Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-12 / 37. szám

XXIY. évfolyam. Nagykároly, 1907. szeptember 12. 37-ik szám Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIR DETÉS EI N E K KÖZ LŐ N Y E. RSegjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre........................................8.— korona. Fél évre..........................................................4.— „ Negyedévre . .............................................2.— „ Egyes s zám.................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztői A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Hogyan nevezzük el az uj szinházat? Nemsokára teljesen elkészül az uj szinház, a magyar nyelv és nemzeti mivelődés hathatós orgánuma. Derék városunk nemes áldozatkészségéből emelkedik fel a diszes épület, mely az administrativ közegeknek, müértő vezető férfiaknak hazafias érzületét s a szín­művészet iránt érzett meleg érdeklődé­sét hirdeti majd. A nemzeti erősödés mai csöndes korában, midőn a lázas, idegmorzsoló munka és nehéz megélhetés a szív nemesedésére időt alig enged, valóban lélekemelő s kedves jelenség, ha vala­mely város nagy áldozatok árán a nemzeti művelődésnek melegágyat vet, biztos hajlékot épit, mert ez azt bizo­nyítja, hogy a magyar közönség réte­geiben megvan a hajlam és forró vágy a szellemi fejlődésre s az értelmi emel­kedés az anyagi erők fokozottabb ki­használását és gyümölcsöztetését ered­ményezi. Fölösleges azzal az általánosan is­mert igazsággal s világos ténnyel fog­lalkoznunk, hogy a színművészet minő nagy szerepet játszott s játszik a ma­gyar nyelv ápolása s gazdagítása, meg a hazafias érzelem ébresztése s erősí­tése terén. Hatása manapság a nép­dalokon kívül legmélyebb s legegyete- mesebb. Épen azért szivrepesö örömmel szemléljük az uj szinházat és szives- örömest üdvözöljük nemes gondolkozásu városunktól épitett diszes hajlékban Thalia papnőit és papjait, honi nyelvünk s a nemzeti szellem derék munkásait. Tagadhatatlan, hogy hazai dráma irodalmunk a nyugati nagy nemzeteké­vel szemben szegény, de az is kétség­telen, hogy drámaíróink közül egy páran világirodalmi magaslatra emel­kedtek. Épen azért hálás szívvel visel­kedjünk mindenha a magyar teremtő szellem iránt, hogy városunkat olyan férfiúval ajándékozta meg, a ki irányo­kat jelző működésével s eszmekeltő munkásságával maga-magának s váro­sunknak örök nevet szerzett irodalmunk­ban. E nevezetes irodalmi alak pedig Gaal József, Nagykároly dicső szülötte, a színpadi ..Feleskei nótárius“-nak szer­zője, kinek tartalmas, tanulságos és jellemző életrajzával s gazdag irói mun­kásságával helyi lapjaink hasábjain lesz alkalmunk kimerítően megismerkedni. Itt csak röviden jelzem, hogy irói mű­ködése alig terjed 10-15 évre a XIX. század 30-as és 40-es . éveiben. De akkor alig volt olyan név, melylyel a szépirodalom terén gyakrabban találkoz­nánk, mint az övével s alig volt iró, kinek munkáit szerkesztőség és közön­ség szívesebben fogadták volna. A sza­badságharc nagy katasztrophája után irói működése delelő pontján leteszi a tollat: mintha egymaga az egész nem­zet érzületét képviselné, mely hallgatás­ba merül. Hírét csak akkor hallotta ismét a világ, midőn az elmúlt élet csöndjét még nagyobb, - - a halál csöndje váltotta föl. Évtizedek múltával azonban ismét fölkeressük, elismerjük és hirdetjük, hogy irói szereplésének nagyobb a jelentősége, hogysem pusztán a kegye­let munkáját kellene végeznünk emlé­ke megújításával. Hiszen, — a ki szel­lemességével, jó kedvű humorával a társaságokat annyiszor földerítette, mint költő — régebben a folyóiratokban s egészen napjainkig a színpadon mulat­tatja a magyar közönséget, — nem érdemli-e meg, hogy főképen szülőváro­sában emlékezetét felújítsuk s állandó­sítsuk ?! — Vörösmarty és Petőfi, Kisfaludy Károly és Szigligeti Ede köl­tészetét, a régi és uj irányt oly mélység választja el, hogy összekötő kapocsra van szükségünk. S ha ezt keressük, Gaal Józsefünkről nem szabad megfe­ledkeznünk, mert az uj irány előkészí­tésében Gaalnak nagy része van. Köl­teményei, regénye, elbeszélései, színmü­vei a régi, romantikus nemzeti irány hagyományaiból táplálkoznak, de meré­szen mutatnak uj utakat, melyeken később Íróink és költőink az igazi! magyar költészetet: a népies nemzeti irányt általános diadalra juttatják. Ebben rejlik Gaal Józsefünknek irodalomtörté­neti fontossága és nemzeti jelentőségé. Ha idegen ember hozzánk ellátogat s nehány órai sétát tesz utcáinkon, csakhamar észreveszi, hogy Nagykároly városának élénk érzéke, erős fogékony­sága, sőt állandó lelkesedése van a nemzeti hagyományok s irodalmi em­lékek iránt, a mit a politikai életben s az irodalom terén hozott áldozataival nem egyszer bebizonyított. Kölcseynek remek alkotásit szobra, Révaira s Petőfire vonatkozó emléktáblák nemcsak a város diszére szolgálnak, hanem egyúttal azt is élénken hirdetik, hogy Nagykárolyi városának nagyérdemű közönségében j erős az érdeklődés és mélységes a* kegyelet a nemzeti élettel kapcsolatos1 magyar irodalom s annak munkás j szellemei iránt. Épen azért úgy gondoljuk, hogy. városunk irányitó és vezető férfiainak gondolkozásával harmonikus lesz az az1 indítványunk, hogy miként Nagyvárad Szigligeti-jérői nevezte el a szinházat, úgy a mi színkörünk is városunk nagy szülöttéről, Gaal Józsefről „Gaal szinház“ nevet nyerjen. Talán azt az ellenvetést hozhatná föl valaki, hogy miért nem nevezzük el Kölcsevről vagy Petőfiről az uj szin­házat, hiszen életük s irodalmi műkö­désűk szoros összefüggésben van váro­sunk múltjával? E kérdésre szerényen kifejezett feleletünk az, hogy tisztelettel s] hódolattal hajiunk meg Kölcseynek irodalmi érdemei s nemzetfejlesztő mun­kássága s Petőfinek lángszelleme előtt, de mig Kölcsey hatása a dráma elmé­letének, bölcseleti részének terére szo­rítkozik, addig Petőfinek drámaírói mű­ködése csupán a költő egyéniségét jel­lemző ereje miatt értékes s érdekes, de aesthetikai szempontból nagyon is fogyatékos. Ellenben Gaal József működésének oroszlánrésze a teremtésnek, a dráma- irásnak mezejére esik s igy ha a patri- otismust nemesebb értelemben figyelmen kivül hagynók is. mégis absolut értékű munkásságával megérdemli, hogy egye­dül ő róla, mint legilletékesebb, orszá­gos hirü drámaírói tehetségről nevezzük el uj színházunkat. Ézt kívánja tőlünk az elismerés, méltánylás költőnk irodalmi nagysága, kegyeletünk hazafias érzelemtől áthatott küzdelmes élete iránt; ezt követeli tő­lünk halhatatlan érdemeiből városunkra sugárzó dicsőség s a tisztelet, csodálat, hála s lelkesedés ápolása s növelése a jelen s jövő nemzedékben a nemzeti nagyságok iránt. így aztán mindenki előtt indokolttá, érthetővé s világossá válik, hogy a „Peleskei nótárius“ miért lesz az uj színháznak megnyitó darabja ? Sróff Gábor kegyesrendi tanár. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 8-án a városháza tanácstermében tartotta meg őszi rendes közgyűlését. Debreczeni István polgármester d. e. 10 órakor az igen gyéren látogatott közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket s előadta, hogy a szervezeti szabályrendelet értelmében az őszi közgyűlés szeptember hó első napján tartandó ugyan meg, azonban a teremfestés miatt a tanácsterein rendelke­zésre nem állván, a gyűlést már nem akarta máshová összehivni, miért is azt mára ha­lasztotta. Ezek után a napirend előtt ecsetelte azon veszteséget, mely városunkat Károlyi István gróf képviselőtestületi tag és a város díszpolgára elhalálozásával érte. Részletezni e veszteséget fölöslegesnek tartja, mert hi­szen mindnyájan tudjuk azt, miszerint a nemes gróf védőangyala volt városunknak, mikor nagy bajban és nagy veszedelemben volt, miért is indítványozza, hogy a képvi­selőtestület Károlyi István gróf emlékét és elhunyta fölött érzett mély részvétét jegyző­könyvében örökítse meg és erről a gyászoló családot az özvegy grófnénak kézbesítendő jegyzőkönyvi kivonatban értesítse. Képviselőtestület az indítványt egyhangú­lag elfogadta és határozattá emelte. Ezután bejelentette elnöklő polgármester, hogy Bordás Imre képviselőtestületi tag is elhunyt miért is ennek elhunyta miatti rész­vétét jegyzőkönyvbe foglalni elhatároztatott. Bejelentette polgármester, hogy Károlyi István gróf elhalálozása folytán a legtöbb adót fizető bizottsági póttagok közül Csipkés András lenne behívandó, minthogy ez meg­bízotti minőségében már tagja a képviselő­testületnek, felhivatott annak kijelentésére, hogy mostani minőségében akar-e tagja ma­radni a képviselőtestületnek, vagy saját jo­gán s a beérkezendő válaszhoz képest fog a szükséges intézkedés megtétetni. Néh. Bordás Imre választott képviselő­testületi tag helyére Asztalos Sándor póttag hivatott be. A tárgysorozatra áttérve az 1908. évi házipénztári s a községi közmunkára vonat­kozó költségvetés megállapítása következvén, ez általánosságban, majd részleteiben is el­fogadtatott. Csakis lapunk szerkesztője szó­lalt fel e kérdésnél, nem tudva belenyugodni abba, hogy a városi pótadó 97% legyen s azt indítványozta, hogy a költségelőirányzat­ban előfordult befektetésszerü kiadások köl­csön utján fedeztessenek s ily utón a pótadó csökkentessék, mely inditványnyal szemben Borody György tisztiügyész amellett foglalt állást, hogy a szükséges többlet kiadást sok­kal jobb pótadó utján, mintsem kölcsön ut­ján fedezni. Ezen kérdés keretén belül a tisztiügyész azt is állította, hogy a főgimnáziumi parallel osztály felállítása szükségtelen volt és ez beszüntetendő lesz, amivel szemben Vetzák Ede dr. a parallel osztály felállításának szük­ségességét vitatta és be is igazolta. Ugyancsak a költségvetés tárgyalása kap­csán a képviselőtestület elutasította a „Köl- csey-nyomda r.-t.“-nak a jövő évi nyomtat­ványszükséglet biztosítása tárgyában keletke­zett tanáesi határozat elleni felebbezését és a helybeli status-quo izr. hitközségnek iskola- építéshez a lélekszám arányához képest 1450 K, az orthodox izr. hitközségnek pedig 725 K segélyt szavazott meg. A Lövölde bérlőjének abbeli kérelmét, hogy egy fedett helyiséget építsen a város a Lövöldében és a villanyvilágítást vezesse be, minthogy ez 7000 K befektetést igé­nyelne, teljesíthetőnek nem találta. A költségvetésben gondoskodás történt arról, hogy 1908. január 1-től kezdve a vá­ros szegényei oly segélyben legyenek része- sithetök, hogy a koldulás egészen beszün­tethető legyen. Csipkés András képviselő- testületi tag ezen kivül vásár napján a nyomorék koldusokat sem akarná látni és I indítványozta, hogy azoknak a koldulás meg ne engedtessék. Polgármester indítványára elhatároztatott az alispánhoz oly átirat in- téztetése, melyben felkérik, hogy az ily nyo­Hazai gyártmány! Pártoljuk a magyar ipart! n®r MEGEREEZTEE “Ws = rr raktáramba az ŐSZI szezonra hölgyek és kisleányok részére kabátok, raglanok és gallérok. — Férfiak és gyermekek részére szövetöltönyök, felöltök, köpenyek, teli kabátok, bundák és öltönyökhöz szövet és minden hozzávalók mérték szerint nayy rátasstékhan és Jutányos kaphatók Üzlethelyiség: Központi kávé­ház szomszédságában. Szabó Kálmán üzletében. Mérték szerint polgári, papi és egyenruhák, úgyszintén nöikabátok jutányos árban készíttetnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom