Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-07-30 / 31. szám

A.

Kiskorú Kukucs Irén és Róza, Kupferstein Fáni, Lilienfeld Mór és kiskorú fiai Sámuel és Dávid itteni illetőségüeknek el nem. ismertettek.

A Móhr Józseffel — Atilla-utcza 3. nép- sorszámu telkéhez csatolt 177 Q-öl utcza- részletre vonatkozólag kötött adás-vevési szerződés jóváhagyatott s megerősítés czél- jából a törvényhatósághoz felterjesztetni határoztatok

Balázs Márton kérelme folytán telepedési dija 10 koronára mérsékeltetett s a bevehetetlen telepedési dijak törlése elrendeltetett.

Bende István akáczfautczai telkéből utcza- területhez, valamint Kőhalmy Márton akáczfa- Ijtczai telkéhez utczaterületből csatolt telekrészlet kártalanítási ára [^-méterenként 50 fillérben, Brugós Péter gencsutczai telkéhez utczaterületből csatolt telekrészlet kártalanítási ára Q-méterenként 1 koronában állapíttatott meg.

A 82—1908. kgy. számú véghatározat helyesbittetett.

A folyó évi junius hónapi pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutat- tatván, minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forog, az tudomásul vétetett s irattárba tétetni rendeltetett.

A tárgysorozat ki lévén merítve, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Kohn Márkusz, Komódy Lajos, Mercs Imre, Papp István és Spitz Antal képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette.

HÍREK.

— Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, ma este érkezik haza Bikszád-fürdőből. — Károlyi Gyula gróf és neje Károlyi Melinda grófnő f. hó

26-án érkeztek városunkba. — Papp Béla, választókerületünk orsz. képviselője, folyó hó

29-én nehány napi tartózkodásra Bikszád- fürdöbe utazott. — Dr. Fehér Elemér cs. és kir. kamarás, pénzügyminiszteri titkár, f. hó 20-án és 21-én városunkban időzött az Ecsediláptársulatnál szokásos ellenőrzés meg- ejtése végett.

— Requiem. A múlt év julius 31-én elhunyt néhai Károlyi István gróf lelkiüdvéért folyó hó 31-én délelőtt 10 órakor gyász istentisztelet lesz a helybeli róm. katholikus plébánia templomban, melyet ez alkalomra a megboldogult gróf özvegye szül. Csekonits

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ

Margit grófnő diszit fel. A jobblétre szen- derült gróf tisztelőit ezúton is meghívja a plébánia hivatal a requiemen való megjelenésre, melynek tartásáról a hivatalok is ér- tesittettek. — A függetlenségi párt itt is felkéri a végrehajtóbizottság tagjait, hogy a szentmisére testületileg való felvonulhatás czéljából 3/4 10 órakor az ipartestület tanácstermében gyülekezni szíveskedjenek.

— Közgyűlés. Az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos balparti ármentesitő és belviz- szabályozó társulat f. hó 28-án délelőtt 10 órakor a vármegyeháza nagytermében igen élénken látogatott közgyűlést tartott Károlyi Gyula gróf elnöklete mellett. Az elnöki előterjesztés folyamán meleg szavakban paren- táltatott el Domahidy Sándor volt társulati alelnök, Dienes Lajos vál. tag. és Aigner Imre titkár; érdemeik jegyzőkönyvileg ineg- örökittettek. — Péchy László igazgató főmérnök jelentése felölelte a fontosabb ügyeke. s különösen a földmivelésügyi miniszternek a keleti csatorna s a kaplonyi vasbeton fal építése tárgyában kelt leiratát. A jelentés tudomásulvétele után a haszonarányu osztályozás elsőfokulag megállapittatott s a munkálatok ellen beadott panaszok elintéztet- tek. Az*alelnöki állásra Jékey Zsigmonddal szemben Domahidy Elemér, nyug. főispán, a két választmányi tagsági helyre Péchy László mátészalkai főszolgabíró és Dr. Vajay Károly szatmári polgármester választtattak meg. — Tudomásul vétetett a földmivelésügyi miniszternek az 1908. évi költségvetés jóváhagyásáról szóló leirata, valamint a számí vizsgáló bizottság jelentése az 1907. évi zárszámadásokról. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalásával az ülés délután fél 6 órakor ért véget.

— Esküvő. Lányi Dezső, nyíregyházai gyógyszerész, augusztus hó 11-én esküszik örök hűséget Dr. Cukor Lajos, vm. tb. főorvos, máv. egészségügyi tanácsadó és neje leányának, Ilonának.

— „Országos magyar nemességi lexikon“ cziinü műnek Szatmár vármegye összes nemesi családjait felölelő részének levéltári és családi iratok alapján való feldolgozására a szerkesztő bizottság által én bízattam meg, ugyanazért felkérem az ezen mü iránt érdeklődőket, miszerint családjaikra

I vonatkozó adatokat, jelenleg élő családtagjaikat állás és lakhelyeik megjelölésével velem közölni szíveskedjenek. Megjegyzem, hogy ezen lexikonba való közzététel a családokat illetőleg a beküldőt semmi anyagi felelősség

3

nem terheli, szóval annak a lexikonba való közzététele teljesen díjmentes. A mü alpha- betikus sorrendben füzetekben fog megjelenni és pedig havonként 1-én és 15-én egy-egy füzet, melynek ára később fog az esetleges előfizetőkkel közöltetni. Gorzó Bertalan, vármegyei levéltárnok Nagykároly.

— Eljegyzés. Heimann Samu budapesti nagykereskedő f. hó 26-án jegyezte el Weisz Lajos helybeli nagykereskedő leányát, Piroskát.

— A Kossuth-serlegre újabban befolytak a következő adományok Csipkés András pártalelnök gyűjtő-ivén : Csipkés András, dr. N. Szabó Albert 10—10 K, N. Szabó Antal, Madarassy István, Csetényi Lajos 2—2 K, Csata Gerzon 1 K, összesen 27 K.

— Kézimunka-tanitó tanfolyam városunkban. A kézimunkára nevelő országos egyesület városunkban augusztus 1-től 30-ig terjedő tanítói tanfolyamot rendez. A tanfolyam a gazdasági népiskola helyiségeiben lesz tartva, a résztvevők 22—25-en lesznek. Ezek között 5 helybeli, 3 szatmármegyei, a többiek az ország különböző tájairól jövő polgári iskolai tanárok és elemi iskolai igazgató-tanítók. A tanfolyamot Guttenberg Pál az országos egyesület igazgatójának felügyelete mellett Diecz Elek fővárosi tanár fogja vezetni, a gazdasági ügyek intézésével pedig Matuska István helybeli gazd. iskolai tanító bízatott meg. A tanfolyam költségeinek fedezését nagyobbrészt Károlyi Gyuláné grófné vállalta magára, ki az ügy iránt igen melegen érdeklődik.

— Halálozás. A képzőművészetnek nagy halottja van. Elhunyt Pállik Béla a kilünő festőművész, ki hosszabb ideig városunkban is néhai Károlyi István grófnál lakott s az itt vele érintkezők szeretetét és becsülését vívta ki magának. A 64 éves művész családjával Thurzófüreden nyaralt s ott f. hó 18-án agyszélhiidés érte. Felszállitották Budapestre a Vöröskereszt Egylet Erzsébet kórházába, ahol hosszas agónia után f. hó

27-én reggel meghalt. Halála nemcsak családját és barátait, de sújtja a magyar festö- müveszetet is, melynek hatalmas teremtő erejénél fogva a külföldön is számos sikert szerzett. Temetése tegnap délután volt a Műcsarnokból, mely annyi dicsőségének szintere volt. — Az elhunyt özvegyénél kondo- leáltak Károlyi Gyula gróf és neje is.

— Országos vásár lesz Nagyecseden augusztus hó 4-én.

felé a Magyar Király-kávéház egyik utczai ablaka mögött a lapokat olvasgattam s onnét a kilátás igen korlátolt. A légkör már napok óta nyugtalankodott, az nap meg némi megszakítással a szokottnál élénkebb délkeleti szél fújt. Az égboltozaton sötét felhőfoszlányok bolyongtak. Egyszer-egyszer elborult, egyszer-egyszer esett is. A mondott időben a borulat nagyobb lett. Nagy esőcseppek vágódtak le mind sűrűbben. Aztán zápor ömlött alá vegyesen némi jéggel, s egyszerre csak mintha megbomlott volna minden. A gimnázium előtti akáczok koronáit mintha csakugyan karmok ragadták volna meg, karmok forgatták volna rettenetes erővel. Ez utóbbi tünemény alig tartott két perczig s utána megint rendesen fújt a szél, rendesen zuhogott az eső. A mit láttunk, szélforgatag, cyklon volt. Ez nálunk nem szokott nagy területre kiterjedni. Érdekes volna kipuhatolni, hogy délkeleten hol keletkezett és északnyugaton meddig hatott. Sem az egyik, sem a másik pont nem lehet távol. A forgatag átmérője sem lehetett egy kilométernyi. Hiszen a szőlőben már nem pusztított, s Kaplonyban még úgy sem. Mint ostorcsapás vágott végig rajtunk.

Ki nem ismerné a pajkos forgó szelet, mely forró nyári napon tánczra perdülve, az országút porát, á gyűjtök szénáját s egyéb könnyű tárgyakat a magasba ragad. Kicsiben ugyanazon tünemény ez, mint a forgó vihar, ámbár ehez csak úgy hasonlít, mint a gyermek búgócsigája, a nagy gépezet lendítő kerekéhez.

De még a vasárnapi vihar is, bár elég kárt okozott, nem volt a legnagyobb a csak

nálunk előfordulni szokottak között sem. Igazán rámondhatjuk: „alios iám vidi ven- tos“. 1882. aug. 27-én délelőtt 11 óra tájban rettenetes eféle vihar pusztította el Budapest környékét, 1875-ben pedig Kassán tornyokat döntött le. A sok eset közül másokat nem is említünk.

Pedig ezek is csak csekélységek más kiimák viharaihoz képest. A sivatagok térségeit nem ritkán fenyegetik a forgó szelek kavarta ezer méternél is magasabb homokoszlopok, a hajóst pedig a tengeren az éppen ilyen fajta vizoszlopok, melyek elől, — hacsak teheti, — futva-fut. E jelenségeket trom- bának, homok-viztöltsérnek nevezik. Kiváltképen a forró és részben a mérsékelt öv tengereinek, szigeteinek és szárazföldének csapásai az efajta, csakhogy roppant kiterjedésű és képzeletünket felülmúló pusztításaik miatt borzalmas forgószelek, melyek neve tornádó és hurrikán Középamerikában, taifun a Kínai tengeren; általában pedig forgó vihar, forgó orkán, avagy cyklon.

Szorosan véve azonban cyklonnak csak a legnagyobb forgó viharokat szokás nevezni. Érdekes, hogy belsejében néha 28—48 km. átmérőjű kör területén teljes szélcsend van, hanem aztán a kört övező gyűrűben a szél ereje mértékkel ki sem fejezhető. Rettenetes volt az a cyklon, a mi 1780-ban Keletindiát pusztította. Barbadosz-szigetén keletkezett, ahol letarolt mindent, fát, házat és megölt 5000 embert. Tovább haladva Sta-Lucia-nál megsemmisítette az ott horgonyozó egész angol hajóhadat, elpusztította ezt a szigetet is és megölt ott is 6000 embert. Aztán Mar- tiniquenek tartott s annak déli partján egy

50 kereskedő és szállító hajóból két fregatt vezetése alatt álló franczia hajórajt, 5000 főnyi katonasággal és tengerészszel úgy tönkre tett, hogy az egészből csak hat hajó menekült meg s a szigeten is 9000 ember vesztette életét. Itt történt, hogy a tengerparton 120 év óta fennálló St. Pierre váracsot nyomtalanul elseperte. Megint tovább ro- - hanva a Bermuda-szigeteken kezdett gyengülni, de még ottan is 50 hajót tört össze,

] miután már útjában odáig sok hajót, sok szigetet és sok embert megsemmisített. Mi ehez képest nálunk a fergeteg.

Mindezen tüneményeknek oka pedig egészben véve ugyanaz, ami a szélé. A légkör egyensúlyának megzavarodása és kiegyenlítődése. De hogy az miért történik éppen igy, tüzetesen és egész bizonyossággal nem igen tudjuk. Némelyek a légköri villamosságnak tulajdonítják, mások az ellenkező irányból jövő és találkozó szeleknek, vagy a forgó közepén fölfelé emelkedő légáramlásnak. Ám egyik magyarázat sem teljesen kielégítő. Még leginkább elfogadható a dr. Andriesé, annál is inkább, mert ő a tüneményt kicsinyben tényleg is előállította. Szerinte a cyklon keletkezéséhez nem kell egyéb, mint az aránylag nyugodt légrétegen bizonyos magasságban áttörő légáramlás, mert ennek két szélén legott keletkezik egy-egy örvény, melyek hü kísérőkként követik útjában, miközben mindinkább kiszélesedve lefelé ereszkednek. S mivel ehez dr. Andries hipothe- zise minden erőltetés nélkül magyarázza meg a cyklont megelőző és kisérő jelenségeket is, annyit mondhatunk, hogy annak valószínűsége is a legnagyobb.