Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-28 / 9. szám
XXIV. évfolyam. Aj* Nagykároly, 190T. február 28._____________________ 9-ik szám./ ^ ^ v Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye.----------------'’S-----NA GYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre.................................................8.— korona. Fé l évre..........................................................4.— „ Negyedévre......................................................2.— „ Egyes szám.................................................—.20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztésiért felelős: Dr. Adle? Adolf szerkesztő. K A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, fő munkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Nemzeti ünnep. 1848. márczius 15-ikének emléknapját a magyar nemzet mindig legnagyobb kegyelettel ünnepelte meg. Ennek a nagy napnak emléke mélyen bevésődött a nemzet minden rétegének szivébe, a honnan azt kioltani többé nem lehet! Voltak idők, midőn az önkény súlyos keze annyira reánehezedett erre az országra, hogy a nagy napnak emlékét csak titokban, a legszűkebb és legbizalmasabb baráti körben lehetett megünnepelni, de azért mégis ünnepeltünk, néma ajkakkal, de folyton dobogó szivvel. Ünnepeltünk azután bátran, szabadon ! Ünnepeltünk mindenütt, hol magyar szív dobog, a dolgos, számitó Amerika földjén épen úgy, mint a vidám, elvhajhászó Paris fényes palotái között. Ünnepelni fogunk ezután is, mert 1848. márczius 15-én a népfenség eszméjének hódolunk! Általános ez az ünnep, melyet a nemzet maga avatott ilyenné. Örömmel várjuk, hiszen a rügyfakasztó tavasz ébredésével együtt érkezik! És mégis, daczára annak, hogy a nemzet már több mint egy fél százada önkényt avatta ünnepévé ezt a napot, daczára, hogy a nemzet minden rétege, felekezet és osztálykülönbség nélkül márczius 15-ikét, a szabadság hajnalhasadását, a népakarat hatalmas megnyilatkozásának ünnepét üli, a hivatalos Magyarország naptárában még mindig fekete betűkkel nyomtatják e napot. Hogyan? Hát kétféle Magyarország létezik? Az alkotmányos népképviseleti rendszeren felépült .Magyarországon még mindig nem érkezett el az ideje annak, hogy a nép által ünneppé avatott nap a hivatalos naptárban is ünnep legyen ? Lehetséges az, hogy a nemzetnek egy része az 1848-iki nagy alkotásoknak emlékét más napon ünnepelje, mint azt a nép maga ünnepli? Hiszen a sajtószabadság kivívása tényleg e napon történt! A modern alkotmányos Magyarország alapját képező tizenkét pont követelése e napon hangzott el a nép ajkairól! Ezt a dátumot megváltoztatni nem lehet, ezt ápr. 11-éré áttenni tartalmi abszurdum! És mégis megtörtént! A nemzet törvényhozása nem márczius 15-ikét, j hanem április 11-ikét, az 1848-iki törvények szentesítésének napját jelölte meg és avatta nemzeti ünneppé. Igaz ugyan, hogy ez a hivatalos ünnep sohasem tudott gyökeret verni a nemzet szivében. Kötelességszeriileg megünnepeltetik az iskolák ifjúságával ezt a napot, a hivatalos épületekre ki tűzik az ünnepet jelentő zászlókat, elhangzanak az ünnepi misék, de a nemzet szive távol áll e naptól, az márczius 15-én küldi imáját az Egek urához, az márczius 15-én kívánja hallani a „Nemzeti dal“ lelkesítő, izzó sorait! És ma, midőn a politikai viszonyok úgy alakultak, hogy Kossuth apánknak fia ott ül a király bizalmának letéteményesei között, midőn a nép bizalmának választottal, az országos függetlenségi és 48-as párt soraiban foglalnak helyet, midőn a nemzet képviseletének többségét ők alkotják, egy óhajtás száll feléjük a nemzet szivéből, egy jogos, hazafias kérelem és ez az, hogy törüljék el az április 11-ikét nemzeti ünneppé avató törvényt és iktassák törvényes jogaiba márczius 15-ikét! Ne legyen kétféle ünnepe a nagy napok emlékének, de legyünk egyek mindannyian ezen a napon, a melyet a nép avatott ünneppé! Nagy Rákóczi fejedelem szentelt hamvai már hazai földben pihennek, el van már törülve a hősöket megbecstelenítő törvény, a nemzeti alkotások korszakát éljük, azért kérjük a kormányt és kérjük az ország törvényhozását, tegyen eleget a nemzet óhajtásának és avassa nemzeti ünneppé hivatalosan is márczius 15-ét, s hozza közelebb ezzel is a királyhoz a nemzet szivét! A függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottságának ülése. A függetlenségi és 48-as párt központi végrehajtó-bizottsága f. hó 26-án délután 5 órakor ülést tartott az ipartestület helyiségében. Dr. Adler Adolf pártelnök üdvözölvén a megjelenteket, bemutatta Kossuth Ferencz levelét és Apponyi Albert gróf táviratát, melyekben távirati üdvözlésüket, továbbá Károlyi István gróf, a kerület országgyűlési képviselője táviratát, melylyel a párt díszelnökévé történt megválasztatását megköszönik. Bejelentette továbbá, hogy Dr. Fa- lussy Árpád vármegyei főispán a párt díszelnökévé történt megválasztatását köszönettel fogadta. Ezután bemutatta Csutoros Albert érendrédi ev. ref. lelkész levelét, melyben vidéki pártelnökké történt megválasztatásáért mond köszönetét, végül Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató levelét, melyben tudatja, hogy a pártban megkérdeztetése és beleegyezése nélkül juttatott alelnöki tisztséget nem fogadja el. A végrehajtó-bizottság a bejelentéseket — a Cseh Lajos bejelentését kivéve —- örömmel fogadta, az utóbbi lemondást pedig annak kijelentése mellett, miszerint azt hitte, hogy Cseh Lajos függetlenségi ember, de ebben sajnálattal csalódott — tudomásul vette.*) *) A Szatraámiegyoi Közlöny provokációjára annyit, hogy mi, mint a párt hivatalos lapja, nem akartunk a párthatározatnak praeindikálni. Majd a végrehajtó-bizottság — a közgyűléstől nyert megbízatás alapján — mag&t kiegészítette, kijelentvén, bogy az üresedésbe jött alelnöki állást a köz- gyiilps, a két vidéki alelnök állását pedig a szervezés befejezéze után a végrehajtó-bizottság fogja majd betölteni. A végrehajtó-bizottság tagjaivá ezúttal megválasztattak: Brauneisz József, Csapó András, Csókás László, Huszthy Zoltán, Kabelik Gyula, Ivinczel János, Kirilla Adolf, Marián Ferencz, Májer- hoifer József, Mercs Imre, Meszesi Fér éhez, Puskás László, Sarkadi N. Zsigmond, Simkó Aladár, Szalay Bálint, Szolomájer János, Tivadar József és Tooth Sándor uradalmi intéző. A végrehajtó-bizottság elhatározta továbbá, hogy a tagok által aláírási iveket utczánként körözve minden 20 éves férfit felhívnak a függetlenségi és 48-as pártba való belépésre és az idevonatkozó nyilatkozat aláírására. — Az ivek nyomban kiosztattak. Ezután a vidéki szervezkedés mikéntjét beszélték meg, megbízták az elnökséget a márczius 15-iki hazafias ünnep rendezésével. Végül elhatározta a végrehajtó-bizottság. hogy úgy a községi, mint a vármegyei választásoknál befolyását érvényesíteni fogja és a tagok szavazatukat azokra fogják adni, kik a párt elveit vallják, vagy a párthoz közelebb állanak. jelentsék be az utazásra való készségüket a Dalegyesület titkáránál, Medvey Ernő urnái. Jelentkezni lehet márczius 15-ig. Politikai hir. A képviselőház kérvényi bizottsága folyó hó 20-án tartott ülésében tárgyalta a többi között vármegyénk és 28 más törvényhatóság kérvényét, a törvényenkivüli állapot ideje alatt az önkéntes adófizetések visszautasítása tárgyában hozott határozatot, valamint az alkotmányvédelem tárgyában kelt egyébb határozatokat megsemmisítő belügyminiszteri rendelet elleni orvoslás ügyében. A bizottságnak a javaslata az, hogy a kérvények azon része, mely a törvényhatóságok jogkörének megsértéséért megtorlást kér, elbírálás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítandó, ennek megtörténte után a kérvények pártolólag adandók ki a belügyminiszternek, hogy azok tartalmát a törvényhatóságok jogkörének kiterjesztése és biztosítása tárgyában mielőbb beterjesztendő törvényjavaslat előkészítésénél vegye figyelembe. HÍREK. 1 A Magyar Országos Daláregyesület országos dalünnepét a folyó év augusztus havában Egerben tartja meg. A nagykárolyi Dalegyesület is résztvesz a versenyben. A nagyszabású kulturünnepség sikerét a saját részéről szintén támogatni óhajtja. Mert nem egyszerű dalos ünnep készül Egerben. Az ország minden részéből odasereglő dalárok csak a keretét adják majd meg a nagy kultur- iinnepélynek, amelynek nyélbeütésén az egri rendezőség nagy buzgalommal fáradozik. Az ünnepségek fővédői Eger nagynevű főpapja, Samassa József és Appo- nyi Albert gróf. E két név maga biztosítja az ünnepségek sikerét és fényes lefolyását. Lesz ott gazdasági és ipari kiállítás. Akkor leplezik le Dobó Istvánnak, a nagy törökverő hősnek érezszobrát. Egernek és várának természeti fekvése, történelmi emlékei, gazdag képtára, hires liczeuma, az országban páratlan katedrális temploma, mind az ünnepségben való részvételre csábítanak. A Dalegyesület elnöksége ez utón hívja fel a pártoló tagokat a csatlakozásra. Akik néhány élvezetes és felejthetetlen napot eltölteni óhajtanak, azok — Meghívás. 1736—1907. K. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait az 1907. évi márczius hó 3-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1907. február hó 25-ik napján. Hetey Abrahám, p. polgármester. I. A városi nyugdijügyi bizottság jelentése Serly György városi pénztárnok nyugdíjaztatásáról. (1735—1907. k. sz.; kj.) 2. A városi nyugdijügyi bizottság előterjesztése néhai Fonó Mihály volt városi adóvégrehajtó által a városi nyugdíjpénztárba befizetett összegnek özvegye részére leendő visszautalása iránt. (1734—1907. k. sz.; kj.) 3. Dr. So- mossy Ignácz és néhai Makay József örököseinek kérelme annak megengedése iránt, hogy telkük közös kapubejárójának tulajdonjoga nevükre átirassék. (947—1907. k. sz.; kj.) 4. Fogarassy János és István Hunyady- utczai telkeinek utczaszélesités czéljaira kisajátítás utján leendő megvétele. (943—1907. kj.) 5. A szinkörépitési tervnek oly módon való megváltoztatása, hogy a favázak helyett tömör téglafal alkalmaztassék. (1717—1907. k. sz.; kj.) 6. A Kölcsey-utczán fekvő színkör telekutezai szabályozási vonalának a megállapítása. (839—1907. k. sz.; kj.) 7. A Tompa- utcza 16. népsorszámu telek utczai szabályozási vonalának a megállapitása. (624— 1907. k. sz.; kj.) 8. A „Lövölde-kert“ bérbeadásának ügye. (1707—1907. k. sz.; kj.) 9. A városban települtekre a telepedési dij kirovása. (9053—1906. k. szám; fj.) 10. Özv. Csáky Ándrásné nagykárolyi lakos kérelme a magyar állampolgárság megszerzése esetére, maga és kiskorú gyermekei részére a város kötelékébe leendő felvételének kilátásba helyezése iránt. (963—1907. k. szám; fj.) II. Özv. Oláh Sándorné Petőfi-utczai telkéből utczaterülethez csatolt 11'6 m2 telekterület kisajátítási kártalanítási árának megállapítási. (2293—1906. k. sz.; hj.) 12. A Genes-, Petőfi- és Honvéd-utczán eszközölt asphaltozás következtén egyes telkekből utczaterülethez csatolt telekrészletek kisajátítási kártalanítási árának megállapítása. (1722—- 1907 k sz.; hj.) 13. Erdei Emilia illetőségi ügye. (1073—1907. k. sz.; fj.) 14. Magyar Ándrásné sz. Molnár Erzsébet illetőségi ügye. (702—1907. k. sz.; fj.) 15. 1907. január hó
