Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-13 / 24. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Koronázási jubileum. Őfelsége I. Ferencz József megkoro- náztatásának 40-ik évfordulóját ünnepelte az egész ország junius 8-án. Negyven esztendeje immár, hogy nemzet és királya megbékíiltek s a kiegyezés mogpecsételéseként fejére tette a nemzet felkent uralkodójának Szent István koronáját. A jubileumot ünnepelte a hivatalos világ és a nagyközönség egyaránt, bár ez utóbbi bizonyos tartózkodással, némi hidegséggel, aminek oka a politikai égbolt borús volta, a politikai légkör depressziója. A város összes középületeire valamint számos magánházra kitűzték a zászlót. Az összes templomokban hálaadó istentisztelet volt. A róm. kath. templomban d. e. 9 órakor volt ünnepélyes nagymise, melyet dr. Tietz Antal k. r. házfőnök celebrált Boros Antal és Varjas Endre segédlete mellett. Mise után „Te Deum“ volt majd pedig a Hynmuszt énekelte el a közönség. Az ünnepi istentiszteleten jelen voltak az összes megyei és állami tisztviselők Dr. Fal ussy Árpád főispán és Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató vezetése mellett, a városi tisztikar Deb- reczeni István polgármester, a honvéd és csendőrtisztikar Tanárky Béla őrnagy, a járásbíróság N. Szabó Pál vezető járásbiró vezetésével, számos magánhivatal főnökének s az összes iskolák növendékei tanáraik és tanitóik vezetése mellett. Az ev. ref. templomban d. e. 10 órakor Gy. Kovács József lelkész mondott magas szárnyalásig erősen hazafias érzésű beszédet, utána pedig meghatóan szép imát. Úgy itt, mint a status- quo izr. templomban 11 órakor tartott istentiszteleten résztvett az egész hivatalnoki kar. Az izr. templomban mely Ízléssel volt díszítve, Fürth Ferencz főrabbi tartott mély gondolatokban bővelkedő hazafias szellemű beszédet és befejezésül nagy hatást tett imát. leprái llosvay Aladár alispán úrhoz! Nagyságos Alispán Ur! Kedves barátom! Régen, nagyon régen nem volt szerencsém veled találkozhatni. Eltekintve a baráti vonzalomtól, nagyon leköteleznél, ha bennünket becses látogatásoddal mielőbb szerencséltetnél farkasaszói magányunkban. Mielőtt azonban ezen nagy útra elindulnál, fogadj el tőlem egy tanácsot. Lovaidnak és kocsidnak testi épségét biztosítandó, azonnal lépj érintkezésbe egy biztosi tó intézettel. De ez még nem elég. Elöfogatra okvetlen lesz szükséged, azért előrelátólag értesítelek, hogy bivalyokat csakis Gróf Dégenfeld erdőszádai uradalmában vagy pedig Roóz Zsigmond farkasaszói birtokosnál lehet beszerezni. Kedves barátom ! Darabont korszakban oly szomorú szerepet játszó elődöd ezelőtt 8—10 évvel - - ő tudja miért — az Erdélyt czikói szoroson Magyarországgal összekötő nagyforgalmu országutat viczinális úttá tette. Azóta ezen úton mitsem csináltak. Árkok nincsenek. hidak elkorhadva, behorpadva. — Több hid — melynek faanyagja már elkorhadt — nem lett helyreállítva, hanem egyszerűen földdel lett betömve, — minek is állították volna helyre, mikor nincs vízlevezető árok? Tománya község útmenti keresztjétől Oláhujfaluig (600 méter) feneketlen a sár, mert a hegyekről minden folyadék ott concert trálódik, - vízlevezető pedig nincs. Az összes hidak telve lyukakkal, a farkasaszói nagy patakhid pedig oly rozoga, hogy azon a közlekedés életveszélylyel jár. Ezen tarthatatlan állapot jellemzésére csak egy esetet hozok fel. Gardányfalván lakó báró Blomberg birtokos meg akarta látogatni—■ 30 perez távolságra lakó Gróf Dégenfeld urat Erdőszádán. Nem indult el négy lovas hintájával, hanem elment Sülelmed vasúti állomásra, ott jegyet váltott Hosszu- faluig, hol már várta a grófi fogat, melyen azután szerencsésen eljuthatott Erdőszádáig. A nemzeti kormány áldásos működése alatt, mint adózó polgárok méltán elvárhatjuk azt, hogy a régi rendszer bűnei orvosoltassanak. Ezen útvonal — mint emlitém — nagyforgalmu s mig Gardányfalváig Szilágymegyében kitűnő út van, érthetetlen, mi vitte arra elődödet, hogy ezen, csak 10 kilométer hosszú összekötő útat viczinálissá degradálja. Bizalommal hozom ezeket tudomásodra s bizton remélem, hogy ezen mielőbb segíteni fogsz. Farkasaszó, 1907. junius 12. Őszinte hived: Kállai/ Emánuel, birtokos. HÍREK. W — Személyi hirek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, vasárnap délután Szat- márra utazott, hogy hétfőn elnököljön a havi rendes közgyűlésen és a közigazgatási bizottsági ülésen és este visszaérkezett székhelyére. A főispán nehány nap óta érendrédi birtokán időzik, ahonnan szombaton érkezik haza. — Dr. Purjesz Zsigmond, a kolozsvári egyetem orvostanára, f. hó 6-án egy fél napot városunkban töltött. — Debreczeni István városunk polgármestere, f. hó 10-én a fővárosba utazott s onnan holnap érkezik haza — Az iparkiáliitás rendező bizottsága a napokban bocsátotta ki a kiállítás megnyitására és megtekintésére szóló meghívókat. A meghívó a munka allegorikus jelképezésével, városunk czitnerével, a Magyar Védő-Egyesület védjegyével s a magyar iparpártolás tulipánjelvényével, — valamint „a muka nemesit“ és „pártoljuk a hazai ipart“ feliratokkal van díszítve s szövege a következő : Meghívó. A Nagykárolyi Ipartestület és a Magyar Védő-Egyesület 1907. junius 16-tól kezdödőleg 1907. julius hó 7-ig bezárólag Gróf Károlyi István országgyűlési képviselő és Dr. Falussy Árpád főispán védnöksége alatt Nagykárolyban, a városháza nagytermében és mellékhelyiségeiben ipar- kiállitást rendez, melynek ünnepélyes megnyitására és annak megtekintésére t. Czime- det meghívja a rendező-bizottság. Belépődíj a megnyitás napján személyenkint 1 korona, a többi napokon 20 fillér. A megnyitás ünnepsége délelőtt 11 órakor kezdődik, mikor a magas kormány képviseletében Dr. Falussy Árpád főispán ur Öméltósága ünnepi beszéd kíséretében a kiállítást meg fogja nyitni. A kiállítás nyitva: reggel 9 órától 1-ig, délután 3 órától 6-ig. — Rendező-bizottság: Kinézel János ipartestületi elnök, mint a kiállítás elnöke. Debreczeni István polgármester, a Magyar Védő-Egyesület elnöke. Marián Ferencz ipartestületi alelnök, mint a kiállítás igazgatója. Dr. Tóth Zoltán ügyvéd, a Magyar Védő-Egyesület titkára. Miks József pénztárnok. Kabelik Gyula jegyző. — Bakos Sándor, Bálinti! József, József, Csókás László, Drá- gus István, Farkas István, Ferenczi Lajos, Fetzer János, Fleisz János, Hancsis Illés, Hauffel Sámuel, Hermann Sámuel, Janitzky György, Karászi Lajos, Kalina Ferencz, Komódi Lajos, Komáromi István, Kovács Lajos, Luczay János, Marián Gyula, Meszesi Ferencz, Nagy Jenő, Nágele Ferencz, Némethy Sándor, Orosz János, Szendrei Jenő, Szik- szai Kálmán, Tirrikó József, Tivadar József, Török István, Vadnay György, Valuka Antal rendező-bizottsági tagok. —- Adomány. Dr. Boromissza Tibor püspök ur Öméltósága volt szives az izr. Nőegylet vezetése alatt álló népkonyha javára 20 koronát adományozni. Az egyesület vezetősége ezúton is kifejezi hálás köszönetét a kegyes adományért. — Évzáró ünnepély. Főgimnáziumunk „Kölcsey-önképzőkör“-e f. hó 11-én tartotta kitünően sikerült záróünnepélyét igen nagyszámú díszes közönség jelenlétében. A műsor kiemelkedő pontja volt Sróff Gábor tanárnak nagy gonddal szerkesztett s nemes hévvel előadott emlékbeszédo Révai Miklósról. A zene- és énekkar több számmal szerepelt. Sikolya István Vili. o. t. egy nehéz drámai költeményt, Szabó István Vlt. o. t. pedig két vig monológot adott elő szépen és hatásosan. A önképzőkör ez évi működéséről a kör főjegyzője, Somossy Miklós Vili. o. t. tett jelentést, mely szerint a pályázatok eredménye az lett, hogy: A „Kereszténység és a magyar műveltség“ pályadiját elnyerte Nagy István Vili. o. t. „Hazafias érzelem az Ember tragédiájában“, pályadijat nyert vele Czutrin József VII. és Somossy Miklós VIII. o. t. „Tetszés szerint választott tárgyú levél“, nyertese Jacobovics Jenő VII. o. t. „Egy történelmi novella“ pályadiját elvitte Kálmán Miklós VII. o. t. „Horatius erkölcsi elvei müvei alapján“, nyertese Somossy Miklós Vili. o. t. Mint legjobb komoly szavaló 20 koronát nyert Sikolya István VIII. o. t. Végül Cseh Lajos főgimn. igazgató mondott igen tartalmas, komoly gondolatokkal telt záróbeszédet. — Az ünnepély méltó befejezése a Kölcsey-egyesület által a piarista társház falába illesztett s részben Révai emlékének szentelt emléktábla megkoszorúzása volt. A főgimnázium szép koszorúját Nagy István Vili. o. t. helyezte el rövid kis beszéd kíséretében. — A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 7-ikén tartotta rendes havi ülését llosvay Aladár alispán elnöklete alatt. A gyűlésen az előadói jelentések tárgyaltattak le. Felemlítendő, hogy Szintay Gábor IlI-ad aljegyző az árvaszéktől a központba rendeltetett be, mig az árvaszékhez Dr. Gyene Pál Vl-od aljegyző osztatott be. — Hivatalvizsgálat. Dr. Róth Ferencz, törvényszékünk elnöke, a múlt héten az eri dödi járásbíróság ügykezelését vizsgálta meg. _Vizsgálatok sorrendje. A helybeli ró m. kalh. elemi iskolákban az évzáró vizsgálatok a folyó hó következő napjain tartatnak meg: Junius 17-én reggel 8 órakor a Szentlélek segítségül hívása, mely után vizsgálat a fiúiskolában: Junius 17-én d. e. fél 9 órakor a IV., V., VI., d. u. 3 órakor a III., 18-án d. e. fél 9 órakor a II., d. u. 3 órakor az I. a) és b) osztályokban. —- Leányiskolá- ban : Junius 19-én d. e. fél 9 órakor vizsgálat az V., VI., 20-án d. e. fél 9 órakor a ÍV., d. u. 3 órakor a III., 21-én d. e. fél 9 órakor a II., d. u. 3 órakor az I. osztályokban. 29-ikén d. e. 8 órakor hálaadó isteni- I tisztelet és az érdemsorozatok kiosztása. — Városunk rendőr nélkül. Ismeretes, hogy városunk rendőrlegénysége kérvényt adott be a képviselőtestülethez, melyben állásuknak nyugdíjjogosulttá tételét kérték. A képviselőtestület a kérvényt elutasította, illetőleg az abban foglaltakat teljesithetöknek nem találta. A rendőrök erre megjelentek kihallgatásra Demidor főkapitány előtt s bejelentették, hogy a szolgálatból julius 1-én mindannyian kilépnek. Demidor főkapitány a bejelentést nem vette tudomásul, hanem utasította a rendőröket, hogy szándékukat sérelmeik felsorolása mellett Írásban jelentsék. Ennek a rendőrök eleget tettek s benyújtották a főkapitányhoz Írásban lemondásukat. A főkapitány a polgármesterhez terjesztette fel a beadványt, mely a folyó hó 23-ára összehívandó képviselőtestületi közgyűlésen fog tárgyaltaim. — Járvány városunkban. A városunkban járványszerüleg fellépett kanyaró és szamárhurut miatt a vármegyei főorvosi hivatal elrendelte az elemi iskolákban a vizsgák mielőbbi megtartását s az iskolák bezárását. — Közigazgatási bejárás. A kereskedelemügyi miniszter Reszege-Piskolt és Szaniszló állomások kibővítésének közigazgatási bejárását rendelvén el, arra határidőül f. hó 13-ikának délelőtt 9, illetve 10 óráját tűzte ki. A minisztérium részéről Dr. Finánczy Béla miniszteri segédtitkár, a vármegye részéről Kacsó Károly műszaki tanácsos és Madarassy István főszolgabíró vesznek részt. — Házasság. Dr. Sternberg Zoltán, helybeli ügyvéd, f. hó 18-án esküszik örök hűséget Dr. Adler Adolf, lapunk felelős szerkesztője és novje leányának, Margitnak. — Könyvelő-választás. A helybeli Önsegélyző-Népbank r. t. folyó hó 11-ikén tartott igazgatósági ülésén másodkönyvelővé Csata Gerzont, a városi villamos-müvek alkalmazottját választotta meg. — Felhívás. A helybeli iparkiállitást rendező bizottság ezennel felkéri városunk lakosságát, hogy a kiállítás megnyitása alkalmából már f. hó 15-ikén házaikat fellobogózni és a lobogókat a kiállítás időtartama alatt házaikon hagyni szíveskedjenek. — Munkácsy Mihályról vettük és közöljük a következő tudósítást: Tekintetes Szerkesztő Ur! A „Nagykároly“ heti lap 23-iki számában néhai Munkácsy Mihályra vonatkozó közleményéből kifolyólag én Reök Gyula nevű nagykárolyi lakos, mint néhai Munkácsy unokatestvére, értesítem Szerkesztő urat, miszerint Reök nevű volt kaplonyi lakos édesapám sohasem volt néhai Munkácsy gyámja, néhai Munkácsy sohasem járt Nagykárolyban iskolába, sohasem volt nagykárolyi asztalosmesternél tanoncz. Nagykároly, 1907. junius 7-én. Tisztelettel: Reök Gyula. — A helybeli dalegyesület folyó hó 10-én délután 5 órakor választmányi gyűlést tartott, melyen a folyó ügyek tárgyaltattak le. — A helybeli Népnevelési egyesület f. hó 10-ére hirdetett közgyűlése a megjelentek csekély száma miatt megtartható nem lévén, az f. hó 25-én délelőtt 11 órakor fog megtartatni. — Nőegyleti közgyűlés. A helybeli izr. Nőegylet f. hó 6-án tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az elnöki jelentés tudomásul vétetett, a régi tisztikar 3 évre újból megválasztatolt. A számadás megvizsgálására Kaufmann Izidorné és Rooz Samuné tagok kiküldettek. — Hivatalos vizsgálat. Szigethy Ferencz, pénzügyminiszteri osztálytanácsos, Benedek Endre miniszteri fogalmazó kíséretében folyó hó 11-én városunkba érkezett, hogy a helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál és adóhivatalnál az illetékügyek mikénti elintézését és kezelését vizsgálat tárgyává tegye. Azonkívül még a vidéki adóhivatalokat is megvizsgálja s mintegy két hétig fog vármegyénkben időzni. — Az iparkiállitásról olyan híreket kolportáltak, mintha azon nem az iparosok egyeteme, hanem csak bizonyos szakok vennének részt. Erre vonatkozólag illetékes helyről felkértek bennünket annak kijelentésére, hogy ezen híresztelések az iparkiállitás ellenzőitől terjesztett tendentiosus koholmányok, melyek erős czáfolatot fognak nyerni azzal, hogy az „Iparosok Lapja“ szerkesztője le fogja közölni lapjában a kezei között levő s a 120 kiállító nevét tartalmazó lajstromot. — Állati járvány városunkban. Minthogy a sertésorbáncz városunkban járványszerüleg fellépett, f. hó 9-én a sertés-zárlat városunkra nézve elrendeltetett. — Tennisz mulatság. Egy városunk ifjúsága által a Lövöldekertben létesíteni szándékolt tenniszpálya költségei javára f. hó 15-én, szombaton, junialist rendeznek az alapítók, melyre külön meghívók nem bocsáttatnak ki. Belépőjegy: Családjegy 4 korona, személyjegy 2 korona. gondoskodnak erről a papjaik és tanitóik s ha látják, hogy Vajda-Vojvoda és társai mely hangot merészelnek használni és hogyan nyilatkoznak a magyarnemzetről, legkevésbbé sem csu- dálkozunk azon, hogy ők is mind merészebbekké válnak s egyszer csak majd a nyakunkra nőnek. Az orth. izr. templomban reggel fél S-kor, a gör. kath. templomban 8 órakor s a lutheránus templomban fél 10 órakor volt ünnepi istentisztelet. A főgimnáziumban délelőtt 10 órakor volt sikerült iskolai ünnepély, azonkívül a legtöbb iskolában ünnepség keretében megmagyarázták a tanítók a tanulóknak az évforduló jelentőségét. Az utasok vigasztalnak, hogy a Balatonon mindenütt nedvesek a lakások. Szép vigasz. Előveszem azt a rósz jegyet s nézegetem. Nini! Hisz ez a reggeli viczinális retour- jegyem! Ezt adtam én oda, s ezen okoskodtak olyan sokáig, miféle szerzet vajon. És rá nem jöttek! Tiz óra után a déli vasútnál vagyunk. Majd mindenki kiszáll. Kívülem csak két ur marad a kupéban. Várunk. A lámpát eloltják. Csend, kint és bent. Az egyik ur kiszáll szétnézni. Végállomás, mondja a kalauz, tessék kiszállani. De hisz a k. p. u.-ig szól a jegyünk? Akkor mért nem tetszett átszállani Kelenföldnél ? Honnan tudjuk mi azt, feleljük kórusban. Az állomásfőnök ott áll s angol flegmával nézi s hallgatja, hogy szidjuk hármasban a kalauzt. A világért meg nem szólalna. Megyünk villanyost keresni. Végre akadunk egy -— állomásra. Jé negyedóra múlva jön egy kocsi, az ural fölszállanak. Én ott maradok, várok. Újabb negyedóra múlva én is felülhetek. Már a köztemető mellett haladunk. De megállunk, a fék elromlott. Csak ketten ülünk a kocsiban. A kalauz, s a vezető káromkodik, mászkál a kocsi tetejére fel és le, mindhiába. Eltelik egy újabb negyedóra. A temetőre máskor nem is ügyelek, most olyan borzadályosan susognak a friss lombok s nekünk épen ott kell vesztegelni. Elhatározzuk az ismeretlen munkásemberrel, hogy gyalog indulunk meg, ha hamar el nem indul a kocsi, szerencsére jó félórai küzködés után megindul ez az utolsó vonat s végre, végre hazaérkezem. En.
