Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-11 / 15. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

Ha van egy kunyhója, melynek fedele alatt maga és családja biztos otthont talál.

Annak a munkásnak is bizonyára igen jól esnék, ha egész élete fáradtságos munkájának gyümölcseként meg- huzódhatik egy oly fedél alatt, melyet becsületes munkájával, kitartó szorgalmával keresett.

Az a rög kedves lesz neki, s nem fogja oly könnyen otthagyni azt a födelet,- melynek nűnden részéhez két kezének munkája tapad.

Igen, de hogyan juthasson a szegény munkás annyi pénzhez, hogy magának házat épitsen? Ki ad annyi hitelt neki, melyből hajlékot teremthet? Keresetéből önmagát és családját kell feltartania s vajmi kevés az, melyet évenként megtakaríthat!

És ekkor, a szocziális kérdések egyik legfontosabbikának szerencsés megoldása gyanánt előlép a kormány, mely az állam segítő karját nyújtja a munkás részére. Az állam, mely felismerte azt a kötelességet, hogy a lakásmizériákon önerejéből segíteni képtelen munkás- osztály támogatására siessen.

Darányi Ignácz földművelési miniszter folyó hó 4-én nyújtotta be nagy- fontosságú törvényjavaslatát a gazdasági munkáslakásokról, amely törvényerőre emelkedése esetén hivatva lesz a gazdasági munkások viszonyait egyszerre megváltoztatni.

A törvényjavaslat szerint minden munkás, ha olyan házat építenek neki, amely ezer koronába kerül, évenként 80 koronát fizet törlesztésül, feltéve, hogy 100 ilyen munkásház épül, a törlesztés többi összegét a kincstár fizeti. Legalább tiz háznak kell épülni, hogy az állam anyagi hozzájárulása igénybe vehető legyen s a törvényjavaslat az állam támogatásával létesített házcsoport építési költségei törlesztési idejének végső határát száz félévben állapítja meg, megadván a munkásnak a jogot, hogy ezen időn belül költségterhelés nélkül bármikor visszafizetheti a kölcsönösszeget. A munkás, ha har- mincz éven keresztül fizette a bérösszeget, tulajdonosa lesz a háznak, amelyet minden bélyeg és egyéb költség nélkül írnak át telekkönyvileg a nevére, a ház huszévi adómentességet élvez, amely idő alatt sem állami, sem törvényhatósági, sem községi adót nem fizet. Ennek a törvényes intézkedésnek az a czélja, hogy húsz esztendő alatt a munkás jövedelmét a törlesztési részletek pontos fizetésére fordíthassa. A törlesztési idő alatt a munkásházat csak a törvényhatóság első tisztviselőjének jóváhagyásával szabad eladni, bérbeadni, vagy elidegeníteni, ez azért van igy, hogy ne csak lakóhelye legyen a munkásnak, de hogy az az „otthont“, amelyet egyszer megszerzett, birtokában meg is tarthassa.

Ennek a törvényjavaslatnak nagy horderejét csakhamar tapasztalni fogjuk. A törvényhatóságok és községekre hárul most már az a feladat, hogy ennek a törvényjavaslatnak nemes intenczióit felfogják és megvalósítsák. Hiszen az építkezés körül is annyi kedvezményt nyújt a javaslat, hogy a törvényhatóság vagy a község az ingyentelek adományozásán kívül alig hoz valami anyagi áldozatot, amely elérendő nagy sikerekkel szemben számításba sem jöhet.

Képviselőtestületi közgyűlés.

Városunk képviselőtestülete f. hó 7-én tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését.

Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor üdvözölvén a csekély számban megjelent képiselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitotta.

Ezután felolvastatott a polgármesternek a múlt évre vonatkozó esemény- és statisztikai jelentése, valamint a nyugdijügyi bizottság jelentése; mindkét jelentés tudomásul vétetett.

Bemutattatott ezután a gyámpénztár múlt évi számvevőileg megvizsgált számadása, mely közszemlére ki volt téve és amely ellen

észrevétel be nem adatott. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság és a tanács javaslatához képest a számadást úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta, a gyámpénztári tartozást 528,547 K 48 fillérben, ennek fedezetét 568,884 K 13 fillérben, tehát a tartalékalapot 40,337 K 30 fillérben megállapította, számadóknak a felmentvényt megadta, a tartalékalap 2,974 K. 17 fillér jövedelméből azon részt, mely más czélra még lekötve nincs 901 K 25 fillérben állapította meg és azt a 7 éven felüli elhagyatott gyermekek segélyalapja javára fordittatni rendelte.

Ezután tárgyalás alá vétetett ifjú Némethy Sándor képviselőtestületi tagnak azon indítványa, hogy a képviselőtestület a helybeli iparkiállitás czéljaira 2000 K segélyt szavazzon meg. A tanács és a pénzügyi bizottság tekintettel arra, hogy a kiállítás csak helyi és nem nagy szabású lesz, s hogy a magyar védő-egyesület, a kereskedelmi és iparkamara által megszavazott és más segély a kiadások fedezésére elegendőnek látszik, csak 200 K megszavazását javasolta. Ifjú Némethy Sándor kifejtette a kiállításnak a helyi iparra való nagy fontosságát és ajánlotta elfogadásra az ő indítványát a bizottság és a tanács javaslatával szemben. Dr. Adler Adolf képviselőtestületi tag azt indítványozta, hogy a képviselőtestület mondja ki, miszerint a kiállítást nemcsak a legteljesebb erkölcsi támogatásban részesíti, hanem ezúttal 200 K segélyt azon hozzáadással szavaz meg, hogy azon esetben ha a kiállítás bezárásakor ki fog tűnni miszerint a kiadások fedezésére a begyült összegek nem elegendők a város a hiányzó összeget fedezni fogja. Dr. N. Szabó Albert a közvetítő javaslatot pártolta azon kikötéssel, hogy a kiállítást rendező bizottság számadásait annak idején bemutatni legyen köteles. Ifjú Némethy Sándor erre javaslatát visszavonta, azonban Dr. Vetzák Ede ezt magáévá tette, mire a képviselőtestület elhatározta, hogy a kiállítást rendező bizottságot, a legnagyobb erkölcsi támogatásban részesíti, a kiállítás czéljaira 200 koronát megszavaz s ha annak idején a bemutatandó számadásokból ki fog tűnni, hogy a kiállítás pénzügyi hiánynyal végződik, nem zárkózik el attól, hogy újabb adományt megszavazzon, ez azonban annak idején uj határozathozatal tárgyát fogja képezni.

Következett a belügyminiszternek az építési szabályrendelet módosítására vonatkozó leirata. Az építészeti bizottság és a tanács javaslata alapján Illés József városi mérnök és többek felszólalása után a képviselőtestület a miniszter által előirt módosítások legnagyobb részét a szabályrendelet tervezetébe felvette ugyan, azonban a kapunyitásnál a 240 cmter szélességet, a padláson a 150 kilós minimális megterhelést, a hengerelt vastartóknál pedig a 250 kilogramm maximális megterhelést fentartotta, valamint fentartotta azt a határozatát, hogy szalmás trágyánál gödröt ásni nem kell s végül hogy nem okvetlenül kell legalább egy lakószobának 25 Q méternyinek lenni. Nagy vitát keltett a szomszéd telkére való ablaknyitás szabályozásának kérdése. E kérdéshez hozzá- szólottak Borody György, ifj. Nagy Antal, Szabó Albert dr., Vetzák Ede dr., Orosz Alajos, Antal István dr. képviselőtestületi tagok és Illés József városi mérnök, a vita eredménye pedig az lett, hogy ez az ügy a szabályrendelettervezetből egészen ki hagyatott.

Ezután bemutattatott a gazdasági ismétlőiskola részére szükséges építkezésre és a felszerelések költségelésére vonatkozó 'terv. A pénzügyi és építészeti bizottság és a tanács javaslata alapján felhatalmaztatott a tanács, hogy az elfogadott tervet 25,036 K 14 f költséggel foganatosíttassa, a kötménye- zett koronajáradéki kötvények szabad forgalmúvá tétele iránt a szükséges lépéseket tegye meg, az árlejtést hirdesse meg és úgy rendelkezzék, hogy az épület még a folyó évben használatba vehető legyen, ami pedig ez évben esetleg nem foganatosítható, azt a jövő évben foganatosíttassa.

A közönségnek tüzeseteknél az oltásban való segédkezésre serkentése tárgyában a kiküldött bizottság javaslata alapján többek hozzászólása után felhatalmazta a képviselőtestület a tanácsot, hogy a buzgó segédkezüknek személyenként és esetenként 1-től 4 koronáig terjedő jutalmat utalványozhasson.

Szatmárvármegye monograpiája elkészítésére segélyképen a képviselőtestület szótöbb- l séggel, a pénzügyi bizottság és a tanács javaslatához képest 2 évi részletben kifize- i tendő 500 koronát szavazott meg, azon kikötéssel, hogy városunk történelmi nevezetességei abban megörökittessenek s a helybeli iskolák a munkából megfelelő példányokat kapjanak.

Bemutattatott polgármester előterjesztése a Kölcsey-utcza szabályozásához szükséges költségek mennyiségéről. A szabályozás költ- ; ségei legkisebb számítással, ha a szabályozás most csak részlegesen vitetik keresztül 19,800 koronába kerül, miért is minthogy e czélra pénz rendelkezésre nem áll, kölcsön pénzzel pedig a nem sürgős természetű szabályozást megvalósítani nem akarja, a képviselőtestület e kérdést egyelőre a napirendről levette.

Nagy érdeklődést keltett Varga Imre képviselőtestületi tag indítványa, melyben kimondani javasolta azt, hogy a városi tisztviselői állás más községi és vármegyei tisztviselői állással Összeférhetetlen. A jogügyi bizottság az indítványt elfogadásra ajánlotta, mig a tanács kimondotta, hogy az indítványban foglaltakat helyesnek tartja ugyan, azonban annak a szabályrendeletbe való felvételét azért tartja szükségtelennek, mivel a törvényben ki van mondva, hogy nem lehet községi elöljáró az állami és megyei tisztviselő, tehát ebből következik, hogy egy más községbeli tisztviselő sem lehet városunkban tisztviselő. Rooz Samu a tanács javaslata ellen és a jogügyi bizottság álláspontja mellett érvelt, mig Borody György a tanács álláspontját védelmezte, Csipkés András pedig abbeli aggodalmának adott kifejezést, hogy a törvényhatósági bizottság nem fogja jóváhagyni a szervezeti szabályrendelet fenti kiegészítését. Dr. N. Szabó Albert e tekintetben megnyugtató kijelentése után a kép- viselőtéstület Varga Imre javaslatát —- azzal a kiegészítéssel, hogy az összeférhetlenség az uj állás elfoglalása napján áll be, nagy többséggel elfogadta.

A Lövöldekertnek Sugár Emil helybeli vendéglős részére 3 évre, évi 625 korona bérért, valamint a város tulajdonát képező vadászterületnek 6 évre, évi 100 korona bérfizetés mellett történt bérbeadása jóváhagyólag tudomásul vétetett.

Polgármester ezután felhatalmaztatott, hogy Marosa Béni városi kertészt továbbra is alkalmazza és idevonatkozólag a szervezeti szabályrendelet mikénti módosítására nézve tegyen jelentést.

A városi kézbesítők fizetését a rendőri fizetésekkel egyenlővé tétele czéljából amazok fizetését évi 440 koronáról évi 520 koronára felemelte.

Prógli György és társai kérelme folytán a képviselőtestület megbízta a polgármestert, hogy Illés Olivér árvaszéki ülnök telkéből annyit vegyen meg, hogy azt az árokpart- utcza megszélesitésére úgy lehessen felhasználni, hogy ott szekérrel közlekedni lehessen. A megkötendő szerződés természetesen jóváhagyás czéljából bemutatandó lesz.

Tóth János és társainak munkáspiacz kijelölése iránti kérelmére a képviselőtestület megbízta a tanácsot, hogy ilyen helyet jelöljön ki és ott a rend fenntartásáról gondoskodjék.

Schwartz Adolfnak a záróra dij évi 300 korona átalányösszegben való megváltására vonatkozó kérelmét a képviselőtestület elutasította, sőt felhívta a rendőrkapitányt, hogy a kávéházaknak a zárórán túl való nyitvatartására csak kivételes esetekben adjon engedélyt.

Csernáta Mária és fia Sándor helybeli! illetőségét a képviselőtestület nem ismerte el. |

Kapocsán János Hunyadi-utczai telkéhez csatolt utczarészlet árát Q méterenként 1 j koronában állapította meg a képviselőtes- J tület.

A február havi pénztári vizsgálatról, a gyámpénztár valamint a házipénztár s a város kezelése alatt álló egyéb pénztárak átadása alkalmával felvett jegyzőkönyvek tartalma tudomásul vétetett, a jegyzőkönyvek irattárba tétetni rendeltettek.

A közgyűlés tárgysorozata ezzel ki lévén | merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Keresztszeghy Mihály, Komáromi István, Mercs Imre, Papp István és Spitz Antal képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette.

HÍREK.-r- Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, f. hó 7-én a déli gyorsvonattal Szatmárra utazott, ott hétfőn elnökölt a rendes havi közgyűlésen és a köz- igazgatási bizottság ülésén és este hazaérkezett székhelyére. — Áldor Lajos dr. fürdöorvos, ki múlt héten édesanyja látogatására városunkba érkezett s itt egy napot töltött, már elutazott Karlsbadba, ahol megkezdette orvosi működését. — Nemestólhi Szabó Antal, helybeli kir. közjegyző, külföldi útjáról tegnap este hazaérkezett.

— Vármegyénk tavaszi rendes közgyűlése nem mint eredetileg tervezve volt május hó 2-án és következő napjain, hanem május hó 14-én és következő napjain lesz.

— Vármegyénk állandó választmánya f. hó 23-án d. e. fél 11 órakor a múlt évi zárszámadás tárgyalása végett ülést tart.

— A városi színkör építési munkálatait tényleg megkezdették. Tegnap délelőtt Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja, Debreczeni István polgármester és Illyés József városi mérnök társaságában megjelentek a helyszínén és meghallgatták Kopeczek tervező mérnöknek a kivitelre vonatkozó felvilágosításait

— Kinevezés. A földművelésügyi miniszter Péchy László műszaki tanácsost, az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ár- mentesitő és belvizszabályozó-társulat igazgató-főmérnökét, az 1907—1909. évekre a vízügyi műszaki tanács tagjává nevezte ki.

| Kósa Ede | kölesei ev. ref. lelkész, lapunk kiváló munkatársa, az egyházi és világi irodalomnak egyik hivatott munkása, múlt hó 23-án munkás életének 55-ik évében hosszú kínos szenvedés után jobblétre szen- derült. Kósa Ede neve a múlt évtizedekben az egész magyar ev. ref. egyházban ismeretes volt. Lelkes munkássága, hangulatos költeményei, egyházi és papi dolgozatai által közbecsülésre tett szert. Egyidőben városunkban volt káplán, később Jármiban lett lelkész s ezen időben a nagykárolyi egyházmegyének tanácsbirája is volt. Később a fokozódó kedélybetegség miatt el kellett hagyni állását és gyógyintézetbe ment. Javulása után a már családos ember mezőtúri káplán lett, onnan 1903-ban a kölesei gyülekezet hívta őt meg lelkészül. Sok csapás érte, elvesztette nejét, később fiatal asszony leányát, ez még jobban megrongálta organismusát; a régi baj visszatért és elvitte oda, ahol már nem fáj semmi. Legyen könnyű neki a föld! Áldott legyen emléke, melyet mi is kegyelettel őrzünk.

— Házasság. Varga Imre helybeli vaskereskedő f. hó 6-án esküdött örök hűséget Csipkés András a helybeli Önsegélyző Népbank igazgatója leányának, Jolánnak. A polgári esküvő d. e. 11 órakor volt, ahol tanukként Schuszteritsch Ferencz földbirtokos és Nonn János kereskedő szerepeltek. Az egyházi esketést Boros János ág. ev. lelkész végezte, ki szép beszédet intézett a fiatal párhoz. Esküvő után Csipkés András örömapa házánál ebéd volt, este az uj pár nászutra ment.

— Esperes és egyházi tanácsbiró választás a nagykárolyi ev. ref. egyházmegyében. Nagytiszteletü Segesvári József lemondásával az esperesi szék üresedésbe jővén, a megrendelt szavazatok, melyek az egyházak által beadattak, folyó ápril hó 4-én egy bizottság által, — melynek elnöke Domahidy Elemér, tagjai pedig Asztalos György, Uray József és Bodoky Béla voltak, felbontatván, a szavazatok következőleg oszlottak meg: Az esperesi hivatalra beadatott 37 szavazat, ebből a nagyecsedi lelkész és egyházmegyei főjegyző Berey Józsefre esett 19, a börveiyi lelkész Havas Gyulára 15, a mátészalkai lelkész Kincses István tanács- biróra 3. Ezek szerint Nagytiszt. Berey József absolut többséget nyervén, elválasztott esperesnek kimondatott. Az.egyházkormányzás körül tanúsított eddigi tevékenységéről ismert, kitűnő lelkész körül összpontosulván az egyházmegye többségének a bizalma, ki nemcsak az egyházkerületen, hanem az országos zsinatoni szerepléseiről is előnyösen ismeretes lévén, ki irodalmi téren is szép érdemet szerzett hivatalának; elválasztatá- sát az egész egyházmegye örömmel fogadhatja, kitől, mint fiatal erőtől, az egyházkormányzás terén még sok üdvöst lehet várni, hisszük, hogy e remény teljesülni is fog. — Örömmel üdvözöljük mi is az elválasztott esperes urat, szerencsét, áldást kérünk szent czelu működéséhez 1 Az egyházi tanácsbirói hivatalra absolut többséget senkisem nyervén, a három legtöbb szavazatot nyert lelkészek közül, nyirineggyesi lelkész Tukaes Lajos 15 szavazattal, szaniszlói lelkész Takács Ferencz 6 szavazattal, ópályi-i lelkész Király István 6 szavazattal, uj szavazásra kijelöltettek.

— Vizsgatétel. Balázsy Miklós, a helybeli járásbíróság jegyzője, folyó hó 8-án a bírói vizsgát Budapesten jó sikerrel letette.

— A „Nagykárolyi Prot. Társaskör“ f. évi április hó 7-én tartotta évi rendes közgyűlését. Nagy Elek alelnök a megjelentek üdvözlése után az elmúlt 1906. évi nagy szakértelemmel szerkesztett elnöki jelentést olvasta fel, mely közmegelégedés mellett egyhangúlag tudomásul vétetett. Lukács Mihály pénztáros által szerkesztett évi számadás 1977 K 31 f bevétellel, 1818 K 19 f kiadással és 158 K 52 f maradványnyal, melyet a kiküldött számoltató bizottság is helybenhagyott, helyeslőleg tudomásul vétetett. Ezenkívül van a körnek 1000 kor. készpénze takarékba helyezve. Az 1907. évi költségelőirányzat 1868 K 23 f bevétel és ugyanannyi kiadással szintén elfogadtatott. A kör eddigi elnöke Toóth Sándor ezen áliáI sáról lemondott, amit a kör tagjai sajnálattal vettek tudomásul és helyébe Gy. Kovács József ev. ref. s. lelkész és vallástanárt nagy lelkesedéssel egyhangúlag választotta meg. Lukács Mihály pénztáros lemondását a kör tagjai szintén sajnálattal vették tudomásul, annál is inkább, mert a kör fennállása óta annak életébe mindég lelkiismeretes vezető szerepet viselt, miért is neki jegyzőkönyvileg elismerést és köszönetét szavaztak és évi buzgó fáradozásának jutalmául választmányi tagnak egyhangúlag megválaszlatott. Pénztárosnak egyhangúlag Csata Gerzont a kör egyik jegyzőjét válaszották meg. Tötős János köri jegyző szintén lemondott ezen tisztségről. Jegyzők lettek: Jobbágy Sándor, Serly