Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-12 / 50. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. ból“ czirnü darabja még a kiváló előadás melleit sem igen tetszett, de annál jobban „Egy jubileumi üdvözlő beszéd“ és „A sors­üldözött kutya“. Alig ült el a komikum kel­tette kaczaj, felszökött a pódiumra Batizfalvy Elza, aki igen behizelgően, a közönséget szinte elragadó módon egynéhány kabaret- dalt énekelt: Farkas Imrétől „Dal a szalma­kalapról“, Dr. Szirmaitól „Az ácslegény és a színésznő“, majd „A porczellánbabá“-t s végül a szűnni nem akaró tapsok hatása alatt a „Taps nótá“-t. A közönség be sem akart telni a szépen kiképzett nagy hang­anyaggal rendelkező énekmüvésznő csintalan­kodó, pajzán előadásával. Rövid szünet után a második részt ismét Hajós Károly zene­szerző nyitotta meg, aki az énekszámokat is kisérte nagy szakavatottsággal, discréten. Sauer „Echo de Wienne“-jét játszotta ép oly praeczizitással és művészettel, mint első solo-számát. Utánna megint Batizfalvy Elza szerzett élvezetet egynéhány kedves darab előadásá­val. Batizfalvy Gizinek „Volt egyszer egy leány“ czimü melodrámáját, „Pepi tante“ kabaretverset, valamint „Lőrakurucz“ czimü kis költeményt produkálta oly megnyerő kedvességgel és annyi bájjal, minőt tehet­séggel párosultan ritkán láthatni. Tollagi most mint couplé-énekes mutat­kozott, ugyancsak óriási kaczajt keltve Wei­ner István „A zsur szirén“ czimü coupléjá- val, a népdalokkal, á la Vizváry előadott operaáriával, Nebántsvirágbeli Celestin-Flori- dor operettrészlettel és különösen „A pityó- kos paraszt“ dallal. Ez utóbbinak leírhatat­lan sikere volt, a közönség nem akarta a kedélyes művészt lebocsátani a dobogóról. Végre is egy ügyes fordulattal úgy vágta ki magát, hogy — a taps lecsendesülésével— jelentette, miszerint a programm utolsó száma következik. Ez pedig Pálmay Ilkának faczipős táncza és Donaldsohn „Szoknya nótá“-jának és „Kis bögréjé“-nek eléneklése volt. A kiváló primadonna ezeknél sokkal megfelelőbb dalokat is választhatott volna, mert — hogy őszinték legyünk — erősen disgustáló tőle az ily darabok előadása pláne a közvetlen közelből, ahol tehát hiányzik a színpad és a gukker-távlat keltette illúzió, amire pedig feltétlenül szükség lett volna. Az, hogy a hangversenyt tarkaszinpad — avagy kabaratszerüleg rendezték, nem tette volna feleslegessé, hogy jól megfontoltassék, mi is adható elő egy oly illustris közönség­nek egy Pálmay részéről. Bizony sokkal töb­bet, szebbet és jobbat vártunk! (§)• lyáztak, Eötvös Róbert erdődi főszolgabirónak Jeszenszky Béla, Domahidy Pál és Kovács Sándor, Dr. Péchy Péter somkuti főszolga­birónak Jeszenszky Béla, Bay Miklós szinér- váraljai főszolgabirónak Galgóczy Árpád a riválisa. Bármely főszolgabírói állásra pályáz­tak Neupauer János és gróf Teleky Jenő, bármely aljegyzői állásra Dienes Dezső, Ináncsy József, Lázi Tivadar, Németh Béla, Pavella Zsigmond, Serly István és Szuhányi László. I. osztályú szolgabiróságra aspirálnak Galgóczy István, Gulácsy Tibor, Jeszenszky Béla, Kállay Ödön, Kállay Szabolcs, Kovács Sándor, N. Szabó István és Szornbathy Ödön, II. oszt. szolgabirói állásra pedig: Dienes Dezső, Galgóczy István, Jékey István, Kállay Szabolcs, Kovács Sándor, Lázi Tivadar, Németh Béla, Pavella Zsigmond, Serly István, N. Szabó István, Szabó Zsigmond, Szuhányi László és Tóth Tibor. — Miniszteri leirat. A belügyminiszter arról értesítette a hatóságokat, hogy a nagy- szőllősi gyermekmenedékhelyet beszüntetvén, az állami gondozás alatt álló szatmármegyei gyermekeket Debreezenhez utalta. — Halálozás. Dr. Serly Gusztáv, vár­megyénk nyugalmazott főorvosa, a Ferencz József-rend lovagja f. hó 10-én hajnali 3 órakor nehány napi szenvedés után 76 éves korában elhunyt. Halálát véredény elmesze- sedés és tüdőgyulladás okozta. A súlyos veszteségben, mely a kiterjedt családot és rokonságot e kiváló férfiú elhunytával érte, igazán osztozik városunk egész társadalma. Halálának hírére a város összes középületein kitűzték, a gyászlobogót s úgy egyesek, mint testületek siettek kondoleálni a hozzátarto­zóknál s leróni kegyeletüket az elhunyt iránt. A vármegye tisztikara, az Orvosszövetség megyei fiókja, a helybeli nőegylet, a Taka­rékpénztár küldöttségileg tették le koszorúi­kat a ravatalra. Temetése ma délelőtt 10 órakor volt a város közönségének osztatlan részvéte mellett. — Az elhunyt Dr. Serly Gusztáv életrajzát a következőkben adjuk: Nagykárolyban, 1832. augusztus 22-én született. Édesatyja : Serly Mátyás a nagy­károlyi járás orvosa volt. Serly Gusztáv a a gimnázium 6 osztályát itthon, a 7-iket Te­mesváron végezte. Itt érték utói a magyar forradalmi mozgalmak, amikor édesatyja, ki mint katonaorvos részt vett a Napoleon el­leni hadjáratban, maga soroztatta be fiát-hon­védnek. A szabadságharcz alatt csakhamar őrmester lett. Budavár bevételénél a létra­támasztást vezényelte és az ott tanúsított hősiességért hadnagygyá lett előléptetve. Ösz- szesen 19 csatában vett részt. A foradalom után őt is be akarták sorozni a közös had­seregbe, de kimerültsége miatt gyengének találták. A 8-ik gimnáziumi osztályt Szatmá- ron végezte el. Budapesten egy évig volt orvosnövendék, onnan Bécsbe ment és ott maradt mindaddig, inig az orvosi oklevelet meg nem szerezte. Mint kész orvos Braun bécsi egyetemi tanár asszisztense lett, kinek ajánlatára Eszterházy Móricz herczeg Csák- várra uradalmi orvosnak hívta meg. Csák- váron 2 és fél évig volt. 1865-ben Nagy­károly város főorvosává, a kiegyezés után pedig az első vármegyei közgyűlésen Szat- már vármegye egyik főorvosává választatott-. 1872. év junius 4-én vette nőül Móricz Ilkát. Élénk részt vett a vármegye és Nagykároly város közügyeiben. Elnöke volt a vármegyei igazoló választmánynak. A nagykárolyi fő­gimnázium majdnem kizárólag neki köszön­heti létezését, amennyiben ennek czéljára egymaga 38 ezer forintot gyűjtött. 1884-ben a király a Ferencz József renddel tüntette ki. 12 évig volt a Régi Kaszinó elnöke. Ala­pításától fogva élén állott a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesületnek, mely 4 évvel ezelőtt elnökévé választotta. . Egy évvel ez­előtt vármegyei főorvosi állásában saját ké­relmére nyugdíjazták. Elnöke volt az Orszá­gos orvosszövetség szatmármegyei fiókjának és a Vörös-Kereszt nagykárolyi fiókegyleté­nek. Magas kora daczára a legutóbbi napo­kig semmi baja sem volt, mig hülés követ­keztében tüdőgyulladást kapott s ez vetett véget tevékeny életének. A család a következő gyászjelentésben tudatta veszteségét: Serly Gusztávné szül. Móricz Ilka mint neje úgy a maga, mint az összes alólirt ro­konság nevében is fájdalomtól megtört szív­vel tudatja a legjobb férj, testvér, nevelő apa, nagybátya és rokonnak Dr. Serly Gusztáv Szatmár vármegye nyug. t. főorvosának, 1848—49-iki honvéd hadnagynak, a Fe­rencz József-rend lovagjának, a Vörös-kereszt nagykárolyi fiókegylet elnökének, a Nagy- károlyi Takarékpénztáregyesület elnökének, Szatmár vármegye törvényhatósági bizottság tagjának stb. stb. munkás életének 76-ik, bol­dog házasságának 36-ik évében négy napi súlyos szenvedés és a halotti szentségek áj- tatos félvétele után f. hó 10-én reggel fél 3 órakor történt gyászos elhunytát. A meg­boldogult drága halott földi maradványai f. hó 12-én délelőtt 10 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a gyászház­tól a róni. kath. plebánia-templomban meg­tartott gyász istenitisztelet után a Mester­részi róm. kath. sirkertben levő családi sir­HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Blum Ödön, a belügyminisztériumba beosztott közegészség- ügyi főfelügyelő, rokonai látogatására f, hó 8-án városunkba érkezett. — Fehér Elemér. cs. és kir. kamarás, pénzügyminiszteri titkár az Ecsedi-láp lecsapoló társulat adóvissza- térités ügyében eszközlendő leszámolás czél- jából f. hó 10-én városunkba érkezett. — Vármegyénk állandó választ­mánya tegnap tartott ülésében azt hatá­rozta, hogy a Majos-ügyben beadott indítvány állandó választmányi tárgyalást nem igényel, amibe az indítványozó is belenyugodott. Az állandó választmány letárgyalta az összes ügyeket, tudomásul vette a vármegyei bizott­sági tagok 1908—1910. évre vonatkozólag bemutatott jegyzékét és elhatározta, miszerint a közgyűlésnek javaslatba fogja hozni a középhomoródi és olcsvai választókerületben lemondás folytán, az aranyosmedgyesi vá­lasztókerületben pedig elhalálozás folytán üresedésbe jött állásokra a választást rendelje el, választási határnapul f. hó 30-ik napját tűzze ki és elnökökül ugyanazokat küldje ki, kik a múltkor voltak az elnökléssel meg­bízva. — A vármegyei restauratio, mint már említettük, f. hó 19-én lesz. A pályázati kérvények beadásának határideje f. hó 6-án lejárt. Az alispáni állásra Ilosvay Aladár, főjegyzőire Péchy István dr., I. aljegyzőire Mangu Béla, II. aljegyzőire Kerekes Zsig­mond és III. aljegyzőire Szintay Gábor, tiszti főügyészségre Dr. Schönpflug Richárd, al- ügyészségre Almássy Ignácz, ezen állások jelenlegi betöltői pályáztak. Á IV. aljegyzői állásra Luby László és Gyene Pál, V-re Luby Géza és Gyene Pál, Vl-ra Gyene Pál folyamodtak. Az árvaszék jelenlegi elnökének Ilosvay Ferencznek ellenjelöltjei Bornemissza Géza h. elnök és Gáspár Pál ülnök. A 6 árvaszéki ülnöki állást a következők pályáz­ták meg: Bornemissza Géza, Gáspár Pál, Sepsy Sándor, dr. Komoróczy Iván, Illés Olivér és Kozma Gergely eddigi ülnökök, továbbá Báthy Lajos, Böszörményi Endre, Galgóczy József, Gellért Endre, Gulácsy Tibor, Jeszenszky Zsigmond, Luby Géza, Szornbathy Ödön és Zanathy Mihály. Madarassy István nagykárolyi központi, Damokos Ferencz nagy­bányai, Dr. Képessy László esengeri, Dr. Péchy László mátészalkai, Dr. Jékey Sándor fehérgyarmati és Csaba Adorján szatmári főszolgabírók mostani állásukra egyedül pá­boltban örök nyugalomra helyeztetni. Folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor a Mesterrészi temetőben levő családi kápolnában sz. mise fog szolgáltatni a boldogult leikiüdvösségeért. Nagykároly, 1907. decz. 10. Áldott legyen felejthetlen emléke! Özv. Witt Károlyné Serly Mária testvére. Péchy István és neje Diószeghy ; Margit gyermekeivel, Péchy Ilonka és férje Gu­lácsy Tibor, mint nevelt gyermekei. Móricz Vin- cze és neje Lonovics Karolin, Péchy Kálmán és ! neje Móricz Erzsébet, mint sógora és sógor­női. Horváth Bálint, Özv. Moson Győrgyné ( Horváth Klára, Serly Jenő, Ordody Gézáné Serly Bella, Flóhr Jánosné Serly Matild, Vörös Jánosné Serly Margit, Witt László, Witt Sán­dor, Witt Béla, mint unokahugai és unoka- öcscsei. A „Takarékpénztár-Egyesület“ jelentése igy hangzik: A „Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesü­let“ mély fájdalommal tudatja Dr. Serly Gusztáv urnák, nyugalmazott vármegyei fő­orvos, a Fefencz József-rend lovagjának, az intézet alapítása óta buzgó igazgatósági tag­jának, jelenleg mint elnökének, f. hó 10-én történt elhunytát. Emlékét kegyelettel fog­juk megőrizni! Nagykároly, 1907. deczember hó 10. Az Igazgatóság. — ítélőtáblái bírói czim és jelleg. A király Kölcsey János szatmárnémeti-i tör­vényszéki bírónak az Ítélőtáblái bírói czimet és jelleget adományozta. — A Kath. Tanügyi Tanács múlt hó 28-án Budapesten a Szent István Társulat dísztermében tartotta meg gyűlését gróf Zichy Gyula pécsi püspök védnök elnöklete mellett, melyen 'Szentgyörgyi Jordán Károly szaniszlói apátplébános elnök meleg szavakban köszönte meg a védnök hatásos megnyitó beszédét; majd Ember Károly világi elnök emlékezett meg Szentgyörgyi Jordán Károly egyh. elnök 30 éves áldozóságának jubileumi ünnepélyé­ről, mely alkalomból a tanács képviseletében résztvett és tolmácsolta mindnyájuk szerete- tét s tántorithatlan, őszinte ragaszkodását. Egyben a tanács méltó elégtételt szolgálta­tott az elnöknek a nagykárolyi választókerü­leti országgyűlési képviselőválasztás alkalmá­ból személyét ért támadásokkal szemben. — A vármegyei bíráló választmány f. hó 10-én délután 5 órakor Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett ülést tartott, melyen tárgyalás alá vétettek a vármegyei igazoló választmány határozata ellen beadott felebbezések. A választmány Szintay Gábor vm. III. aljegyző előadása alapján a felső- boldádi, avasujfalusi és krasznabélteki vá­lasztásokat megsemmisítette, a vetésit hely­benhagyta. A Tiszabecsen vm. bizottsági tagsági mandátumot nyert Sántha Kálmán és Gaál Endre választását igazolta, ellenben Suta József körjegyzőét megsemmisítette. — Dalestély Mátészalkán. Dalárdánk a mátészalkai dalegyesütettel karöltve f. hó 7fén Mátészalkán, a Hungária-szálloda nagy­termében dalestélvt rendezett. Az említett két dalárdán kívül közreműködtek még Szi­lágyi Zoltánná zongorajátékkal és Luczay János szavalattal. A dalestély nagy sikeré­ben a közreműködőkön kívül igen nagy rész illeti még Szalkay Sándor földbirtokost, a szálkái dalárda elnökét, aki időt és fáradsá­got, sőt áldozatot sem sajnált és elkövetett mindent, hogy dalárainkat szives fogadtatás­ban részesítsék s a hangverseny sikerét biz­tosítsa. • — Uj szolgabirói állás. A máté­szalkai szolgabirói hivatalnál főispánunk köz­benjárására a belügyminiszter a Il-ik szolga­birói állás rendszeresítését.engedélyezte, úgy hogy ezen állás a február hónapban tar­tandó rendkívüli vármegyei közgyűlésen már be fog töltetni. — Áthelyezés. A király megengedte Veér György szegedi ítélőtáblái tanácselnök­nek a dabreczeni Ítélőtáblához saját kérel­mére leendő áthelyezését. — A helybeli Kossuth-asztaltársa- ság választmánya folyó hó 8-án gyűlést tar­tott, melyben tárgyaltatott, hogy hány mun­kaképtelen iparost és hány árvagyermeket részesíthet a társaság segélyben. A választ­mány határozata szerint 20 elaggott munka­képtelenné vált iparost 10—10 koronával készpénzben és 20 árvagyermeket egyenként 5 korona értékű ruhanemüekben fog segé­lyezni. A kiosztás f. hó 22-én délután 3 órakor Kun István elnök laká-sán történik. Ezen ünnepélyes segélyezés alkalmára meg­hívja az asztaltársaság a főispán, polgármes­ter és országgyűlési képviselő urakat, az összes alapitó-tagokat, valamint mindazon érdeklődőket, kik e jótékony czélhoz filléreik­í kel hozzájárultak. Tisztelettel felhívja az elnökség mindazokat, kiknek gyüjtőiv kézbe­sítve lett, miszerint folyó hó 15-ig Kun Ist­ván elnökhöz a gyüjtőivet átadni szívesked­jenek. Felkéretnek az asztaltársaság azon tagjai, kik tagdíjaikkal hátralékban vannak, az illető helyen befizetni szíveskedjenek, hogy újévben a tagok névsorát összeállítani lehessen. Az asztaltársaság bármiféle segélyt köszönettel fogad és azt a legnagyobb óva­tosság mellett felekezeti különbség nélkül az arra érdemesek között osztja ki. Az elnökség. — Bírói kinevezések. A király Szent- miklóssy József nagybányai járásbirót és az egykor városunkban működött Somossy Mi­hály máramarosszigeti törvényszéki bírót a VII-ik fizetési osztályba sorozott járásbiróvá illetve törvényszéki bíróvá, Klie Antal maros- vásárhelyi ítélőtáblái tanácsjegyző-albirót, vá­rosunk fiát, a nagyszebeni törvényszékhez bíróvá, dr. Bagossy László a debreczeni ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt, városunk fiát, a debreczeni törvényszékhez albiróvá nevezte ki. — Pártgyülés. A vármegyei független­ségi és 48-as párt tegnap délelőtt 11 órakor Szatmáron az „Iparoskor“ helyiségében párt- gyűlést tartott, amelyen mintegy 50 bizott­sági tag vett részt. Luby Géza elnök a gyűlést megnyitván, kijelenti, hogy nem akar "polé­miába bocsátkozni azokkal, kik a novemberi pártgyülés határozatát meghamisítva küldték fel a fővárosi lapoknak, hiszen ő nyilatko­zott és közölte a gyűlés lefolyását a történ­tekhez híven, ahhoz tehát nincs többé szava. Azonban ahhoz igenis van szava, hogy meg­támadták a határozatot azon a czimen, hogy az indítványt Bikí Károly esp. lelkész tette, ki állítólag nem tagja a vármegyei függet­lenségi pártnak, mert Biky Károlyt az 1907. márczius havában tartott szervező pártgyülés a fehérgyarmati kerület alelnökévé válasz­totta meg; a kifogást pedig tette Szunyogh Mihály, a mátészalkai választókerület ország­gyűlési képviselője, ki sohasem volt tagja a vármegyei függetlenségi és 48-as pártnak. Indítványozza ennélfogva, hogy a párt Biky Károly irányában bizalmának és elismerésé­nek adjon kifejezést. Az indítványt a párt­gyülés egyhangúlag elfogadta és elnök annak elfogadását határozatilag kimondotta. Ezután Dr. Vass Gyula nagybányai ügyvéd pártjegyző meginterpellálta az elnököt s előadta, hogy a vármegye intézője és a párt vezetősége között félreértések voltak, amelyek kiegyen- líttettek, azonban a fővárosi lapok azt hoz­ták, hogy a párt magát reorganizálni akarja és uj tisztikart akar választani, miért is kérdi, mi alapja van ezen híreknek ? Luby Géza válaszában azt adta elő, hogy tény és való, miszerint a vármegye nehány országgyűlési képviselője felvetette Kossuth Ferencz párt­elnök előtt az eszmét, hogy újjá kell szer­vezni a pártot, mert szervezve nincs a párt. Luby constatálja, hogy nincs az országban vármegye, amelyben a párt jobban lenno szervezve, mint vármegyénkben, mert 1875. év óta munkálkodik ezen; öt kerület közsé­genként teljesen szervezve van, a többi ha nincs is községenként szervezve, de vau el­nöksége, végrehajtó-bizottsága, képviselve van a vármegyei pártvezetöségben, amelynek man­dátuma mindenkor az általános képviselő- választásig tart, miért is ö a mandátum le­jártáig magát elnöknek tartja, addig az állását el nem hagyja és ezt megmondotta Kossuth Ferencznek is. Ezután áttértek a tisztujitás kérdésére s itt Dr. Adler Adolf lapunk szer­kesztője indítványára kimondotta a párt, hogy ott, ahol egy állásra függetlenségi és más pártbeli egyén concurrál, a párt tagjai a függetlenségi pártira fognak szavazni, ott pedig, ahol függetlenségi függetlenségivel áll szemben, ott a párt tagjai belátásuk szerint élhetnek szavazati jogukkal. Ezután elnök bemutatta azon egyének névjegyzékét, kik ketten vagy többen pályáztak egy-egy állásra és a személyekre inegtevén a megjegyzést, hogy kik függetlenségi pártiak, kik nem, minthogy Jeszenszky Béla szolgabiróra azon megjegyzést tette, hogy ez Ilosvay Endrének | az öcscse, tehát lehet tudni, hogy milyen ; ember (illetve milyen párthoz tartozik), azért j a jelenvolt Jeszenszky Béla személyes kér­désben szót kérve elmondotta, hogy ő füg­getlenségi érzelmű volt mindig s ha nem lett volna függetlenségi, akkor 1906. május havában nem választotta volna meg a köz­gyűlés első osztályú szolgabiróvá más füg­getlenségi érzelmű pályázóval szemben. Végül elnök bejelentette, hogy a múlt gyűlésen a fegyelmi választmányhoz utasított ügy elin­tézést nyert s panaszlott az ellene emelt vád alól felmentetett s ezzel a gyűlést be­rekesztette. — Eljegyzés. Kertész Ármin helybeli lakos kereskedő eljegyezte Herman Samu helybeli czipészmester leányát, Juliskát. — A városi színházban nagyban foly­nak a munkálatok. A fűtőkészüléket szállított vállalat uj szerelőt küldött le, aki a kályhá­kat teljesen szétszedi és ujonan állítja ösz- sze. Erre nézve f. hó 11-én kezdették meg a munkát. A színház földszinti nézőterén al­kalmazandó felhajlitnató székek is megérkez­tek s már ideiglenesen betétették a nézőtérre, a rögzítésük a jövő héten fog megtörténni. — A helybeli ipartestület elöljáró­sága f. hó 6-án tartott ülésében foglalkozott az iparosok nyugdíjintézetével és elhatározta, hogy Marián Ferencz alelnök, Drágus István, Lukácsovits János és Miks József elöljáró- sági tagokból és Dr. Adler Adolf ipartestületi ügyészből álló bizottságot küldi ki az ügy tanulmányozására, megkeresve az iparos- szövetséget, hogy a kebeléből is egy bizott­ságot küldjön ki, hogy e két bizottság együt­tesen tegyen javaslatot az iránt, miszerint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom