Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-10-08 / 41. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 hét ma egyes hírlapokat kézbevenni, a nélkül, hogy az azokban felhalmozott nuditásoktól undort ne kapjon az ember. A szenzáczió hajhászás a végtelenségig kíméletlen és jaj annak, kit szerencsétlen sorsa egyes üzleti érdekekből működő riporterek kezei közé hajt, mert a nyomtatott betű megöli teljesen, kiszijja utolsó csepp vérét, lerántja a féltékenyen takargatott sebekről a lepelt kíméletlenül s erkölcs, szeméremérzet üres fogalmakká válnak. A fiatal lélek már az újságolvasás közben is lassan lassan megismerkedik azokkal a bűnökkel a melyekről az újságok nélkül talán soha halvány sejtelme sem volna. A gondos otthoni nevelés, a szülők által féltékenyen ápolt erkölcsi érzet megmételyeződik s teremt egy hazug világot, amelyben az ártatlanság csak látszat, csak affektált külszín, mig a lélek már teljesen ismerős a bűnök minden fajtájával. És ha nem tudjuk megőrizni a fiatalságot az újságoktól és a vicclapok tömegétől, amelyek a pornográfiának egész tárházát képezik, önkényt felmerül e kérdés, miért legyünk szigorú erkölcsbirók épen a színházzal szemben ? Ezt a kérdést nemcsak mi vetjük fel, de felvetették már sokan és többféle következtetésekre jutottak. Mi azonban megállunk ennél a kérdésnél és a mi vidékies gondolkozásmódunkkal mégis csak azt valljuk, hogy a színház nem arra való, hogy abban az erkölcsös felfogással homlokegyenest ellenkező produktumok nyerjenek eleven megtestesítést. Mi a színházat még I nem szeretnők az orfeumok nívójára sülyeszteni, hanem meg óhajtjuk tartani a maga művészi magaslatán. És amennyire fiatal leányainkat féltjük az orfeumok trágárságaitól és nem visszük el a kétes értékű viczczek meghallgatására, épen annyira óhajtjuk elvinni harczosok és külön válnak a munkások. Az előbbiek közül kiválnak a vezérek később fejedelmek, királyok s ezek rokonai, barátai, a főemberek, a nemesség. A munkások felosztanak vadászokra, halászokra, állattenyésztőkre, földmivelőkre. A fejedelmek a legtöbbször a közigazgatás fejei is, bírák, az istenek megbízottai a főpapok, orvosok, tanítók. Szükségük van segítőkre, s kelet- | keznek a hivatalnokok, a papság, tanítók, orvosok, birák kara. A vagyon birtokosa a fejedelem és a nemesség. Ezeknek legszélsőbb ellentétei a rabszolgák, a jobbágyok. Aztán következik a harmadik rend, a polgárság, s elkülönülnek a kereskedők, iparosok és más foglalkozásokat űzők. Végre e fejlődés még magasabb fokán s kivált mikor már az állam is kialakuló félben van, vagy ki is alakult, keletkeznek a különféle politikai pártok. * * * A legfejlettebb s Így legösszetettebb társadalmi forma ez idő szerint az állam. Nem mintha nem lettek volna államok már a legrégibb időben is, hanem azért, mert a társadalmi kialakulás ennél magasabb fokra még nem emelkedett. Az államban megvannak mind az eddig említett társadalmi alakzatok. Bizonyos határig érvényesülhetnek is ; de külön érdekeiket kénytelenek alárendelni a közérdeknek. Reá kényszeriti azokat erre a hatalom. Az absolut államban az uralkodó hatalma, a jogállamban a törvény hatalma. Ezért az állam kényszertársadalmi alakzat. a színházba, ahol a mindennapi élet küzdelmeit pár órára elfeledve, hozzájuk illő szórakozást nyerhetnek. És azt is bátran meg merjük mondani, hogy az összes újságok nyomtatott trágárságai sohasem bírnak oly hatással, mint a színpadon megtestesített élet és épen ezért kell színpadunkról az oda nem való darabokat kiküszöbölni. Sokkal nagyobb városok színpadainak műsoráról levették már ezeket a darabokat, a melyekben a trágárságokon kívül alig van valami más, s a melyek az érzékeken kívül másra hatni sem akarnak. A szellemes, finom pikantériát igenis szívesen látjuk, de a meztelen trágárságból nem kérünk És bár az ultramodern irányzat, a teljes felvilágosodás apostolai ezért bennünket szokott módon „a jó vidéknek“ is fognak elkeresztelni, mégis megmondjuk, hogy nem erkölcsös szinlapokra van nekünk szükségünk, hanem olyan szinielőadásokra, ahová fiatal leányainkat is bátran elvihetjük. Színészet. (§) A lefolyt színházi hétről a következőkben adjuk referádáukat: 19-én csütörtökön, Ohrn Antal „A szent- bernáti barátok“ czitnü színmüvét mutatták be csekély számú közönség előtt. A vígszínház müsordarabja, mely a szerzetesek életfolyását, az örömökről való feltétlen lemondást tárgyalja, a dogmákban való üdvözítő hitet állítja szembe az emberi skepsissei. Sajnosán tapasztaljuk, hogy az ily színmüveknek csak kis hallgatóság jut. Pedig az előadás s különösen Petérdy (Meinard atya) j meg Fodor (Pál klerikus) kifogástalan játéka I élvezetet szerzett a jelenvoltaknak. 2-án pénteken, „Szulamith, Jeruzsálem leánya“ dalmüvet, Goldfaden gyönyörű ze- néjü operáját elevenítették fel. Zsuffolt ház hallgatta a keleti motivumu szép dalokat, melyeket Balia (Abigail), Tibor Lóri (Sulamith), Szende (Absolon) és Boda (Főpap) énekeltek. Az egész előadás igen előnyös hangulatban és jó rendezésben folyt le. Nem is az egyesek jószántából keletkezik, hanem a legkülönbözőbb körülmények folytán. Igen sokszor hódítás, tehát erőszak következtében, máskor szövetkezés utján ugyan, de szövetkezésre is külső erők, s az azok ellen való védekezés kényszeriti reá az egyesülőket. Az államban a külön érdekek folytonos harczát szemlélhetjük, de meg van a törekvés ezen harczok elsimítására, az érdekek kiegyenlítésére is. így az absolut államok átalakulnak jog- alkotmányos államokká; az egyes osztályok túltengő hatalmaskodását pedig a társadalom azzal igyekszik korlátozni, hogy az állam ügyeinek intézésére mind szélesebb néprétegeknek enged befolyást. * * * Ily képen keletkezett és alakult ki a legegyszerűbb, s aztán összetettebb alakzatokból a legbonyolultabbig, a mai társadalom. Mivel pedig a világ nem teremtetett, hanem folytonosan teremtődik, s a fejlődés is folytonos, méltán kérdezhetjük, hogy a mennyiben belátható, ez hová irányul ? Fejlődik az emberi értelem és tudás, s ennek kapcsán bámulatosan fejlődnek a teknikai ismeretek s ismét ennek kapcsán az emberek közlekedése is. A tér- és időbeli távolságok csaknem megszűntek. Colum- busnak több hónap kellett, hogy Európából Amerikába juthasson. Ma a leggyorsabb járatú hajó ezt az utat alig öt nap alatt teszi meg. Hozzá a sajtó folytonos tökéletesedése által az eszmék rövidesen közkincsé válnak, a felfogás, a gondolkodás egyformásodik, s az 3- án szombaton, premier volt. Orbán Dezső regényes daljátékához Stojanovits Jenő irt zenét s lett belőle „Csókkirály“ Operette. Oly operette, melynek szövege csupa valószínűtlenség, élénk fantasia szüleménye; zenéje nehéz, fülbemászó dallamokban szűkölködő. Mindazonáltal a darab tetszett s színes regényként hatott. A szegény csipkeverő Miskát, ki szeretett Évikéjét el nem veheti, mert gazdag atyja ebben megakadályozza, a a királyné szerzi meg magának emberei s altatószer segélyével, hogy elvitetve őt egy rejtett kastélyba, boldog napokat éljen vele. S mikor egy év múltával a szegény Miskát visszajuttatják kis falujába Alkmaarba, hírül hozza egy királyi kézirat, hogy trónörökös született s Fansen Miska a királyi ház körüli szolgálataiért grófi rangot s Alkmaar kegyuraságát nyerte a birtokokkal. így elveheti azután Évikét. A czimszerepben Bállá (Miska) játszott és énekelt igen kedvesen, sok temperamentummal, Tibor (a királyné) szintén. Különösen második felvonásbeli mu- latási jelenetük sikerült. Széchy (Évike) nem elég élénk ; Rónai (kisbiró) mókáin s bakter- kupléján, meg a szobacziczák öltözékén sokat nevettek. Somogyi Don Bombadillást alakította megfelelően, deus ex maehinaszerü szerepében. 4- én vasárnap, délután Rónaszéki-Barna „Méltóságos csizmadia“ énekes bohózatát adták a — jobbára gyermekközönség mu- lattatására. Este Mayer Förster „Heidelbergi diákélet“-e került színre. A kedves, hangulatos életkép jó előadásban ment, melyben része volt Fodornak (Károly Henrik herczeg), Várady Jolánnak (Kalicza), Aitnernek (Rü- derné), Rónainak (Kellerman) és Peterdinek (Dr. Jüttner). 5- én hétfőn, Hervé bájos zenéjü operettje „Nebántsvirág“ előadása folyamán a színházat egészen megtöltött közönség melegen ünnepelte a darab szereplőit s különösen Ballát, ki mint Denise de Flavigny brillírozott a czimszerepben, igaz sikert aratva. Nyílt színen sokszor megtapsolták s felvonások végeztével többszőr hívták a függöny elé, sőt még az előadás végével is. Somogyi (Celestin-Floridor) bizony gyenge volt, annál jobb Rónai Loriótja. Boda játékában több életet kérünk, még a szerelmes Champlattreux szerepét is méla rezignatióval játszotta. 6- án kedden, a vértanuk emlékezetére díszelőadás volt. Bállá Miklós „Múlt idők tanúja“ ez. prológját Peterdy Sándor mint öreg 48-as honvéd mondotta el. A köny- fakasztó események érzésteli felelevenítése, a félistenek emlékének felidézése méltó megérdekek közössége egyre növekedik. Mindez a népeknek egymástól való kölcsönös függőségére, s azon meggyőződésre vezet, hogy az embériséget nem népekre és nemzetekre osztott csoportoknak, hanenü egyetlen élő szervezetnek tekintsük. Ez pedig kozmo- litizmus, világpolgárság. Sokan ettől még most ijedeznek. De ne féljenek. Nem valósul az meg egyik napról a másikra. Non datur saltus in natura, a természetben nincsen ugrás. Hanem azért a természetes fejlődés sem akadályozható meg semmi erővel, s a legrosszabb politika lenne a népek közeledése elé mesterséges gátakat emelni. Nehezen összegyűjtött szellemi és anyagi javak lennének azzal koczkáztatva. Az ár meg a gátakat a gátolok nagy veszedelmére elseperné. Már mossa is azokat. Bizonyítják az államok szövetkezései, a kereskedelmi, ipari, közlekedési szerződések, A nemzetközi béke-, tudományos- és munkásligák, sőt még a közös nyelvre való törekvés is. Ezek mind az idők jelei. Amint már Herder is megjegyezte, minden társadalmi és történelmi fejlődés vég- czélja csak a humanizmus lehet, vagy is az ember szellemi és kedélyi életének minél tökéletesebb kifejlesztése. A szabad akaratú emberek társadalmában pedig, melyben mindenki a másikat jogos czéljának elérésében támogatja, a humanizmus ezen ideálja ameny-' nyiben ezt az emberi gyarlóság megengedi, megvalósítható. Éhez nem szükséges éppen, hogy az emberek angyalok legyenek.