Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-19 / 51. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. A drágaság ma már nemcsak a nagy városokban, hanem a falusi életben’ is feltalálható. Például egy öl tűzifa beszerzési ára 24 korona. S ha elmegy az ember az erdőre megvenni, azt mondják, hogy egy ölet nem is adnak, csak 20—30 ölet együttesen. Nem bajlódunk, úgyis megveszik. Igaz, hogy megveszik, mert a tűzifa keresett, de akinek egy öl is elegendő, hogyan vegyen meg 20—30 ölet? S ha egy ölre való pénze van, hogyan adjon ki 400—600 koronát? Hiszen még a községi, egyházi testületeknek is nehéz annyit megvenni, mert sokat kell érte kiadni. Vagyonosabb, tehetősebb embereknek csak megjár, mert vagy maga vásárolja, vagy nefcá- nyan összeállanak és megveszik. De mit csinál az a szegény ember, akinek egy negyed vagy csak fél öl fa szükséges és csak annyira van pénze, hogyan jut tüzelő fához?! Ezért van, hogy egész téli vágást megvesznek a kereskedők és nem lehet hozzájutni. Ehhez járul még, hogy egy öl fa hazahozataláért 16 koronát, sőt rósz útban 20 koronát is elkérnek. Pedig a fuvaros jó útban kétszer is könnyen megjárhatja az erdőt. Mit csináljon a szegény ember? De ezt hagyján, sokkal közvetlenebb a hús drágaság, melynek szanálása a legtöbb helyen csakugyan a helyi hatóságok közönyén szenved hajótörést. Különösen vidéken! A vidéki községben a húsmérö rendesen a legelőkelőbb és legtöbb húst fogyasztó embernek kedvez — ez már rendes dolog — annak adja a legjavát. Épen ezért az előkelők, jómódúak, nem törődnek azzal, hogy a marha ára csökkent-e vagy nem, mert ők jó húst kapnak, még ha drága is megéri azt a pénzt, mit érte adnak. Az elöljáróságot pedig kik képezik? Az előkelők, vagyonosak. így történik meg, hogy bár a marha ára legalább is 30°/Oot esett, azért csak egy néhány fillérrel csökken a hús ára. így van kiszolgáltatva a vevő az ellenőrzés hiánya miatt az elárusító korlátlan kényeinek. Az élelmiszer elárusítók szabadon portyázhatnak, nincs senki, aki a fogyasztó közönséget védelembe venné velük szemben. Ha a jó szerencse és véletlen nem segít, akkor nincs senki, aki segítene. Bizony nagyon sok esetet lehetne még előhozni a drágaságra nézve, mit enyhíteni lehetne városon, vidéken egyaránt. Közel 2 éve napirenden van ez s igy kellene a drágaságot enyhíteni. Minden vármegyében kellene szer vezni egy drágaságügyi bizottságot, mely figyelemmel kisérné és kisértetné, hogy az élelmiszerek folyó ára arányban van-e az ár csökkenésével vagy emelkedésével. Ide számolnának be a vármegyében levő összes községek. Ez a központi bizottság pedig jelentést tenne a minisztériumhoz s ha valamely irányban a kormány intézkedést vagy épen a törvényhozási intézkedést látná szükségesnek, azt kikérné a baj orvoslása végett. És a kormány is belátja, hogy a drágaság enyhítésére tenni kell valamit, csak az a baj, hogy a helyi hatóságok közönyén szenved hajótörést minden actió. íme, csakugyan igazság rejlik e nyilatkozatban: ,,Minden kulturális máz daczára kisül, hogy nálunk még mindig van egy darab Ázsia és hogy minden szoczialis actió nálunk lehetetlen addig, mig a közhivatalokban nincs meg ehhez az érzék és lelkiismeret“. „Minden reform munka belefullad a bürokrátia pocsolyájába és ezért nem történik semmi, vagy legalább is nem akkor és nem úgy, a hogy és mikor keU lene. “ Spectator. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, hétfőn délben Szat- márra utazott, ahol elnökölt a rendes havi közgyűlésen és kedden délelőtt érkezett vissza székhelyére. — Rendkívüli törvényhatósági bizottsági közgyűlés volt folyó hó 12-én Dr. Falussy Árpád főispán- elnöklete mellett. A, közgyűlés megnyitása után elnöklő főispán Dr. Serly Gusztáv nyug. vármegyei főorvost és törvényhatósági biz. tagot parentálta el s javasolta, hogy a halála fölött érzett mély részvét jegyzőkönyvileg megörökittessék s erről a gyászoló család jegyzőkönyvi kivonattal értesittessék. Bejelentetett, hogy a tisztújító közgyűlés f. hó 19;én fog megtartatni. Nehány udvari gyászjelentés után a Dr. N. Szabó Albert jóvoltából újból napirendre került Majos-ügy vétetett elő. A Dr. N. Szabó Albert már ismert indítványával szemben állott az előadói javaslat, mely az indítványt indokolatlannak tartja s annak mellőzésével egyszerűen napirendre térést javasolt s a Luby Géza megyei függetlenségi pártelnök állal beadott következő szövegű indítvány: „Szat- már vármegye közönsége méltán háborodott fel a Majos Károly kinevezése felett és a tényt ma is a nemzeti ellentállás elleni me- [ rényletnek tartja; de tekintve, hogy az a! feletti megtorló határozatnak súlya és értelme csak az elköyetés után rögtön lett | volna, tekintetbe véye, hogy azóta súlyos I körülmények közé jutott a kormány, hogy j küzdeni kell a horvátokkal, dönteni kell a quóta kérdésében, meg kell oldani a bank ügyét: mondja ki a közgyűlés, hogy az indítvány felett napirendre tér“, Dr. N. Szabó Albert, Madarassy Dezső, Gholnoky Imre, Luby Géza és Dr. Adler Adolf biz. tagok felszólalása után (utóbbi szintén a Luby indítványát tette magáévá), 8—10 szavazat ellen az összesekkel az előadói javaslat fogadtatott el, mely szerint: A törvényhatósági bizottság az indítványban kérelmezett feliratot szükségtelennek s magát az indítványt tárgyalásra alkalmatlannak tartja, mihez képest az indítványt mellőzi s felette napirendre tér. — Bemutattatolt a választott vármegyei bizottsági tagok névjegyzéke s ezzel kapcsolatban elrendeltetett a választás Olcsván, Aranyosinedgyesen és Középhomo- ródon s a választás megejtésére határnapul f. hó 30-ika állapíttatott meg. Tudomásul vette a közgyűlés, Dr. Farkas Imre a Nagyr károly—margittai h. é. vasút engedményesének abbeli bejelentését, hogy a vasút végállomása Peér és nem Margittá lesz. Helyben- hagyatolt városunk képviselőtestületének a Rákóczy- és Terem-utcza rendezése folytán eszközölt kisajátításokra, továbbá a városi közkórház építésére vonatkozó határozata s a jövő 1908. évi költségelőirányzat. Heves vármegye átiratával kapcsolatban bizottságot küldött ki a közgyűlés a fegyvertartási szabályrendelet tanulmányozására és letárgyalt még több jelentéktelen ügyet, számos szabály- rendelet-módositást, községi számadást és költségvetést. A jegyzőkönyvet Dr. Aáron Sándor és Debreczeni István biz. tagok hitelesítették. — Károlyi István emléke a Nemzeti Lovardában. A Nemzeti Lovarda f. hó 16-án tartott rendkivüli közgyűlésében Wenck- heim Frigyes gróf meleg hangon emlékezett meg Károlyi István grófról, aki húsz éven keresztül nagy buzgalommal és odaadással működött közre az egyesület felvirágoztatása érdekében és javasolta, hogy ezért emlékét jegyzőkönyvben örökítsék meg. ügy ezen indítványt, mint Neuhoffer János dr. azon propositióját, hogy a boldogult arczképét a lovarda nagyterme számára megfestessek, egyhangúlag elfogadták. — Lemondó főispán. A „Budapest“ aradi tudósítója nyomán azt a hirt hozza, hogy Károlyi Gyula gróf aradi főispán ebbeli méltóságáról lemondani készül, de mindent elkövetnek arra, hogy a népszerű és nagytekintélyű főispánt maradásra bírják. — A Széchenyi-társulat igazgató választmánya f. hó 4-én délelőtt 11 órakor Madarassy Dezső igazgató elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a társulat 25 évi fennállása alkalmából rendezendő díszközgyűlést, a már ismertetett tárgysorozattal 1908. évi január 19-én, vasárnap, Szat- máron tartja meg s arra a kultuszkormány tagjait is meghívja. Dr. Falussy Árpád főispánt a napokban Madarassy Dezső 5 tagú küldöttség élén kérte fel az ünnepségen való közreműködésre, amit a főispán készséggel meg is ígért. — Gyászeset. Néhai Dr. Serly Gusztáv nyug. vármegyei főorvos temetése folyó hó 12-én rendkívül nagy részvét mellett ment végbe. A temetési szertartás az elhunyt há- j zánál vette kezdetét, ahol Dr. Jordán Károly szaniszlói apátplébános nagy segédlettel be-[ szentelte a holttestet, mely után Dr. Jékel j László az Országos Orvosszövetség Szatmár j vármegyei fiókja nevében a következő beszéddel búcsúztatta el a díszelnököt : Tisztelt gyászoló közönség! Szatmár vármegye orvosi karának nevében és megbízásából állok itt, hogy kifejezést adjak annak a nagy veszteségnek és fájdalomnak, mely ezen gyászos ravatallal orvosi rendünket is érte. Jól tudjuk mi azt, hogy a társadalomnak is nagy gyásza van, mert egyik vezető emberét vesztette el a megboldogultban. De az orvosi karhoz egész életpályája, pályájának meleg szeretető és kollegiális nemes érzülete fűzte. Csak nemrég volt, amidőn nyugalomba vonult, hogy méltattuk érdemeit, melyeket hosszú közpályáján, úgyis mint a vármegye főorvosa, úgyis, mint Országos Orvos-Szövetségünk helyi elnöke, szerzett magának. Akkor azt hittük, hogyha nyugalomba vonul, meg fognak sokasodni hátralevő évei — és iine, csakhamar megjelent a hideg kaszás, akivel életében oly sokszor szállott szembe eredményesen — és most ő lett az áldozat. Letörhette deli alakját, de nem semmisítheti meg emlékét, mert azt híven fogjuk ápolni és kegyelettel fogjuk megőrizni. Megdicsöült szellemének pedig átadjuk hálánk, tiszteletünk és nagyrabecsülésünk koszorúját, Vidd el azt magaddal égi lakodba ; — de kérünk, szálljon le közénk szellemed, buzdíts és bátoríts bennünket, ha észreven- néd, hogy lankadunk hivatásunk teljesítésében. És most elkísérünk kedves halott utolsó utadra, addig a díszes sírboltig, melyet Te emeltél, hogy benne aludd örök álmodat. Aludj édesen! Álmodj szeretteidről ; álmodj ifjú korod dicső honvéd napjairól ; álmodj a téged ért legfelsőbb királyi kitüntetésről; álmodj mindazok hálájáról, kikkel életedben oly sok jót tettél .. . és pihenj szépen megfutott életpályád érdemeinek babérain, Isten veled! Isten veled ! I Ezután a holttestet az orvoskar tagjai a helybeli róni. kath. plebánia-templomba vitték, ahol Dr, Tietz Antal kegyesrendi házfőnök czelebrálta a gyász istenitiszteletet. A templom teljesen megtelt gyászoló közönséggel. A requiem után a halottat — hosszú kocsisortól követve — ki vitték a mesterrészi te-1 melőbe, ahol a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra, Felemlitésre érdemes, hogy az elhunyt többször hangoztatott óhajának megfeielőleg 48-as honvéd hadnagyi attiláját és kardkötőjét mellé helyezték a koporsóba. A ravatalra helyezett koszorúk a következők: j Szeretetem kisér a sípon tpl — Feleséged I Ilka, Szeretett testvérnek és nagybátyjuknak I — Wittné, László, Sándor és Béla. Felejthetetlen Guszti bácsinak — Margit, Pista. Szeretett Guszti bácsinak — Ilonka, Tibor. Felejthetetlen jó nagybátyjuknak — Erzsiké, Margit, Feri és Pista, Guszti bácsinak szeretettel — Özv. Moson Györgyné, Szeretettel nagybátyjának — Jenő. Bálint és családja. Gróf Károlyi Istvánné. Felejthetetlen jó sógornak és nagybácsinak —- Kálmán, Erzsi, Katalin és Paula. Felejthetetlen nagybátyjuknak — Witt Sándor és családja. Forró szeretettel — Károly, Ilonka, Tibor. Szeretett Guszti bátyjuknak — Georgine és Laczi. Guszti bácsinak — Matild és János. Guszti bácsinak — Bella és Géza. Szeretetük jeléül — Margit és János. A szeretett rokonnak — Bory Béla és családja. Szeretetük jeléül — Móricz Vincze és családja. A jó Gusztinak szeretettel — Bella és Béla. Szeretett kedves rokonnak — Dessewffy Marczel és családja. Hálás emlékkel — Técsői Móricz Paula. Péter. Kegyelete jeléül — Aárcn Sándorné. Számos évi tiszt társának — Hü barátja Dr. Fekete. Hálás szeretettel Guszti bácsinak — A Jordán-család. Felejthetetlen elnökének — A Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület. Érdemdús díszelnökének — A Szatmár vármegyei Orvos-Szövetség. Dr. Serly Gusztáv emlékének — Szatmár vármegye tisztikara. Érdemdús elnökének — A Vörös-kereszt nagykárolyi fiók-egylete. Őszinte kegyelettel —r A Nagykárolyi Nőegylet. Kegyeletük jeléül —- Ilosvay Aladár és neje. Őszinte tisztelője — Gallasz, Ödön. Jóltevöjének — A főgimnázium. Kedves jó Guszti bácsinak— Mariska és László. Mély tisztelettel— Báthory István és neje. A jó barátnak Ujfalussy Sándorné. Őszinte tisztelete jeléül — Wagner István és neje. Utólag Báró Weersebe Hart- wigné — Frölich Henriette és még számtalan szebbnél-szebb feliratnélküli koszorúk. — Jegyzői nyugdijválasztmány. Bodoky Béla, a vármegyei jegyzői egyesület elnöke, a jegyzői nyugdijválasztmány 8 tagjának a községi és körjegyzők közül történt megválasztatását az alispánnak bejelentvén, alispán a nyugdijválasztmányt 3 évre végleg megalakuitnak jelentette ki. Eszerint a választmány elnöke Ilosvay Aladár vm. alispán vagy helyettese, jegyzője Szintay Gábor vm. III. aljegyző. Tagok : Dr. Schönpílug Richárd vm. tiszti főügyész vagy helyettese, Bodoky Béla a vm. jegyzői egylet elnöke, Dr. Péchy István vm. főjegyző, Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök, Dr. Komoróczy Iván árvaszéki ülnök, Kerekes Zsigmond vm. Il-od aljegyző, Dr. Adler Adolf ügyvéd, Schusteritsch Ferencz földbirtokos nagykárolyi, Tóth Móricz föld- birtokos patóházai, Berey József ev. ref. lelkész nagyecsedi, Bodoky Gyula körjegyző börvelyi, Komoróczy Jenő körjegyző győr- teleki. Orosz Árpád körjegyző vállaji, Becsky Géza körjegyző dengelegi, Hadady József körjegyző tyukodi, Néma Lajos községi jegyző gencsi, Szabó Dezső körjegyző csanálosi és Nagy Gyula körjegyző szamosdobi lakosok. — Requiem. Néhai Serly Gusztáv dr. lelkiüdvéért a múlt pénteken a Mesterrészi temetőben levő családi kápolnában gyászmisét tartottak, melyet Palczer Ernő kegyesrendi kormánytanácsos czeiebrált s melyen a gyászoló család összes tagjai részt vettek. — Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 13-án Dr. F’alussy Árpád főispán elnöklete mellett tartotta havi rendes ülését a vármegyeháza kistermében. Az alispáni jelentés az örvendetesen megindult visszavándorlásról s a kivándorlásnak nagymérvű csökkenéséről tett említést. A bizottság Böszörményi Emilnek és N, Szabó AntaL nak a jelentés ezen részéhez való hozzászólása után kimondotta, hogy a községi és körjegyzők utasittatnak a visszavándorlók pontos nyilvántartására s az összeállított statisztikai adatoknak a közigazgatási bizottsághoz való beküldésére, hogy azokat a várinegyebeli lapok is közölhessék. A pénzügyigazgatójavaslatára városunkban fenállott 6,000 korona hadmentességi adó leíratott. A többi jelentés kiemelésre méltó momentumot nem tartalmazott. — Jótékonyság. Özv. Dr. Serly Gusztáváé Móritz Ilka férjének elhalálozása ein- léképe Nagykároly város szegényei részére 100 koronát adományozott, — Bírói kinevezések. A király Balás János kisvárdai járásbjrósági és Knoll Béla debreczeni Ítélőtáblái tanácsjegyző albirákat a szatmérnémuli-i törvényszékhez birákká kinevezte, — Vármegyénk tisztújító közgyűlése ma délelőtt 10 órakor vette kezdetét Dr, Falussy Árpád főispán elnöklete mellett óriási érdeklődés s csaknem az összes bizottsági tagok részvétele mellett. A gyűlés megnyitása után Ilosvay Aladár alispán az egész tisztikar nevében lemondott és átadta a vármegye pecsétjét, valamint a levéltár kulcsait elnöklő főispánnak. A főispán — méltatván a mái közgyűlés jelentőségteljes voltát, amennyiben a törvényhatósági bizottság 6 évre választja meg tisztviselőit, felhívta a bizottsági tagokat, hogy jól fontolják meg, kiket választanak meg és a tjsztqjiló közgyűlés tartamára jegyzőül Debreczeni István nagykárolyi polgármestert, ügyészül Dr. Jármy Béla tb, főügyészt nevezte ki, mig a rend fentartásával Madarassy István főszolgabíró vezetésével 6 szolgabiró bízatott meg. A közgyűlés a kandidationalis bizottság tagjaivá Luby Gézát, Madarassy Dezsőt és Kende Zsigmondot választotta meg, mig a főispán Jékey Zsigmondot, gróf Teleky Gézát és Farkas Sándort nevezte ki a maga részéről. — A szavazatszedö küldöttségek a [következőképen alakíttattak meg: I. kül- j döttség elnök: Domahidy István, tagok: [ Dr. Adler Adolf és Madarassy Gyula, jegyzők : Stoll Tibor és Szintay Kálmán. — II. küldöttség elnök: B. Kovács Jenő, tagok : Rébay Dezső és Nonn Gyula, jegyzők: Szilágyi Tihamér és Kossuth István. Lapunk zártáig megválasztattak: alispánná Ilosvay Aladár, főjegyzővé dr. Péchy István, fő- ügyészszé dr. Schönpílug Richárd, árvaszéki elnökké Ilosvay Ferencz, alügyészszé Almássy . Ignácz, központi főszolgabíróvá Madarassy István, a mátészalkai járásba dr. Péchy | László, a fehérgyarmatiba dr. Jékey Sándor, I a csengeribe dr. Képessy László, a szatmáriba Csaba Adorján, a nagybányaiba Damo- kos Ferencz, a nagysomkutiba Dr. Péchy ! Péter, az erdődibe 330 szavazatból 180 szavazattal Eötvös Róbert, a szinérváraljaiba heves küzdelem után Bay Miklós 190 szavazattal Galgóczy Árpád 166 szavazatával I szemben. A gyűlést elnöklő főispán 3/4 2 órakor felfüggesztette s folytatását délután fél 4 órára tűzte ki. A közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésével a délelőtt folyamán Stoll Béla vm. biz. tag. bízatott meg. — Legnemesebb karácsonyi ajándék: családunk javára szóló életbiztosítás, minőt a legkülönfélébb módozatok szerint ajánl Weinberger Ferencz, a Triesti ált. biztositó társaság (Generáli) helybeli képviselője. i_3
