Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-14 / 11. szám

Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .................................................8.— korona. Fé l évre.....................................................4.— „ Ne gyedévre.................................................2.— „ Egyes szám.................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő.» I A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nvilttór sora 40 fillér. ITóTÍrntnlr matti «Hatnak vissza. Márczius 15. Évforduló van. Emlékezzünk! Levetve saruinkat, felmagasztosult lélekkel, dobogó szívvel járulunk síro­tokhoz Márcziusi Ifjak, szabadság lehel- leiétől niegihletett prófétái a legfensé­gesebb eszméknek! Leborulunk előtte­tek, hogy „áldó imádság mellett“ idézzük1 emlékünkbe szent neveiteket, mint ama dicső kor lánglelkü poétája látnoki sze­meivel megjósolta. Örömkönynyek árja csillog szeme­inkben, lelkesedés tüze önti el arczun- kat, gondolataink a felsőbb régiókban szárnyalnak, midőn Reátok emlékezünk, vértelcn forradalom dicső katonái, a fenséges nép akaratának diadalra vivői! Reátok, kik egy isteni szikrától he­vítve megragadtátok trikolórunkat s felékitvén azt a „szabadság, egyenlő­ség, testvériség“ szent jelszavával, a hatalmas néplavinától követve győzel­met arattatok, levertétek a sajtó bilin­csét, felszabadítottátok a gondolatot. Ezért ver szivünk a reátok való em­lékezésnél az enthusiasmustól sebeseb­ben, ezért nyílnak ajkaink szent esküre, erős fogadalomra, hogy glóriával öve­zett neveteket, emlékteket mindenkor megőrizni, tisztelni fogjuk, hogy amaz ideális eszmékért, melyeknek Ti voltatok apostolai, szószólói, szivvel-Iélekkel küz­deni, vívmányaitokat védelmezni fogjuk. Mert a sajtó- és gondolatszabadság oly „noli me tangere“, melynek megboly- gatása az egész alkotmány megsemmi­sülését vonja maga után, bármily szilárd legyen is az. Hiszen rombadől a leg­erősebb épület is, ha az alapépítményeket kontárkezek rongálják. Igaz, némelyek visszaélnek a szabad­sajtóval, felhasználják azt oly czélokra, aminőkre az szánva nem volt; elismer­jük, vannak a sajtónak ferde kinövései, helytelen irányai, melyek ellen védekezni feltétlenül szükséges; ennek azonban nem az alkotmány sarktételeinek meg­sértése a remediuma, de a sajtó utján elkövetett vétségek szigorúbb megtorlása. A praeventiv intézkedések alapjában támadják meg sajtószabadságunkat, ezek tehát nemcsak a praxisból küszöbölén-1 dők ki, de a törvény revíziójával ex- pressis verbis kimondandó az előleges intézkedések mellőzése. Az a retrograd politika, melyet sokan ma — 59 eszten­dővel ezen intézmény megteremtése után — vallanak, egyenes megsértése a sajtószabadság kivivői iránti elmul- hataÜan kegyeletnek, az maga a leg­sötétebb reakczió. A sajtó és gondolatszabadságot tel­jes függetlenségében megtartani, ezek sértői ellen —- ha kell — elszántan harczolni, ez a legnagyobb hála és elismerés a Márcziusi Ifjak iránt, kik­nek soha el nem homályosuló fény- koszoruval övezte homlokát a nemzet Geniusa, nevét arany betűkkel irta fel j történelmünk eseménydús lapjaira Clio. Évforduló van. Emlékezzünk! Az Ö emlékükből tanuljunk hazát szeretni, eszmékért lelkesedni. S akkor, ha bárki illetéktelenül érintené alkotmá­nyunk alapintézményeit, az egységes magyar nemzet halálraszánt falanxát fogja azok védelmében találni. —r — ő. A Kölcsey-egyesület második estélye. Méreteiben fényes és nagyszabású, prog- rammjában élvezetes és változatos volt a Kölcsey-egyesület idei saisonbeli második estélye, mely f. hó 9-én este folyt le a vármegyeháza pazarul világított nagytermé­ben nagyszámú elegáns közönség jelenlété­ben. A helyi társadalom crémje jelent meg — jobbára estélyi toilletben, mivel jelezve volt, hogy a műsort táncz fogja követni. Á kurucz-estélyt Cseh bajos főgimnáziumi igazgató, az egyesület alelnöke nyitotta meg a kurucz kor történetéről tartott szabad elő­adásával. Röviden összefoglalva az esemé­nyeket, csinos, tömör beszéd keretében ka- rakterizálta az akkori közállapotokat, követ­keztetéseket vonván a hosszantartó kurucz- labancz csatározások indító okaira. Érdekes jellemzésekkel emelte ki az események töm­kelegéből a fontosabb, nevezetesebb momen­tumokat. A vonzóan előadott történelmi fejtegetést hálásan hallgatta a közönség. Sikolya István fögimnáziumi VIII. osztályú tanuló rendkívüli tehetséggel és megkapó közvetlenséggel interpretálta Harsányi „A rodostói árnyak“ czimü költeményét. Szépen kidolgozott és átérzett szaválata nagy hatást keltett. A kurucz költészetről valóságos kis irodalmi tanulmányt olvasott fel SroíT Gábor főgimn. tanár. Szemelvényeket nyújtott a kurucz-kor poesisének gyöngyeiből, méltat­ván azok költészettani jelentőségét. Felolva­sása méltó foglalatát alkotta amaz élvezetes számoknak, melyek beleilleszttettek ennek keretébe. Nagy Ilonka czimbalmon játszott nehány eredeti kuruczkorbeli s ugyanily motivumu újabb nótát, játékával elragadván a közönséget. Az érzésteljes és kitűnő szí­nezésű játék a kellő ezigánykisérettel oly műélvezetet nyújtott, aminöben ritkán van részünk. Ennek tudható be az a hangos újrázás, melynek engedve a kisasszony még egy pár magyar nótát játszott. A közönség szűnni nem akaró tapsokkal, a rendezőség szép csokorral hálálta meg a csinos czim- balmozást. Kálnay Gyula főispáni titkár kel­lemes tenor hangon énekelte „Busán szól“ és „Hej Komárom, Komárom“ kezdetű ma­gyar dalokat, köztetszést keltve erőteljes, szépen csengő, preeziz énekével. Ö is ismé­telni volt kénytelen. A kurucz-kor legneve­zetesebb hangszerén — a tárogatón — való játék Sajó Dezső betegsége folytán elmaradt. Az estély slágere, fénypontja Kerényi Adél­nak a szatmári színház művésznőjének éneke volt. A „Traviata“ czimü opera nagy áriáját s a „Bőregér“ kaczagó dalát adta elő a legfenségesebb művészettel. Csodálatba, bá­mulatba ejtette az egész közönséget. Rend­kívüli hanganyaggal rendelkezik, melynek minden modulatiójában kristály tisztaságú, finom hangok hallhatók. A legfelsőbb regis- terben is csodásán biztos és ezüstcsengésü az éneke. Pacsirta dala, fistula hangja, füle­mbe éneke mesésen harmonikus egyesítése e hang. Elismerte mindezt a nagyközönség is, mert minden szám után elemi erővel tört ki a taps, mely nem szűnt meg a mű­vésznő háromszori ismétlése után sem. A frenetikus taps s a rendezőség csokra volt köszönet a kiváló énekért. A közönség kisebb része hangverseny után az alispáni kiste­rembe vonult, ahol Wessel Manó szolgált fel hideg vacsorát, majd vacsora után kez­detét vette a táncz, mely Fátyol Józsi zenéje mellett a kora hajnali órákig tartott. §. Márczius 15. A függetlenségi párt elnöksége, mint a márczius 15-iki ünnepség rendező­bizottsága a következő szövegű falra­gaszt bocsátotta ki: Polgártársak! Nemzeti és polgári szabadságunk visszaszerzését , czélzó mozgalmak kezdetének 59-ik évfordu­lóját ünnepeljük ez év márczius 15-én pártszinezet nélkül. Az 1848—49-iki küzdelmeknek dicső emléke felgyújtja bennünk a hazafias lelkesedés tüzét, megnyilatkozásra készteti szivünket. Pol­gártársak! Jöjjetek velünk az Isten házába, kérjük a Mindenható oltalmát, segedelmét arra, hogy azon nagy nap­nak vívmányait megtarthassuk. Jöjjetek a Polgári olvasókör nagytermében tar­tandó hazafias ünnepre, hogy amaz események emlékének felújításán együtt lelkesedjünk s a hazaszeretet szent ér­zelmében egybeforrva egy szivvel-lélek- kel rójuk le kegyeletünket az elődök irányában, hogy dicső példájukon fel­buzdulva mint méltó utódok tegyünk szent fogadást, hogy imádott hazánk iránti hazafias kötelességeinket önfelál­dozó lelkesedéssel teljesíteni mindenkor készek leszünk. Az ünnepély sorrendje a következő : 1. Reggel 9 órakor ünnepi istenitisztelet a róm. kath. templomban. 2. Reggel 10 órakor ünnepi istenitisz- télet az ev. ref. templomban. Este 7 órakor a Polgári kaszinó nagytermében szabad bemenet mellett: 1. A dalárda éneke. 2. „Nemzeti dal“ szavalja: Lu- czay János. 3. Felolvasás, tartja: Csu- toros Albert. 4. Alkalmi költemény, szavalja: Veres Gusztáv. 5. A dalárda éneke. Ezután társasvacsora következik. Egy teríték ára 2 korona 60 fillér. Kelt Nagykárolyban, 1907. márczius 10-én. A rendező-bizottság. HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Falussy Ár­pád, vármegyénk főispánja f. hó 10-én Szat- márra, onnan 11-én Rudapestre utazott s a mai napon érkezik vissza székhelyére. — Károlyi István gróf, kerületünk országgyű­lési képviselője, f. hó 8-án este a fővárosba utazott. —- Debreczeni István polgármester f. hó 12-én a fővárosból hazaérkezett. — Küldöttség Kossuth kereskede­lemügyi miniszternél. Folyó hó 12-ikén j tisztelgett az Erdőd-járási útak ügyében a küldöttség Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternél. A miniszter az országház fő­bejáratánál felvonuló küldöttséget a minisz­terelnöki elfogadó teremben fogadta. A kül­döttség tagjai a következők voltak: Dr. Fa­lussy Árpád főispán, Dr. Adler Adolf, Cseh Lajos, Debreczeni István, Dr. Kovács Dezső, Dr. Sternberg Endre,Toóth Sándor Nagykároly­ból, Dr. Böszörményi Emil Szatmárról, Á. Gáti József, Fodor Sándor Dobráról, Baber József, Biró József, Böhm Endre, Eötvös Róbert, Lang Ferencz, Pittner Mátyás, Probszt Má­tyás, Radetzky Dezső, Rébay Dezső, Reiz Mihály, Dr. Róth Sándor, Vizler Miklós Er­dődről, Jékey Zsigmond Géberjénböl, Miklóssy Gyula, Schwartz Dávid Géresről, Janicskó Mihály Gyöngyről, Csernyi József, Fehér Pál, Kálmán Sándor, Papp Dezső, Puskás Lőrincz, Tolnai Albert Hiripről, Gerzon Kázmér, Krisz­tik János Királydaróczról, Dr. Nádai Lipót Krasznabéltekröl, Budai József Nagykolcsról, Drágos Ferencz, Kölcsey Rudolf Nagyszokond- ról, Fiók Zoltán, Mihálka János Nántüröl, Bolkis György, Bolkis Viktor Szakaszról, Herskovits Miksa Tőketerebesröl és Szőke Sándor Udvariból. Dr. Falussy Árpád főis­pán, ki a küldöttséget vezette, a memoran­dum és a térkép átnyujtása mellett arra kérte a minisztert, hogy miután az eddigi vármegyei vezetőség mulasztása folytán e járásnak egy talpalatnyi kövesutja nincsen s a magyarság érdeke, tehát országos érdek, hogy e hiány az állam költségén sürgősen pótoltassék, hogy ezáltal az erdődiek ipara, kereskedelme lendületet vegyen — gondos­kodjék arról, hogy e járásnak jogos igénye mielőbb megvalósulást nyerjen. A miniszter átvevén a térképet, kijelentette, hogy a kért út kiépítését ő is szükségesnek és a kérel­met jogosnak tartja s amennyire az ország anyagi viszonyai azt megengedik, a kérelem teljesítését magáévá teszi, csak idő kérdése az, hogy mikor építtessék ki, mert jogosabb­nál jogosabb érdekek vannak, ahol a múltak mulasztásait pótolni kell. Biztosította a kül­döttséget, hogy legjobb indulattal és legjobb akarattal van a kérdés iránt, azzal alaposan foglalkozni fog. Ezután a főispán bemutatta a küldöttség nehány tagját a miniszternek, aki a küldöttség tagjai éljenzései közt hagyta el a termet. — A küldöttség tagjai ezután a főispán kalauzolása mellett meg­tekintették az országházát, aztán felmentek a karzatra, ahol meghallgatták a ház tár­gyalásait, a szünet alatt pedig a folyosókon az ismerősökkel beszélgettek és azon biza­lommal távoztak az országházból, hogy ké­relmük rövid idő alatti teljesítését joggal remélhetik, mert a vármegye főispánja fel­színen , tartja a kérdést és azon lesz, hogy a kérelem mielőbb megvalósittassék. — Uj szentszéki tanácsos. A szat­mári püspök Hámon Róbert pápai kamarás, püspöki titkárt szentszéki tanácsossá ne­vezte ki. — A vármegyei központi választ­mány f. hó 1-én tartott ülésében a helybeli választókerületre nézve az összeíró küldött­ségeket a következőkben állította össze: 1- ső összeirási szakasz Nagykároly r. t. vá­ros. Elnök Balogh Kálmán, rendes tagok id. Vida Sándor, Strohmájer Ferencz, pót­tagok Lukácsovits János, Lochmájer Márton. 2- ik összeirási szakasz: Kálmánd, Börvely, Csanálos, Fény, Bere, Csomaköz, Szaniszló, , Reszege és Kaplony községek. Elnök Garzó Imre Szaniszló, rendes tagok Moldován Endre Fény, Gruber Márton Szaniszló, pót­tagok Dr. Láng György Szaniszló, Szabó Dezső Csanálos. 3-ik összeirási szakasz: Penészlek, Érkörtvélyes, Érendréd, Dengeleg, Iriny, Portelek községek. Elnök Stróbencz Péter Nagykároly, rendes tagok Csighy Ist­ván Szentmiklós, Becsky Géza Dengeleg, póttagok Nagy István Érendréd, Fogarassy Lajos Értkörtvéiyes. 4-ik összeirási szakasz: Genes, Szentmiklós, Esztró, Mezöterem, Me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom