Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-10-01 / 40. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ

vei kezd a közönség mindjobban felmelegedni Heves és érdemes társulata iránt, kik minden tehetségükkel igyekeznek városunk színházlátogató publikumának bizony nem csekély igényeit kielégíteni. S hogy ez nagyrészben sikerült is nekik, megelégedéssel állapítjuk meg.

24- én, csütörtökön, Sardou színmüvét, „Szókimondó asszonyság“, a franczia forradalom életképét elevenítették fel. „Madame sans géne“-t Kendi Boriska játszotta kifogástalan művészettel. Fodor (Lefebre) sikereinek számát gyarapította. — Herczeg (Fouehé) igen jó intrikusnak bizonyult, inig Peterdy mint Napoleon élethü személyesitője mutatott kitűnő alakítást.

25- én, pénteken, „Császár katonái“ hoztak telt házat és sok tapsot a kiváló darab szereplőinek.

26- án, szombaton, ismeretlen szerző „Szobalány“ czimü franczia bohózata került itt először színre. A gyenge kis vígjáték egy párisi kokottot mutat be udvarlóival s jellegzetes életmódjával egyetemben, de nincs benne semmi esprit. Kendi (Nelly Rosier) jól játszott; kellemetlen volt azonban szinte téglavörös parókája. Váradi kedvesen adta FranQoist.

27- én, vasárnap délután, „Tatárjárás“ operettet ismételték. Tibor Lóri s Szende énekével az előadás ép oly kitűnő volt, mint előbb.

Este Lukácsy Sándor „A vöröshaju“ ez. népszínműve ment. A czimszerepet Bállá játszotta igaz sikerrel. Aitner Ilka (özv. Saj- góné) jómódú magyar gazdasszony, Peterdy (Keszeg) a rátartós gazda mintaképe. Sándor Julia — a drámai hősnő — e darabban jutott először jelentékeny szerephez (Boglár Ágnes). Rokonszenves egyénisége, ügyes játéka, kellemes orgánuma osztatlan tetszéssel találkozott. Szeretnők őt nagyobb kaliberű szerepekben látni. Dicséret illeti még Rónait (Jankó), ki sokszor fakasztott nevetésre.

28- án, hétfőn, Rajna-Czobor „Rab Mátyás“ operettjét játszották zsuffolt ház előtt. Végre egyszer minden jegy elkelt; igaz, hogy — csak zónában. Az előadás a nagy közönségnek megfelelőleg előnyös dispositióban folyt le, bárha Hajsinek karmesternek a zene- és énekkart, melyek mindegyike külön derekas munkát végez, nehéz együtt tartani. Balia a főszerepben excellált, gyönyörűen énekelve; Tibor Lóri (Gitta) ékes, tiszta futamaival remekelt. Somogyi (Eisik) és Rónai (Czódik) a szerepük komikumát teljesen kiaknázták, ügyesen kupléztak és tánczoltak. Boda (Gabiről) bár kellemes hanggal rendelkezik, nem elég erőteljes az s hibásan intonál. Azért „hold-románcz“ duettje Baliával mégis élvezetes volt. Szende (Drágffy), Széchy (Mindi) s Hajnal emelendők még ki, valamint az ügyes rendezés s különösen az első felvonás hangulatos fináléja.

29-én, kedden, „Nincs elvámolni valója?“ bohózatot ismételték.

30-án, szerdán, Bulti „Luczifer“ czimü színmüvének volt a premierje. A darab — melyben a hit az Istentagadással küzd — az élet egyik megoldhatatlan problémáját tárgyalja. Oly metafizikai kérdések kerülnek I felszínre, melyeknél való elmélkedésnél az ember tényleg a hit és kétség között vergődhet ik. S a tételt a szerző mintegy további gondolkodásra adja fel a közönségnek utra- valóul a végszavakban. „Van Isten“, rebegi a kétségbeesett Guidó. „Vaj’ki tudja?“ meditál még mindig a tagadás megtestesülése Alberini. S a függöny legördültével nincs gondolkozó, mely tovább nem fűzné a darab eszmemenetét s nem igyekeznék reális megoldást keresni. Hiába! a kérdés megmarad továbbra problémának az élet nagy színpadán is azzal a különbséggel, hogy ha a földön eljátssza az ember kis játékait, nem kell többé töprengenie a rejtélyen. De különben ezt ki tudja?... Senki. Az előadás illő volt a darab témájának nagy méretéhez. Peterdy a kitűnő jellemszinész, az atheismus hive, a vallásos Senardi (Herczeg), a két szélsőség között tévelygő Guidó (Fodor), nemkülönben Kendi és Áitner egyaránt szépen kidolgozták s hatással játszották meg szerepüket.

HÍREK.

— Személyi hir. Dr. Falussy Árpád főispán hivatalos ügyek elintézése czéljából múlt hó 28-án délben Budapestre utazott, ott részt fog venni Alfonz spanyol király tiszteletére rendezett udvari bálon s holnap délben érkezik haza.

— Egyházmegyei gyűlés. A nagykárolyi egyházmegye múlt hó 25-én tartotta meg őszi rendes gyűlését Mátészalkán Berey József n.-ecsedi lelkész esperes elnöklete alatt, ki magasan szárnyaló elnöki megnyitójában kegyelettel adózott Kiss Áron püspök és Vityi Bertalan volt tanügyi bizottsági elnök emlékének, kiknek emléke jkönyvileg megörökittetni határoztatott. A 47 pontot tartalmazó gazdag tárgysorozat legfőbb pontja a „Ne temere“ pápai encyklika ügyében való állásfoglalás volt. Esperes indítványára elhatároztatott, hogy a Convent utján a törvény- hozáshoz tiltakozás intéztessék ez ügyben s hogy a képviselőház a „jus piaceti“ érvényesítés iránt intézkedésre kéressék fel. Egy lelkész egylet alakítása kimondatott. A tanügyi bizottság jelentésében jelzi, hogy még mindig nem kielégítő a beiskolázás állapota, mert az iskola kötelezettek 10 százaléka nem jár iskolába.

— Meghívó. A helybeli róm. kath. főgimnázium „Kölcsey-Önképzőköre“ a 13 aradi vértanú emlékére október hó 6-án délelőtt 10 órakor a városi tornacsarnokban változatos műsorral gyászünnepséget rendez, melyre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség.

— Hegyközségi gyűlés. Vasárnap délután a hegyközségi gyűlés a szüretet október hó 15-ik napjára tűzte, egyúttal elhatározta a közgyűlés, hogy a Szentjános völgyön a Tóth János-féle lankán volt és összedült kút helyébe ugyanazon lankán egy kutat készíttet.

— Ref. tanitógyülés. A nagy károlyi ref. egyházmegyei tanitó-egylet múlt hó 24-én tartotta meg őszi rendkívüli gyűlését Mátészalkán. Nagy Ferencz egyleti elnök lendületes megnyitójában megemlékezett Kiss Áron püspök és Vityi Bertalan tanügyi bizottsági elnök haláláról, kiknek emlékét jegyzőkönyvükben megörökíteni határozták. Igen ügyes s tanulságos két előadást tartottak: Kovács János n.-dobosi és Német Sándor ó apáti-i tanítók, előbbi a „Fonomimika és a siketnémák“, utóbbi „Áz emlékező tehetségről“ czim alatt. A közgyűlés elhatározta hogy felír az egyházkerülethez, az ósdi népiskolai tanterv és ezzel együtt az elavult rendszerű tankönyvek modern irányban való átdolgozása iránt.

— Házasság. Zanathy István, vármegyei Írnok, szombaton esküdött örök hűséget Győrffy József helybeli vaskereskedő és neje szül. Cservenyák Katalin leányának, Ilonának. A menyasszony tanúja volt Dr. Cservenyák Károly helybeli orvos, a vőlegény tanúja pedig Both László honvéd hadnagy. Esküvő után szűk családi körben ebéd volt a menyasszony szülei házánál.

— Gyászeset. Almássy Ignácz ügyvéd, vármegyei t. ügyész, múlt hó 25-én hosszas szenvedés után 64 éves korában elhunyt és 26-án nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. Á megboldogult városunk társadalmának egyik közkedvelt tagja volt, kit jó- lelküsége és jó kedélye folytán mindenütt, ahol megfordult, szívesen láttak. Ép ezért nagy népszerűségnek is örvendett, minek következménye, hogy halála szélesebb körökben részvétet keltett. Az ügyvédi kar remek szép koszorút tett a ravatalra és testületileg jelent meg a temetésen, ugyanígy a vármegyei tisztikar; a pénzügyigazgatóság és járásbíróság szintén képviselve volt. A gyász- szertartást Récsey Ede kegyesrendi házfőnök plébános végezte Horváth Jenő és Pallmann Péter káplánok segédlete mellett. —• A család a következő gyászjelentést adta ki: Alant- irottak mélyen szomorodott szívvel tudatjuk, hogy Almásy Ignácz ügyvéd, Szatmár vármegye t. alügyésze, legjobb férj és gondos családapa, hű testvér, folyó hó 25-én reggeli 7 órakor, életének 64-ik, boldog kázasságának 20-ik évében hosszas szenvedés után elhalt. A megboldogult földi részei f. hó 26-án délután 4 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint a mesterrészi sirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 28-án reggeli 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Áldott legyen emlékezete ! Nagykároly, 1908. szeptember 15. Neje: özv. Almásy Ignáczné szül. urai Uray Margit. Gyermekei: Almásy György, Almásy Anna és Almásy Sárika. Testvére: Almásy Ede.

— A szülőkkel való értekezés. A

kultuszminiszter elrendelte, hogy minden középiskolai tanár hetenként egy órát tartozik kitűzni, mely arra szolgáljon, hogy azalatt a diákok szülei vele értekezhessenek.

— Névmagyarosítás. A belügyminiszter kiskorú Blum Emil helybeli lakos vezetéknevének „Böszörményi“-re kért átváltoztatását megengedte.

— Pótadók kivetése. A vármegyei őszi rendes közgyűlésen a következő pótadólc fognak kivettetni: 11/i% m. tisztviselői nyugdíjalapra,;3^ °/0 közművelődési czélokra, 1V2 °/a helyiérdekű vasutak segélyezésére eddig felvett kölcsön törlesztésére, l1/2°/o különféle czélokra felvett 700,000 koronás kölcsön törlesztésére.

— A szlőjdért. Károlyi Gyula gróf a múlt napokban magához kérette Matuska István gazdasági ismétlőiskolai igazgatót s felkérte őt, hogy leánykáit szlőjdre oktassa. A grófék ezzel is példáját adják a szlőjd fontosságának.

— Uj püspök. A tiszántúli református egyházkerület püspöki széke tárgyában megtartott második szavazás eredménye az, hogy 72 szótöbbséggel Erőss Lajos . debreczeni theologiai tanár választatott meg az egyház- kerület püspökévé.

— Krémer Nagybányán. Krémer Sándor színigazgató, a szatmári szinikerület volt direktora mától kezdve Nagybányán, a Polgári Olvasókörben tartja előadásait.

— Pótsorozás. Múlt hó 21-én Szatmá- ron pótsorozás volt, melyen városunk s a járásbeli hadkötelesek is részt vettek. A vármegye részéről Dr. Péchy István főjegyző, Dr. Aáron Sándor főorvos, Nagykároly város részéről Hetey Ábrahám főjegyző és a járás részéről Jeszenszky Béla szolgabiró voltak jelen.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Tóth Ernő és Orosz György itteni főgimnáziumi tanárokat a lugosi állami főgimnáziumhoz tanárokká nevezte ki.

— Hivatalos órák változása. Folyó évi október hó 1-től kezdve a helybeli kír. pénzügyigazgatóságnál a hivatalos órák változást szenvednek, amennyiben ezentúl az eddig reggel 7 órától déli 1 óráig egyhuzamban tartott hivatalos órák helyett, reggel 8-tól 12-ig és délután 2—5 óráig lettek azok megállapítva.

— A kath. legényegyesület vasárnap, e hó 27-én délután 4 órakor saját helyiségében választmányi ülést tartott Pallmann Péter plébánossegéd, társelnök elnöklése mellett. A választmányi ülés fontos tárgya volt a helybeli egyesületnek az országos központ utján a németországi világ- szervezetbe leendő belépésének kérdése és ezzel kapcsolatban az egész szervezetre vonatkozó egységes alapszabály tervezetnek elfogadása, melyre nézve határozatba ment, hogy az alapszabálytervezetet egy legközelebb összeülő választmányi ülés bővebb megvitatás alá veszi és határozni fog azoknak a közgyűlés elé leendő terjesztése felett. Több házi ügy elintézésével a gyűlés este 6 órakor ért véget.

— Ki lesz a vármegyei tiszti al- ügyész ? „Meghalt a király, éljen a király“, azt mondja a franczia közmondás. Elhunyt a tiszti alügyész, ki lesz az uj alügyész azt kérdik egymástól mindazok, kiket ezen állás betöltése érdekel. Hir szerint eddig Kallós Pál, Baudisz Jenő, Dr. Gózner Elek, Dr. Sternberg Zoltán és Dr. Tóth Zoltán helybeli ügyvédek pályáznak erre az állásra, amely valószínűleg a f. év deczember havában tartandó rendkívüli közgyűlésen fog betöltetni.