Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-30 / 22. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. var ismét visszanyerje fokozatosan azt a pompát, azt a tekintélyt, melylyel hajdan birt és melyet Mátyás, az igazságos annak megszerezni tudott. Évszázadok nehéz küzdelmével telve, történelmünk és a nemzet legjobbjainak legnemesebb óhajtása volt az, hogy a magyar király udvartartása világraszóló nagyságában vonuljon be ős Budának királyi lakába és hogy a kék Duna hullámaiban tükröződjék a királyi hatalomnak minden ragyogása. Fokról-fokra haladunk előre és a nemzeti: szívósság, a czéltudatos nemzeti politika szerezi vissza a koronának hajdani ragyogó tekintélyét. Még nagyon távol vagyunk attól, hogy a magyar királyi udvartartás glóriája a maga teljességében gyönyörködtesse a nemzetet, de az ősz király, aki annyiszor I tapasztalta a nemzetnek a trónhoz való törhetetlen hűségét, élte alkonyán bizonyára nem állja útját annak, hogy a nemzet legszentebb vágyát végre kielégítse. É feltevésünkben megerősít bennünket az a legfelsőbb elhaMBpzása, hogy a palota- hölgyek díszes sordüMríktatja Károlyi Gyuláné, szül. Károlyi Meingrófnőt, a mágnás- asszonyok egyik díszét. A királyi kegynek megnyilvánulása május 22-én jelent meg a hivatalos lapban. Károlyi Gyuláné grófné tehát a magyar királyi udvartartás magas dignitáriusa lesz, az udvar közvetlen környezetéhez fog tartozni. Nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk e magas kitüntetésnek, mert azt mutatja, hogy a magyar király az udvar körébe kívánja bevonni azt a mágnásasszonyt, kinek lelkében a honszeretet tüze izzó lánggal ég, akinek minden gondolata az, hogy e haza független, szabad és tisztán magyar legyen, amint azt Szent István megteremtette s Mátyás király fentartotta. Nagy jelentősége van a királyi kegy ily módon' való megnyilatkozásának, mert /iem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Károlyi Melinda grófnő a tulipán-mozgalom egyik főintézője, aki a nemzeti kormány uralmának kezdetén a saját hatáskörében fáradságot nem ismerő erélylyel és lankadatlan buzgalommal híveket toborzott az országban a tulipán eszméjének. Becsben sanda szemmel nézték e nagy nemzeti mozgalmat és voltak odaát, a Lajtán túl olyanok, akik a legmesszebb menő retorziókkal akarták letörni nemzeti függetlenségünket és teljes nemzeti önállóságunkat megvalósítani akaró mozgalmunkat. ügy látszott, hogy a bécsi császári udvarban buzdították elleneinket arra, hogy gazdasági repressáliákkal üldözzék a magyart. Ámde Károlyi Gyuláné grófnőnek a palotahölgyek sorába való emelése azt igazolja, hogy a magyar király a kitüntetett mágnásasszonyban első sorban a mi nemzeti törekvésünk zászlóvivőjét, lelkes apostolát látja és méltónak tartja arra, hogy a trón legközvetlenebb közelségében legyen őrangyala a nemzeti törekvésnek. És Károlyi Gyuláné grófnőnek ott van a helye. Magával viszi az- udvar légkörébe szent nemzeti hitvallását és ha csak egy embert szerez az udvarhoz közel állók közül: legszentebb honleányi kötelességének fényesen felel meg. Üdvözöljük gróf Károlyi István és neje, gróf Csekonics Margit leányát, a királyi kegynek elnyeréséért. S ezt ama forró óhajtással tesszük, hogy e magasztos méltóságában nagy őseinek tradicziójához híven ugyanazzal a lelkesedéssel, mint eddig tette, védelmezze nemzeti önállóságunk nagy eszméjét. P. G. Püspöki látogatás városunkban. Dr. Boromissza Tibor, a szatmári egyházmegye főpásztora, a szokásos kanonika vi- zitáczió megtartása és a bérmálás szentségének kiosztása czéljából folyó hó 25-ikén, szombaton érkezett városunkba. A főpásztor jóelőre kijelentette, hogy minden ünnepélyesebb fogadtatást mellőzni óhajt, ennek daczára mégis számosán jelentek meg a vasútnál, hogy az érkező főpásztort üdvözöljék. Amerre bevonult, egyes magánházakat nemzeti szinü zászlókkal diszitettek fel s a főgimnáziumi, az állami polgári leányiskolái, a rom. kath. fiú- és leányiskolák növendékei a templom körül helyezkedtek el, tanáraik, tanítóik, illetve tanítónőik vezetése mellett. A püspök a délután 4 órakor érkező vonattal jött meg Pemp Antal prelatus-kanonok és Hámon Róbert titkár kíséretében. Az érkező főpásztort a pályaudvaron Debreczeni István polgármester a város nevében, Báthory Istvánné az Oltáregyesület és Kosztra Ignácz csomaközi esperes-plébános a kerületi papság nevében üdvözölte, mit a főpásztor igen szívesen fogadott. Azután a mintegy 15 kocsiból álló menet a városba vonult s a templom előtt állottak meg. A templomajtóban Titz Antal kegyesrendi házfőnök, plébános várta Horváth Jenő és Hatvani Péter lelkészekkel. A püspök magára öltvén misemondó ruháját, az összegyűlt hívők között áldását osztva, az oltár elé vonult, hol a szokásos szertartást végezte. Az egyházi funktiók elvégzése után a kegyesrendiek társházában levő szállására vonult, hol a tisztelgő küldöttségeket fogadta. — Élőször a kegyes-tanitórend tisztelgett Titz Antal házfőnök vezetése mellett, majd a kerületi papság nevében Kosztra Ignácz esperes-plébános. Azután az Oltár- és Nőegyesület 25 tagú küldöttsége Báthory Istvánné vezetése mellett. A róm. kath. egyháztanács és iskolaszék 10 tagú küldöttsége id. Vetzák Kde elnök vezetése mellett, végül a Kath. legényegyesület öt tagú küldöttsége Horváth Jenő elnök vezetése mellett. A főpásztor igen szívesen fogadta a tisztelgőket és nyájasan elbeszélgetett velük. Este 6 órakor Dr. Fa- lussy Árpád vizitelt a püspöknél, ki ezen1 látogatást nyomban viszonozta. Másnap vasárnap reggel 8 órakor misét mondott, mely után kezdetét vette a bér- málkozás. Ötszázon felüli fiúnak osztotta ki a szentséget s a szertartás csak a déli órákban ért véget. Délben a főispánnál volt szükebbkörü, családias ebéd, melyen a püspökön kívül Pemp Antal kanonok és Hámon Róbert titkár vettek részt. Délután megkezdette a kanonika vizitácziót s látogatást tett Debreczeni István polgármesternél, Tanárky Béla őrnagynál, Péchy László műszaki tanácsosnál és Vetzák Ede hitközségi elnöknél. Hétfőn délelőtt a leányok bérmálását végezte, 700-on felüli leányka részesült a szentség kiosztásában. A bérmálás után a főgimnáziumba látogatott el, hol minden osztályt megnézett és megtekintette a múzeumukat is. A tanulókhoz kérdéseket intézett s őket hazafiasságra és vallásosságra buzdította. A látottak tapasztaltak felett teljes megelégedésének adott kifejezést úgy az igazgató, mint a tanári-kar előtt. Megható jelenet játszódott le a 11-ik osztályban. Itt ugyanis egyik növendék Varga Alajos a „Mátyás anyja“ ezimü költeményt szavalta, melynek végeztével a püspök az anyai szeretetről beszélt. Majd megkérdezte a kis fiút, hogy vannak-e neki szülei ? A kis fiú zokogástól elfojtott hangon feleié, hogy neki sem édes apja, sem édesanyja nincsen. A jelenet mélyen megillette a jelenvoltakat, a püspök pedig 20 koronát adott át Cseh Lajos igazgatónak a fiú részére. A főgimnáziumból visszatérve, a polgár- mester látogatását fogadta. Délután a róm. kath. fiú- és leányiskolákat látogatta meg és mindkét helyen hosz- szasan időzött és különösen a vallástanitást vette alapos vizsgálat alá, kikérdezve a növendékeket s teljes megelégedéssel konstatálva az elért szép eredményt. Innen visszatérve, a kegyesrendi társház és az Oltáregyesület búcsúzó tisztelgését fogadva, kihajtatott a vasúthoz s az este 8 órakor induló gyorsvonattal, kíséretével együtt visszatért székhelyére. Mindazok, kiknek alkalmuk volt a Jő- pásztorral érintkezni, elragadtatással nyilat- | koznak arról a kedves, nyájas, lekötelező modorról, mely a püspöknek tulajdona s városunkban a legkedvesebb emlékeket hagyva maga után távozott körünkből. ünnepélynek volt nevezhető. Az étkezésben és ivásban mértéket tartottak, mert az ünnep méltóságát sértő nagyobb és élesebb zaj, összeszólalkozás nem történt. Amily szép volt az asztalokhoz való felvonulás, ép oly szép és ünnepélyes volt a vendégeskedés lefolyása és befejezése, valamint a résztvevők eltávozása is. Másnap a húsvéti ünnep második napján ugyancsak a délelőtti órákban a megelőző napi vendégeskedési ünnepély megismétlődött. Úgy a vendéglátók, mint a vendégek nagyobb részben ugyanazok voltak, mint a megelőző napon. Csak az ételekben volt különbség. Első napon ugyanis hideg ételekkel voltak az asztalok megrakva, a második napon azonban már meleg ételek párologtak. Nevezetesen volt tyukhús- vagy marhahúsleves, tejbe főzött laska, töltött káposzta stb. Az ételeknek a pap által való megáldása, megszentelése, az étkezés lefolyása s befejezése épen oly ünnepélyes módon történt, mint a megelőző napon. Igazán feledhetlen marad előttem ez s két ünnepély. Ez ideig nem is hallottam hogy valahol ily vendégeskedés még szokásban volna, nemhogy alkalmam lett volna látni. Valóban szép népszokás, mert a keresztényi szeretelet ápolja és ébren tartja, kár, hogy nem gyakorolják több községben is. Érdemes és méltó volna a követésre. Nagy Gergely. — Személyi hírek. Nemes Ede ezredes, dandárparancsnok, múlt héten két napot j városunkban töltött s megtartotta a szokásos j tavaszi szemlét a honvéd zászlóaljunk felett. — Lónyay Sándor, cs. és kir. kamarás, í nyugalmazott főispán, múlt szombaton váro- I sunkba érkezett és Ilosvay Aladár alispánnál I tett látogatást. — Ilosvay Aladár, vármegyénk alispánja, ki lábficzam következtében | kénytelen volt a f. hó 12-ik napja óta az ágyat őrizni, most már jobban van s nehány ■ nap múlva fel fog kelni. — Meghívás. 4193—1907. K. sz. Nagy- I károly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1907. év június hó 2-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1907. május 27. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. A városi 1906. évi I. házipénztári, II. községi közmunkapénztári, III. vámosközuti pénztári, IV. szegényintézeti pénztári, V. T—29. az alapokról szerkesztett, Ví. villamos-mű pénztári zárszámadások felülvizsgálata. (3938—1907. k. sz.; kj.) 2. A városi szervezeti szabály- rendeletnek a 137—1906. kgy. sz. véghatározattal elrendelt módosítása jóváhagyásának bejelentése, s a szervezeti szabályrendeletnek az 58. és 59—1907. kgy. sz. véghatározatok értelmében leendő módosítása. (3204., 3327., 3328—1907. k. sz.; kj.) 3. A vármegyei törvényhatósági bizottság határozata a városi nyomtatványszükséglet beszerzésére vonatkozólag. (3264—1907. k. sz.; kj.) 4. A főgimnázium I. és II. osztályának párhuzamossá tételével felmerülő költségek bejelentése. (3862—1907. k. sz.; kj.) 5. Kir. tanfelügyelő értesítése, amelylyel a polgári fiúiskola felállításának feltételeit közli. (4116—1907. k. sz. ; kj.) 6. Az iparos tanoncziskola fejlesztése. (2687 —1907. k. sz.; kj.) 7. A gazdasági ismétlőiskolai alap tulajdonát képező értékpapírnak a szegénypenztár részére leendő átvétele, a gazdasági ismétlőiskolai közismereti tanítók alkalmazásának beszüntetése. (3325—1907. k. sz. ; kj.) 8. A honvédkerületi parancsnokság értesítése a laktanya régi épületének igénybevételére vonatkozólag. (2998—1907. k. sz. ; fj.) 9. „Magyarország vármegyei és városi szerkesztőbizottságáénak megkeresése: „Szatmárvárrnegye Monographi- ája“ keretében a város ösmertetéseért 1000 K hozzájárulás megadása iránt. (3809—1907. k. sz.; fj.) 10. A város kezelő- és segéd- személyzetének kérelme fizetésük javítása iránt. (3917—1907. k. sz.; kj.) 11. A város kezelő- és segédszemélyzetének kérelme annak megengedése iránt, hogy tűzifa szükségletük a városi tűzifa szükséglettel együttesen szereztessék be. (2856—1907. k. sz.; kj.) 12. A városi rendőrlegénység kérelme állásuknak nyugdíjjogosulttá tétele iránt. (3315— 1907. k. sz.; kj.) 13. A városi utkaparók kérelme fizetésük javítása iránt. (3056—1907. k. sz.; kj.) 14. Polgármester előterjesztése: az Árpád- és Fazekas-utczán 2 uj közkút elrendelése iránt. (4192—1907. k. sz.; hj.) 15. Sarkady Péter és társai nagykarolyi lakosok kérelme a juh kihajtások korlátozása iránt. (3763—1907. k. sz.; kj.) 16. Az erdödi utbizottság megkeresése a Nagykároly—bükki ut kiépítése érdekében kérvényezés iránt. (3512—1907. k. sz.; fj.) 17. Nagyecsed község kérelme vásártartási ügyében hozzájárulás iránt. (3276—1907. k. sz.; fj.) 18. A vadászterület bérbeadása tárgyában megtartott árverés eredményének jóváhagyása. (4183—1907. k. sz.; hj.) 19. Divald Károly fénynyomdai és grafikai müintézet tulajdonos budapesti lakos kérelme a Magyar Ország- ház monográfiája diszmü megvétele tárgyában. (2842—1907. k. sz.; hj.) 20. iíj. Némethy j Sándor czukrász kérelme a Széchényi-utczai 42. sz. ház előtt a köztér s a járda egy része üzleti czélra leendő igénybevételének megengedése iránt. (3063—1907. k. sz.; fj.) 21. Diósi Sándor vásárvámbérlö kérelme az í állat vásártér körülkerítése, illetve körülár- kolása iránt. (2798—1907. k. sz.; kj.) 22. A hegyközség 1906. évi zárszámadásának felülvizsgálata. (2987 -1907.' k. sz.; hj.) 23. I Zdroba Miklós kérelme a város kötelékébe felvétele iránt. (3834—1907. k. sz. ; fj.) 24. j Friedman Hirsch illetőségi ügye. (2042—1907. | k. sz. ; fj.) 25. Bordás Imre Árpád-utczai 127. népsorszámu telkéből utczaterülethez I csatolt 6 m2 telekrészlet kártalanítási árának megállapítása. (1118—1907. k. sz.; hj.) 26. Kínál Ignácz Ágoslon-utczai 58. népsorszámu telkéből utczaterülethez csatolt 1T1 m2 telekrészlet kártalanítási árának meg állapítása. 2102—1907. k. sz.; hj.) 27. Az 1907. év április hónapban tartott pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. (3449— 1907. k. sz.; hj.) — Esküdtszéki tárgyalás. Mint lapunk olvasói bizonyára emlékeznek lapunk f. évi április hó 4-én megjelent 14-ik számában megírtuk, hogy Vajda Sándor helybeli, kőművest sógora Jakab János kőműves f. évi márczius hó 28-án este 9 óra után a Gózson- utczában megtámadta, miért is Vajda egyszer nehány lépésnyire, majd még kétszer közvetlen közelből rálőtt s mikor Jakab János egy nagy késsel Vajdát meg akarta szúrni és tényleg kezén meg is sebesitette, Vajda a kést kezéből kiragadta és Jakabot a hasán úgy megszurta, hogy az két nap múlva az okozott szúrás seb következtében meghalt. Folyó hó 23-án és 24-én tárgyalta e bűnügyet a szatmári esküdtbiróság, a tárgyalás másfél napig tartott 43 tanú és 2 orvosszakértő lett kihallgatva ezen ügyben, melyben ifj. Jákó Sándor kir. alügyész a szándékos emberölés vádját a bizonyítás eljárás befejezése után is fentartotta. Lapunk szerkesztője mint védő bebizonyítani igyekezett, hogy a szándékos emberölés büntette ki van zárva ezen esetnél, legfellebb halált okozó súlyos testi sértés bűntettéről lehet szó, melyet azonban tettes jogos védelemben követett el és ha a jogos védelem határait túl is lépte volna, ekkor is felmentendő, mert a jogos védelem határainak félelemből, meg- zavarodottságból vagy ijjedtségböl való túllépését törvényünk nem bünteti. Védőügyvédnek másfélórás beszéde után f. hó 24-én délelőtt V4 12 órakor hirdette ki az esküdtek főnöke a verdiktet, mely szerint azon kérdésre, forog-e fenn szándékos emberölés büntette, az esküdtek nemmel, azon kérdésre hogy forog-e fenn halált okozó súlyos testi sértés büntette az esküdtek 7-nél több szavazattal igennel feleltek, végül azon kérdésre, hogy tettes tettét jogos védelemben követte-e el, hatan nemmel, hatan igennel feleltek, minek alapján a bíróság, tekintettel arra, hogy ily esetben szavazategyenlőség esetén a törvény értelmében az válik határozattá, ami a vádlottra nézve kedvezőbb, vádlott Vajda Sándort a vád és következményei alól felmentette és azonnali szabadlábra helyezését rendelte el. — Esküvő. Dr. Sternberg Endre helybeli ügyvéd, ma délelőtt tartja esküvőjét Budapesten a Dohány-utczai templomban özv. Schvartz Józsefné leányával, Margittal. — Hivatalvizsgálat. Dr. Róth Ferencz törvényszéki elnök és Papp Béla kir. ügyész múlt héten az ottani járásbíróság ügykezelésének megvizsgálása czéljából Nagybányára utaztak. — Gyógyulófélben. Dr. Schönherr Gyula, a kiváló tudós, múzeumi őr, már jobban van és . elhagyta a gyógyintézetet, melyben tavaly elhelyezték. Ezután családi körben Nagybányán fogják őt gondozni. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminisztérium Komároiny István m. kir. 5. sz. kát. felmérési dijnokot Pozsonyba felmérési növendékké nevezte ki. — Gyászeset. Súlyos családi gyász érte Hadnagy Ignácz helybeli köztiszteletben álló kereskedőt. Ugyanis neje szül. Weber Szeréna néhai Weber Pál kereskedő leánya folyó hó 26-án, életének 33-ik, boldogházasságának 12-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Halála széles rokoni és baráti körben kelt mély részvétet. A megboldogult hült tetemeit a múlt hétfőn délután fél 7 órakor helyezték örök nyugalomra, igen nagy részvét mellett. A család nagy veszteségét a következő gyászjelentéssel tudatta: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen jó hitves, szerető jó anya, gyermek, téstvér, sógornő és rokonnak Hadnagy Ignáczné szül. Weber Szeréna folyó hó 26-án reggeli 2 órakor, életének 33-ik, boldogházasságának 12-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytál. A megboldogult hült teteme folyó hó 27-én délután fél 7 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Meslerrészi temetőben a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 28-ikán reggeli 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1907. május 26. Áldás és béke lengjen porai felelt! Hadnagy Ignácz férje. Hadnagy István gyermeke. Özv. Weber Pálné szül. Lútz Berta anyja. Weber Tibor, Weber Mariska férjezett Antal Imréné testvérei. Antal Imre, Wéber Tiborné szül. Sztruhár Mariska sógor és sógornő. — Váltóhamisítással vádolt főispáni titkár. Vojnarovits Sándor, vármegyénk volt főispáni titkára ellen többrendbeli váltóhamisítás miatt följelentést adtak be a szatmári kir. ügyészséghez s minthogy a vádiratot vádlottnak kézbesíteni nem lehetett, az ügyészség a vádtanácstól vádlott nyomozását és az elfogatási parancs kiadását kérte, ami el is rendeltetett. — Kinevezés. A helybeli kir. pénzügyigazgatóság Pintyei Ferencz helybeli lakost a nagykárolyi m. kir. adóhivatalhoz díjtalan gyakornokká nevezte ki. — Meghívó. A nagykárolyi ev. ref. elemi fiú és leányiskola folyó 1907. évi június hó 1-én (szombaton) kedvezőtlen idő esetén junius 5-én (szerdán) a lövölde kerthelyiségében nyári táncznnilalságot tart. A gyermekmulatság délután 4-től 7 óráig tart, mely után a hely és zene kizárólag a felnőttek rendelkezésére áll. Belépődíj: Felnőttek részére személyenkint 50 fill. HÍREK. — Ő felsége a király ezelőtt negyven évvel történt megkoronáztatásának jubileumát a kereskedő tanoncziskola folyó évi junius hó 2-án vasárnap délelőtt 1j210 órakor fogja a főgimnáziumban megünnepelni, szavalatokkal és énekkel. Az emléknap jelentőségét Rády József tanár méltatja.
