Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-28 / 9. szám

XXIV. évfolyam. Aj* Nagykároly, 190T. február 28._____________________ 9-ik szám./ ^ ^ v Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye.-------------­---'’S-----­NA GYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre.................................................8.— korona. Fé l évre..........................................................4.— „ Negyedévre......................................................2.— „ Egyes szám.................................................—.20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztésiért felelős: Dr. Adle? Adolf szerkesztő. K A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, fő munkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Nemzeti ünnep. 1848. márczius 15-ikének emléknap­ját a magyar nemzet mindig legnagyobb kegyelettel ünnepelte meg. Ennek a nagy napnak emléke mélyen bevésődött a nemzet minden rétegének szivébe, a honnan azt kioltani többé nem lehet! Voltak idők, midőn az önkény súlyos keze annyira reánehezedett erre az országra, hogy a nagy napnak em­lékét csak titokban, a legszűkebb és legbizalmasabb baráti körben lehetett megünnepelni, de azért mégis ünne­peltünk, néma ajkakkal, de folyton do­bogó szivvel. Ünnepeltünk azután bátran, szaba­don ! Ünnepeltünk mindenütt, hol ma­gyar szív dobog, a dolgos, számitó Amerika földjén épen úgy, mint a vi­dám, elvhajhászó Paris fényes palotái között. Ünnepelni fogunk ezután is, mert 1848. márczius 15-én a népfenség eszméjének hódolunk! Általános ez az ünnep, melyet a nemzet maga avatott ilyenné. Örömmel várjuk, hiszen a rügyfakasztó tavasz ébredésével együtt érkezik! És mégis, daczára annak, hogy a nemzet már több mint egy fél százada önkényt avatta ünnepévé ezt a napot, daczára, hogy a nemzet minden rétege, felekezet és osztálykülönbség nélkül márczius 15-ikét, a szabadság hajnal­hasadását, a népakarat hatalmas meg­nyilatkozásának ünnepét üli, a hivatalos Magyarország naptárában még mindig fekete betűkkel nyomtatják e napot. Hogyan? Hát kétféle Magyarország létezik? Az alkotmányos népképviseleti rendszeren felépült .Magyarországon még mindig nem érkezett el az ideje annak, hogy a nép által ünneppé avatott nap a hivatalos naptárban is ünnep legyen ? Lehetséges az, hogy a nemzetnek egy része az 1848-iki nagy alkotások­nak emlékét más napon ünnepelje, mint azt a nép maga ünnepli? Hiszen a sajtószabadság kivívása tényleg e napon történt! A modern alkotmányos Magyarország alapját ké­pező tizenkét pont követelése e napon hangzott el a nép ajkairól! Ezt a dá­tumot megváltoztatni nem lehet, ezt ápr. 11-éré áttenni tartalmi abszurdum! És mégis megtörtént! A nemzet törvényhozása nem márczius 15-ikét, j hanem április 11-ikét, az 1848-iki tör­vények szentesítésének napját jelölte meg és avatta nemzeti ünneppé. Igaz ugyan, hogy ez a hivatalos ünnep sohasem tudott gyökeret verni a nemzet szivében. Kötelességszeriileg megünnepeltetik az iskolák ifjúságával ezt a napot, a hivatalos épületekre ki tűzik az ünnepet jelentő zászlókat, el­hangzanak az ünnepi misék, de a nemzet szive távol áll e naptól, az márczius 15-én küldi imáját az Egek urához, az márczius 15-én kívánja hallani a „Nemzeti dal“ lelkesítő, izzó sorait! És ma, midőn a politikai viszonyok úgy alakultak, hogy Kossuth apánknak fia ott ül a király bizalmának letétemé­nyesei között, midőn a nép bizalmának választottal, az országos függetlenségi és 48-as párt soraiban foglalnak helyet, midőn a nemzet képviseletének több­ségét ők alkotják, egy óhajtás száll feléjük a nemzet szivéből, egy jogos, hazafias kérelem és ez az, hogy törül­jék el az április 11-ikét nemzeti ünneppé avató törvényt és iktassák törvényes jo­gaiba márczius 15-ikét! Ne legyen kétféle ünnepe a nagy napok emlékének, de legyünk egyek mindannyian ezen a napon, a melyet a nép avatott ünneppé! Nagy Rákóczi fejedelem szentelt hamvai már hazai földben pihennek, el van már törülve a hősöket megbecs­telenítő törvény, a nemzeti alkotások korszakát éljük, azért kérjük a kormányt és kérjük az ország törvényhozását, te­gyen eleget a nemzet óhajtásának és avassa nemzeti ünneppé hivatalosan is márczius 15-ét, s hozza közelebb ezzel is a királyhoz a nemzet szivét! A függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottságának ülése. A függetlenségi és 48-as párt köz­ponti végrehajtó-bizottsága f. hó 26-án délután 5 órakor ülést tartott az ipar­testület helyiségében. Dr. Adler Adolf pártelnök üdvözöl­vén a megjelenteket, bemutatta Kossuth Ferencz levelét és Apponyi Albert gróf táviratát, melyekben távirati üdvözlésü­ket, továbbá Károlyi István gróf, a ke­rület országgyűlési képviselője táviratát, melylyel a párt díszelnökévé történt megválasztatását megköszönik. Bejelentette továbbá, hogy Dr. Fa- lussy Árpád vármegyei főispán a párt díszelnökévé történt megválasztatását köszönettel fogadta. Ezután bemutatta Csutoros Albert érendrédi ev. ref. lelkész levelét, mely­ben vidéki pártelnökké történt meg­választatásáért mond köszönetét, végül Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató le­velét, melyben tudatja, hogy a pártban megkérdeztetése és beleegyezése nélkül juttatott alelnöki tisztséget nem fogadja el. A végrehajtó-bizottság a bejelenté­seket — a Cseh Lajos bejelentését ki­véve —- örömmel fogadta, az utóbbi lemondást pedig annak kijelentése mel­lett, miszerint azt hitte, hogy Cseh Lajos függetlenségi ember, de ebben sajnálat­tal csalódott — tudomásul vette.*) *) A Szatraámiegyoi Közlöny provokációjára annyit, hogy mi, mint a párt hivatalos lapja, nem akartunk a párthatározatnak praeindikálni. Majd a végrehajtó-bizottság — a közgyűléstől nyert megbízatás alapján — mag&t kiegészítette, kijelentvén, bogy az üresedésbe jött alelnöki állást a köz- gyiilps, a két vidéki alelnök állását pedig a szervezés befejezéze után a végre­hajtó-bizottság fogja majd betölteni. A végrehajtó-bizottság tagjaivá ez­úttal megválasztattak: Brauneisz József, Csapó András, Csókás László, Huszthy Zoltán, Kabelik Gyula, Ivinczel János, Kirilla Adolf, Marián Ferencz, Májer- hoifer József, Mercs Imre, Meszesi Fér éhez, Puskás László, Sarkadi N. Zsigmond, Simkó Aladár, Szalay Bálint, Szolomájer János, Tivadar József és Tooth Sándor uradalmi intéző. A végrehajtó-bizottság elhatározta to­vábbá, hogy a tagok által aláírási iveket utczánként körözve minden 20 éves férfit felhívnak a függetlenségi és 48-as pártba való belépésre és az idevonat­kozó nyilatkozat aláírására. — Az ivek nyomban kiosztattak. Ezután a vidéki szervezkedés mi­kéntjét beszélték meg, megbízták az elnökséget a márczius 15-iki hazafias ünnep rendezésével. Végül elhatározta a végrehajtó-bizott­ság. hogy úgy a községi, mint a vár­megyei választásoknál befolyását érvé­nyesíteni fogja és a tagok szavazatukat azokra fogják adni, kik a párt elveit vallják, vagy a párthoz közelebb állanak. jelentsék be az utazásra való készségü­ket a Dalegyesület titkáránál, Medvey Ernő urnái. Jelentkezni lehet márczius 15-ig. Politikai hir. A képviselőház kérvényi bizottsága folyó hó 20-án tartott ülésében tárgyalta a többi között vármegyénk és 28 más törvényható­ság kérvényét, a törvényenkivüli állapot ideje alatt az önkéntes adófizetések visszautasítása tárgyában hozott határozatot, valamint az alkotmányvédelem tárgyában kelt egyébb ha­tározatokat megsemmisítő belügyminiszteri rendelet elleni orvoslás ügyében. A bizott­ságnak a javaslata az, hogy a kérvények azon része, mely a törvényhatóságok jogkö­rének megsértéséért megtorlást kér, elbírá­lás végett az igazságügyi bizottsághoz uta­sítandó, ennek megtörténte után a kérvények pártolólag adandók ki a belügyminiszternek, hogy azok tartalmát a törvényhatóságok jog­körének kiterjesztése és biztosítása tárgyában mielőbb beterjesztendő törvényjavaslat elő­készítésénél vegye figyelembe. HÍREK. 1 A Magyar Országos Daláregyesület országos dalünnepét a folyó év augusztus havában Egerben tartja meg. A nagy­károlyi Dalegyesület is résztvesz a ver­senyben. A nagyszabású kulturünnepség sikerét a saját részéről szintén támo­gatni óhajtja. Mert nem egyszerű dalos ünnep készül Egerben. Az ország minden ré­széből odasereglő dalárok csak a kere­tét adják majd meg a nagy kultur- iinnepélynek, amelynek nyélbeütésén az egri rendezőség nagy buzgalommal fá­radozik. Az ünnepségek fővédői Eger nagy­nevű főpapja, Samassa József és Appo- nyi Albert gróf. E két név maga biz­tosítja az ünnepségek sikerét és fényes lefolyását. Lesz ott gazdasági és ipari kiállítás. Akkor leplezik le Dobó Istvánnak, a nagy törökverő hősnek érezszobrát. Egernek és várának természeti fek­vése, történelmi emlékei, gazdag képtára, hires liczeuma, az országban páratlan katedrális temploma, mind az ünnep­ségben való részvételre csábítanak. A Dalegyesület elnöksége ez utón hívja fel a pártoló tagokat a csatlako­zásra. Akik néhány élvezetes és felejt­hetetlen napot eltölteni óhajtanak, azok — Meghívás. 1736—1907. K. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tag­jait az 1907. évi márczius hó 3-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermé­ben tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelet­tel meghívom. Nagykároly, 1907. február hó 25-ik napján. Hetey Abrahám, p. polgármester. I. A városi nyugdijügyi bizottság jelentése Serly György városi pénztárnok nyugdíjazta­tásáról. (1735—1907. k. sz.; kj.) 2. A városi nyugdijügyi bizottság előterjesztése néhai Fonó Mihály volt városi adóvégrehajtó által a városi nyugdíjpénztárba befizetett összeg­nek özvegye részére leendő visszautalása iránt. (1734—1907. k. sz.; kj.) 3. Dr. So- mossy Ignácz és néhai Makay József örökö­seinek kérelme annak megengedése iránt, hogy telkük közös kapubejárójának tulajdon­joga nevükre átirassék. (947—1907. k. sz.; kj.) 4. Fogarassy János és István Hunyady- utczai telkeinek utczaszélesités czéljaira ki­sajátítás utján leendő megvétele. (943—1907. kj.) 5. A szinkörépitési tervnek oly módon való megváltoztatása, hogy a favázak helyett tömör téglafal alkalmaztassék. (1717—1907. k. sz.; kj.) 6. A Kölcsey-utczán fekvő színkör telekutezai szabályozási vonalának a meg­állapítása. (839—1907. k. sz.; kj.) 7. A Tompa- utcza 16. népsorszámu telek utczai szabá­lyozási vonalának a megállapitása. (624— 1907. k. sz.; kj.) 8. A „Lövölde-kert“ bérbe­adásának ügye. (1707—1907. k. sz.; kj.) 9. A városban települtekre a telepedési dij ki­rovása. (9053—1906. k. szám; fj.) 10. Özv. Csáky Ándrásné nagykárolyi lakos kérelme a magyar állampolgárság megszerzése ese­tére, maga és kiskorú gyermekei részére a város kötelékébe leendő felvételének kilátásba helyezése iránt. (963—1907. k. szám; fj.) II. Özv. Oláh Sándorné Petőfi-utczai telké­ből utczaterülethez csatolt 11'6 m2 telek­terület kisajátítási kártalanítási árának meg­állapítási. (2293—1906. k. sz.; hj.) 12. A Genes-, Petőfi- és Honvéd-utczán eszközölt asphaltozás következtén egyes telkekből utcza­területhez csatolt telekrészletek kisajátítási kártalanítási árának megállapítása. (1722—- 1907 k sz.; hj.) 13. Erdei Emilia illetőségi ügye. (1073—1907. k. sz.; fj.) 14. Magyar Ándrásné sz. Molnár Erzsébet illetőségi ügye. (702—1907. k. sz.; fj.) 15. 1907. január hó

Next

/
Oldalképek
Tartalom