Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-21 / 12. szám

mig ezt megbecsüljük, addig lesz magyar, s amennyire megbecsüljük, annyira lesz füg­getlen és szabad a nemzet. S azért meg­ünnepelte a legényegylet mindig e napot, jussot követel a lelkesedésből minden évben s nem engedik magukat a vörös májushoz tántorítani. Ünnepük e napot, hogy minden évben törekedjenek tűzzel, lelkesedéssel — egy újabb márcziusig, mikor majd felvirul egyszer az igazi szabadság, testvériség s egyenlőség: a szabad, a független Magyar- ország ! A beszéd után Görög Mariska szavalta el Teleki Sándor kedves költeményét: „A márcziusi ibolyák“-at; s bájos előadása min­denkinek tetszett. Kiss János tüzes szavalla ta Lévay Mihály: „Hazám“ zajos tapsokat ara­tott. Méltó befejezése volt a sikerült ünne­pélynek Fetzer Jolánka ügyes szavalata, ki Kovács Gyula : „Kossuth emlékezete“ czimii költeményét adta elő a tőle megszokott lel­kes és gyújtó előadással. A Gróf Károlyi István díszelnöksége alatt álló Kossuth-asztaltársaság este 7 órakor Kún István vendéglőjében ünnepelte meg a sajtószabadság kivívásának ünnepét. — Az ünnepség Kún István elnöki megnyitó beszédével vette kezdetét, amely után Dr. Vetzák Ede ügyvéd tartott lelkes ünnepi be­szédet. Ezután Simkó Aladár olvasott fel a márczius 15-iki eseményekről. Majd Drágus István szavalta el lendületes alkalmi költe­ményét és végül Valuka Antal adta elő csi­nosan a „Talpra magyar“-t. Az ünnepség befejeztével közvacsora volt, melyen Kún István asztaltársasági elnök, Drágus István, Eszényi Lőrincz, Luczay János, Simkó Aladár, N. Szabó Albert, Mikcsa János, Nagy Sándor és Sternberg Sándor mondot­tak pohárköszöntőket. HÍREK. — Kossuth Lajos halálának évfor­dulója. Tegnap volt a szabadság nagynevű Apostolának halálozási évfordulója, amikor is az országos függetlenségi és 48-as párt a szokott kegyelettel szentelte e napot Kos­suth apánk emlékének. Testületileg vonult ki a párt a Rákóczi-uti temetőbe, ahol Hock János országgyűlési képviselő mondott emlék­beszédet s helyezte a sírra az országos párt koszorúját. Délután 3 órakor díszlakoma volt a Royal-szálló dísztermében, melyen az ün­nepi szónoklatot a Kossuth serleggel kézé-, ben Ratthyányi Tivadar gróf mondotta. A banketten gróf Károlyi István, kerületünk országgyűlési képviselője és lapunk szer­kesztője Dr. Adler Adolf a függetlenségi párt elnöke, mint az országos függetlenségi párt kültagja is részt vett. —- Requiem. Néhai Meszlényi Gyula szatmári püspök lelkiüdvéórt a helybeli plé­bánia templomban f. hó 16-án ünnepélyes requiem volt, melyet Dr. Tietz Antal ház- főnök celebrált. [ G. Diószeghy Mór, *| Egy puritán jellemű, derék jó magyar embert ragadott ki a kérlelhetetlen halál az élők sorából. mint százféleképen díszített kő- és bronzkori eserépdarabot találtam ; voltak közöttük itt-ott épek is, de aránylag kevés. Itt is leltünk agancsból készült csákányszerü eszközöket és sok minden egyebet, a többek között egy fiatal bölény szarvát és lábszárcsontját, a mi azt bizonyítja, hogy akkoriban e vidék ős­rengeteg volt. Itt érdemes volna az egész területet felásatni. Rozsály is egyike a vármegye legérdeke­sebb pontjainak ösrégészeti szempontból. Itt bronztárgyak kerültek elő a vasútépítés al­kalmával. A fél napig tartott ásatásom alkal­mával is bronzrögöket és egy bronzöntő tégely töredékét találtam, a mi azt bizonyítja, hogy itt bronzöntő műhely volt. Végül nem mulaszthatom el, hogy köszö­netét mondjak mindazoknak, a kik e régészeti kutatásaimnál, szives vendégszeretetükkel se- J gitségemre voltak és munkámat minden lehető I módon előmozdították nevezetesen (az itt j leirt ásatások sorrendjét követve) Érkörtvé- j lyesen Balásy József, Nagyecseden Berey j József lelkész, Tyúkodon Uray Lajos, István- din Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, Homokon Kovács Jenő és Miklós és Gödény Sándor, Aranyosmegyesen Böszörményi Zsig­mond, Sárközön báró Vécsey László, Apán Szent-Ivány Gyula, Szinérváralján Mándy Zoltán, Hosszufalun gróf Teleky László, Erdö- szádán gróf Dégenfeld Sándor, Rozsályon Isaák Elemér urak és végül főtisztelendö Pásztory Árkád, kinek szives segítségével módomban volt a Bélavárhegyen eszközölt ásatásokkal megállapítanom azt, hogy Béla- vára ott soha sem volt, hanem csak elsán- czolt tábor, melyen kívül a tatárok és ma­gyarok között ütközet folyt le. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. G. Diószeghy Mór, érkávási ev. ref. lelkész, lapunk kiváló munkatársa, f. hó 17-én 49 éves korában Érkáváson elhunyt. Halálát nemcsak nagy családja, tisztelői és barátai, de összes hivei és egész egyháza mélyen fájlalják, mert amellett, hogy mint ember, kedves és szeretetreméltó, humánus és ne­mes szivü volt, mint lelkipásztor igazi atyja, lelkes vezetője volt egyházának. Nagy vesz­teség érte halálával lapunkat is, mert azt mindenkor híven pártolta, megihletett lelké­nek, tudásának, irói tehetségének számos termékét juttatta hozzánk. Temetése f. hó 19-én volt óriási részvét mellett. A gyász- szertartást az érszodorói, krasznamihályfalvai és pelei ev. ref. lelkészek végezték; előbbi szép imát, utóbbiak pedig megható gyász­illetve búcsúbeszédet mondottak. Áldás em­lékére ! Bánatos családja a következő gyász- jelentést adta ki: Alólirottak az igaz fájdalom szivettépő érzetével, a siralom sötét völgyé­ben elalélva tudatjuk, hogy a szeretett férj, a gondos apa G. Diószeghy Mór ev. ref. lelkész életének 49-ik, boldog házasságának 23-ik, papságának 24-ik évében hosszas szenvedés után e hó 17-én délután 1 órakor jobblétre szenderült. Kialudt egy szív, egy j költői lélek, melynek minden dobbanása családjának, hazájának és egyházának bol­dogságáért érzett. Benne a család egy hű férjet és hőn szerető apát, a nemzet és egyház egy nagy férfit veszített el. Boldo- gultnak hült teteme márczius hó 19-éu dél­után 3 órakor fog az érkávási ev. ref. teme­tőbe örök nyugalomra tété'ni. Érkávás, 1907. márczius 17. Béke lengjen drága porai felett! Özv. G. Diószeghy Mórné szül. Kovács Bor­bála, G. Diószeghy Kálmán, Zoltán, Erzsiké és férje Horváth Endre, G. Diószeghy Mór, Áron, Anna, Lázár, Mózes gyermekei. — Az egyház külön jelentést adott ki, mely igy hangzik: Az érkávási ev. ref. egyház meg­döbbent szívvel, fájó érzésekkel tudatja, hogy szeretett lelkipásztora G. Diószeghy Mór, életének 49-ik évében s egyházunkban 24 éven keresztül teljesített áldásos munkálko­dása után e hó 17-én délután 1 órakor hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. Csendes volt halála, rettenetes a bánat, melyet hátrahagyott. Téged kérünk édes jó Istenünk, vigasztald meg kesergő családját. Drága papunk hült teteme e hó 19-én d. u. 3 órakor fog az érkávási ev. ref. temetőben örök nyugalomra tétetni. Érkávás, 1907. márczius 17. Az érkávási ev. ref. egyház. — Állandó választmányi gyűlés. A vármegyei állandó választmány f. hó 27-én délután 3 órakor a vármegyeháza kistermé­ben ülést tart, melyen a másnapi közgyűlés tárgyait készítik elő. — Az Első Magyar Általános Biz­tosító Társaság márczius hó 12-én tar­totta évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf elnök akadályoztatása miatt Bánffy György gróf választmányi tag elnöklésével. Az igaz­gatóságnak az 1906-ik üzletévről szóló jelen­tését Ormódy Vilmos főrendiházi tag, vezér- igazgató terjesztette elő. A jelentés mindenek­előtt kegyeletesen emlékszik meg Jeney Lajos igazgatónak elhunytáról, azután vázolja a lefolyt üzletév igen kedvező eredményeit. A társaság tűz-, valamint életbiztosítási üz-1 lete, főleg a hazában nagy intenzivitással müveltetvén, ismét szép emelkedést mutat, | s kellő mértékben nyereséges volt. A jégüz­let kevésbé jelentékeny nyereségénél nagyobb fontosságú kedvező eredmény ebben az üz­letágban az, hogy a társaság a több éves jégbiztosítások utolsó évi díjmentességét tö­kéletesen fedező 519.287 korona 86 fillér tartalékon felül még egy 500.000 korona összegű jégbiztositási tartalékot is alkotott, mely a jövő évek üzleteredményeiböl egy millió korona erejéig fog felemeltetni. A társaság 1906. évi nyeresége az elemi és az életbiztosítási üzletágak eredményeinek össze­sítése után 3,827.635 korona 32 fillér, mely összegből a mindennemű tartalékok, valamint egyéb társasági alapok újabb bőséges részel- tetése után részvényenként 400 korona osz­talék kerül kifizetésre. Az 1906-ik évi üzlet­eredményéről szóló mérleget az utolsó olda­lon közöljük. A társaság a tiszta nyereség egy részét biztosítéki alapjainak és tartalé­kainak gyarapítására fordította. Nevezetes a társaság életbiztosítási üzletének fellendülése. Az elmúlt évben az életbiztosítási uj szerze­mények 69,707.671 korona 57 fillérre rúgnak s igy az életbiztosítási állomány 386 millió 637.776 korona 09 fillér tőkeösszegre emel-! kedett. — A társaság tisztviselőinek nyug- j díjalapja 1,603.566 korona 33 fillérre, a | „Lévay alap“, melynek kamatai elaggott vagy | elszegényedett ügynökök segélyezésére fordit- tatnak 200,000 koronára, az „Ormódy alap“ melynek kamatai beteg alkalmazottak fürdői segélyére fordittatnak 60,344 korona 58 fil­lérre, az „Ezredéves alapítvány“ melynek ka­matai társasági alkalmazottak és ügynökök j gyermekei tanulmányainak segélyezésére for­dittatnak IOOjOOO koronára, az „ormódi Or­módy Amélie alap“, melynek kamataiból tár­sasági alkalmazottak leányai férjhezmenete- j lük alkalmából segélyeztetnek, 51.183 koro­nára és a „Tűzoltók segélyalapja“ melynek ka­mataiból tűzvész alkalmával szerencsétlenné vált tűzoltók, illetve azok családjai segélyez­tetnek 76,218 koronára emelkedett. — A társaság összes biztosítéki alapjai a múlt év végével 130 millió 606 ezer 015 korona 52 fillért tettek ki. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul az eredményt s a felment­vényt az igazgatóságnak megadta. A felügyelő bizottság ezúttal uj választás alá került s tagjaivá ismét Berzeviczy Albert, Burchard- Bélaváry Konrád, Hajós József, Németh Ti­tusz és Radvánszky Géza báró választattak meg. A megüresedett igazgatótagsági helyet a közgyűlés Szende Károly egyhangú meg­választásával töltötte be. Szende igazgató már több mint negyven éve a társaság kiváló tiszt­viselője, legutóbb aligazgatója volt. Igazga­tóvá történt megválasztásával, mint szakigaz­gató egyúttal a vezérigazgató helyettesévé lett. A társaság igazgatósága Balabán Adolf czégjegyzőt s a viszontbiztosítási osztály fő­nökét aligazgatóvá nevezte ki, Bara Péter Zsigmond károsztályi és Róna Márk életosz- tályi főnököket pedig czógjegyzési jogosult­sággal ruházta fel. Az osztalék a 31. számú szelvény ellenében a szatmári föügynökség- nél azonnal kifizettetik, amely főügynökség egyszersmind kívánatra a részletes mérleg kimutatást is bárkinek szívesen megküldi. — Vármegyénk törvényhatósági bizottságának f. hó 28-án délelőtt fél 11 órakor a vármegyei székház nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésére a tárgy- sorozat már összeállittatott. A 302 pontot tartalmazó tárgysorozat főbb pontjai: A vár­megyei közigazgatási bizottságban megürese­dett hely betöltése. Dr. Kovács Dezső vm. biz. tag indítványa a nemzeti kormány üd­vözlése és a vármegye bizalmának kifejezése tárgyában. N. Szabó Albert vm. biz. tag in­dítványa az államvasutak hirdetési átalánya czimén — a kormány által — a sajtó java­dalmazásának megszüntetése, a sajtótörvény reformja és a nyomda-munkások sztrájkjának megakadályozása tárgyában. Luby Géza vm. biz. tag indítványa a kéményseprők és köz­ségi elöljáróságok ellenőrzése tárgyában. Vár­megyei alispán előterjesztése a kivándorlás csökkentése érdekében az országgyűlés kép­viselőházához intézendő felirat tárgyában. Vármegyei napidijasok kérelme napdijaiknak felemelése tárgyában. Biharvármegye átirata a sajtószabadságnak törvény utján való meg­védése tárgyában. Kölcsey-nyomda r.-t. fe- lebbezése Nagykároly város képviselőtestüle­tének 148—1906. sz. a. hozott, Lévay Béla és társai felebbezése Nagykároly város kép­viselőtestületének 200—1906. kgy. sz. alatt hozott, Tájerling Sándor felebbezése Nagy­károly város képviselőtestületének 102—190ö. kgy. sz. a. hozott határozata ellen. Nagy­károly r. t. város képviselőtestületének hatá­rozata az építendő színház czéljaira felveendő 18,000 K kölcsön ügyében. Nagykároly város módosított szervezeti szabályrendelete. I — Halálozás. Rósenberg Adolf váro­sunk fia f. hó 15-én Budapesten 58 éves korában elhunyt és f. hó 17-én a Rákos­keresztúri temetőben tétetett örök nyuga­lomra. ■ — Hivatalos hirdetmény. 833—1907. a. ü. szám. A nagykárolyi m. kir. pénzügy­igazgatóság 16,512—1907. IV. sz. a. kelt rendelete folytán ezennel közhírré tétetik, miszerint Nagykároly várost illető s az 1907. évre pénzügyigazgatósági jóváhagyási zára­dékkal ellátott tőkekamat és járadék-adó és ezután járó általános jövedelmi pótadó lajst­rom 1907. évi márczius hó 21—29-ig bezá­rólag Nagykároly város adóhivatali helyisé­gében közszemlére kitétetett. Felhivatik és figyelmeztettetik tehát az adófizető közönség, hogy a kivetés ellen netáni felszólamlásait és pedig: a) Azon adózók, kik ezen adó­nemmel már a múlt évben is meg voltak róva a közszemlére tételnek napját, b) Azon adózók pedig, kik ezen adónemmel a folyó évben először rovattak meg, adótartozásaik­nak az adókiskönyvecskéiben történt bejegy­zést követő 15 nap alatt a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz czimezve a nagy­károlyi kir. pénzügyigazgatósághoz benyújt­hatják. Későbben s igy elkésve benyújtott felebbezések az 1889. évi XXVIII. t.-cz. 13. §-a alapján egyszerűen visszautasittatni fog­nak. Nagykároly, 1907. márczius hó 16-án. Nagy Antal, a. ü. tanácsos. Lapunk mai számához féli? melléklet van csatolva. Magyar kir. államvasutak. Érvényes 1906. okt. l-töl. Közvetlen vonatösszeköttetés Páris—-Basel—Zürich— Innsbruck—Wien—Budapest, Berlin—Budapest, Buda­pest—Belgrad, (Saloniki)—Sofia és Konstantinápoly között. — Bruch-Királyhidán, illetve Ruttkán át. 8 35 850 1115 640 805 850 1 45 oá IÜ ind. Páris . . ind. Basel . . ind. Zürich . ind. Innsbruck ind. Wien Wb. ind. Wien Stb. érk. Bpest k. p 439 tí 1005 0 I 12 CL 1 — c* 5M fi 12 40 320 1038 938 1118 7 19Y . érk. . érk. . érk. . érk. . érk. . érk. u. ind. A ind. Berlin érk. A ind. Breslau érk. ind. Oderberg érk. ind. Ruttka érk. érk. Budapest V k. p. u. ind. ^ ind. Bpest k. u. p. érk. érk. Belgrád . . . ind. érk. Saloniki. . . ind. érk. Sófia .... ind. érk. Konstantináp. ind. i 11 4 2 7 7 6 2 11 5 2 10 35 12 10 10 35 45 10-- fi 22 p 5 6*0 57 0 30 1 3 30 1 00 541 600 552 800 Baromfitenyésztők figyelmébe! Igen szép kendermagos plimuth és sárga orpington tyúkok keltő tojásai, valamint tény észkakasok jutányos árban kaphatók Mangold István urnái, Nagykárolyban. i_? Pályázati hirdetmény. Hidvámszedöi és kavicsbányakezelői állás egy mindkét szolgálatra alkalmas, pályafentartási munkákban jártas uoi egyénnel folyó évi április hó 1-ére betöltendő. Sajátkezüleg irt ajánlatok leg­később folyó hó 28-áig alulirt igazgató­sághoz intézendők. Nagykároly—Somkuti h. é. vasút igazgatósága. (Budapest, IV. Kigyó-tér 1. szám.) 1—2

Next

/
Oldalképek
Tartalom