Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-10-22 / 43. szám
XXV. évfolyam. Nagykároly, 1908. október 22. 43. szám. r NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre.................................8-— kor. Fél évre .................................4‘— * Ne gyedévre.........................21— „ Eg yes szám.........................—20 „ Köz ségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. fCpolitikai “rész szerkesztéséért felelős : Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Az „Iparügyek“ rovat vezetője: Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, fömunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 SÍI. Kéziratok nem adatnak vissza. Tisztviselő-otthon. (—Ív.) A Nagykárolyban lakó állami és vármegyei tisztviselők a napokban értekezletet tartottak,, melyen elhatározták, hogy a pénzügyminisztériumnál kérelmezni fogják Nagykároly városának a lakásviszonyoknak megfelelő lakbérosztályokba való sorozását. A magas házbérek ellen általános a panasz — Budapesttől kezdve az utolsó vidéki városig. — Nem csak a tisztviselők, hanem a ípunkásosztálv is sűrűén emlegeti a házBéruzsorát, pedig kevesebb joggal, mert épp a munkásbér emelése okozta a nagy lakásdrágaságot. S amig az állam gondossága kiterjed a munkásosztályra gs épít munkás- lakásokat, acídlg az álíamfatkalmazottak lakbérét emeli ugyan némileg, de nem óvhatja meg a folytonos munkabér- és közteheremelés következtében folyton emelkdö (nem is szóivá a telhetetlen háziurak stájgerolásáról) házbérek- töl. Nem csoda, ha ily körülmények között a tisztviselők is keresik a védekezés módját s ezt tisztviselő-otthonok építésében vélik megtalálni. A tisztvi| selök értekezletén felmerült ezen a fővárosban már bevált és a vidéken is mindinkább tért hóditó eszme. Sőt, amint halljuk, gyakorlati megvalósítása iránt is tárgyalások folynak. így állván a dolog, mi is hozzászólunk a kérdéshez. A vidéken lakó tisztviselők aránylag rosszabb helyzetben vannak, mint a fővárosiak s minél kisebb a hely, annál nagyobb a lakásmizéria. Vidéken nemcsak lakásdrágaságról, hanem la- kásnyomoruságról szólhatni. Vidéki városokban ugyanis bérházak alig épülnek. Kényelmes, modern lakást kiki magának épit és nem másnak. Ha véletlenül egy a saját kényelemre épült ház kiadóvá válik, úgy juthat a lakó egy-egy jó lakáshoz. A legtöbb kiadó lakás rossz beosztással épült, régi, rozoga, összetákolt házakban van. A háztulajdonos rendszerint két—három nélkülözhető szobát kiadó lakássá alakit át. Hogy ez nem nagy ízléssel és kényelemmel, hanem minél olcsóbban lesz előállítva, az természetes. Oka ennek egyrészt az is, hogy a vidéki városokban kevés a tisztviselő s ha időközben egyik eltávozik, félni kell a háztulajdonosnak, hogy a lakás üresen marad. Máskor pedig, ha egy tisztviselő időközben jön a városba, nem kap megfelelő lakást. A vidéki városok lakásmizériái megvannak városunkban is. Ezen óhajtanak segíteni tisztviselőink. A lakáskérdés különben ma már több, mint régebben volt. Az igények e tekintetben is nagyot nőttek. Ma már a munkáslakások is kényelmi, egészséségi és erkölcsi szempontokat kell, hogy szolgáljanak. Testi és lelki szükségletet képeznek. Kellemes otthon csak úgy lesz- lakásunk, ha abban kényelmet, csínt, ízlést találunk, ha a testnek egészséget, a léleknek derült nyugalmat nyújt. A lakás ma az első — s legfontosabb szocziális kérdés. — Ily értelemben kell azt felfogni az államnak, társada- sadalomnak és magányos embernek egyaránt. A városok fejlődése szempontjából is elsőrendű kérdés. Valljuk meg őszintén, hogy vidéki városaink — köztük Nagykároly is — eddig vajmi keveset törődtek ezen kérdéssel. Jó iakasa csak akkor volt egy tisztviselőnek, ha terrnéTÁ RCZ A. Hullám. Irta: Kozma Andor. Valaki-szenved, akit szeretek ■— 8 szörnyűnek érzem már az életet. Minthogyha fadiám tetejérül Völgynek rohanna csolnakom: Esik le kedvem rémülten, vakon, Szivem vonaglik, elmém majd megőrül. De enyhül im s mosolyg a szenvedő — S már homlokommá tűnik a redő. Szemembe’ fény gyűl, tréfa, dal a számra, TJjong szivem s rajongva hisz, Szikrázik elmém — s fel magasba visz Az életkedvnek gyönyörű hulláma. Pusztai emberek. Irta: Hajdú Miklós. 1. Örökség. Este felé leesett az első hó. Lágyan, csöndesen szálltak a pelyhek és mire a hold nevető ábrázata megjelent, szelíd nyugalommal bóbiskolt a sok apró cselédház a fehér bunda alatt. Csöndes az idő és megejti a szemet, lelket a gyönyörű világosság. Minden fehér, a föld, a tető, a fa és ezüstös-kék a fényesség; vidámabbak a csillagok és jobb kedvéken van a hold is. Néma az egész puszta. A kutyák se vonitanak, valamelyik kuczkóban meghúzzák magukat; amelyik szalmára akad, szinte a menyországban van, egyiknek sincs kedve friss nyomot vágni a csikorgó hóban. A hó mellett sárgás a falak fehérsége. És apró fekete pontok vannak a falakon, ezek az ablakok; egyik-másik előtt gyékény, hogy a hidegség valahogy be ne férkőzók a szobába. Egyik ablakon át mécses világa látszik. Pedig éjfél felé jár az idő. És beteg nincs a pusztán. Hát baj van valahol, hiába senki se égeti az olajat. Az ispán azt mondja, menjünk arrafelé, hátha éppen a tanítónál van a baj. — Özvegy ember, az ősszel halt meg a felesége. Talán a kis lánya beteg ? így találgatja a dolgot az ispán. De hogy közelebb érünk, látjuk már, hogy a tanító ablaka sötét. Egyik cselédházban van a vilá- ! gosság. Megállunk az ablak alatt. Egy öregasz- szony ül a kályha előtt, valami régi szűr van a lábán és egy kék keszkenővel töröl- geti a szemét. Sir. Az asztal sarkánál meg egy legény könyököl. — Az öreg számadó felesége, az Orbán Mátéé; — mondja az ispán. — Talán megí halt az öreg ? Pestre vitték a kórházba. Szén’ Mihály után egy rozsdás szögbe lépett hess BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 6. sz. jJÖT 120 szobával, A fö- és székváros legújabb és legmodernebbül berendezett szállodája.
