Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-12 / 37. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE morék koldusoknak a jövőben a város terü­letére koldulási engedélyt ne adjon. Egyidejűleg jelentette polgármester, hogy az előfogatozást az eddigi árért nem akarták elvállalni, miért is uj versenytárgyalást tar-! tanak ezen ügyben, továbbá hogy a városi szennyvizek elvezetése tekintetében egy válla­lattal tárgyalások folynak s az esetben, ha 2000 koronánál magasabb évi kiadásról lesz szó, az ügyet gyűlés elé hozza a tanács, végül hogy a főgimnázium épületének tata­rozására és kijavítására 2400 K lett a költ­ségvetésben előirányozva, mert ezeket a ja­vításokat eszközöltetni okvetlenül kell. Ezzel a jövő évi költségelőirányzat 171,823 korona 39 fillér bevétellel és 326,920 korona 70 fillér kiadással tehát 154,097 kor. 31 fillér hiánnyal megállapittatott, mely hiány fedezésére 97 százalék pótadó kivetése el­határoztatott. Ezen határozat kihirdettetvén, az közszemlére kitenni rendeltetett s ellene a kitételtől számított 15 nap alatt felebbezés a polgármesterhez adható be, a felebbezési határidő eltelte után pedig jóváhagyás czél- jából a törvényhatósághoz beterjeszteni ren­deltetett. Ezután polgármester bejelentette, hogy a bor-, ital- és husfogyasztási adóknak a város általi megváltása iránt a szerződés megkö­tése tárgyában tárgyalt s az eredmény az, hogy a város 1908. évre feltétlenül 1909— 1910. évekre a felmondási jog fenntartásával 43,062 K megváltási ár mellett a szerződést megkötheti. A képviselőtestület a jelentést tudomásul vette és polgármestert a szerző­dés megkötésére felhatalmazta. A legtöbb adót fizető városi képviselők jövő évi névjegyzékét a képviselőtestület megállapította. A város részére uj jövedelmi forrás meg­nyitása ügyében kiküldött bizottság jelentése bemutattatván, lapunk szerkesztője és Csip­kés András képviselőtestületi tagok felszóla­lása folytán a bizottsági javaslat idevonat­kozó részeinek módosításával az ingatlanok után 1% forgalmi adó behozatala elhatároz­tatott, felhivatván polgármester, hogy az idevonatkozó szabályrendelet tervezetet ha­ladéktalanul készíttesse el és terjessze a közgyűlés elé. A városi hatóság kezelése alatt álló pénz­tárak pénzkészletének gyümölcsöző kezelése tárgyában névszerinti szavazással egyhangú­lag elhatároztatott, hogy a magánosoknál teljes biztosíték mellett el nem helyezhető és értékpapírokba be nem fektethető házi és gyámpénztári pénzfeleslegek a helybeli 4 régi pénzintézetbe helyeztessék el, az ötö­dikbe azért nem, mivel még egy éves nincs és nincs mérlege. A társaskocsi iparról alkotott s kormány- hatósági jóváhagyással ellátott városi szabály- rendelet kihirdettetett. Némely városi alkalmazottnak s a város által alkalmazott munkásoknak betegség ese­tére való, illetve baleset elleni biztosítása tárgyában a tanács által tett intézkedést a képviselőtestület tudomásul vette és a szer­vezeti szabályrendeletnek megfelelő módo­sítását elrendelte. Egyik iparostanoncziskolai tanítónak szak- tanfolyamra menetele költségeinek részbeni fedezésére segélyadás iránti kérvényét a képviselőtestület — megfelelő alap hiányá­ban — elutasította. A magyar halkonservgyár és halkereske­delem r.-t.-nak a városban olcsó tengeri hal árusításának előmozdítása iránti kérelme kö­vetkeztében 3 évi községi pótadómentességet engedélyezett a képviselőtestület. Az Akáczfa-utcza szabályozási ügyében egy ottani lakosnak építési engedély iránti kérvényét a képviselőtestület azzal adta vissza a városi tanácsnak, hogy miután azon az oldalon, ahol az építkezés terveztetik, az utczavonal véglegesen meg van állapítva, az építési engedélyt kérelmezőnek haladék nél­kül adja ki. Boros János gencs-utczai 5. népsorszámu telkéhez csatolt 23 Q-öl utczaterület eladá­sáról, valamint Wohl Netti Rákóczi utczai 15. népsorszámu telkéből utczaterülethez csatolt 46 Q-öl telekrészlet vételéről kiállí­tott kisajátítási szerződés és vázrajz jóvá­hagyatott. Folyó évi julius és augusztus havi péz- tárvizsgálati jegyzőkönyvek bemutattatván, miután különös intézkedések szükségessége fenn nem forgott, azokat irattárba tenni ha­tározta. Minthogy ezzel a tárgysorozat ki volt merítve, indítvány pedig be nem adatott, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitele­sítésére Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Magyar Károly, Merts Imre és Spitz Antal képviselőtestületi tagokat felkérvén, a köz­gyűlést befejezettnek nyilvánította és bere­kesztette. Vármegyénk rendkívüli köz­gyűlése. Már hetek óta beszéltek arról, hogy zajos lesz a legközelebbi rendkívüli közgyűlés, mert hiszen tudtuk azt, hogy bárha sok tárgya j lesz e közgyűlésnek, a „Majos“-ügyben beadott I indítvány körül fog csoportosulni az összes érdeklődés. Tényleg igy is volt. Dr. Falussy Árpád főispán délelőtt fél 11 órakor az elnöki széket szűnni nem akaró lelkes éljenzések között elfoglalván, a köz­gyűlést megnyitotta és Károlyi István grófról a következőképen emlékezett meg: Tekintetes törvényhatósági közgyűlés !■ A mai rendkívüli közgyűlés megnyitása- alkalmával egy szomorú kötelességet kell teljesítenem, amidőn bejelentem, hogy vár­megyénk törvényhatósági bizottságának egy kiváló és hazafiui érdemekben kimagasló alakja : Gróf Károlyi István ez év julius hó 31-én meghalt. E nemeslelkü hazafinak a halála mély fájdalommal töltötte el a magyar nemzet minden igaz fiát, mert halálával egy erős oszlop dőlt ki a mi nemzeti és alkot­mányos korszakunk épületéből, de minket, Szatmár vármegye fiait még súlyosabban érintett az ő halála, mert Gróf Károlyi István életének jelentékeny részét közöttünk töltötte el, sok nemes tulajdonságoktól sugárzó lel­két mi ismertük itt közvetlenül és mi tudtuk legjobban, mennyire szerette ő hazáját, vár­megyéjét és különösen azt a várost, amely­ben élete legszebb és legboldogabb napjait töltötte el és ahova súlyos betegségében is haza vágyott, hogy itt, vármegyéje székhelyén lehelje ki nemes lelkét. Utolsó éveinek leg­boldogabb perczei azok voltak, amelyeket közöttünk tölthetett el ama nagy és nehéz időkben, amikor a nemzet szenvedései közben az erős jellemre, a megalkuvást nem ismerő igaz hazafiakra legnagyobb szükségünk volt. Az utolsó évek nagy küzdelmeiben a mi vezérünk volt ő. De olt harczolt ő amaz országos vezérek között is, akik a nemzet szabadságáért küzdöttek, igaz magyar volt minden cselekedetében. Az ő törhetetlen hazaíisága legyen példa mielötlünk, szentel­jük e perczeket az ő emlékezetének. Midőn e pillanatban lerójuk őszinte ke­gyeletünk adóját az ő emlékezete iránt, en­gedje a tekintetes közgyűlés, hogy indítvá­nyozzam, miszerint Gróf Károlyi István halála feletti részvétünk a mai jegyzőkönyvben megörökitlessék és a vármegye közgyűlése a gyászoló özvegyhez a mi fájdalmunk kifeje­zéseként részvét-átiratot intézzen. A meghatottság csendjében hallgatott rö­vid emlékbeszéd után a közgyűlés a főispán indítványát egyhangúlag elfogadta, mit is fő­ispán határozalképen kimondott. Ezután a közgyűlés áttért a napirendre. A vármegye közönsége által megszavazott 700,000 koronás kölcsön keretén belül a Nagykároly—margittai h. é. vasút segélyezé­sére felajánlott 150,000 koronát megszavazta és a főispánt a kölcsön felvétele tekintetében szükséges intézkedések megtételére feljogo­sította. Az erdődi járásba tervezett útakat, a Felsőbánya—kapniki, a Szatmár—udvari—• szinérváraljai, valamint a Tiszabecs—-tisza- kóródi viczináiis útakat a törvényhatósági úthálózatba felvenni határozta. Csekély érdeklődés mellett tárgyalták le ezen ügyeket és annál nagyobb figyelemmel voltak, midőn most már sor került Luby Géza és társai vármegyei bizottsági tagoknak a „Majos“-ügyben tett indítványára, melyet Dr. Péchy István vármegyei főjegyző olvasott fel. Ezután Dr. Falussy Árpád főispán szólalt fel: Megengedi a t. közgyűlés, hogy az ügy további tárgyalása előtt szólhasson és úgy a maga, mint a kormány nevében néhány meg­jegyzést legyen. (Halljuk ! Halljuk !) Emlékez­teti a törvényhatósági bizottságot arra, hogy amikor a főispáni széket elfoglalta, a vár­megye érzületének és a maga múltjának tartozott azzal, hogy Ígéretet tegyen, hogy a vármegye közigazgatását meg fogja tisztítani a sötét-mullu elemektől. Szavának állott. (Éljenzés). A messze távolban értesült arról julius hónapban, hogy a pénzügyminiszter ur közhivatalba nevezte ki Majos Károlyt, akinek Szatmár vármegye közelmúlt történetében olyan gyászos szerep jutott. Maga is meg­döbbent ennek hallatára és érezte, hogy ez a kinevezés sérelmes a vármegye hazafias közérzületére. (Mozgás). Mikor hazaérkezett: ennek illetékes helyen írásban is kifejezést adott, (Helyeslés) s ezt annak idején a vár­megye alispánjával közölte is. (Helyeslés.) Örömmel látta azután, hogy ezt a dolgot Luby Géza,, a vármegye függetlenségi párt­jának elnöke sem hagyta szó nélkül, hanem értekezletet hívott össze s azon határozatba ment, hogy rendkívüli közgyűlésen fogják szóvá tenni Majos kinevezését. Ö ezt termé­szetesen bejelentette a pénzügyminiszternek, I aki fölhatalmazta őt arra, hogy a sérelmes 1 kinevezés dolgában nyilatkozatot tegyen. (Halljuk! Halljuk!) Ezt szószerint fogja fel­olvasni. (Halljuk!) „Felhatalmazást nyertem Wekerle Sán­dor miniszterelnök ur önagyméltóságától annak a kijelentésére, hogy Majos Károly- nak egyik budapesti kir. adofelügyelőség mellé történt kinevezésével nem volt szán­dékában Szatmár vármegye közönségének hazafias közérzületét megsérteni és távol állott tőle azon szándék, hogy ezen ki­nevezéssel kicsinyelni akarta volna Szat­már vármegye közönségének a nemzeti ellenállás idején kifejtett hazafias küzdel­mét és országosan is elismert érdemeit“. A helyesléssel meghallgatott kijelentés után a főispán még hozzáfűzi, hogy ezenkívül az állandó választmánynak felirati javaslata van, amely teljes mértékben alkalmas arra, hogy módot szerezzen az ügy végleges elinté­zésére. (Halljuk!) Péchy István dr. főjegyző felolvassa : Szatmár vármegye közönsége mély meg­döbbenéssel és hazafias felháborodással szerzett tudomást arról a tényről, hogy Majos Károly, aki a darabont kormány alatt e vármegye nemzeti ellenállásának letörésére kiküldetett és vállalkozott, állami köztisztviselővé neveztetett ki. Nagyméltóságodnak ez ügyben a vár­megye főispánja utján a vármegyéhez in­tézett kijelentését köteles tisztelettel tudo­másul veszi ugyan a vármegye közönsége, azonban megnyugvással csak az esetben fogadhatja ezen kijelentését, ha biztosítást nyer Nagyméltóságodtól az iránt, hogy közhivatalokba a jövőben oly egyéneket, I akik hazafiatlan magaviselctükkel és a nem­zeti ellenállás idején a nemzet jogai le­törésére irányuló közreműködésükkel min­dennemű és rangú közpályára megbizha- I tatlanokká váltak: kinevezni, illeLve alkal­mazni nem fog és ily kinevezéssel vagy alkalmazással a nemzet közérzületét sér­teni nem fogja. Általános és dörgő éljenzés kisérte az önérzetes hangú felirati javaslat minden mon­datát. Ezután Luby Géza szólalt fel és kijelen­tette, hogy indítványát fenntartja. Ugyancsak a Luby Géza indítványa mel­lett foglalt állást Dr. N. Szabó Albert és Gerzon Kázmér, mig az állandó választmány felirati javaslata mellett — melyet a Luby Béla kevésbbé erőteljes felirati javaslata elle­nében az állandó választmánynak Ilosvay Aladár alispán elnöklete alatt Luby Béla, Luby Géza, Dr. Adler Adolf, Dr. Kovács Dezső, Dr. N. Szabó Albert tagokból álló küldöttsége készített el és Luby Gézát, vala­mint Dr. N. Szabó Albertet kivéve az állandó választmány összes tagjai elfogadtak — Dr. Kovács Dezső, Luby Béla, Szálkái Sándor, Dr. Adler Adolf, Kovács Jenő, Kende Zsig- mond és Stoll Béla érveltek, minek meg­történte után a szavazás megejtetvén, mint- j égy 250 szavazattal 10 ellen az állandó vá- 1 lasztmány felirati javaslata fogadtatott el. A határozat kihirdetését a bizottsági tagok { nagy éljenzéssel fogadták. Ezen ügynek a tárgyalása annyira ki- \ merítette az érdeklődést, hogy a bizottsági tagok nagy része eltávozott a teremből s I alig 10—15 ember jelenlétében morzsolták le a tárgysorozat többi tárgyát; a gyűlés 1 \ órakor véget ért, mikor is a főispán a jegyző- ! könyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf és Dr. Kovács Dezső bizottsági tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és azt a jelen voltak lelkes éljenzése mellett berekesztette. Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy az elhangzott beszédeket és az elhangzott személyeskedéseket hozzuk, miért is csak annak a közlésére szorítkozunk, hogy mikor j Luby Géza országgyűlési képviselő kikelt, a főispán ellen azon a czimen, hogy erősza­koskodik, Domahidy István vármegyei bizott- j sági tág lelkes helyeslés mellett tett indít­ványára a közgyűlés bizalmat szavazott a főispánnak. HÍREK. — Requiem. F. hó 10.-én volt dicső emlékű Nagyasszonyunk, Erzsébet királynénk halálának évfordulója, amely alkalommal a ■ helybeli rom. kath. templomban ünnepélyes 1 gyászistentisztelet volt, melyet Dr. Tielz Antal kegyesrendi házfőnök tartott fényes segédlettel az összes hivatalok tisztviselői karának s az iskolák növendékeinek jelen­létében. — Jubileum. Szentgyörgyi Jordán Ká­roly dr. szaniszlói apátplébános, az Országos Katholikus Tanügyi Tanács elnöke f. hó 8-án ülte meg szaniszlói plébánosságának 30-ik 1 évfordulóját. A hitközség összes tagjai va­sárnap reggel 9 és fél órakor a plébánosi lakás udvarán megjelenve, ennek nevében Láng György dr. vármegyei tb. főorvos kö­szöntötte a szeretett plébánost és felsorolva működésének mindazon mozzanatait, ame­lyekkel a községet úgy a hitélet, mint a népművelés terén valóban mintaközséggé tette, a hívek nevében egy művészi kivitelű aranykelyhet nyújtott át lelkipásztoruknak. Ezután Dr. Jordán hívei által kisérve a tem­plomba vonult, ahol misét és szentbeszédet mondott, amelynek bevégezte után a hívek által hazakisértetett lakására, ahol a küldött­ségek tisztelgése következett. Tisztelegtek a hitközség, a községi képviselőtestület Takáts ev. ref. lelkész vezetése alatt, az Országos Kath. Tanügyi Tanács világi elnöke Ember Károly lovag, a tanítók Skrobalovits Ede vezetése alatt, az iskolás gyerekek tanítóik vezetése alatt egy virágcsokrot nyújtottak át csinos beszéd kíséretében és a rózsafüzér társulat. Délben a jubiláns házában 50 terí­tékű ebéd volt, amelyen resztvettek Perénvi János tanitóképezdei igazgató Tóth József és Jaklovits Kálmán tanárokkal, Brázay Já­nos, Czireizer Alajos, Moldován Endre, Mat- laszkovszky Miklós és Antal Miklós lelkészek, a rokonság részéről Dr. Jordán Ferencz, Jordán Emil, Báthory István és neje, Ma­darász László Debreczenből; továbbá Dr. Láng György, Gruber Márton jegyző, Garzó Imre tiszttartó, Komáromi István tiszttartó, Papp Elek gör. kath. lelkész, Takáts József ev. ref. lelkész, Szabó Ágoston gyógyszerész, Scholtész Ferencz és ezek nejei, Ember Károly lovag és Dr. Serly Gusztáv. Hogy az ebéd­nél sok pohárköszöntö hangzott el, az ter­mészetes. Az elsőt a jubiláns mondotta a kegyurat Károlyi József grófot, az egész Károlyi nemzetséget és püspökét Boromisza Tibor drt éltetve. Ember Károly lovag, Dr. Serly Gusztáv, Perényi János, Papp Elek, Moldován Endre, Dr. Jordán Eerencz, Tóth József, Antal Miklós és Báthory István a jubilánst éltették. A hitközség palronusa Károlyi József gróf művészi ámpolnát kül­dött Jordán apátnak, meleg üdvözlő sorok kíséretében. Rendkívül sok üdvözlő távirat érkezett a jubilánshoz, melyek közül kiemel­jük Vaszary Kolos bibornok herczegprimás és Károlyi lstvánné grófnő üdvözlő táviratát. Dr. Jordán hálásan fogadta a tisztelet és becsülés jeleit és az ünnep emlékére 500 koronát adományozott a szaniszlói iskolának tanszerekkel való ellátására.-— A meggyanúsított főispán. Luby Géza országgyűlési képviselő a „Nap“-ban közzétett nyilatkozatában azt irta, hogy ha a főispán kiváncsi a pletykákra, akkor hall­gassa meg, hogy mit beszélnek a szatmári erdőeladási ügyben a Falussy & comp ezég- ről. Az ebben foglalt meggyanusitás alapta­lanságát mi sem igazolja jobban, mint maga az avasi erdők kitermelésére vonatkozó köz­gyűlési határozat, mely szerint az előkészítő tárgyalások eredményének mérlegelésével név­szerinti szavazás megejtéso után 31 igen szavazattal 10 nem szavazattal szemben a „Délmagyarországi faipari és kiviteli rész­vénytársaság“ ajánlatát fogadta el a köz­gyűlés, mely Szatmár városára nézve 250,000 koronával kedvezőbb. Hogy mennyire nem igaz a főispán ellen hangoztatott gyanú, azt bizonyítja a következő: Szatmár városának f. hó 9-én tartott közgyűlésén Csomag Imre bizottsági tag ismertette az avas felső falui erdők kihasználás iránt való bérbeadásának előzetes \ szakbizottsági tárgyalását, melyeket a főispán I páratlan nagy sikerrel vezetett, amiért a köz­gyűlés egyhangú köszönetét szavazott neki. A szóló felháborodással utasította vissza a főispán ellen megjelent hírlapi gyanúsításokat és indítványozta, hogy a közgyűlés fejezze ki helyeslését a főispánnak ezen ügyben követett eljárása felett és ismételje meg köszöneté nyil­vánítását. Keresztszeghy Lajos dr. és Törzsök Károly dr. hasonszellemü felszólalásai után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Csomag indítványát. — Jóváhagyott képviselőtestületi i határozatok. A f. hó 5-én tartott törvény- hatósági bizottsági közgyűlés városunk kép­viselőtestületének a létesítendő állami polgári fiúiskola fentartásához megszavazott hozzá­járulás tárgyában kelt határozatát valamint a népnevelési egyesülettel kötött szerződést és az utczaszabályozás czéljaira történt ki­sajátítás tárgyában kelt határozatát, jóvá­hagyta, a hagyatéki jegyzői állásra megvá­lasztott Csilléry Ferencz választása ellen benyújtott felebbezést pedig Csilléry lemon­dása folytán a napirendről levette. — Márczius 15. és október 6. nem­zeti ünnep. A f. hó 5-én tartott vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés Arad szab. kir. város márczius 15. és október 6-ának nemzeti üneppé tétele iránti átiratát az országgyűléshez intézendő hasonszellemü átirattal támogatni határozta. — Eljegyzés. Nemes András, szatmári nyomdalulajdonos, a szatmári „Iparos lapok“ kiadótulajdonosa, kedden jegyezte el özv. Kaszanitzky Ferenczné szatmári lakos leá­nyát, Margitot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom