Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-02 / 18. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. igen kevés rátermettséggel» de annál nagyobb hanggal rendelkeznek ? Csoda-e, ha nem akad olyan egyén, ki ambiczió- jának tartaná ideálokért küzdeni, midőn legelső lépésénél már is a legméltány­talanabb gyanúsításnak van kitéve P Csoda-e, ha megunva az egész politi­kai és társadalmi felfordulást, maga is azok sorába lép, kik mindent közönyös szemmel néznek s úgy veszik a jelent és jövőt amint majd következik!? Hanem, hogy ez a felfordult társa­dalmi élet mikor fog ismét rendes med­rébe visszatérni, mikor fognak a feliz- -gatott kedélyek ismét lecsillapulni s mikor fognak a viszonyok oda módosulni, hogy ismét visszatérjen a bizalom és remény, — azt csak a jó Isten tudná megmondani, de egyhamar a javulásra kilátás nincs s félünk tőle, hogy a kö­zel jövőben még jobban elfajulnak a szenvedélyek. A magyar ipar a Balkánon. A saloniki-i cs. és kir. főkonsulatus a közös külügyminisztériumhoz küldött jelentésében a következő megszívlelendő panaszos rész foglaltatik : Daczára annak, hogy a Salonoki, Kostovo és Monastir vilajetékben ki­adásra kerülő hídépítési munkálatokra vonatkozó feltétfüzetek és a szállítási szerződések mintái a kerskedekni mú­zeumnak, valamint a kereskedelmi és iparkamaráknak is megküldettek, egyet­len magyar czég sem érdeklődött ez- ideig a hidalkatrészek szállítása iránt. A szakbavágó iparnak ezen rész- vétlensége, melynek szállító és verseny- képessége bizonyára kétségen felül áll, annál inkább sajnálatos, miután szá­mos és jelentékeny nehézség volt leküz­dendő, inig a török hatóságokat arra lehetett bírni, hogy a hazai pályázato­kat is figyelembe vegyék. Azonkívül itt alkalom nyujtatott egy uj kiterjedt piacz megszerzésére, iparunk, nevezetesen a vasipar versenyképességé­nek bebizonyítására és az idegen, ne­vezetesen a belga verseny leküzdésére. Belgium itt már különkböző alkalmak­kor és éppen a hídépítés terén aratott sikert, az alkalommal is a Salonoki vi­lajetben 3 lúd építését nyerte el a belga Willbruck részvénytársaság, miért is an­nál fontosabb és szükségesebb, hogy a hazai ipar a Maczedőn iában eszköz- lendö hídépítési munkálatokban része­sedjék. Az érdekelt iparágaknak, — me­lyeknek ajánlataikat most már késede­lem nélkül kellene benyujtaniok, — élénkebb érdeklődése az üzlet haszon­hajtó természeténél és azon kilátásnál fogva, hogy esetleg később kiadandó hidépitési munkálatokban is részesittetni fognak, kifizethetné magát. A főkonsulátus jelentésében továbbá előadja, hogy számos aggály leküzdése után, mely a török hr'óságok részéről a külföldi érdekeltek bevonása ellen támasztatott, sikerült a főconsulátusnak kieszközölni, hogy a saloniki-i III. had­testparancsnokság részéről gyógyszerek, papiros, bőr és hangszerek szállítására vonatkozó pályázaton a magyar pályá­zók is résztvehessenek, továbbá, hogy az eredetileg megállapított benyújtási határidő 15 nappal meghosszabbittas- sék. Daczára ennek, a meghosszabbított határidő is február 28-án elmúlt anél­kül, hogy, — a papír és borszállítást kivéve, — jelentékenyebb ajánlatok be­érkeztek volna. Ezek szerint azon remény, hogy a hazai ipar úgy ezen mint a jövő szál­lításoknál — (legközelebb jelentékeny hadi szállításokra vonatkozó versenytár­gyalások fognak tartatni, — úgymint 60.000 fez, ugyanannyi pár csizma stb.) az őt megillető helyet fogja elfog­lalni, illetve betölteni, nem valósult meg a kívánatos mértékben. A közös külügyminiszter ur meg­ütközésének ad kifejezést az érdekelt iparágak ezen részvétlensége felett an­nál is inkább, mert a keresk. minisz­térium közbenjárására a török kormány­nál lépések tétettek, hogy a hazai ipar­nak a török állami szállításokban való részesedése lehetővé tétessék. Ezen rész­vétlenség a török kormány esetleges előzékenységének, készségének értékét platonikussá tenné és a cs. és kir. képviselet kívánalmait ez ügyben egye­nesen desavnálná. A magyar iparosok azon gyakori panasza, hogy a balkáni államokba való kivitelük mindinkább kiszorittatik, | mint az a jelen esetben világosan meg-; állapítható, első sorban bizonyára az! iparosok csekély törekvésére vezethető vissza. Ha Angol, Franczia és Német­országnak és a kis Belgiumnak, újabban Olaszországnak is sikerült kivitelünket kiszorítani, úgy ez csak az ezen ország­beli kivivő czégek nagyobb mozgékony­ságának tulaj doni tható. Felhívás vármegyénk függetlenségi és 48-as pártja tagjaihoz! A megyei függetlenségi párt szervezése 1893-ban ej tetett meg. Hosszú idő, de ered­ményteljes ! Akkor még egy függetlenségi képviselője volt a megyének, ma van hat. Büszkén tekinthetünk vissza a múltra, ha fáradtunk, meg van érte a jutalom. Négy kerületben volt szervezve akkor pártunk, most Krassó, Nagybánya, Meggyes is együtt érez velünk s kerületi szervezett párttal bir. A gyarapodás folytán változott viszonyok szükségessé teszik szervezési szabályaink bővítését, megváltoztatását. Teremteni kell egy megyei végrehajtóbizottságot, melyben képviselve legyen minden kerület, hogy szük­ség esetén ne a nehezen összehozható párt- gyülést, de a végrehajtó-bizottságot hívhassuk össze. E czélból indítványozom, hogy alakítsunk egy függetlenségi megyei végrehajtó-bizott­ságot, amelybe minden kerület választana 10—10 tagot, tagja lenne ezenkívül a kerü­leti pártelnök és a négy kerületi alelnök. E | testület állapítaná aztán meg minden általá-! nos választás előtt az együttes tervet. Irá­nyítaná a pártot, egyöntetű működést hozna létre. Szükségünk van egy fegyelmi bizottságra, amely állana a 7 kerület elnökeiből és a párt elnökéből. Ez lenne hivatva ítélni azok felett, kik a párt programmja ellen vétettek, vagy hazafiatlan viseletét tanúsítottak. Ez indítvány alapján a szükséges válasz­tások, kijelölések megejtése czéljából hívom összes a függetlenségi párt tagjait 1907. évi május hó 13-án délelőtt II órára Szatmáron a Károlyi-ház fogadóban tartandó pártgyülésre. Május 14-én megyei rendes közgyűlés lesz Nagykárolyban, sok fontos tárgy kerül ott szőnyegre, ami felett pártunknak dönte­nie is kell. Felhívom azért, pártunk minden tagját, hogy május 13-án gyűlésünkön jelen­jen meg. Vannak kötelességek, melyek alól kibújni nem lehet — ilyen ez is. Felkérek minden párttagot, hogy kövessen el pártfeleinek körében mindent, hogy minél számosabban jelenjenek meg. Hazaíias üdvözlettel maradtam 1907. ápril 29. Luby Géza, megyei pártelnök. HÍREK. — A vármegyei állandó választ­mány a f. hó 14-én tartandó tavaszi rendes közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából f. hó 13-ikán délután 3 órakor a vármegyei székház emeleti kistermében ülést tart. — Károlyi Sándor gróf mellszobra. Darányi Ignácz földmiveíésügyi miniszter Károlyi Sándor gróf halálozásának évfordu­lója alkalmából a Mezőgazdasági Múzeumhoz leiratot intézett, melyben elrendeli, hogy a múzeumban állítsák fel a magyar gazdák elhunyt vezérének márvány mellszobrát. S mig telt az idő, múltak az évek — Pallás Gábor még egy kis pénzt is takarított meg. Alig várta, hogy legyen egy kis házra való. — Hadd legyen, — úgymond, — ha férj­hez találna menni a leány, egy kis hajléka is. Ne mondja a világ, hogy csak olyan jött- ment, ágrólszakadt, aztán meg neki is lesz késő vénségére hol meghúzni magát. Amint a leány megnőtt, még jobban gya­rapodtak. Dolgos volt az istenadta s maga is megkereste a napi kenyeret. Még a keszegállu Ágnes, a falu szája sem tudott volna roszat mondani reá, pedig az csak jól értett az ilyesmihez. S ha az a vén, fogatlan szájas imitt-amott fel is em­lítette nevét, akkor sem mondhatott egyebet, minthogy a kerülő derék, erkölcsös lányt nevelt, kinek három faluban sem találják párját. Pallás Gábor büszke is volt leányára s nagytitokban már terveket is szőtt. Milyen jól illene a fiatal kovácshoz, ki mindig jó szívvel volt a Julis iránt. Józan ember, azután meg takarékos és ami a fö, érti a mester­ségét. Szegény anyja hogy nem érte meg s nem láthatja, hogy milyen derék asszony válik majd abból a csöppségből! Mig a kerülő a legpontosabban teljesítő | hivatását, még munka közben is folyton leánya j sorsa, jövője foglalta el minden gondolatát. Talán most is épen azon járt az esze, j amint lehorgasztott fővel bandukolt tovább. Az alkonyati ég sárgás fénye égett a fák tetején s az elhervadt sárga lombok között áttörő őszi szél csapkodva kergette, zörgette a száraz levelet. Fenn a légben lármás varjak keringtek s türelmetlenül várták az időt, midőn elfog­lalhatják éjjeli szállásukat. Éjszakára hideg Ígérkezett. Pedig Pallás Gábornak — az erdész ur parancsa szerint — késő éjszakáig az erdőn kellett maradni. Ilyen holdvilágos estéken lopják legjobban a fát, jó lesz résen lenni. A kerülő alig vette észre, hogy már az erdőszélbe fordult. Most is kutyája szükölése tette figyelmessé. Megállt a szálas fák között és hogy jobban rejtve legyen, egy bokor mögé ereszkedett. Kutyáját orvénéi . fogva tartotta vissza s egyetlen pillantása elég volt, hogy hűséges társát hallgatásra bírja. Éles szeme a sötétlő erdőben is hamar megpillantotta a közeledő alakot. Már cso­szogó lépése is hallott, amint végig seperte a lehullott száraz levelet. Összetöpörödött vén anyóka volt, száraz, ; mint a venyige tél derekán. Meggörnyedt hátán nagy csomó száraz gályát emelt, mit ijedtében mindjárt leejtett, mihelyt a kerülő­vel szemben találta magát.' Az öreg Csordás Sára régi ismerőse volt ■ a kerülőnek. Mikor Pallás Gábor ide került, | Sára asszony már akkor is ilyen öreg volt, akkor is, azóta is — állandóan innen szerzi be faszükségletét. Ha az egyik erdőszélen megriasztották, nem volt rest a túlsóra kerülni s utoljára már alig törődtek vele. Az öreg asszony kérőleg nézett a szigorú, de jólelkü kerülőre, ki inkább jóakaratulag kérdezte tőle: — Megint erre hozta kendet az éjszaki szél? Pedig hát elégszer mondtam, hogy ami a másé, az nem a kendé. Épen jó­kedvemben talált. Még hozzá az erdész ur is azt Ígérte, hogy estére kijön s ha szembe találná, lenne nekem, tudom, mit hallgatni. Tegye csak félre azt a csomó fát. S a vén asszony látva, hogy most Pal- lással nem boldogul, daczosan rúgta félre a csomót s kihívó, bántó hangon rikácsolta: — Kend is jobban tenné, ha másra ügyelne. Van ennél a korhadt fánál drágább kincs is! De hát vak a világ. Kend is vak! — Én, vak?! — mordult fel csodálkozva Pallás, — ugyan mire vigyáznék az erdőn kívül? — Mire hát? Én meg nem mondom, ha kiváncsi kelmed, otthon megtudhatja. Pallás Gábor meghőkölt egy pillanatra s arcza vérbe borult. — Istentelen vén banya! Még ilyet mer mondani! S keze akaratlanul is ökölbe szo­rult. Gondolkozni kezdett. Lelkében borzasztó gyanú ütött tanyát. Kővé meredve állt egy helyen s midőn ma­gához tért, Csordás Sára már rég eltűnt az esti szürkületben. Lelkének minden erejét összeszedte, hogy gondolkozni tudjon. A parancs szerint késő estig kell kint maradnia. Ej! mit ilyenkor parancs? Hirtelen megfordult s visszafordult a falu felé. A hold már fenn volt az égen s halvány fényével bevilágitá a hosszú sorban húzódó apró házakat, midőn Pallás Gábor a kertek alá ért. Körül siri csend honolt. A falu népe pi­henőre tért, csak nehány mécses pislogott elvétve. A kerülő lassan húzódott a kerítések ár­nyékában, mintha lopni indult volna s meg­állt figyelni a kertje végében. A hátulsó szobából piros függönyön át gyér világosság szűrődött ki a holdvilágos estébe. Pallás Gábornak melege volt, mégis hideg verejték gyöngyözött homlokán. Lábai gyö­keret verték a földbe s égett alatta a talaj. A Julis? Oh az nem lehet. Jajj! hanem lenne egyedül? Ne vedd el az eszemet Is­tenem ! A fegyver aczélcsöve szinte behor­padt keze szorítása alatt. Nesztelen léptekkel igyekezett az ablakig. A piros függöny gondosan le volt húzva | ugyan, de azért halványan át lehetett rajta látni. 1 Pallás Gábornak, ennek az elpusztitha­— Uj csendőrkerületi parancsnok­ság. Tegnap kezdette meg működését Deb- reczenben az uj csendőrkerületi parancsnok­ság, melyhez most már vármegyénk is tartozik, mely eddig a kassai csendörkerülethez tar­tozott. Az uj parancsnokság a VlII-ik számot viseli 810 gyalogos és 210 lovascsendőr lét­számmal. Ö felsége a király a kerület pa­rancsnokául tolcsvai Nagy Gábor csendőr- ezredest, helyetteséül pedig Somlyói Szilágyi Ödön csendőrőrnagyot nevezte ki. — Pártértekezlet. Felkérem a vár­megyei függetlenségi párt t. tagjait, hogy a f. hó 14-iki vármegyei közgyűlés tárgyainak megbeszélése czéljából 13-án este 9 órakor a Polgári olvasókörben tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Luby Géza megyei pártelnök nevében és megbízásából Dr. Adler Adolf, nagykárolyi pártelnök. — Május 1. városunkban. A helybeli szocziáldemokrata párt f. hó 1-én délután tüntető körmenetet és népgyülést rendezett. A párt tagjai délután 3 órakor gyülekeztek a Polgári olvasókör udvarán s onnan zene­szó mellett vonultak a Lövölde kerthelyisé­gébe, ahol népgyülést tartottak, melyen a párt debreczeni titkára Skultéti beszélt. — A Nagykárolyi Hitelbank rész­vénytársaság múlt hó 28-án délelőtt 11 órakor tartotta alakuló közgyűlését a vár- megyeháza földszinti kistermében. A meg­jelenteket az alapítók nevében és megbízá­sából Dr. Kovács Dezső üdvözölte s felhívta a közgyűlést, hogy elnököt, jegyzőt s jegyző- könyvhitelesitőket válasszon. A közgyűlés el­nökévé Dr. Péchy István, jegyzőjévé Dr. Kovács Dezső, jegyzőkönyvhitelesitőkké Dr. Aáron Sándor és Kacsó Károly választattak meg. Megállapittatott, hogy 22 részvényes 186 részvény képviseletében lévén jelen, a közgyűlés határozatképes. Az aláírási ivek megvizsgálására, illetve a részvénytőke 30u/o -a befizetésének megtörténtéről meggyőződés szerzése czéljából Gallasz Ödön, Löwy Miksa és Wieser Miklós részvényesekből álló bizott­ság küldetett ki s. a bizottság működésének tartamára a gyűlés felfüggeszletett. A köz­gyűlés újbóli megnyitása után a bizottság jelentette, hogy az aláírási ivek rendben ta­láltattak s a részvénytökének a törvényben előirt 30°/0-a befizettetett. Az alapszabályok elfogadtattak s a Nagykárolyi Hitelbank r. t. megalakultnak mondatott ki. Az alapítók törvényadta joguknál fogva az igazgatóság tagjaiul 3 évi időtartamra Bodoky Béla kör­jegyző, Domahidy Elemér nyug. főispán, Illés József városi mérnök, Dr. Falussy Árpád főispán, Fogarassy Sándor mérnök, Ilosvay Aladár alispán, Dr. Kovács Dezső ügyvéd, Dr. Komoróczy Iván árvaszéki ülnök, Dr. | Péchy Iván vm. főjegyző, Sternberg Samu könyvkereskedő és Stróbentz Péter földbir­tokos részvényeseket kinevezték. A felügyelő- bizottság tagjaivá titkos szavazás utján Dr. Blum József orvos, Jurcsek Béla tiszttartó és Orosz Árpád körjegyző, póttagjaivá Dr. Tóth Zoltán ügyvéd egy évi időtartamra vá­lasztattak meg. Az alapítóknak a felmentvény megadatott. A közgyűlést igazgatósági ülés i követte, melyen igazgatósági elnökül Dr. | Falussy Árpád főispán, alelnökül Ilosvay _____________________________________ tatlan erős embernek, ki a félelmet hírből sem ismerte, lélegzete elállt. Csak az a hideg ; szive dobbant időnkint nagyokat s kongott mellében mint az üllő, mikor pőrölylyel ütik. Még egy nagyot fohászkodott s a követ- : kező pillanatban bozontos nagy feje teljesen elfedte a kicsiny ablakot . . . Oszlopos lábai alatt megrendült a föld, ! összeomlott az egész világ. Két szeme vérbe borult, nem látott már semmit, csak két egymáshoz simuló alak körvonalait. A Julis? ... az erdész? . . . Az a hatalmas férfi erejében levő ember ; reszketett, mint a gyermek, mint a falevél. Mély hörgés szakadt fel melléből, mint a távoli zivatar lassú dübörgése s hörgésében kimondhatatlan keserűség visszhangja resz­ketett. Majd a következő halotti csendben katto­gás hallatszott. A kerülő felhúzta fegyvere ka- i kasát. Reszkető lábaival kettőt lépett hátra s ezélzásra emelte fegyverét ... de karjai — mintha ólomból lettek volna öntve —• I erőtlenül hanyatlottak alá. Feje mellére sülyedt. Azután még egy­szer feltekintett a csillagos, holdvilágos égre, de ragyogó két szemét ekkorra már csendes őrület homályositá el s fátyolozott hangon, {halkan sóhajtotta: így vót elrendelve. Azután neki vágott — az örök éjszaká­nak, azon az utón, melyen hazajött. Sohasem látta többé senki s nem tudták 1 meg, hogy Füzesi Pallás Gábor hova lett. Kutyája nehány hónap múlva bőrig lesová- ! nyodva, megtépve hazajött ugyan, de azután sem tudtak gazdájáról semmit. Hiszen a kutyák hűséges, hallgató állatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom