Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-02 / 18. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. igen kevés rátermettséggel» de annál nagyobb hanggal rendelkeznek ? Csoda-e, ha nem akad olyan egyén, ki ambiczió- jának tartaná ideálokért küzdeni, midőn legelső lépésénél már is a legméltánytalanabb gyanúsításnak van kitéve P Csoda-e, ha megunva az egész politikai és társadalmi felfordulást, maga is azok sorába lép, kik mindent közönyös szemmel néznek s úgy veszik a jelent és jövőt amint majd következik!? Hanem, hogy ez a felfordult társadalmi élet mikor fog ismét rendes medrébe visszatérni, mikor fognak a feliz- -gatott kedélyek ismét lecsillapulni s mikor fognak a viszonyok oda módosulni, hogy ismét visszatérjen a bizalom és remény, — azt csak a jó Isten tudná megmondani, de egyhamar a javulásra kilátás nincs s félünk tőle, hogy a közel jövőben még jobban elfajulnak a szenvedélyek. A magyar ipar a Balkánon. A saloniki-i cs. és kir. főkonsulatus a közös külügyminisztériumhoz küldött jelentésében a következő megszívlelendő panaszos rész foglaltatik : Daczára annak, hogy a Salonoki, Kostovo és Monastir vilajetékben kiadásra kerülő hídépítési munkálatokra vonatkozó feltétfüzetek és a szállítási szerződések mintái a kerskedekni múzeumnak, valamint a kereskedelmi és iparkamaráknak is megküldettek, egyetlen magyar czég sem érdeklődött ez- ideig a hidalkatrészek szállítása iránt. A szakbavágó iparnak ezen rész- vétlensége, melynek szállító és verseny- képessége bizonyára kétségen felül áll, annál inkább sajnálatos, miután számos és jelentékeny nehézség volt leküzdendő, inig a török hatóságokat arra lehetett bírni, hogy a hazai pályázatokat is figyelembe vegyék. Azonkívül itt alkalom nyujtatott egy uj kiterjedt piacz megszerzésére, iparunk, nevezetesen a vasipar versenyképességének bebizonyítására és az idegen, nevezetesen a belga verseny leküzdésére. Belgium itt már különkböző alkalmakkor és éppen a hídépítés terén aratott sikert, az alkalommal is a Salonoki vilajetben 3 lúd építését nyerte el a belga Willbruck részvénytársaság, miért is annál fontosabb és szükségesebb, hogy a hazai ipar a Maczedőn iában eszköz- lendö hídépítési munkálatokban részesedjék. Az érdekelt iparágaknak, — melyeknek ajánlataikat most már késedelem nélkül kellene benyujtaniok, — élénkebb érdeklődése az üzlet haszonhajtó természeténél és azon kilátásnál fogva, hogy esetleg később kiadandó hidépitési munkálatokban is részesittetni fognak, kifizethetné magát. A főkonsulátus jelentésében továbbá előadja, hogy számos aggály leküzdése után, mely a török hr'óságok részéről a külföldi érdekeltek bevonása ellen támasztatott, sikerült a főconsulátusnak kieszközölni, hogy a saloniki-i III. hadtestparancsnokság részéről gyógyszerek, papiros, bőr és hangszerek szállítására vonatkozó pályázaton a magyar pályázók is résztvehessenek, továbbá, hogy az eredetileg megállapított benyújtási határidő 15 nappal meghosszabbittas- sék. Daczára ennek, a meghosszabbított határidő is február 28-án elmúlt anélkül, hogy, — a papír és borszállítást kivéve, — jelentékenyebb ajánlatok beérkeztek volna. Ezek szerint azon remény, hogy a hazai ipar úgy ezen mint a jövő szállításoknál — (legközelebb jelentékeny hadi szállításokra vonatkozó versenytárgyalások fognak tartatni, — úgymint 60.000 fez, ugyanannyi pár csizma stb.) az őt megillető helyet fogja elfoglalni, illetve betölteni, nem valósult meg a kívánatos mértékben. A közös külügyminiszter ur megütközésének ad kifejezést az érdekelt iparágak ezen részvétlensége felett annál is inkább, mert a keresk. minisztérium közbenjárására a török kormánynál lépések tétettek, hogy a hazai iparnak a török állami szállításokban való részesedése lehetővé tétessék. Ezen részvétlenség a török kormány esetleges előzékenységének, készségének értékét platonikussá tenné és a cs. és kir. képviselet kívánalmait ez ügyben egyenesen desavnálná. A magyar iparosok azon gyakori panasza, hogy a balkáni államokba való kivitelük mindinkább kiszorittatik, | mint az a jelen esetben világosan meg-; állapítható, első sorban bizonyára az! iparosok csekély törekvésére vezethető vissza. Ha Angol, Franczia és Németországnak és a kis Belgiumnak, újabban Olaszországnak is sikerült kivitelünket kiszorítani, úgy ez csak az ezen országbeli kivivő czégek nagyobb mozgékonyságának tulaj doni tható. Felhívás vármegyénk függetlenségi és 48-as pártja tagjaihoz! A megyei függetlenségi párt szervezése 1893-ban ej tetett meg. Hosszú idő, de eredményteljes ! Akkor még egy függetlenségi képviselője volt a megyének, ma van hat. Büszkén tekinthetünk vissza a múltra, ha fáradtunk, meg van érte a jutalom. Négy kerületben volt szervezve akkor pártunk, most Krassó, Nagybánya, Meggyes is együtt érez velünk s kerületi szervezett párttal bir. A gyarapodás folytán változott viszonyok szükségessé teszik szervezési szabályaink bővítését, megváltoztatását. Teremteni kell egy megyei végrehajtóbizottságot, melyben képviselve legyen minden kerület, hogy szükség esetén ne a nehezen összehozható párt- gyülést, de a végrehajtó-bizottságot hívhassuk össze. E czélból indítványozom, hogy alakítsunk egy függetlenségi megyei végrehajtó-bizottságot, amelybe minden kerület választana 10—10 tagot, tagja lenne ezenkívül a kerületi pártelnök és a négy kerületi alelnök. E | testület állapítaná aztán meg minden általá-! nos választás előtt az együttes tervet. Irányítaná a pártot, egyöntetű működést hozna létre. Szükségünk van egy fegyelmi bizottságra, amely állana a 7 kerület elnökeiből és a párt elnökéből. Ez lenne hivatva ítélni azok felett, kik a párt programmja ellen vétettek, vagy hazafiatlan viseletét tanúsítottak. Ez indítvány alapján a szükséges választások, kijelölések megejtése czéljából hívom összes a függetlenségi párt tagjait 1907. évi május hó 13-án délelőtt II órára Szatmáron a Károlyi-ház fogadóban tartandó pártgyülésre. Május 14-én megyei rendes közgyűlés lesz Nagykárolyban, sok fontos tárgy kerül ott szőnyegre, ami felett pártunknak döntenie is kell. Felhívom azért, pártunk minden tagját, hogy május 13-án gyűlésünkön jelenjen meg. Vannak kötelességek, melyek alól kibújni nem lehet — ilyen ez is. Felkérek minden párttagot, hogy kövessen el pártfeleinek körében mindent, hogy minél számosabban jelenjenek meg. Hazaíias üdvözlettel maradtam 1907. ápril 29. Luby Géza, megyei pártelnök. HÍREK. — A vármegyei állandó választmány a f. hó 14-én tartandó tavaszi rendes közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából f. hó 13-ikán délután 3 órakor a vármegyei székház emeleti kistermében ülést tart. — Károlyi Sándor gróf mellszobra. Darányi Ignácz földmiveíésügyi miniszter Károlyi Sándor gróf halálozásának évfordulója alkalmából a Mezőgazdasági Múzeumhoz leiratot intézett, melyben elrendeli, hogy a múzeumban állítsák fel a magyar gazdák elhunyt vezérének márvány mellszobrát. S mig telt az idő, múltak az évek — Pallás Gábor még egy kis pénzt is takarított meg. Alig várta, hogy legyen egy kis házra való. — Hadd legyen, — úgymond, — ha férjhez találna menni a leány, egy kis hajléka is. Ne mondja a világ, hogy csak olyan jött- ment, ágrólszakadt, aztán meg neki is lesz késő vénségére hol meghúzni magát. Amint a leány megnőtt, még jobban gyarapodtak. Dolgos volt az istenadta s maga is megkereste a napi kenyeret. Még a keszegállu Ágnes, a falu szája sem tudott volna roszat mondani reá, pedig az csak jól értett az ilyesmihez. S ha az a vén, fogatlan szájas imitt-amott fel is említette nevét, akkor sem mondhatott egyebet, minthogy a kerülő derék, erkölcsös lányt nevelt, kinek három faluban sem találják párját. Pallás Gábor büszke is volt leányára s nagytitokban már terveket is szőtt. Milyen jól illene a fiatal kovácshoz, ki mindig jó szívvel volt a Julis iránt. Józan ember, azután meg takarékos és ami a fö, érti a mesterségét. Szegény anyja hogy nem érte meg s nem láthatja, hogy milyen derék asszony válik majd abból a csöppségből! Mig a kerülő a legpontosabban teljesítő | hivatását, még munka közben is folyton leánya j sorsa, jövője foglalta el minden gondolatát. Talán most is épen azon járt az esze, j amint lehorgasztott fővel bandukolt tovább. Az alkonyati ég sárgás fénye égett a fák tetején s az elhervadt sárga lombok között áttörő őszi szél csapkodva kergette, zörgette a száraz levelet. Fenn a légben lármás varjak keringtek s türelmetlenül várták az időt, midőn elfoglalhatják éjjeli szállásukat. Éjszakára hideg Ígérkezett. Pedig Pallás Gábornak — az erdész ur parancsa szerint — késő éjszakáig az erdőn kellett maradni. Ilyen holdvilágos estéken lopják legjobban a fát, jó lesz résen lenni. A kerülő alig vette észre, hogy már az erdőszélbe fordult. Most is kutyája szükölése tette figyelmessé. Megállt a szálas fák között és hogy jobban rejtve legyen, egy bokor mögé ereszkedett. Kutyáját orvénéi . fogva tartotta vissza s egyetlen pillantása elég volt, hogy hűséges társát hallgatásra bírja. Éles szeme a sötétlő erdőben is hamar megpillantotta a közeledő alakot. Már csoszogó lépése is hallott, amint végig seperte a lehullott száraz levelet. Összetöpörödött vén anyóka volt, száraz, ; mint a venyige tél derekán. Meggörnyedt hátán nagy csomó száraz gályát emelt, mit ijedtében mindjárt leejtett, mihelyt a kerülővel szemben találta magát.' Az öreg Csordás Sára régi ismerőse volt ■ a kerülőnek. Mikor Pallás Gábor ide került, | Sára asszony már akkor is ilyen öreg volt, akkor is, azóta is — állandóan innen szerzi be faszükségletét. Ha az egyik erdőszélen megriasztották, nem volt rest a túlsóra kerülni s utoljára már alig törődtek vele. Az öreg asszony kérőleg nézett a szigorú, de jólelkü kerülőre, ki inkább jóakaratulag kérdezte tőle: — Megint erre hozta kendet az éjszaki szél? Pedig hát elégszer mondtam, hogy ami a másé, az nem a kendé. Épen jókedvemben talált. Még hozzá az erdész ur is azt Ígérte, hogy estére kijön s ha szembe találná, lenne nekem, tudom, mit hallgatni. Tegye csak félre azt a csomó fát. S a vén asszony látva, hogy most Pal- lással nem boldogul, daczosan rúgta félre a csomót s kihívó, bántó hangon rikácsolta: — Kend is jobban tenné, ha másra ügyelne. Van ennél a korhadt fánál drágább kincs is! De hát vak a világ. Kend is vak! — Én, vak?! — mordult fel csodálkozva Pallás, — ugyan mire vigyáznék az erdőn kívül? — Mire hát? Én meg nem mondom, ha kiváncsi kelmed, otthon megtudhatja. Pallás Gábor meghőkölt egy pillanatra s arcza vérbe borult. — Istentelen vén banya! Még ilyet mer mondani! S keze akaratlanul is ökölbe szorult. Gondolkozni kezdett. Lelkében borzasztó gyanú ütött tanyát. Kővé meredve állt egy helyen s midőn magához tért, Csordás Sára már rég eltűnt az esti szürkületben. Lelkének minden erejét összeszedte, hogy gondolkozni tudjon. A parancs szerint késő estig kell kint maradnia. Ej! mit ilyenkor parancs? Hirtelen megfordult s visszafordult a falu felé. A hold már fenn volt az égen s halvány fényével bevilágitá a hosszú sorban húzódó apró házakat, midőn Pallás Gábor a kertek alá ért. Körül siri csend honolt. A falu népe pihenőre tért, csak nehány mécses pislogott elvétve. A kerülő lassan húzódott a kerítések árnyékában, mintha lopni indult volna s megállt figyelni a kertje végében. A hátulsó szobából piros függönyön át gyér világosság szűrődött ki a holdvilágos estébe. Pallás Gábornak melege volt, mégis hideg verejték gyöngyözött homlokán. Lábai gyökeret verték a földbe s égett alatta a talaj. A Julis? Oh az nem lehet. Jajj! hanem lenne egyedül? Ne vedd el az eszemet Istenem ! A fegyver aczélcsöve szinte behorpadt keze szorítása alatt. Nesztelen léptekkel igyekezett az ablakig. A piros függöny gondosan le volt húzva | ugyan, de azért halványan át lehetett rajta látni. 1 Pallás Gábornak, ennek az elpusztitha— Uj csendőrkerületi parancsnokság. Tegnap kezdette meg működését Deb- reczenben az uj csendőrkerületi parancsnokság, melyhez most már vármegyénk is tartozik, mely eddig a kassai csendörkerülethez tartozott. Az uj parancsnokság a VlII-ik számot viseli 810 gyalogos és 210 lovascsendőr létszámmal. Ö felsége a király a kerület parancsnokául tolcsvai Nagy Gábor csendőr- ezredest, helyetteséül pedig Somlyói Szilágyi Ödön csendőrőrnagyot nevezte ki. — Pártértekezlet. Felkérem a vármegyei függetlenségi párt t. tagjait, hogy a f. hó 14-iki vármegyei közgyűlés tárgyainak megbeszélése czéljából 13-án este 9 órakor a Polgári olvasókörben tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Luby Géza megyei pártelnök nevében és megbízásából Dr. Adler Adolf, nagykárolyi pártelnök. — Május 1. városunkban. A helybeli szocziáldemokrata párt f. hó 1-én délután tüntető körmenetet és népgyülést rendezett. A párt tagjai délután 3 órakor gyülekeztek a Polgári olvasókör udvarán s onnan zeneszó mellett vonultak a Lövölde kerthelyiségébe, ahol népgyülést tartottak, melyen a párt debreczeni titkára Skultéti beszélt. — A Nagykárolyi Hitelbank részvénytársaság múlt hó 28-án délelőtt 11 órakor tartotta alakuló közgyűlését a vár- megyeháza földszinti kistermében. A megjelenteket az alapítók nevében és megbízásából Dr. Kovács Dezső üdvözölte s felhívta a közgyűlést, hogy elnököt, jegyzőt s jegyző- könyvhitelesitőket válasszon. A közgyűlés elnökévé Dr. Péchy István, jegyzőjévé Dr. Kovács Dezső, jegyzőkönyvhitelesitőkké Dr. Aáron Sándor és Kacsó Károly választattak meg. Megállapittatott, hogy 22 részvényes 186 részvény képviseletében lévén jelen, a közgyűlés határozatképes. Az aláírási ivek megvizsgálására, illetve a részvénytőke 30u/o -a befizetésének megtörténtéről meggyőződés szerzése czéljából Gallasz Ödön, Löwy Miksa és Wieser Miklós részvényesekből álló bizottság küldetett ki s. a bizottság működésének tartamára a gyűlés felfüggeszletett. A közgyűlés újbóli megnyitása után a bizottság jelentette, hogy az aláírási ivek rendben találtattak s a részvénytökének a törvényben előirt 30°/0-a befizettetett. Az alapszabályok elfogadtattak s a Nagykárolyi Hitelbank r. t. megalakultnak mondatott ki. Az alapítók törvényadta joguknál fogva az igazgatóság tagjaiul 3 évi időtartamra Bodoky Béla körjegyző, Domahidy Elemér nyug. főispán, Illés József városi mérnök, Dr. Falussy Árpád főispán, Fogarassy Sándor mérnök, Ilosvay Aladár alispán, Dr. Kovács Dezső ügyvéd, Dr. Komoróczy Iván árvaszéki ülnök, Dr. | Péchy Iván vm. főjegyző, Sternberg Samu könyvkereskedő és Stróbentz Péter földbirtokos részvényeseket kinevezték. A felügyelő- bizottság tagjaivá titkos szavazás utján Dr. Blum József orvos, Jurcsek Béla tiszttartó és Orosz Árpád körjegyző, póttagjaivá Dr. Tóth Zoltán ügyvéd egy évi időtartamra választattak meg. Az alapítóknak a felmentvény megadatott. A közgyűlést igazgatósági ülés i követte, melyen igazgatósági elnökül Dr. | Falussy Árpád főispán, alelnökül Ilosvay _____________________________________ tatlan erős embernek, ki a félelmet hírből sem ismerte, lélegzete elállt. Csak az a hideg ; szive dobbant időnkint nagyokat s kongott mellében mint az üllő, mikor pőrölylyel ütik. Még egy nagyot fohászkodott s a követ- : kező pillanatban bozontos nagy feje teljesen elfedte a kicsiny ablakot . . . Oszlopos lábai alatt megrendült a föld, ! összeomlott az egész világ. Két szeme vérbe borult, nem látott már semmit, csak két egymáshoz simuló alak körvonalait. A Julis? ... az erdész? . . . Az a hatalmas férfi erejében levő ember ; reszketett, mint a gyermek, mint a falevél. Mély hörgés szakadt fel melléből, mint a távoli zivatar lassú dübörgése s hörgésében kimondhatatlan keserűség visszhangja reszketett. Majd a következő halotti csendben kattogás hallatszott. A kerülő felhúzta fegyvere ka- i kasát. Reszkető lábaival kettőt lépett hátra s ezélzásra emelte fegyverét ... de karjai — mintha ólomból lettek volna öntve —• I erőtlenül hanyatlottak alá. Feje mellére sülyedt. Azután még egyszer feltekintett a csillagos, holdvilágos égre, de ragyogó két szemét ekkorra már csendes őrület homályositá el s fátyolozott hangon, {halkan sóhajtotta: így vót elrendelve. Azután neki vágott — az örök éjszakának, azon az utón, melyen hazajött. Sohasem látta többé senki s nem tudták 1 meg, hogy Füzesi Pallás Gábor hova lett. Kutyája nehány hónap múlva bőrig lesová- ! nyodva, megtépve hazajött ugyan, de azután sem tudtak gazdájáról semmit. Hiszen a kutyák hűséges, hallgató állatok.
