségét értékes tenyészanyag birtokába juttatni, másrészt pedig miként óhajtanék módot nyújtani a dunántúli tör­vényhatóságok területén lakó állattenyésztők­nek arra, hogy a tulajdonukban levő értékes tenyészanyagot ne legyenek kénytelenek mé­lyen az értéken alul eladni, hanem ellenke­zőleg, hogy megfelelő árakon értékesíthessék állatállományuk kiváló minőségű egyedeit. Fenti leiratomnak vonatkozó részét idezár- tan szives tudomásvétel végett megküldöm a t. Egyesületnek. Nemkerülte el ugyanis figyelmemet, hogy a takarmányhiányban szenvedő gazdák, da­czára figyelmeztetésemnek, még most is gyak­ran hajlanak azon ajánlatokra, melyek te­nyészállat-anyaguk eladása végett tétetnek igy nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a gazdaközönseg akkor, amidőn — jóllehet bár nehezebb teleltetés árán — magának és az ország állattenyésztésének eléggé meg sem becsülhető egyedeket tarthatna meg, azoktól jóformán meggondolás nélkül meg­válik. Ennek ellensúlyozására a fentidézett le­iratomban közlőiteket újabban is kiegészí­teni kívánom oly intézkedéssel, melynél szin­tén azt tartottam szem előtt, hogy mig az ország takarmányhiányban szenvedő részé­nek állattenyésztő gazdaközönségét, illetve annak kivétel nélkül minden rétegét, eladó állatjainak előnyösebb értékesítéséhez kívá­nom hozzásegíteni, addig ezzel a törekvé­semmel párhuzamosan azokon a vidékeken ahol a teleltetés gondokat nem okoz, a kis­gazdaközönséget értékds tenyészanyag bir­tokába akarom juttatni. Ennek a czélnak érdekében kijelentem, hogy amennyiben a t. gazdasági egyesület az illetékes állattenyésztési felügyelőséggel egyetértöleg működési körzetéhez tartozó kistenvésztők. vagy kisgazdák részére még a folyó évben Baranya vm. és Pécs sz. kir. város, Fejér vm. és Székesfehérvár sz. kir. város, Jász-Nagykun-Szolnok vm., Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm. és Kecskemét thj. f. város, Tolna vm., Veszprém vm. és Zala vármegye területén '/2—2 éves korú és a törvényha­tósági állattenyésztési szabályrendeletnek megfelelő fajtájú tenyészüszőket készpénz- fizetés ellenében vásárolna — a tenyész | anyag vásárlási ára tizszázalékát nemkülön­ben a beszerzett tenyészüszök vasúti szálli- j tási költségeit az érdekelt kisgazdáknak ál­lami segélyképen megtéríteni hajlandó va­gyok. A m. kir. állattenyésztési felügyelőségeket egyideüleg utasítottam, hogy a t. gazdasági egyesületnek ebben a tekintetben kezére jár­janak. Az ügy érdekében állónak tartanám, ha a t. gazdasági egyesület fenti intézkedésemet a legszélesebb körben közhírré tenné, illető­leg ebben a tekintetben az egyidejűleg szin­tén értesített vármegyei alispán ur (polgár- mester ur) szives közreműködését is igénybe venné, hogy intézkedésem a legelterjedtebb módon az érdekelt kisgazdaközönség tudo­mására jusson. A vásárlásra jelentkezők jegyzékbe fog- lalandók és az illetékes in. kir. állattenyész­tési felügyelőséggel egyetemben a t. gazda­sági egyesület feladatát képezendi, .hogy csak azok érdekében járnak közbe, akik legelsősorban kétségtelenül képesek az álla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom