Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-17 / 42. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE ház nagy sikert ért müsordarabját, Kadelburg „Tánczos regiment“-jét adták. A darab tárgya a közelmúltból van véve; a német Neuhaus városka társadalmi életében beállott változást festi egy huszárezred odahelyezésével, amit egy fiatal bakfis eszközöl ki a császártól a városban tett látogatása alkalmával gyermekes naivsággal elejtett szavaival. Ez a vígjáték, amely — a pikantériák törlésével — fehér darabként került nálunk színpadra, szűkölködik espritben s a harmadik felvonás egy jelenetét kivéve, hatást nem keltett, daczára annak, hogy a főbb szereplők remekül állották meg helyüket. így Balázsi Sándor Nippes margaringyáros szerepében egész este mulattatta a közönséget kitűnő alakításával ; különösen a harmadik felvonásban játszott teljes sikerrel. Méltó partnere volt Cserényi Adél (Nippesné), aki előnyösen emelkedik ki a vigjátékszemélyzetből. Lambrecht gyártulajdonost, a darab egyik főszerepét, Rátkai Sándor játszotta meg köz- megelégedésre. üti Gizella (Klára), aki minden szerepében egyformán kitűnő, most is jó volt. Radványi (Ellerbeck ezredes) játéka ellen nincs kifogásunk, de gyors beszéde miatt szavai nem érthetők kellőleg. Második felvonásbeli szónoklata — melyet a színfalak mögött tart — igazolja, hogy erős akarattal érthetővé tudja tenni beszédét. Ihász Giza kedves kis bakfis, Verő Janka megnyerő fiatal özvegy volt. Nem is csodálhatjuk, hogy oly hamar sikerült az ezredessel szerződést kötnie. Győri Emil (Kellermann ordináncz) rendkívüli ügyességgel játszott, hangos derültséget fakasztva. Gyenis az előkelő és merész hadnagyot jól alakította. Jók voltak még kisebb szerepeikben Pataki Vilma, Szabadkai, Kö- szeghy. 10- én, csütörtökön, a „Tánczos regiment“-et ismételték kis közönség előtt. 11- én, pénteken, Dr. Major Sándor „Ipám uram“ czimü népszínműnek titulált darabját adták csaknem üres ház előtt. Nem csoda, ha ezt az eredeti magyar műfajt nem kedveli közönségünk, amikor a Csikós, Falu rossza, A bor helyett ilyen modern, képtelen, vagy legalább is a jó Ízlést sértő thémát hoznak czégére alatt színpadra. Az előadás a darab roszasága ellenére is kifogástalan volt. Pataki Vilma (Eszter) a jószivü, nemes és hű feleséget megkapó közvetlenséggel, nagy melegséggel játszotta, énekszámai azonban — hangjának csekély terjedelme miatt — nem sikerültek. Verő Janka — Kenéz Julis a bosszúálló menyecske szerepében — kitűnő alakítást produkált, szintúgy Radványi Dezső (Rogozi János), ki a szerelemittasultságtól józan gondolkodását elvesztő ipát adta. Vidor József (Rogozi Bálint) és Gyenis Ede (Fűzi Jóska) rokonszenves fiatal színészek, kik meglepő élethüséggel állították elénk a féltékeny férj s a vélt rivális alakját. Epizódszerepeikben Andai Terka, üti Gizella mutattak jó alakítást, mig a darab borzalmas drámai részei közben Tihanyi Vilmos (Bató Ferke), Rátkai (Boros kötélverö) és Tárnái Lidia (Sára) fakasztották nevetésre a közönséget. 12- én, szombaton, Lehár „Vig özvegy“-ét ismételték zsuffolt ház előtt harmadszor, még pedig Komáromi Gizi, a czimszerep alakitója, partnere Tihanyi (Daniló) s az összes szereplők előnyös dispositiója folytán kiváló előadásban. 13- án, vasárnap délután, Sardou Viktor világhírű drámáját, a „Boszorkány“-t adták ifjúsági előadásban. A hatalmas conceptióju, kiváló darab, mely Spanyolországban az in- quisitió idejében játszik, Nemzeti színházunk repertoirján szerepel. Az ilyent kár délután ifjúsági előadásban adni, mert az a vasárnapi gyermek- és karzati közönség nem tudja méltányolni a drámák kiváló eszmemenetét, a színészek ambitióját. Pedig vidéki színpadon ritka az a remek drámai előadás, amiben a közönségnek része volt. Reméljük, lesz alkalmunk ezt a darabot esti előadásban is láthatni. A czimszerepben Verő Janka (Zo- raya mórnő) valóságos művészettel játszott, alakítása a legapróbb nuance-ig kidolgozott volt. Játékával nagy sikert aratott; szintúgy Vidor József is (Don Enrique), üti Gizella I (Afrida) és Takács Mariska (Manella) dicséretes eredménynyel játszották meg kicsiny, de nehéz, sok tehetséget igénylő szerepüket. Ihász Giza (Juanna) finom játékának, Balázsi (Ximenes bíboros), Gyenis (Ramiró) és Radványi (Don Lopez de Padilla) alakításainak szintén jó rész jut a sikerből. Vasárnap este ismét operette-premier volt. Rajna-Czobor „Rab Mátyás“-a került színre teljesen telt ház előtt. Ez estén megint hatalmas sikert aratott Komáromi Gizi (Rab Mátyás); gyönyörű hangja, distingvált játéka lebilincselte a közönséget, amely elragadtatásának úgy adott kifejezést, hogy minden énekszáma után nyílt színen zúgott fel a tapsorkán, amely őt ismétlésre késztette. Második felvonásbeli éneke, melyből kiérzett az Ámortól sebzett szív s a haza hivó szózata keltette visszhang belső tusája, mély hatást telt. A Radványival duettben énekelt „Hold románcz“-a valósággal elragadó volt. ség van és igénybe is veszi, mihelyt érdekei úgy kívánják. De hogy azt a lapot szellemileg is támogassák, hogy egy ilyen nagy és intelligens közönséggel biró városban, mint Nagykároly eszébe jutna valakinek tollat ragadni és közkérdések felvetésével, eszméinek közlésével, a más javára, előrehaladására irányuló terveinek nyilvánosságra hozatalával igyekeznék a társadalmi és közéletbe egy kis lendületet belevinni, hiába való vágyakozás! Ott vannak a lapszerkesztők, csinálják ők a dolgukat. Fizetik érette. Ez az oka azután annak, hogy nálunk a sajtó oly igen keveset tud elérni. Mert a közönségben nem él az a hit és meggyőződés, hogy a sajtó a közvéleményt képviseli, hanem egyes kérdések felvetésénél a szerkesztőség egyéni czéljait véli kifejezésre juttatni. Az a véghetetlen közönyösség, mely minden társadalmi életnek megélője, nálunk hatványozott mértékben érezteti hatását és sajnos maholnap teljesen hatalmába keríti azokat is, kiknek még talán volna kedvük ezeken az állapotokon segíteni. A fehérgyarmati eset bizony nagyon jellemző példája a vidéki sajtó helyzetének, de különösen vármegyei közéletünknek, mely mindinkább hanyatlik J és Szatmárvármegye és Nagykároly város egykor pezsgő, hires szellemi élete csak a mesék birodalmába való álom lesz. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 10-én délelőtt fél 11 órakor tartotta őszi rendes közgyűlését Dr. Falussy Árpád főispán elnökletével a bizottsági tagok élénk részvétele mellett. Az alispáni féléves jelentés — mely semmi fontosabb dolgot nem tartalmaz — tudomásul vétetett. A vármegye 1908. évi költségvetése 383,643 K bevétellel és ugyanannyi kiadással megállapittatott és jóváhagyás czéljából a belügyminiszterhez felterjesztetni határoztatott. A költségvetéssel kapcsolatban elfogadtatott alispánnak azon előterjesztése, hogy a nagykárolyi, szatmári, fehérgyarmati, szi- nérváraljai és mátészalkai járások főszolgabírói hivatalánál rendszeresített közigazgatási gyakornoki állások szüntettessenek meg s ezek helyett a mátészalkai főszolgabírói hivatal mellé egy szolgabirói, az alispáni hivatalhoz egy közigazgatási gyakornoki, a tiszti főügyész mellé egy joggyakornoki, a főorvos mellé, a nagykárolyi, nagybányai, fehérgyarmati és erdődi főszolgabírói hivatalhoz egy- egy állandó dijnoki állás rendszeresittessék s végül, hogy az árvaszéki nyilvántartó állás — az eddig szerzett jogok épségben hagyásával — megszüntettessék. A vármegyei közigazgatási bizottságból kilépett Böszörményi Zsigmond, Domahidy Sándor, Jékey Zsigmond, Luby Géza és N. Szabó Antal az 1908. és 1909. évekre köz- igazgatási bizottsági tagokká újból megválasztattak, mig a néhai Károlyi István gróf helyére Papp Béla országgyűlési képviselő választatott meg egy évi időtartamra. Az állandó választmány tagjai lettek 1908—1910. évre: Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Janitzky Albert, Ilosvay Ferencz, Madarassy Gyula, Mangu Béla, Nonn Gyula, Dr. Schönpflug Richárd, Dr. Serly Gusztáv, N. Szabó Antal, N. Szabó Pál, Roóz Sámuel, Ilosvay Aladár, Kacsó Károly, Schusterits Ferencz, Papp Béla, Dr. Péchy István, Péchy László, Kovács Dezső, N. Szabó Albert, Kerekes Zsigmond, Boér Endre, Domahidy István, Mándy Géza, Szintay Kálmán, Domahidy Sándor, Szalkay Sándor, Vass Gyula, Berey József, Böszörményi Zsigmond, Jékey Mór, Jékey Zsigmond, Révész János, Kölcsey Antal, B. Kováts Jenő, Kováts Miklós, Mándy Zoltán, Nagy Béla, Szentiványi Gyula, Szerdahelyi Ágoston, Szuhányi Ödön, Szuhányi Ferencz, Tóth Móricz, Gróf Teleki Sándor, | Kende Zsigmond, Boros Zoltán, Szeőke Sándor, Luby Géza, Papolczy Béla, Madarassy Dezső, Budaházy István, Sánta Kálmán, Domahidy Viktor, Isaák Elemér, Stoll Béla, Luby Béla, Böszörményi Emil, Dienes Lajos, Jármy Andor, Kovács Gyula. A központi választmány 1908—1910. évre : Dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Csipkés András, Dr. Kovács Dezső, Medvey Lajos, Nonn Gyula, Papp Béla, Luby Géza, Debre- czeni István, Domahidy István, Berey József, Szálkái Sándor, Jármy András, Dienes Lajos, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Kende Béla, Madarassy Dezső, Kölcsey Antal, Nagy Béla, Luby Béla, Szarka Andor, Világossy Gáspár, Böszörményi Zsigmond, Boros Zoltán, Szeőke Sándor, Tóth Móricz, Böszörményi Emil, Rébay Dezső, Sinka Lajos, Farkas Sándor, Makray Mihály, Gróf Teleki Sándor, Gróf Teleki János. Az igazoló választmány tagjaivá a közgyűlés megválasztotta Dr. Aáron Sándor, Debreczeni István, Domahidy Sándor, Nonn Gyula és Schusteritsch Ferencz biz. tagokat, elnöklő főispán kinevezte a választmány elnökévé Dr. Serly Gusztávot, tagjaivá Dr. Adler Adolf, Dr. Kovács Dezső és Dr. Várady János biz. tagokat. Megszavazott a közgyűlés 5°/0 pótadót különböző czimeken s elhatároztatott egy uj járásnak Avasfelsőfalu székhelylyel való szervezése iránt a belügyminiszterhez felirat intézése. Élénk érdeklődést keltett még Dr. N. Szabó Albert indítványa az odiozus Majos- ügyben, melylyel azt kéri, hogy miután Wekerle Szatmár vármegye közönségének e tárgyban hozzá intézett feliratára nem válaszolt, most már forduljon a törvényhatóság a képviselőházhoz. Dr. Falussy főispán szavai után, aki kiemelte, hogy a miniszterelnök a kiegyezési tárgyalásokkal való elfoglaltsága miatt nem válaszolhatott a feliratra, Dr. Adler Adolf lapunk szerkesztője szólt, hangsúlyozván, hogy ő állja szavát és csatlakozik a Luby indítványához,7 ha Wekerle nem adja meg a kivánt nyilatkozatot, de a kiegyezési tárgyalások hatalmas munkájával való elfoglaltság feltétlenül respektálandó. Hangsúlyozta egyben azt is, hogy ha a szeptemberi közgyűlésen e kérdésben tanúsított magatartása — hogy a függetlenségi párt megyei elnökével is kénytelen volt szembenállani — nem lett volna teljesen igazolt, most kétségtelenné teszi annak helyességét az a körülmény, hogy a néppárt zavarszitás czéljából ismét felveti a Majos-ügyet akkor, amidőn a kormánynak nem bizalmatlansági nyilatkozatra, de tömör támogató csapatra van szüksége a kiegyezés megkötéséhez. A tárgysorozat közel 350 tárgyát azután megcsappant érdeklődés mellett tárgyalták le s a közgyűlés délután 5 órakor ért véget, Elnöklő főispán a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf és Dr. Kovács Dezső biz tagokat kérte fel. A közgyűlést az ebéd idejének tartamáre a főispán felfüggesztette. Szünet alatt a vi déki bizottsági tagok egy részét a főispár vendégeiül látta. Színészet. (§.) A lefolyt hét szinielőadásairól —■ melyek folyamán a vígjáték-, dráma- és népszínmű-személyzetet is alkalmunk volt megismerni — az alábbiakban adjuk kritikánkat. Reméljük, hogy ezek alapján közönségünk fokozottabb támogatásban fogja részesíteni a színészetet, melynek hivatott művelői mindent elkövetnek, hogy nívós előadásokat produkáljanak. Folyó hó 9-én, szerdán volt a vígjáték- személyzet bemutatója. A budapesti Vigszinszerre fundált akkord fizetésnek nevezni, mint szabad orvos-választásnak. A szövetség terve szerint ugyanis a „szabad orvos-választás“ abban merül ki, hogy a pénztár tagjai, lakásaik szerint kerületekbe osztatván, orvosaikat nem „szadabon“ választhatják, hanem ki-kinek csak arra van joga, hogy a maga kerületére kijelölt orvosok közül kijelölhesse azt az orvost, akivel magát egész éven át gyógykezeltetni kívánja. Nohát ez nem szabad orvos-választás és főképen nem olyan szabad orvos-választás, amelyet tagonként és évenként 6—9 koronával érdemes megfizetni. Ez nem egyéb, mint az orvosok nagyobb kényelmére berendezett fizetés-emelés, melylyel szemben a pénztár egyéb ellenszolgáltatást nem kap, mint legfeljebb a tudatot és az ebben rejlő elismerést azért, hogy orvosait jól fizeti. Mi hisszük is, hogy az orvosoknak, akik ez esetben a pénztárral szemben alkudozó, üzletkötő felek, nem ez lesz az utolsó sza-1 Radványi Dezső (Gabiről) kellemesen csengő baritonját is szívesen hallgattuk, üti Gizella Szilágyi Erzsébetet személyesítette kitűnő kosztümirozásban. Andai Terka (Pócsy Gerö) ebben a darabban jobban érvényesült; játékában azonban kevesebb mesterkéltséget kérünk. Késmárki Lujza coloratur-énekesnő Gita szerepében mutatkozott be. Játéka kissé gyenge; ellenben csengő mezzo sopránja — különösen a felsőbb registerekben — remek, noha hangvétele még nem elég biztos. Pataki Vilma (Mindi) egyéniségének igen megfelelő szerephez jutott. Tihanyival (Codik) előadott páros jelenetei, kupiéi, melyekben még a kritikust is lekritizálta, hogy „mindenkit levág, csipkelődik jobbra, balra“, nagyon tetszettek. Tihanyi a hitközségi szolga és később ceremoniás-mester hálás szerepét nagyon is kiaknázta; tánczáért sok tapsot kapott. Rátkai (Eysik) kitünően alakított. Barna finom tenorja szépen egészítette ki az első felvonás fináléját. Ihász Giza (nyo- szolyóleány) graciosus tánczával szerepelt. A kar precziz és erőteljes, a zenekar jó; az utóbbiakban az érdem Neubauer karmestert is illeti. 14- én, hétfőn, újból „Rab Mátyás“ ment telt ház előtt; ugyancsak jó előadásban. 15- én, kedden, repriz volt. Martos-Bakonyi- Huszka „Bob herczeg“ operettje került színre, melynek czimszerepében egy újabb erő, Sebestyén Mária subrett-énekesnő lépett fel. Kezdő színésznő, a kinek játékáról és énekéről első fellépésével nem mondunk bírálatot. Andai Terka (Annie), Pataki Vilma (Viktoria) és üti Gizella (királynő) elsőrendű alakítást nyújtottak. Sok derültséget keltettek Rátkai (Pomponius) és Győry (Plum Pudding). Jók voltak Radványi (Lancaster), Gyenis (hop- mester), Vidor (testörhadnagy) és Kőszeghy (Gypsi). 16- án, szerdán, Henri Bernstein „A tolvaj“ czimü színmüve, a budapesti Vigszinház nagysikerű repertoir-darabja volt műsoron. Kis közönség élvezte végig a remek előadást, melynek központjában Takács Mariska és Tihanyi Vilmos állottak. Takács (Voisinné) játékában szinte tökéleteset nyújtott; ebben a szerepkörben színpadunkon aligha láttunk ilyen routinirozott színésznőt. Az egész második felvonásban — melyet ő tölt be Tihanyival — a közönség visszafojtott lélekzettel leste művészi játékát, melynek méltó kiegészítése volt Tihanyi Voisin Richard-ja. Mindketten a legteljesebb sikerrel küzdöttek meg hatalmas szerepük rendkívüli nehézségeivel. Minden mozdulatuk, arczizmaik rándulása, érzelmeik visszaadása kitünően hatott. A publikum hálás is volt a nyújtott műélvezetért ; ha vasfüggöny lett volna, vastapsot kaptak volna. Így csak hatszori kihívásról számolhatunk be a második felvonás után. Lagardes Fernande szerepében Gyenis ügyesen játszott, Vidor (Lagardes Rajmond) gyenge volt. Pataki egy oly öreg férjhez még második feleségnek is fiatal; Balázsi a flegmatikus detektívet rokonszenvesen alakította. Ma, csütörtökön, „A tolvaj“-t ismétlik Verő Jankával és Tihanyi Vilmossal a főszerepekben. A további műsor ez: Péntek: „Drótostót“ operette. Szombat: „Milliárdos kisasszony“ operette. Vasárnap délután: „Bokor, a székelyek hóhéra.“ Este : „Milliárdos kisasszony“ operette. Változtatásra fenntartva: „Ripp van Vinkle“ operette. „Páholy“ vígjáték. Előkészületben: „Tökéletes feleség“ színmű, „Tüskerózsa“ operette, „Lovag ur“ vígjáték, „Asszony“ színmű. vük, — ahogy kereskedői nyelven mondjuk. Nem a pénztár, hanem annak munkaadó tagjai : az iparosok, kereskedők, nem birnák el azt az óriási megterheltetést, amit velük szemben ellenszolgáltatás nélkül képviselne a pénztárnak circa 30.000 koronás orvosi büdzséje. Viszont remélhető, hogy az orvosoknak dicséretesen kollegiális összetartása végül is oda hat a pénztár vezetőségénél, hogy a felek a középuton valahol találkozni fognak, így talán elkerülhető lesz a karambol, amelyért csak egy tényezőt: az állami központot kell okolnunk, mint akinek kötelessége és módjában állott volna az összeütközés megakadályozása. Pozsonyi Gábor. HÍREK. — Beteg a király. Királyunk nehány nap óta beteg. A király — mint a fővárosi lapok Írják — katharosus alapon fejlődött tüdőgyulladásban szenved. A jobb tüdőszárny van megtámadva s apróbb gennyes gyulladásos góczok vannak a tüdőn. Noha a betegség maga nem tartozik a súlyosabb esetek közzé, az egész ország aggodalommal várja a király állapotáról való értesüléseket és fohászkodik az egek Urához, hogy_ tartsa meg még soká jó öreg királyunkat. Tegnap reggel a helybeli status-quo izr. hitközségi templomban a király felgyógyulásáért imát mondottak. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja f. hó 14-én este hivatalos ügyben a fővárosba utazott, ahonnan tegnap érkezett vissza székhelyére. — Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 11-én délelőtt dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett tartotta havi rendes ülését. Az előadói jelentések letárgyaltattak. Ezekből kiemelendő az alispán ama bejelentése, hogy a vármegyei telefon- hálózat létesítése ügyében felirt a belügyminiszterhez. A tanfelügyelő jelentette, hogy
