Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-14 / 46. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. szittessen erre tervet és költségvetést és azokat jóváhagyás czéljából a törvényható­sági bizottsághoz és a belügyminiszterhez terjessze fel. Ezután a jövő évben végbe ment városi képviselőválasztások előkészítése czéljából a választókerületek beosztása kerülvén tárgya­lás alá, az 1902-ben történt beosztás meg­hagyásával a város ismét 5 kerületre oszta­tott. A mezőgazdasági iskola felügyeletét eddig egy 15 tagból álló községi iskolaszék gyako­rolta, melynek 10 hivatalbeli és 5 választott tagja volt. Minthogy most az óvoda és a menházak a város gondozása alá kerültek, a tanács azt javasolta, hogy az iskolaszékbe ezután 10 férfi tag választassék s az igy kiegészített iskolaszék jogosítthssék fel arra, hogy magát 10 nőtaggal kiegészítse s az igy kiegészített iskolaszék gyakorolja az óvoda és a menházak felett is a felügyeleti jogot. A képviselőtestület e javaslatot egész terjedelmében elfogadta és minthogy Alba- nézi Mihály iskolaszéki tag ezen állásáról lemondott, ezen lemondásnak sajnálattal való tudomásul vétele mellett az iskolaszék tag­jaivá Dr. Cservenyák Károly, Csipkés András, Debreczem István, Hetey Ábrahám, Reök Gyula és Schuszterits Ferencz képviselőtes­tületi tagokat beválasztotta. A görög katholikus román egyháznak iskola építés költségeihez városi hozzájárulás meg­adása iránt beadott kérelme folytán a kép­viselőtestület a lélekszám arányában 2076 koronát megszavazott és utasította a városi tanácsot, hogy ezen összeget a jövő évi költségvetés előre nem látható kiadások ősz- szege terhére utalványozza, ha azonban ezen összeg onnan ki nem telik, utasította a ta­nácsot ennek oly időben való bejelentésére, hogy ezen összeg kifizethetése iránt az 1909-ik évi költségvetés tárgyalásánál intéz­kedést tenni lehessen. A városi utkaparók és utczaseprők fizetés javítás iránti kérelmét oly kép intézte el a közgyűlés a pénzügyi bizottság és a tanács véleményével egyezőleg, hogy amennyiben ezek részére 5 nyári hónapra drágasági pót­lék már engedélyeztetett, most ismét egyen­ként 30 korona drágasági pótlékot kapnak, mely összeg 7 részletben 4 kor. 50 fillérjé­vel azokban a hónapokban fog kifizettetni, amely hónapokra eddig drágasági pótlékot nem élveztek. A helybeli izr. nőegylet az iránt folya­modott a képviselőtestülethez, hogy tekin­tettel a mostani drágaságra a népkonyha segélyezésére ez idén kétszer annyit adjon, mint az előző évben. A képviselőtestület te­kintettel arra, hogy a szegény alap nagyon igénybe van véve, az 1907—1908-iki idényre is csak 300 korona segélyt szavazott meg. A Kossuth-muzeum támogatása iránti ké­relmet megfelelő alap hiányában és a súlyos pótadóra való tekintettel teljesíthetőnek nem találta. A magyarországi rendőrtisztviselők orszá­gos egyesülete kérelme folytán a képviselő- testület elhatározta, hogy a város mint er­kölcsi testület az egyesületbe tagul belép. Valkó Sámuelnének tűzvész által szenve­dett kára következtében segélyeztetése iránti kérelme teljesíthetőnek nem találtatott. Számvevő előterjesztette, hogy a 7—15 év közötti elhagyottnak nyilvánított gyerme­kek segélyezési alapja annyira ki van merülve, hogy abból a folyó szükségletek nem fedez­hetők. A képviselőtestület felhatalmazta a tanácsot, hogy a 49 elhagyatottnak nyilvá­nított gyermek nélkülözhetetlenül szükséges költségét a szegényintézeti pénztárból utalja ki, utasítván a számvevőt, hogy az év végén jelentse be, hogy a költségvetés keretében a hiány fedezéséről gondoskodni lehessen. Egyúttal elhatározta a képviselőtestület, hogy feliratot intéz a belügyminiszterhez az ide­vonatkozó intézkedésnek olykép való meg­változtatása iránt, hogy a 13—45 éves gyer­mekeket — hacsak nem munkaképtelen be­tegek — ne kelljen tartani. A hegyközség 1908. évi költségvetése felülvizsgáltatván, miután az közszemlére kitéve volt és észrevétel ellene be nem ada­tott, a költségvetés 27 kor. bevétellel, 2454 kor. 80 fdlér szükséglettel és 2427 kor. 80 fillér hiánynyal jóváhagyatott azzal, hogy a hozzájárulás Q ölenként 73/100 fillérben lett megállapítva. Ezután Jónás György gyepsor-utczai tel­kéhez utczaterületből csatolt 5m2 utczarész- let kártalanítási árát Q méterenként 50 fillérben állapította meg a képviselőtestület. Az uj gazdasági cselédtörvény életbelép­tetése tárgyában tett intézedések bejelentet­vén, tudomásul vétettek. Primo Lajos és Ilona, Scheisz Antal, Nyikulás László, Benitzky István és Belényesi Lajos illetőségi ügye tárgyalás alá vétetvén, a lefolyt vizsgálatok alapján a képviselőtes­tület kimondotta, hogy nevezettek városunk- beli illetőségét nem ismeri el. A szeptember és október hónapokban eszközölt pénztárvizsgálatok alkalmával fel­vett jegyzőkönyvek bemutattatván, minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forog, azokat irattárba tenni határoztatott. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata kimerit- tetvén, polgármester a jegyzőkönyv hitelesí­tésére Kindris Gábor, Papp István, Somossy Miklós, Spitz Antal és id. Vida Antal kép­viselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. tökéletesedett, ugyannyira, hogy — azt hisz- szülc — egyike a legelső operett-primadon­náknak. A szatmáriak meleg szeretetébe ajánl­juk Komáromyt s vele együtt az egész tár­sulatot. A viszontlátásra — a tavaszszal! 7- én, csütörtökön, Sardou „Tosca“ czimü drámáját adták minden tekintetben jó elő­adásban. A czimszerepet Verő Janka ját­szotta igaz művészettel; szépen kidolgozott alakítása rendkívülien hatott. Negyedik fel­vonásbeli jelenete, mikor az a belső küzdelem, mely Tosca lelkét marczangolja, hogy sze­relmeséért feláldozza-e becsületét, arczvoná-1 sain s mozdulataiban tükröződik vissza és Scarpia meggyilkolásának borzalmas scenája nagyon sikerült és megindító volt. Balázsit (Scarpia) szintén rész illeti a sikerből, bárha súgó után játszik — de még igy is jól. Vidor (Cavarodossi) méltó partnere volt Verőnek | j kifogástalan játékával. Kisebb szerepükben } megfeleltek Radványi (Angelotti), üti (Nápoly királynéja) és Rátkai (Attavanti marquis). 8- án, pénteken, zónaelőadásban zsuffolt ház előtt Lindau-Strauss „Tavasz“-át eleve­nítették fel. Az ünneplés központja ez estén Komáromy Gizi volt, aki Anna szobaleány szerepébe egyéniségének minden kedvessé­gét belevitte. A közönség nem szűnt meg tapsolni kedvenezének, úgy hogy a „Mjczike“ betétet nyolezszor kellett elénekelnie. Rad­ványi (Dr. Csapó) és Késmárki (neje) szépen énekeltek, de játékuk gyenge volt. Rátkai (Hollós Jeromos) élénk nevetésre fakasztott érdekes alakításával; Tárnáinak nem jutott ily hálás szerep. Korda (Ernő) és Pataki Vilma (Berta) a fiatal szerelmeseket nagy gyakorlattal játszották; Andai (báróné) ked­ves volt epizódszerepében, Barna s Győry szintén jók voltak. Tihanyinak nem való az a rósz pinezér-szerep, melynél tehetség és törekvés egyaránt kárba vész. 9- én, szombaton, „Bernát“-ot ismételték nagyon kis közönség előtt; bizonysága an­nak, hogy a vidéki Ízlés gyakran finnyásabb a fővárosinál; nálunk nem vonz ez az üres, tartalmatlan életkép; a szereplők nagyon igyekeztek a darabot megmenteni: nem si­került. 10- én, vasárnap délután, Páris legsötétebb büntanyái egyikéből vett megrázó képet hoz­tak színre „Ä két árva“ czimü színműben. Emery és Cormonn eme darabjukban hatal­mas vonásokkal, erőteljesen rajzolnak meg egynéhány jellemet, melyek mindegyike al­kalmas személyesitőre talált. Takács Mariska (Henriette) és Andai Terkä (Louise) vitték a női főszerepeket, mindketten meleg közvet­lenséggel, megkapó hűséggel és igaz sikerrel játszva. A játék által kiváltott könyük és frenetikus taps igazolták ezt fényesen, üti Gizella most is elsőrangú alakítást nyújtott a grófnő szerepében és Balázsi (De Limeres gróf) semmivel sem maradt mögötte. Tárnái Lidia a gonosz-szivü koldusasszonyt és Rad­ványi az ellenszenves Jaques-t ügyesen ad­ták, mig Tihanyi (Pierre) természetes játéká­val méltán volt simpatikus. Vidor (Roger lovag) megfelelt szerepének, szintúgy Verő (Marianna) is. Este repriz volt. Leon-Ascher kedves ze- néjü eperettje „Koldus gróf“ ment, nem ugyanazon szereposztásban, mint tavaly, mert Karinszky Bogumil grófot most Radványi adta — köztetszésre; remekül énekelt és igen jól játszott is. A kis grófot Ivanovits Ilonka — színpadunkon ez idén már két ízben sikeresen szerepelt kis leány játszotta ; egy filigran színésznőnél nem volna helyén­való a játékot részleteiben bírálni; kedves az ily csöppség a színpadon s a közönség ki is tüntette öt tapsaival. A néhai koldus gróf, Tihanyi, rendőrfőnökké neveztetett ki (Stephenson Tóbiás); ebben a szerepben is tetszéssel állotta meg helyét. Komáromy Gizi (Jessie) ép oly bájos volt, mint máskor; az ő színpadon való megjelenése, játéka és éneke mindenkor biztos siker. Rátkai (Slip- pel), Győry és Kőszeghy (koldusok) hálás szerepüket jól adták. Andai (Crab) és üti (Kitty) kifogástalanul játszottak, Késmárky (Malona) és Barna (lapszerkesztő) szépen énekeltek. 11- én, hétfőn, „Gül-Babá“-t ismételték remek előadásban zsuffolt ház előtt, Gábor diák szerepében kitűnő primadonnánkkal, Komáromy Gizivel, akit egész este tapsolt az érte rajongó közönség. 12- én, kedden, Takács Mariskának volt jutalomjátéka. Molnár Ferencz szellemes bo­hózatát, a „Doktor ur“-at játszották. Az úgy­nevezett „galgenhumor“ csak úgy kisugárzik az egész darabból. Takács csak most volt nálunk először, de mindjárt annyira megtet­szett s oly rokonszenvet keltett, hogy a ju­talomjátéka iránt általános volt az érdeklődés. Kár, hogy e darabbeli szerepe nem engedett elég tért nagy tehetsége érvényesítéséhez. Dr. Sárkány feleségét játszotta kedvesen, minden kritikán felül. A közönség ünnepelte őt és szép virágcsokrokat is kapott. Sikere­sen alakitolt Tihanyi is Dr. Sárkány a nagyra­vágyó kriminalista szerepében. Rátkai felül­múlta önmagát, nagyszerű Puzsér volt. — A vármegyei függetlenségi és 48-as párt gyűlése. A vármegyei függetlenségi és 48-as párt tegnap délelőtt Szatmáron a „Károlyi“-ház­ban pártgyülést tartott, melyen vagy 60 tag jelent meg. Luby Géza elnök a gyű­lést megnyitván, tiltakozott az ellen a lapok­ban megjelent hir ellen, hogy a gyűlés 14-én lesz. Ezután Biky Károly szatmárnémeti-i ev. ref. lelkész kerületi esperes a következő ha­tározati javaslatot terjesztette elő : „Mondja ki a Szatmárvármegyei függet­lenségi és 48-as párt, hogy bár elismeri Kossuth Ferencznek és az Országos függet­lenségi párt többségének önzetlen hazafiságát: a párt eddig hirdetett elvei útjáról le nem tér és a 2°/0-os kvótaemelést perhorreskáljá s ezt tudomására hozza a vármegye függet­lenségi és 48-as párti képviselőinek azzal a kérelemmel, hogy vegyék figyelembe a párt ilyetén hangulatát és a kvótát ne szavazzák meg.“ Ezzel szemben Szunyogh Mihály és Papp Béla országgyűlési képviselők a következő határozati javaslatot ajánlották elfogadásra : „Mondja ki a Szatm,árvármegyei függet­lenségi és 48-as párt, hogy bár nem helyesli és sérelmesnek tartja a kvóta felemelését, de mivel meg van győződve arról, hogy a jelen viszonyok között jobb kiegyezést kötni nem lehetett, a kormány iránt bizalommal viseltetik, reméli, hogy a kormány azon hazafias működését, amelyet a magyar nép jólétének előmozdítása érdekében kormányra jutásának idejében megkezdett: a nyugodt és békés idő beállta után fokozott mérték­ben és fokozott energiával fogja folytatni és hogy a párt az önálló nemzeti bank létesí­tését mellőzhetetlennek tartja.“ Biki határozati javaslata mellett Thury Zsigmond, Góts Antal és Farkas Sándor nagybányai pártelnök foglaltak állást. Dr. Adler Adolf pártelnök a nagykárolyi végre­hajtó bizottság álláspontját indokolta meg. Luby Béla kijelentette, hogy bizalommal van a kormány iránt, de a kvótát nem szavazza meg. Dr. Kovács Dezső, Böszörményi Zsig­mond és Fehér István a Szunyogh-t'éle ha­tározati javaslat mellett érveltek, melyhez Papp Béla országgyűlési képviselő némi mó­dosítással és kiegészítéssel hozzájárult, Bu­dai József kijelentette, hogy nem viséltetik bizalommal a kormány iránt, mire elnök a két határozati javaslatot szavazás alá bo­csátotta és konstatálta, hogy a többség a Biki-féle határozati javaslatot fogadta el, mire a gyűlés véget ért. Papp Bélának azt az indítványát, hogy az ügy vétessék le a napirendről, mert ebben a kérdésben csakis a választókerületeknek van határozati joguk — az elnök nem bo­csátotta szavazás alá, de a felszólalók min denike elismerte azt, hogy a kerületeknél joguk van politikai kérdésekben állást fog­lalni sőt Szálkái Sándor pártelnök Szunyogh Mihály képviselőhöz intézett táviratában ki­nyilvánította, hogy a szálkái kerület bizalom­mal van a kormány iránt és a Szatmáron hozandó határozat a kerületnek nem preju- dikál. Erre a kérdésre legközelebb visszatérünk. Színészet. (§.) Vége immár az állandó színház első színi saisonjának. „Szép Ilonka“ holnapi elő­adása után eltávoznak körünkből a színészek. Itt hagyják a színművészeinek újonnan épült, de még csak részben kész csarnokát, hogy helyet adjanak a munkásoknak a mü befe­jezésére, hogy a tavaszszal visszatérve, ismét kellemes estéket szerezzenek nekünk. Mert — leszámítva bizonyos jóakarattal pótolható hiányokat — el kell ismernünk, hogy a hat héten keresztül tartott előadások,.. az ambi tiosus és tehetséges tagok játéka nagyrész­ben kielégítette kívánalmainkat. De csak nagyrészben, mert vannak oly körülmények, melyeket kritika tárgyává fogunk tenni s a mélyekre — mint a jelen színi évad tanul­ságaira — még visszq fogunk térni, hogy a jövőre nézve a hibák megszüntettessenek. Kétségtelen, hogy a társulatnak van sok igen értékes tagja, akik a legnehezebb szerepeket is kellő felfogásban és nagy sikerrel játszot­ták meg. A legtöbb sikert azonban Komáromy Gizi, színpadunk starja, aratta, akit közön­ségünk mindenkor szives-örömest lát és hall­gat meg. Ö tavaly óta is rendkívül sokat Második felvonásbeli jelenete az ügyvédnő­vel és rendőrfogalmazóval élénk tetszésre talált. Andai a szerelmes bakfist, Barna a félénk Don Jüant és Győry Csathó rendőr- fogalmazót rokonszenvesen adta. Cserényi sok nevetést keltett a házsártos nevelőnö szerepében. 13-án, szerdán, Molnár „Az ördög“ czimü vigjátékát mutatták be ugyancsak telt ház előtt. A darab egy modern mestermű: csupa ötlet, szellem és eredetiség; a közönséget elragadta ez a remek alkotás, melyet élén­ken kiszínezett a produkált kitűnő előadás. Az újkori Luczifert Vidor József adta. — Már a „Tökéletes feleség“-beli Jesson Hilary alakítása után megírtuk, hogy nagyon jó tár­salgási színésznek tartjuk őt. Most, hogy az ördög hatalmas és nehéz szerepében excel- lált, csak megerősíti véleményünket. Ez a fiatal ember erős tehetség, nagy jövő vár reá: játéka minden tekintetben kifogástalan, igazán gyönyörködtető volt. A második fel­vonás végének levél-diktandó jelenete Takács Mariskával (Jolán) — ki ép oly finom kidol­gozással játszott, mint máskor — nem té­vesztette hatását. Gyenis János festő terhes szerepével birkózott meg sikeresen. A jó előadást megfelelően egészítette ki Andai Terka (Elza), Pataki (Selyem-Czinka) és Ti­hanyi (László) elsőrangú alakítása. Ma fényes est lesz a színházban: a Ti­hanyi-pár jutalomjátéka. A „Vig özvegy“-et fogják adni, melyben Komáromy Glavári Hannát, Tihanyi Daniié grófot adja. Holnap, pénteken, a városi színház disz- letalapja javára felemelt helyárakkal ünne­pélyes búcsúelőadásul „Szép Ilonka“ operette fog színre kerülni. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja f. hó 13-án délután hivatalos ügyekben Budapestre utazott. — A szinügyi bizottság holnap dél­után 4 órakor ülést tart, melyben a szini- idénynek olykép való megváltoztatása fog tárgyaltatni, hogy a szini-idény november 15-től deczember végéig és ápril 1-töl ápril hó végéig terjedjen. — A Nagykároly városi független párt, amely 8 hónapig semmit sem hallatott magáról, a múlt héten Dr. Vetzák Ede el­nöklete mellett ülést tartott s a városi köz­gyűlés tárgyait megbeszélve az előadói ja­vaslatok mellett foglalt állást. Elhatároztatott, hogy a párt számára programmot dolgoznak ki s erre bizottságot küldöttek ki. — Búcsú. Mindazon jóbarátaim és is­merőseimnek, kiktől nyugdíjaztatásom folytán a városból történt elköltözésem alkalmával nem vehettem személyesen búcsút, ez utón mondok szives „Isten hozzád“-ot és kérem hogy tartsanak meg engem továbbra is jó emlékezetükben. Nagykároly, 1907. november hó 12. Barthos Zsigmond, m. kir. p. ü. igaz­gató helyettes. — A Protestáns Társaskör november 10-én tartotta tánczmulatsággal egybekötött ezidei első felolvasó-estélyét, mely úgy anya­gilag, mint erkölcsileg kifogástalanul sikerült. Az Ízléses műsor minden számát gyönyör­ködve hallgatta végig a nagyszámú és elő­kelő közönség. Gy. Kovács József elnöki megnyitója után Sallay Lajos szavalta el közvetlen hatással és bensöségteljes érzéssel Ábrányi Emil „Hang a Petőfi sírjából“ ez. költeményét. Utána Filep Margit urhölgy énekelt magyar dalokat czigánykisérettel, me­lyek közül néhányat maga kisért czimbalmon. Mély érzéssel, helyes felfogással elénekelt gyönyörködtető, szívhez szóló nótáit taps­viharral jutalmazta a közönség. A műsor 4-ik pontját Gy. Kovács József vallástanár, a kör elnöke töltötte be, ki az „Izraelita nevelésről és házasságkötésről“ olvasott fel igen érdekesen, mindvégig lebilincselve a hallgatóság figyelmét. Ezután Beke Gizella urhölgy a „Szórakozott kisasszony“ czimü monológot adta elő olyan kedvességgel, tem­peramentumosán, amilyet dilettáns előadónál ritkán szoktunk tapasztalni. Megérdemelt taps jutalmazta az egyszerű és mégis művészies előadást. A 6-ik szám volt Bogdán János | ref. s. lelkész néhány magyar nótája czigány- zenekar kísérettel előadva, melyeknek igazán kellemes és élvezetes előadásáért a nagy­számú közönség zajos tapsokban adott ki­fejezést elismerésének és tetszésének. Végül SSzécsényi Lajos szavalta el Gyulai Pál „Pó- káiné“ czimü közismert költeményét. Nem akarunk levonni semmit a szavaló előadásá­nak "művésziességéből, nagy hatásából, ha azt mondjuk, hogy a már annyira elcsépelt darab helyett választhatott volna magának egy más költeményt, mert az igy elért siker még nagyobb lett volna akkor, ha egy más nem ilyen — minden alkalommal csaknem hallható — költeményben mutatta volna meg tehetségét. A műsor után a fiatalság tánezra

Next

/
Oldalképek
Tartalom