Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-10-22 / 43. szám
4 — Lopás. Papp János csizmadia-mester gencsi-utczai lakos műhelyéből f. hó 19-én reggel Ungvári Albert segéd kárára 30 kor. értékű ruhaneműt loptak el. Gyanúsított Tokár József dohányos napszámos, ki azonban állásából megszökött. A nyomozást a rendőrség vezette be s megkereste nevezett letartóztatása iránt a szomszédos csendőrőrsöket. — „Szarvas“ jegyű „Schichtszap- pan“ gyorsan terjed nagyterületeken, áthatja a szövetet és ennélfogva gyorsan és alaposan tisztit, anélkül, hogy a kezeket vagy a fehérneműt megtámadná, mert amilyen hathatós a tisztitó ereje, olyan enyhe a hatása. — Beállott a tél. Hétfőn reggel meglehetősen leszállóit hőmérséklet mellett elkezdettek szállingózni a hópelyhek, azonban mire a földre érkeztek el is olvadtak. Egész nap kismértékben havazott. Este a hömérsék leszállott 0 fokra s kedd reggel arra ébredtünk, hogy 6 fog hideg van, vastag hóréteg borítja a fákat, a növényzetet és földet s előttünk a téli tájkép október 20-án beállott a valóságos tél, fűtünk mintha deczember- ben karácsony előtt lennénk. Bizony kellemetlen egy időjárás a gazdáknak általában, de különösen azon szőlősgazdákra nézve, kik még szüret előtt állanak, pedig sokan vannak ilyenek. — Az önkéntes tűzoltóság alapszabály-tervezetét Demidor Ignácz rendőrkapitány véleményével együtt Debreczeni István polgármesterhez felterjesztette. — Betörés. F. hó 14-én éjjel Bartha Sándor vasúti őr Luby-sori lakására ismeretlen tettes az ablak felfeszitése után behatolt, de miután a szekrényt felnyitotta, neszt hallott, miért is elillant, otthagyva vasvégü botját, melylyel a feszítést végezte. Csorba Gyula alkapitány a helyszínére kiszállott s a bűnjelet lefoglalta. Tettest a rendőrség nyomozza. — Katonai utóállitás volt Szatmáron kedden, mely alkalommal városunkból 3 egyén, a járásból 10 egyén állíttatott elő, kik közül 7 egyén lett besorozva. Hirdetmény kivonat. A m. kir. szatmári 12. honvéd gyalogyezred közétkezési bizottság részére 1909. évi január hó 1-től deczember hó végéig terjedő időszak alatt szükséglendő élelmi czikkek szállítása iránt 1908. évi november hó 16-án délelőtt 10 órakor a helybeli zászlóalj kezelőtiszti irodájában nyilvános ajánlati tárgyalás fog tartatni. A szállítást elnyerni óhajtök felhivatnak, hogy ajánlataikat megfelelő bánatpénzzel ellátva a kitűzött határidőre a közétkezési bizottságnak adják be. A szállítás iránti feltételek a zászlóalj kezelőtiszti irodájában a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagyaárolv, 1908. évi október hó 16-án. A m. kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred 3. zászlóalj közétkezési bizottsága. — Kavics és homokeladás. A Nagykároly—somkuti h. é. vasút részvénytársaság útépítés és fentartás czéljára kitűnő minőségű rostált és rostálatlan folyamkavicsot, valamint építési czélokra finom quarz l homokot ajánl erdőszádai Szamos meder bányájából. Megrendelések a Nagykároly—- somkuti h. é. vasút r. tg. igazgatóságához (Budapest. IV. Kigyótér 1. sz.) intézendök. 6—10 18428—908. SZ. Szatmárvármegye alispánjától. Különleges intézkedés a tenyész állatok kite- leltetése tárgyában. Valamennyi főszolgabíró, polgármester és községi elöl járóságnak 350 — 908. számú földmivelésügyi miniszter leiratának másolatát a legszélesebb körben való közhírré tétet végett közlöm. Nagykároly, 1908. szept. 23-án. Alispán h: Péchy, vin. főjegyző. 350. F. M. Ein. T. 1908. számhoz. Baranya vm. és Pécs sz. kir. város, Fejér vm. és Székesfehérvár sz. kir. város, Jász- Nagykun-Szolnok vm., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. és Kecskemét thj. f. város, Somogy vm., Tolna vm., Veszprém vm. és Zalavármegye területén működő gazdasági ogyesületek kivételével Valamennyi vármegyei gazdasági egyesületnek A rendkívüli kedvezőtlen időjárás, mely a folyó évi május és junius hónapokban, — mint a növényzet fejlődésére majdnem leg- elhatározóbb befolyással biró időszakban — Magyarországon uralkodott, különösen a Duna- Tisza közén és a dunántúli vidékeken fekvő törvényhatóságok inegzőgazdasági helyzetének, elsősorban pedig a legelők, kaszálók és takarmánynemüek fejlődésének oly sok kárt okozott, hogy ennek a helyzetnek sürgős méltánylásával a m. kir. minisztertanács már a folyó évi augusztus hó 3-án magáévá tette azon előterjesztésemet, mellyel azt vettem czélba, hogy a fent jelzett törvényhatóságokon rendkívüli intézkedésekkel is segítsek. Azon kötelességszerü meleg rokonszenv- nél fogva, mellyel a magyar gazdaközönség ügyét-baját felkarolni törekedtem, készséggel törekedtem volna a takarmányhiány enyhítésére irányuló akczió által nyújtandó segítés keretebe az összes törvényhatóságokat bevonni, ez a feladat azonban kétségtelenül oly rendkívüli áldozatok elé állította volna az államkincstárt és annak minden egyes szolgálati ágazatától oly nagy megerősítést kívánt volna, hogy intézkedéseimnek elvi szempontokból bizonyos határt kellett szabnom és a takarmányhiány által sújtott vidékeket csakis ezen a határon belül lett lehetséges támogatnom. Ezt a határt a tényleges segélyezésre nézve, — mely elsősorban abban áll, hogy a legjobban sújtott vidékek kisgazdaközönsége rendelkezésére bocsátandó takarmánynemüek árának bizonyos százalékát az államkincstár fedezi, — akként állapítottam meg, hogy az itt körülvonalzott tényleges segítség, továbbá a vasúti kedvezményes szállítás csakis azon törvényhatóságokra voltak kiterjeszthetők, amelyek egész területe nehéz viszonyok közé jutott. Ennek az elvi szempontnak betartása mellett, élénk sajnálatomra, a törvényhatóság területén lakó kisgazdák részére tényleges segély nem volt nyújtható, illetőleg nem volt kiterjeszthető a vasúti tarifalis kedvezményekben levő előny sem. Mivel azonban az ország mezőgazda- sági helyzete a julius, augusztus és szeptember hónapokban hullott nagymérvű csapadék következtében általában örvendetesen javult, annak a reményemnek adok kifejezést, hogy az egyesület működési területén ilynemű támogatásra nem is lesz szükség és hogy a kisgazdaközönség, ha talán nehezebben is, mint más bő-termő esztendőben, állatállományának kiteleltetésére a saját erejéből is képes lesz. Egyébként pedig kapcsolatban a fentiekkel megjegyzem, hogy annak a leiratnak keretében, amelyet folyó évi augusztus hó 22-én 200/eln. T. szám alatt a takarmányhiánnyal legjobban sújtott törvény- hatóságok területén működő vármegyei gazdasági egyesületekhez intéztem, gondot fordítottam arra is, hogy számos oly kedvezményt, amely eredetileg csak a valóban sújtott törvényhatóságok területén lakó kisgazdák által lett volna igénybe vehető, hasznára fordittathassék az összes törvényhatóságok területén lakó valamennyi gazdának. Így az erdei legeltetés, a lombtakarmányozás, az alomgyüjtés minden gazda részére hozzáférhetővé vált, a m. kir. pénzügyminiszter ur által a szeszmoslék szabadabb forgalomba hozhatása tárgyában szives áldozatkészséggel valamennyi pénzügyigazgatósághoz intézett rendelet lehetségessé teszi, hogy az engedélyben rejlő előnyöket valamennyi mezőgazda igénybe vehesse. „A Takarmányban Szűkölködő Gazdák Figyelmébe“ czim alatt általában kiadott népies füzetben adott tanácsokkal minden gazda élhet és végül már a napokban elküldöttem és közzé- tétettem azon sorozatos kimutatások első összeállítását is, amelynek közlései minden gazdának számot fognak adni arról, hogy a hozzám beérkezett jelentések tanúsága szerint, mely vidékeken milyen mennyiségben, minőségben és milyen árakon lehet beszerezni szálas takarmányncmücket. Mindazáltal, hogy újabban is lényeges kedvezmény birtokába juttassam azon törNAGYKÁROLY E S VIDÉKÉ. vényhatóságok területén lakó kisgazdaközönséget, amely törvényhatóságok az akczióba nem voltak bevonhatók, Czimed szives tudomására hozom, hogy tenyészállatoknak államsegély mellett való vásárolhatása érdekében az alábbiakban részletesen megjelölt intézkedések megtételét határoztam el. Fentebb idézett és 200/eln. T. sz. leiratomban többek között a Baranya vm. és Pécs sz. kir. város, Fejér vm. és Székesfehérvár sz. kir. város, Jász-Nagykun-Szolnok vm., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. és Kecskemét thj. f. város, Somogy vm. Tolna vm., Veszprém vm. és Zalavármegye területén működő gazdasági egyesületeket értesítettem, hogy a takarmányhiány által leginkább sújtott dunántúli vidékekről származó tenyész- üszők vásárolhatásának könnyebb feltételek között való lehetővé tételével mily módon óhajtanám a takarmányban bővelkedő vidékek kisgazdaközönségét értékes tenyészanyag birtokába juttatni, másrészt pedig miként óhajtanék módot nyújtani a dunántúli törvényhatóságok területén lakó állattenyésztőknek arra, hogy a tulajdonukban levő értékes tenyészanyagot ne legyenek kénytelenek mélyen az értéken alul eladni, hanem ellenkezőleg, hogy megfelelő árakon értékesíthessék állatállományuk kiváló minőségű egyedeit. Fenti leiratomnak vonatkozó részét idezár- tan szives tudomásvétel végett megküldöm a t. Egyesületnek. Nemkerülte el ugyanis figyelmemet, hogy a takarmányhiányban szenvedő gazdák, daczára figyelmeztetésemnek, még most is gyakran hajlanak azon ajánlatokra, melyek tenyészállat-anyaguk eladása végett tétetnek igy nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a gazdaközönseg akkor, amidőn — jóllehet bár nehezebb teleltetés árán — magának és az ország állattenyésztésének eléggé meg sem becsülhető egyedeket tarthatna meg, azoktól jóformán meggondolás nélkül megválik. Ennek ellensúlyozására a fentidézett leiratomban közlőiteket újabban is kiegészíteni kívánom oly intézkedéssel, melynél szintén azt tartottam szem előtt, hogy mig az ország takarmányhiányban szenvedő részének állattenyésztő gazdaközönségét, illetve annak kivétel nélkül minden rétegét, eladó állatjainak előnyösebb értékesítéséhez kívánom hozzásegíteni, addig ezzel a törekvésemmel párhuzamosan azokon a vidékeken ahol a teleltetés gondokat nem okoz, a kisgazdaközönséget értékds tenyészanyag birtokába akarom juttatni. Ennek a czélnak érdekében kijelentem, hogy amennyiben a t. gazdasági egyesület az illetékes állattenyésztési felügyelőséggel egyetértöleg működési körzetéhez tartozó kistenvésztők. vagy kisgazdák részére még a folyó évben Baranya vm. és Pécs sz. kir. város, Fejér vm. és Székesfehérvár sz. kir. város, Jász-Nagykun-Szolnok vm., Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm. és Kecskemét thj. f. város, Tolna vm., Veszprém vm. és Zala vármegye területén '/2—2 éves korú és a törvényhatósági állattenyésztési szabályrendeletnek megfelelő fajtájú tenyészüszőket készpénz- fizetés ellenében vásárolna — a tenyész | anyag vásárlási ára tizszázalékát nemkülönben a beszerzett tenyészüszök vasúti szálli- j tási költségeit az érdekelt kisgazdáknak állami segélyképen megtéríteni hajlandó vagyok. A m. kir. állattenyésztési felügyelőségeket egyideüleg utasítottam, hogy a t. gazdasági egyesületnek ebben a tekintetben kezére járjanak. Az ügy érdekében állónak tartanám, ha a t. gazdasági egyesület fenti intézkedésemet a legszélesebb körben közhírré tenné, illetőleg ebben a tekintetben az egyidejűleg szintén értesített vármegyei alispán ur (polgár- mester ur) szives közreműködését is igénybe venné, hogy intézkedésem a legelterjedtebb módon az érdekelt kisgazdaközönség tudomására jusson. A vásárlásra jelentkezők jegyzékbe fog- lalandók és az illetékes in. kir. állattenyésztési felügyelőséggel egyetemben a t. gazdasági egyesület feladatát képezendi, .hogy csak azok érdekében járnak közbe, akik legelsősorban kétségtelenül képesek az álla-