Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-04-23 / 17. szám
2 Most már letesszük a fegyvert. Részünkről csak szabadulni kívántunk, nem hódítani. Védekezni, nem támadni. A megnyugvás békességében hagyjuk el az idegen környezetet. Örömmel várjuk kegyelmes Főpásztorunk intézkedését s a beváltott kötelesség tudatával mondjuk a nemzetek apostolának fölemelő igéjét: „Jó har- czot harczoltam, a kiszabott pályát megfutottam, a hitet megtartottam“. Somossy Miklós. Pénzintézeteink. Városunk öt pénzintézetének múlt évi zárszámadásait vizsgálódás tárgyává téve rájövünk arra, hogy ezeknek összesen 1.340,000 K alaptőkéjük 732,725 K 75 f tartaléktőkéjük tehát összevéve 2.072,725 K alap- és tartaléktőkéjük van, ezenfelül 9.210,699 K 95 f betétet kezelnek vagyis 11.283,424 K 95 f áll kezelésük és rendelkezésük alatt és ezzel a horribilis összeggel összesen csak 237,673 K 47 f tiszta nyereményt mulatnak ki. Ha figyelembe vétetik az, hogy ez az eredmény nem egy normális évnek az eredménye, mert a kamatláb a múlt év nehány hónapjában rendkívül magas — oly magas — volt, ami majdnem közgazdasági válságot idézett elő, mondhatni, hogy ez a nagy alap és tartaléktöke, ez a nagy betét egyáltalán nem hozza meg a kívánt eredményt. Ha már most hozzávesszük, hogy egy uj törvény esetleg megállapítja azt, hogy az intézetek kamat-irásdij, telepítési jutalék és egyéb czimeken összesen 8"/0-nál nagyobb összeget nem vehetnek, akkor milyen lesz az eredmény, ha az intézetek kizárólag a váltóleszámítolással és pénzüzletekkel fognak csak foglalkozni. Világos, hogy pénzintézeteink nem fognak boldogulni, hacsak eddigi üzletkörüknél maradnak s boldogulásuk attól függ, hogy tudnak-e a korral haladni és üzletkörüket megfelelőleg kitágítani. Az ipar és kereskedelem terén nagy feladat vár pénzintézeteinkre. Egyetértve együtt haladva nagy eredményeket lehetne elérni. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Itt van városunk mellett az ide gravitáló lapterület. Nem kellene pénzintézeteinknek foglalkozni azzal, hogy mily jövedelmező iparvállalatokat lehetne megteremteni, amelyek mig egyrészről az intézeteket pénzügyi tekintetben előbbre vinnék, másrészről váro- sunkelőhaladását is előmozdítanák? iMár rég foglalkozni kellett volna az eszmével. Nem kellett volna a kendergyárat másoknak átengedni, vagy részt kellett volna kérni pénzintézeteinknek ezen vállalatnál. Foglalkozni kellene egy keményítő, egy czukorgyár s más jövedelmező iparvallalatok létesítésének eszméjével ; hiszen itt van az a több ezer hold kiaknázatlan, az őseröben duslakodó terület, ha ezt kihasználnák a pénzintézetek és tőkéjük egy részét abba fektetnék bizonyára többet hozna, mint a pénzmanipulátió. Az iparvállalat ha jó, dúsan jövedelmez. íme itt a példa: a helybeli „Első Nagykárolyi Mügőzmalom részvénytársaság“. Ez sokkal kisebb lármával a múlt évben több eredményt ért el, mint pénzintézeteink bármelyike, holott a malomüzletre a múlt év annyiban nem volt kedvező, hogy gyenge volt a búzatermés, nagy a vasúti kocsihiány, drága a kamatláb és drága a búza. Sajnos, hogy pénzintézeteink eddig nem bírlak érzékkel az ipari és kereskedelmi vállalatok iránt. Legrégibb pénzintézetünk 39 éves. Sem ez, sem a fiatalabbak a város fejlesztése érdekében nem tettek semmit. Az egyetlen tény, amit feljegyezhetünk, hogy a Takarékpénztár-Egyesület a gőzfürdő létesitését elősegítette. Igaz ugyan, hogy ez a vállalat nem jól sikerült s a Takarékpénztár ráfizetett. Csakhogy figyelembe veendő az, hogy egy anyagilag gyengén álló városnál a polgárságnak, valamint a pénzintézeteknek is hozni kell egy kis áldozatot azért, hogy a város fejlődését elősegítsék. Mert hiszen ha a Takarékpénztár azt a gőzfürdőt létesíteni elő nem segíti, talán még ma sem lenne egy modern berendezésű fürdőnk. És elhihetik a, pénzintézet vezetői, hogy az a részvényes sohase fogja bánni, ha valamivel kisebb osztalékot kap, ha látja, hogy az intézet a város előhaladásán is munkálkodott, mert az a kis összeg amennyivel kevesebb osztalékot kap a részvényes, bőven visszatérül a város fejlődésének előbbrevitele által elért eredményben. Azt pedig jól tudjuk, hogy pénzintézeteink részvényei legnagyobb része a város lakossága kezében van, a mely mindenesetre örömmel fogadja, ha látja, hogy pénzintézeteink a város fejlődését elősegítő intézmények létesítésénél közreműködnek. De kötelességük is a pénzintézeteknek elősegíteni azon városnak a fejlődését, amelyben léteznek, mert hiszen a város fejlődése az ö fejlődésükkel kapcsolatos. S bármennyire roszul esett a négy régi pénzintézetnek a „Hitelbank“ létesítése, mégis kénytelenek lesznek elismerni azt, hogy ez az uj intézmények letesitéseben elől jár és példája követésre méltó. S ha pénzintézeteink továbbra is megmaradnak a leszámítolási üzlet conservatis- musánál és mitsein tesznek a város fejlődésének előmozdítására, a képviselőtestület erre csak úgy adhatná meg a méltó választ, ha elhatározná egy városi takarékpénztár létesítését, mert bizony szegény varosunknak nagyon jól jönne az, ha — Nagybánya városhoz hasonlóan — egy évben 47,679 K 62 f tiszta nyereményt kapna, mert ez a pótadót tetemesen csökkentené, aminthogy csökkentené a pótadót az is, ha a pénzintézetek a rivalisálás félretétele mellett karöltve járnának el s igy intézményeket létesítenének, amelyek mig egy részről a város forgalmát emelnék,lakosságának uj keresetforrást nyitva, beköitözködéssel a lakosság szaporodását idéznék elő, másrészről idővel oly adóalapot teremtenének, amelynek a város minden egyes polgára hasznát venné. Szívleljék meg ezeket pénzintézeteink vezető férfiai és lepjenek együttesen a kezdeményezés terére! HÍREK.-— Lapunk a mai számmal uj köntösben kerül olvasóink kezébe, amennyiben elhagyva az eddigi nagy formát, újságoknál modernnek nevezhető kisebb 3 hasábos alakban jelenünk meg. A lapfej is ennek a megkisebbedett alaknak megfelelőleg változott. S bár igy a lap külseje uj, iránya marad a szerte hires zenészünknek. Fátyol Józsefnek szárazfájálól megelevenítve. Ki ne ismerné „Nincs cserepes tanyám, Haragszik a jmsztabiró“ kezdetű betyárdalokat, melyek mellett már ősapáink sírva vigadoztak s melyekben az ártatlanság tudata a szerelem mély érzésével olvad össze. Szintén nemzeti közkincsekké váltak Petőfinek : „Árvalányhaj a süvegem bokrétája, Fürdik a holdvilág az ég tengerében s Hor- obágyi korcsmárosné“ ez. betyárnóták. Ezekben a szerelmi elmélázás és gyöngéd ábrándozás, a bűntudat s a családi otthon elvesztésének fájdalma, a szilaj humor és hetykeség, a tréfa és enyelgés jutnak megkapó kifejezésre. Hasonlóképen emberöltők óla gyönyörködtetik a magyar keblet: „ Czifra csárda, két oldalán ajtó; Jaj de magas, jaj de magas ez a vendégfogadó“ néven ismert népdalok, melyekben a játszi szellemeskedés derűje s az elszánt bátorság feltörekvő érzése nyilatkozik meg. Sőt a mai magyar társadalom minden rétegének is szivét-lelkét erősen foglalkoztatja a pusztai élet költészete, hiszen korunk úri hegedűsének, Fráter Lorántnak dalai közt, épen a betyárnóták a leghatásosabbak s a magyar lélekkel összeforrva az egész országban szájrói-szájra szállnak, mint pl. ,,A világon az az árva, akit elhagy a babája és Száz szál gyertyát, száz iteze bort“ ez. epikai dalok, amelyek közül az elsőben a tömlöcz- ben sinlődő szegény legénynek rabsága s elhagyatottsága szerelmesétől, a másodikban pedig egy őszült betyár s a csaplárosné tősgyökeres nyelvezetű, magyar sujtásos ro- máncza domborodik elénk. Ennek a gazdag szinpoinpáju pusztai vagy betyár költészetnek nagyon nehéz kimérni érzés és gondolatkörét, mert az a képzelődés legtágabb kalandvilága, de azért úgy határozhatjuk meg, hogy az a magyar természet alaphangjainak változata. Hiszen a magyar népnek rónaságon lakó zöme manapság is nótába foglalja a tragikus sorsú futóbetyár szomorú történetét. Gaal Józseftől kezdve egész a jelen időkig a népköltészet s a népies nemzeti rnűköltés mindig szeretettel fordult a pusztai élethez: Barna Péter, Patkó Pista, Bogár Imre, Zöld Marczi, Sobri Jóska, Rózsa Sándor, Angyal Bandi, Savanyu Jóska, Bimbó Józsi, a szilaj szabadságnak s a szegényekkel szemben tanúsított áldozó szeretetnek eszményi megtestesülései a nép kép- zeletvilágában még mai napig is.... * Valóban, ha e pusztai vagy betyár költészetnek mélységére tekintünk, akkor a Gondviselésbe helyezett őszinte hit, a mélységes szerelem, a rettenthetetlen bátorság s az ebből fakadó szabadságszeretet négy alapérzelme sugárzik elénk, amelyeken a dicsőséggel és gyászszal tele nemzeti történelmünk s hazánknak jelene és jövője, mint hatalmas gránitoszlopokon nyugszik. E hatalmas nemzeti eszméket irodalmunkban a XIX. s a jelen század számára Gaal József fedezte föl. Épen azért örök hálát, tiszteletet és elismerést érdemel a nagy férfiú nemes emléke, de a csodálat és kegyelet adóját csak akkor rójjuk le igazán költői teremtő szelleme iránt, ha uj színházunk előtt az alföld költészete felfedezőjének, a „Peleskei Nótárius“ szerzőjének Nagykároly és Szatmár vármegye minden szépért, jóért és nemesért lelkesedni tudó közönsége vállvetett buzgósággal nemes áldozatkészségéből szobrot emeltet. .. Szépen fejlődő városunk irodalompártoló közönségének pár év múlva kedvező alkalom is kínálkozik, hogy dicső szülöttje iránt benső háláját méltóképen kifejezhesse. És ez a kedvező alkalom 3 év múlva, 1911. esztendőben következik el, amikor Gaal József születésének százados évfordulóját leszünk szerencsések ünnepelhetni. Erős tehát a hitem, szent a meggyőződésem, hogy ez az ünneplés Nagykároly városa és Szatmár vármegye lelkes honleányai és honfiai részéről a költő halhatatlan emlékének megfelelő, impozáns méretben fog megtörténni, mert egyik nagy gondolkodónk szerint csak az a nemzet lehet nagy és örök életű, amely nagyjait meg tudja becsülni. E G YgE G1ESZ DOBOZ ARA 2.50 KORONA. Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és legizletesebb hizlaló és vértisztitó szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva! IvVDPIH Alf Alm Ál ■ Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja y “A llidliCAliwX ■ a mirigyeket és az ótvart, biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését, javítja és rendezi az emésztést. Tlpl .a Ál , Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél ™ wLÄllvi ■ erősítő és mirigyoszlató szer, mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.
