Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-31 / 5. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE,

kodni arról, hogy különösen a foszolga- birák állandó és éber figyelemmel kisérjék járásuk területén a földmunkások szervezkedését. Nem a hatalom és erőszak gőgjével, nem a szuronyok fedezete alatt kell meggátolni a féktelen terjeszkedést, hanem a felvilágosítás és meggyőzés erejével, barátságos közeledéssel s ami legfőbb, az igazság elő- tórásával kell hatni a népre, hogy belássa eljárásának jogtalanságát, követeléseinek túlzottságát.

Mert ha nem. igyekszünk minél hamarább rendezni ezt a kérdést, később sokkal nehezebben és sokkal súlyosabb körülmények között fog kelleni azt megkísérelni.

HÍREK.

— Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, múlt szombaton Szat- márra utazott, résztvett a függetlenségi bálon, onnan a fővárosba ment és tegnap este érkezett haza székhelyére. — Géresi Kálmán, tankerületi főigazgató, f. hó 28-án városunkba érkezett, hogy a szokásos látogatást főgimnáziumunkban megtegye. A főigazgató ittléte alatt a piarista-ház vendége. — Csanády Frigyes, a szatmári 12-ik honvédgyalogezred parancsnoka a napokban zászlóaljunknál szemlét tartott s a tapasztallak felett megelégedését nyilvánitotta.

— Meghívás. 772—1907. K. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait

1907. évi február hó, 3-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1907. évi január hó 28. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. Polgármester bejelentésé a legtöbb adótfizető városi képviselők személyében beállott változásokról. (769—-1907. k. sz.; kj.) 2. Polgármester előterjesztése a) a legtöbb adótfizető városi képviselők

1908. évi névjegyzékének kiigazitására küldöttség; b) a községi választók névjegyzékének egybeállítására választmány s c) az igazoló választmányba 2 tag megválasztása iránt. (769—1907. k. sz.; kj). 3. A jogügyi-, szin- ügyi- s a „Kossuth Lajos szobor“-bizottságba egy-egy tag megválasztása. (8470—1906. k. sz.; kj.) 4. A városi pénztárvizsgáló-bizotlság megválasztása. (814—1906. k. szám; kj.) 5. Az adókivető-bizottságba bizalmi-férfiak megválasztása. (815—1906. k. sz.; kj.) 6. Esküdtképes egyének alaplajstromát összeállító bizottság megválasztása. (8930—1906. k. sz.; fj.) 7. Kereskedelemügyi in. kir. miniszter ur leirata a foglalkozást közvetítő s a cselédszerzö iparra vonatkozó szabály- rendelet módosítását illetőleg. (8566—1906. k. sz.; kj.) 8. Belügyminiszter ur leirata a közkórházi alapszabályok módosítására vonatkozólag. (592—1907. k. sz.; kj.) 9. Vallásos közoktatásügyi m. kir. miniszter ur leirata a főgimnáziumnál az iskola-orvosi s egészségtan-tanári teendők elláltatása iránt. (436— i 1907. k. sz.; kj.) 10. Vallás- és közoktatás-' ügyi m. kir. miniszter ur leirata kertészeti szakirányú külön szaktanitás gazdasági is- j métlőiskola szervezése tárgyában. (9304 — ) 1906. k. sz.; kj.) 11. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata a Nagykároly—csapi vasútvonalon motoros kocsiközlekedés beve- j zetése tárgyában. (8717—1906. szám; kj.) 12. Dr. Somossy Ignácz és néhai Makay Jó- í zsef örököseinek kérelme annak megengedése iránt, hogy telkük közös kapubejárójának tulajdonjoga nevükre átirattassék. (8484-1- ■

1906. k. szám; kj.) 13. Fogarassy János és István Hunyadi-utczai telkének utczaszélesi- tés czéljaira kisajátítás utján leendő megvétele. (8485—1906. k. sz.; kj.) 14. A vármegyei törvényhatósági bizottság 1035—1906. Bjkv. sz. határozata az 1907. évi városi í költségvetés jóváhagyása tárgyában. (764— i

1907. k. sz.; kj.) 15. A kassai m. kir. III. honvéd kerületi parancsnokság értesítése a honvédségi laktanya törzsépületének s a fegy- verraktár-épületnek további használatára vonatkozólag. (8571—1906. k. sz.; fj.) 16. Az óvoda államosítása ügyében határozathozatal. (9100—1906. k. sz. ; kj.) 17. Anyakönyvi ki- vonati dijaknak a kivonatot kiállító anyá-j könyvvezető (anyakönyvvezető-helyettes) ró-' szére leendő átengedése tárgyában határozat. 18. Előterjesztés a közönségnek tüzeseteknél az oltásban való segédkezésre serkentése tárgyában. (475—1907. k. sz.; kj.) 19. Az „Első Nagykárolyi Műgözmalom Részvény- társaság“ ajánlata kövezetvámfizetés ügyében. (768—1907. k. szám; kj.) 20.'Bejelentés a népkönyvtár felállításáról s a könyvtárkezelő tiszteletdijának megállapítása. (755—1907. k. sz.; kj.) 21. Rendőrkapitány elöterjesztes’e rendőrségi fogda létesítése iránt. (8607—190® k. sz.; kj.) 22. Kalmár Imre illetőségi ügye. (8153—1806. k. sz.; fj.) 23. Csúcsai Borbála illetőségi ügye. (8616—1906. k. sz.; fj.) 24. Brózman János illetőségi ügye. (8583—Í906L k. sz.; fj.) 25. Fleisz János kérelme fényi- utczai telkéhez az 1899. évben csatolt utcza- részlet kártalanítási árának mérséklése iránt. (8602—1906. k. szám; hj.) 26. Ifj. Farkas Sándor Árpád-utczai telkéből utczaterülethez csatolt 3P72 Qj-méter terület kártalanítási árának megállapítása. (7431—1906. k. sz.; hj.) 27. Az 1906. év november hónapi pénz- tárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (8320— 1906. k. sz.; hj.) 28. Az 1906. évi deczem- ber hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (9121—1906. k. sz.; hj.) 29. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadható indítványok tárgyalása.

— Eljegyzés. Horváth Endre, volt ér- kávási helyettes körjegyző, kit e hó 26-án választottak meg bogdándi körjegyzővé, a napokban váltott jegyet Giczei Diószeghy Mór érkávási ev. ref. lelkész, lapunk jeles tollú munkatársának kedves leányával, Erzsikével.

— A helybeli „Kölcsey-egyesület“

f. hó 23-ikán délután 4 órakor a vármegyei székház főispáni kistermében tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen 35 egyesületi tag jelent meg. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, az elnöki széket elfoglalván, üdvözölte a megjelenteket, sajnálatának

adván kifejezést a felett, hogy ezen nemes hivatásu kulturegylet évek óta hallgatásban van, amit az elmúlt korszak szomorú politikai viszonyai Idéztek elő és szép beszédben ecsetelte az egyesület hivatását s azon reményének adott kifejezést, hogy az uj korszak által teremtett uj élet ezen egyesületbe is bevonul s a nemes czélt magának kijelölt | egyesületet sikerülni fog uj életre ébreszteni. Ezután Palczer Ernő, Dr. Lúcz Ignácz, Cseh J Lajos, Jeney Géza, Dr. Vetzák Ede és Vetzák ^ Ede hozzászólása után kimondotta a közgyűlés, hogy újonnan megalakul, miért is megválasztotta diszelnökül Károlyi István grófot, tiszteletbeli elnökké Palczer Ernő kormánytanácsos, nyug. kegyesrendi házfőnököt, alelnöknek Cseh Lajos főgimnáziumi igazgatót, titkárrá Sróíf Gábor főgimnáziumi tanárt, jegyzővé Szintay Gábor vármegyei aljegyzőt, pénztárnokká Dr. Somossy Ignácz orvost, ellenőrré Obholczer Gyula pénzügyi számtanácsost, számvizsgálóvá Gallasz Ödön járási számvevőt, ügyészszé Dr. Tóth Zoltán ügyvédet, múzeumi őrré megerősítette a már megválasztott Dr. Barna Leander főgimnáziumi tanárt, azonkívül a választmányba a választás alá nem eső • Jasztrabszky Irma, Kölcsey Antal, Palczer Ernő és Szatmár vármegye közönsége mellé 52 tagot azzal, hogy a választmány magát kiegészíteni jogosult. Ezután tudomásul vétetett azon bejelentés, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján a főgimnáziumi tanári kar a Kölcsey-egyesülettel karöltve fogja a felolvasásokat megtartani és utasította a közgyűlés a választmányt a szakosztályi elnökök megválasztására, a szükséges intézkedések megtételére és a számadások átvizsgálására és végül arra, hogy azon időről, mig az egyesület nem működött, a tagsági dijakat törölje. Végül elhatároztatott, hogy gróf Károlyi István diszelnököt megválasztatása alkalmából táviratilag üdvözli a közgyűlés és alkalmas időben küldöttség hozza tudomására megválasztatását, mire az elnökség a következő szövegű táviratot menesztette az újonnan megválasztott diszelnökhöz : „A Kölcsey- egyesület mai közgyűlése Méltóságodat örömmel és egyhangú lelkesedéssel diszelnökévé választotta, ez alkalomból az egyesület tagjai mély szeretettel üdvözli Méltóságodat. Falussy Árpád, elnök“. Elnök a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Péchy László és Vetzák Ede egyleti tagokat felkérvén, a gyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette, mire a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. — Itt említjük meg, hogy Károlyi István gróf meleghangú távirati válaszban köszönte meg megválasztatását.

— A helybeli függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága ma délután 5 órakor az iparteslület helyiségében gyűlést tart, mely alkalommal a pártelnöki állások betöltésével fog foglalkozni.

— Előléptetések. A király Balogh József, Papp Endre, Szabó József, Fekésházy Gyula dr. és Matolay Gábor dr. szatmár- németi-i törvényszéki bírákat, valamint Bre- zanóczy Sándor szolnoki és Bakos István zilahi törvényszéki bírákat a Vll-ik fizetési osztályba sorozott törvényszéki birákká nevezte ki.

— A „Nagykárolyi Kereskedö-Ifjak

Köre“ cabaret-estélye nem február hó 6-án, mint tervezve volt, hanem 12-én, húshagyó kedden tartatik meg. A műsor összeállításán most fárad az agilis rendezőség s az est sikere annál inkább remélhető, mert az idei farsangban a Polgári olvasókör bálja — mint halljuk — nem lesz megtartva.

— Házasság. Szomor Aurél m. kir. honvéd-hadnagy, f. hó 18-án vezette oltárhoz Szatmáron Jármy Olliliát, Jármy Béla vármegyei kiadó leányát.

— Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Lányi Ákos és Kővári György végzett erdészeti főiskolai hallgatókat a magyarországi kincstári erdőket kezelő erdőtisztek létszámába ideiglenes minőségű m. kir. erdőgyakornokokká nevezte ki.

— Kitüntetéses szigorlat. Liszer Emil, városunk fia, lapunk munkatársa, ki a budapesti kir. magyar tudomány-egyetemen 200 koronás szorgalomdijat nyert, f. hó 26-án ugyanott a tételes szigorlatot kitüntetéssel letette.

— A „Vöröskereszt-egylet“ helybeli fiókja vasárnap délután 3 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a polgármester hivatalos helyiségében Dr. Serly Gusztáv alelnök elnöklete alatt. Ez alkalommal Dr. Vetzák Ede pénztáros bemutatta jelentését, mely szerint az egyletnek az 1906-ik év végével a helybeli Takarékpénztár-egyesületnél 2339 K 84 fillér pénze van elhelyezve, pénztári pénzkészlete 205 K 04 f volt, úgy hogy a 20 K segély leszámításával vagyona 2524 K 88 fillért tesz, mihez az év végével 93 K 70 f kamat járul. Ebből 10 egyénnek egyenként 10 K, összesen 100 K segély utaívá- nyoztatott. Uj tagokul jelentkeztek és felvétettek Dr. Aáron Sándorné, Dr. Adler Adolf'né, Aigner Imréné, Dr. Cservényük Károlyné, Czilli Györgyné, Janitzky Albertné, Roóz Samuné, Toóth Sándorné, Dr. Vetzák Edéné és Dr. Vetzák Ede.

— Esküvő. Soltész József krasznabél- teki körjegyző f. hó 26-án vezette oltárhoz Feifer Ede városi főszámvevő leányát, Kali- czát. A polgári házasságkötést Debreczeni István polgármester végezte. Tanuk voltak: Lucz György városi tanácsos a menyasszony, Soltész István szaniszlói lakos a vőlegény részéről.

— Uj vármegyei bizottsági tag.

Cseh Lajos főgimnáziumi igazgatót Gebén vármegyei bizottsági taggá választották meg.

— Képesítés. Váczi Jolánba, néhai Dr. Váczi Lajos orvos leánya, a budapesti nemzeti zenedében a zongora tanszakból a vizsgálatot kitűnő sikerrel letelte.

— A helybeli népkonyhában f. hó 15-ik napja óta reggelenként 30—40 egyén kap ingyen tejet és kenyeret. A humanitásnak ez egy újabb előhaladása, ami igazolja, hogy ezen szép intézmény mindenképen igyekszik megfelelni nemes hivatásának.

— Uj bankügyész. A Szatmári Gazdasági és Iparbank igazgató-tanácsa a polgármesterré választott Dr. Vajay Károly lemondása folytán megüresedett ügyészi állásra Dr. Schönpflug Jenőt, az ügyvédi kamara

! titkárát választotta meg.

deg volt az 1879—80-iki tél. Az akkor észlelt legalacsonyabb hőállás 29'4 C°. volt. 1893 se maradt hideg tekintetében az előbbi mögött, sőt! .. . a hőmérő higanyoszlopa 29'7 "-ot mutatott a 0 alatt Nagyszebenben, Debreczenben pedig (tehát nálunk is), ugyanekkor — 26'0 fokot. Az idén 1907. az eddig tapasztalt legalacsonyabb hőállás január 22-re virradóra volt, amikor ugyanis — 23'4 C'°-ot mutatott a hőmérő.

Lássuk most ezekkel szemben a meleg teleket.

1117. lágy tél, úgy hogy Februárius ele- j jén olly iszonyú égtsattogások voltak, mint nyáron.

1142-ben az igen meleg száraz telet, kimondhatatlan szárazság követte Magyar Országban, mely olly éhséget szerze, hogy sok ember meghala az éhség miatt.

1182. olly igen lágy tél volt, hogy a gyü- mölts fák Febr. 2-kán már rakvák voltak gyümöltsel.

1186. ismét olly lágy tél, hogy Januáriéban már a fák virágoztak, Februáriusban a’ madarak tojtak, és az almák akkorára megnőttek, mint egy egy dió.

1287 igen lágy tél; 1289. még lágyabb, mert Straszburgnál a fák levelei le se hullottak; Karátsonkor és Vizkeresztor a’falusi Leányok búza-virágból, violából s más virágokból koszorúkat tsináltak. Januáriéban már a fák virágoztak, a’ madarak tojtak, Februáriusban a szőllő növések már nagyok voltak, és érett epreket lehetett szedni; Áprilisbe a’ szőllő virágzott. Az aratás igen bő lett.

1332. olly lágy tél volt, hogy Vízkeresztkor is szántottak a Magyarok.

1364. a legszárazabb tél, és nyár. Olly szűk esztendő lett belőle, hogy a löld népe majd mind éhen hálásra jutott.

1420—21—22. a’ leglágyabb telek, és a

világon legszárazabb és forróbb nyarak, jó és sok bor lett. 1421-ben a fák Mártiéban, a szőllők Áprilisben virágoztak, Áprilisben érett tseresznyét, Májusban érett szőllőt lehetett találni, Sz. Iván napjára (jun. 24.) mindenütt tökéletesen megértek a szőllők.

1424. ismét oly lágy tél lett, hogy Ka- rátsonykor és Vízkeresztkor elég virágot lehetett szedni.

1530. felette lágy tél, olyan az 1538-iki is, úgy hogy a virágok is kinyíltak.

1540-re forduló tél igen lágy, mellyet olly igen heves száraz nyár követett, hogy erdők, boglyák s házak felgyúltak; a’ folyó vizek folyásoktól megszűntek, és sok helyeken árkaikat is felszántották s bevetették. Ezek közül való nevezetesen a Rajna is. Beyreuth körül drágább volt a viz a bornál. Magyarországban is olly nagy volt a szárazság, hogy a takarmány nem léte miatt 14 darab marhát is meglehetett 10 forinton vennni.

1586—87 felette lágy telek. A gabonák Husvétra már kalászt hánytak és virágoztak, a nyár igen forró lett, úgy hogy sok házak felgyulladtak. Sopron tájékán igen sok bor.

1591. lágy tél, Decemberben éjszak felé 1 igen sok égi tsudák (talán tsak aurora bo- ; reális) láttattak.

1617—18. Ismét lágy telek, úgy, hogy i 1617-ki Januariusban a fák virágoztak, a patsirták tojtak, a’ fülemilék énekeltek; de i 1618-ki tavasszal először a zöld hideg, az- ! után a ragya, később a jégesők úgy elron- ! tották a Gyöngyösi szőllőket, hogy egy szem se termett.

1620. Igen lágy tél, korán ti tavasz, meleg Martius, úgy hogy a méhek már készen voltak a rajzással; forró nyár, igen jó borok, j úgy hogy a híréért még 1811-ben is tartottak ezen esztendei termésből a Hamburgi nagy hordókban.

1721 lágy tél, 1722 még lágyabb; az éjszaki tartományokban is olly meleg idők jártak, hogy Januáriusban a szobákat nem kellett fütteni, Februáriusban mind a gyü- mölts fák, mind a növevények virágoztak. Ráczkevi városa Jegyző könyve igy irja le ezen telet: olly gyönyörűséges idő járt e télen, hogy az egész telet nem télnek, hanem valóságos nyárnak lehetett mondani; ingyen se látott az ember semmi jeget a Dunán, se havat, se szeleket. Igen bő esztendő lett utánna, a legszebb Tiszta búza pesti méreje 75 pénz; kétszeres 30 pénz ; árpa 15 pénz lett. Julius 13-kán már töpödt (aszú) szőllőket lehetett találni.

1759. egész tél olly meleg és száraz volt, mint nyáron. Január. Febr. egy ingbe lehetett járni. Febr. 12-kén már a legyek szél- tére röpdöstek, a’ Szilvásokban Szent György nap előtt két héttel lekaszállák a füvet, a fák szint’ olly levelesek voltak, valamint nyáron; a Kánikulai meleg szinte megölte az embert, a szárazság olly nagy, hogy tavak, kútak, folyók kiszáradtak.

1767—68 lágy telek, száraz nyarak. Mégis különös, hogy 1767-ki május 1 —4-ik napjain 2, 3 arasztnyi hó esett, a leveles élő- lak gallyait letördelte. Junius olly árvizes, hogy a Tisza rétjeit nem lehetett megkaszálni.

1776 nem igen kemény tél, de az 1777-ki még lágyabb, legnevezetrsebb arról, hogy ősszel a Duna úgy elapadt, hogy által lehetett gázolni.

1778-ra forduló lágy, esős, sáros tél. Ezen a télen egy hétig való hidegnél és hónál több nem volt. Január. 22-kén nagy villámlások, tsattogások, Pál napkor a gyermekek a vizben förödtek, és oly meleg járt, mint egyébkor májusban. Febr. 8-án az álló vizek befagytak úgy, hogy nádat lehetett vágni 5 nap, Mátyás napkor a bibiczeknek anyányi csirkéik voltak, a’ Spárga any- nyira meg nőtt, hogy enni lehetett. Mart. 2-kán virágzott a tseresznye fa, Áprilisben a sárga-répa már olyan nagy volt, hogy piaczra lehetett hordani. Április 24-ke körül a kertekben s szilvásokban kaszáltak, Május elején érett tseresznyét lehetett enni. Ámbár ezek mind igy folytak is, de Martius 25—27 napjain ember magosságni havak estek, és olly fergeteges szélvész lett, hogy a legerősebb bikák is megfagytak.

1794. mind a’ tél mind a nyár örök emlékezetre méltó. Egész télen se hó, se esső, se fenn biró fagy nem volt. 1793-ki October. Nov. már oly szárazak, hogy sok helyeken őszit se vethettek; a’ kutak kiszáradtak, sőtt a folyók is, annyira, hogy őrölni nem lehetett. A’ Tisza úgy elszáradt, hogy tsak térdig ért, és sok helyeken pénzen adták a vizet. A magyar Alföldön 1794- ben sem tavaszit, sem kukoriczát nem vethettek, a mezők úgy kiégtek, hogy egész nyáron szalmázni kellett a marhákat. Sem széna, sem semmiféle gabona nem lett, ember s barom majd mind el veszett. 1791— 93-ban 3 márjás volt köble a’ szép tiszta Búzának, 1794-ben, sőtt 1795-ki aratásig 16—20 for. költ. Sok helyeken füvet ettek az emberek, másutt kukoricza tsutkát törtek liszté s abból tsináltak pogátsákat“.

*

Amint ez idézett példákból is láthatjuk, a természet is épp úgy szeszélyeskedik néha, akár egy ideges angol miss. Persze, nekünk embereknek nem marad más hátra, mint megnyugodni a végzet rendeléseiben, mert az időjárás megváltoztatása aminthogy soha nem állott senkinek módjában előbb, azon- képen nem is fog a jövőben sem.