Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-12 / 37. szám
XXIY. évfolyam. Nagykároly, 1907. szeptember 12. 37-ik szám Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIR DETÉS EI N E K KÖZ LŐ N Y E. RSegjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre........................................8.— korona. Fél évre..........................................................4.— „ Negyedévre . .............................................2.— „ Egyes s zám.................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztői A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Hogyan nevezzük el az uj szinházat? Nemsokára teljesen elkészül az uj szinház, a magyar nyelv és nemzeti mivelődés hathatós orgánuma. Derék városunk nemes áldozatkészségéből emelkedik fel a diszes épület, mely az administrativ közegeknek, müértő vezető férfiaknak hazafias érzületét s a színművészet iránt érzett meleg érdeklődését hirdeti majd. A nemzeti erősödés mai csöndes korában, midőn a lázas, idegmorzsoló munka és nehéz megélhetés a szív nemesedésére időt alig enged, valóban lélekemelő s kedves jelenség, ha valamely város nagy áldozatok árán a nemzeti művelődésnek melegágyat vet, biztos hajlékot épit, mert ez azt bizonyítja, hogy a magyar közönség rétegeiben megvan a hajlam és forró vágy a szellemi fejlődésre s az értelmi emelkedés az anyagi erők fokozottabb kihasználását és gyümölcsöztetését eredményezi. Fölösleges azzal az általánosan ismert igazsággal s világos ténnyel foglalkoznunk, hogy a színművészet minő nagy szerepet játszott s játszik a magyar nyelv ápolása s gazdagítása, meg a hazafias érzelem ébresztése s erősítése terén. Hatása manapság a népdalokon kívül legmélyebb s legegyete- mesebb. Épen azért szivrepesö örömmel szemléljük az uj szinházat és szives- örömest üdvözöljük nemes gondolkozásu városunktól épitett diszes hajlékban Thalia papnőit és papjait, honi nyelvünk s a nemzeti szellem derék munkásait. Tagadhatatlan, hogy hazai dráma irodalmunk a nyugati nagy nemzetekével szemben szegény, de az is kétségtelen, hogy drámaíróink közül egy páran világirodalmi magaslatra emelkedtek. Épen azért hálás szívvel viselkedjünk mindenha a magyar teremtő szellem iránt, hogy városunkat olyan férfiúval ajándékozta meg, a ki irányokat jelző működésével s eszmekeltő munkásságával maga-magának s városunknak örök nevet szerzett irodalmunkban. E nevezetes irodalmi alak pedig Gaal József, Nagykároly dicső szülötte, a színpadi ..Feleskei nótárius“-nak szerzője, kinek tartalmas, tanulságos és jellemző életrajzával s gazdag irói munkásságával helyi lapjaink hasábjain lesz alkalmunk kimerítően megismerkedni. Itt csak röviden jelzem, hogy irói működése alig terjed 10-15 évre a XIX. század 30-as és 40-es . éveiben. De akkor alig volt olyan név, melylyel a szépirodalom terén gyakrabban találkoznánk, mint az övével s alig volt iró, kinek munkáit szerkesztőség és közönség szívesebben fogadták volna. A szabadságharc nagy katasztrophája után irói működése delelő pontján leteszi a tollat: mintha egymaga az egész nemzet érzületét képviselné, mely hallgatásba merül. Hírét csak akkor hallotta ismét a világ, midőn az elmúlt élet csöndjét még nagyobb, - - a halál csöndje váltotta föl. Évtizedek múltával azonban ismét fölkeressük, elismerjük és hirdetjük, hogy irói szereplésének nagyobb a jelentősége, hogysem pusztán a kegyelet munkáját kellene végeznünk emléke megújításával. Hiszen, — a ki szellemességével, jó kedvű humorával a társaságokat annyiszor földerítette, mint költő — régebben a folyóiratokban s egészen napjainkig a színpadon mulattatja a magyar közönséget, — nem érdemli-e meg, hogy főképen szülővárosában emlékezetét felújítsuk s állandósítsuk ?! — Vörösmarty és Petőfi, Kisfaludy Károly és Szigligeti Ede költészetét, a régi és uj irányt oly mélység választja el, hogy összekötő kapocsra van szükségünk. S ha ezt keressük, Gaal Józsefünkről nem szabad megfeledkeznünk, mert az uj irány előkészítésében Gaalnak nagy része van. Költeményei, regénye, elbeszélései, színmüvei a régi, romantikus nemzeti irány hagyományaiból táplálkoznak, de merészen mutatnak uj utakat, melyeken később Íróink és költőink az igazi! magyar költészetet: a népies nemzeti irányt általános diadalra juttatják. Ebben rejlik Gaal Józsefünknek irodalomtörténeti fontossága és nemzeti jelentőségé. Ha idegen ember hozzánk ellátogat s nehány órai sétát tesz utcáinkon, csakhamar észreveszi, hogy Nagykároly városának élénk érzéke, erős fogékonysága, sőt állandó lelkesedése van a nemzeti hagyományok s irodalmi emlékek iránt, a mit a politikai életben s az irodalom terén hozott áldozataival nem egyszer bebizonyított. Kölcseynek remek alkotásit szobra, Révaira s Petőfire vonatkozó emléktáblák nemcsak a város diszére szolgálnak, hanem egyúttal azt is élénken hirdetik, hogy Nagykárolyi városának nagyérdemű közönségében j erős az érdeklődés és mélységes a* kegyelet a nemzeti élettel kapcsolatos1 magyar irodalom s annak munkás j szellemei iránt. Épen azért úgy gondoljuk, hogy. városunk irányitó és vezető férfiainak gondolkozásával harmonikus lesz az az1 indítványunk, hogy miként Nagyvárad Szigligeti-jérői nevezte el a szinházat, úgy a mi színkörünk is városunk nagy szülöttéről, Gaal Józsefről „Gaal szinház“ nevet nyerjen. Talán azt az ellenvetést hozhatná föl valaki, hogy miért nem nevezzük el Kölcsevről vagy Petőfiről az uj szinházat, hiszen életük s irodalmi működésűk szoros összefüggésben van városunk múltjával? E kérdésre szerényen kifejezett feleletünk az, hogy tisztelettel s] hódolattal hajiunk meg Kölcseynek irodalmi érdemei s nemzetfejlesztő munkássága s Petőfinek lángszelleme előtt, de mig Kölcsey hatása a dráma elméletének, bölcseleti részének terére szorítkozik, addig Petőfinek drámaírói működése csupán a költő egyéniségét jellemző ereje miatt értékes s érdekes, de aesthetikai szempontból nagyon is fogyatékos. Ellenben Gaal József működésének oroszlánrésze a teremtésnek, a dráma- irásnak mezejére esik s igy ha a patri- otismust nemesebb értelemben figyelmen kivül hagynók is. mégis absolut értékű munkásságával megérdemli, hogy egyedül ő róla, mint legilletékesebb, országos hirü drámaírói tehetségről nevezzük el uj színházunkat. Ézt kívánja tőlünk az elismerés, méltánylás költőnk irodalmi nagysága, kegyeletünk hazafias érzelemtől áthatott küzdelmes élete iránt; ezt követeli tőlünk halhatatlan érdemeiből városunkra sugárzó dicsőség s a tisztelet, csodálat, hála s lelkesedés ápolása s növelése a jelen s jövő nemzedékben a nemzeti nagyságok iránt. így aztán mindenki előtt indokolttá, érthetővé s világossá válik, hogy a „Peleskei nótárius“ miért lesz az uj színháznak megnyitó darabja ? Sróff Gábor kegyesrendi tanár. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 8-án a városháza tanácstermében tartotta meg őszi rendes közgyűlését. Debreczeni István polgármester d. e. 10 órakor az igen gyéren látogatott közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket s előadta, hogy a szervezeti szabályrendelet értelmében az őszi közgyűlés szeptember hó első napján tartandó ugyan meg, azonban a teremfestés miatt a tanácsterein rendelkezésre nem állván, a gyűlést már nem akarta máshová összehivni, miért is azt mára halasztotta. Ezek után a napirend előtt ecsetelte azon veszteséget, mely városunkat Károlyi István gróf képviselőtestületi tag és a város díszpolgára elhalálozásával érte. Részletezni e veszteséget fölöslegesnek tartja, mert hiszen mindnyájan tudjuk azt, miszerint a nemes gróf védőangyala volt városunknak, mikor nagy bajban és nagy veszedelemben volt, miért is indítványozza, hogy a képviselőtestület Károlyi István gróf emlékét és elhunyta fölött érzett mély részvétét jegyzőkönyvében örökítse meg és erről a gyászoló családot az özvegy grófnénak kézbesítendő jegyzőkönyvi kivonatban értesítse. Képviselőtestület az indítványt egyhangúlag elfogadta és határozattá emelte. Ezután bejelentette elnöklő polgármester, hogy Bordás Imre képviselőtestületi tag is elhunyt miért is ennek elhunyta miatti részvétét jegyzőkönyvbe foglalni elhatároztatott. Bejelentette polgármester, hogy Károlyi István gróf elhalálozása folytán a legtöbb adót fizető bizottsági póttagok közül Csipkés András lenne behívandó, minthogy ez megbízotti minőségében már tagja a képviselőtestületnek, felhivatott annak kijelentésére, hogy mostani minőségében akar-e tagja maradni a képviselőtestületnek, vagy saját jogán s a beérkezendő válaszhoz képest fog a szükséges intézkedés megtétetni. Néh. Bordás Imre választott képviselőtestületi tag helyére Asztalos Sándor póttag hivatott be. A tárgysorozatra áttérve az 1908. évi házipénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetés megállapítása következvén, ez általánosságban, majd részleteiben is elfogadtatott. Csakis lapunk szerkesztője szólalt fel e kérdésnél, nem tudva belenyugodni abba, hogy a városi pótadó 97% legyen s azt indítványozta, hogy a költségelőirányzatban előfordult befektetésszerü kiadások kölcsön utján fedeztessenek s ily utón a pótadó csökkentessék, mely inditványnyal szemben Borody György tisztiügyész amellett foglalt állást, hogy a szükséges többlet kiadást sokkal jobb pótadó utján, mintsem kölcsön utján fedezni. Ezen kérdés keretén belül a tisztiügyész azt is állította, hogy a főgimnáziumi parallel osztály felállítása szükségtelen volt és ez beszüntetendő lesz, amivel szemben Vetzák Ede dr. a parallel osztály felállításának szükségességét vitatta és be is igazolta. Ugyancsak a költségvetés tárgyalása kapcsán a képviselőtestület elutasította a „Köl- csey-nyomda r.-t.“-nak a jövő évi nyomtatványszükséglet biztosítása tárgyában keletkezett tanáesi határozat elleni felebbezését és a helybeli status-quo izr. hitközségnek iskola- építéshez a lélekszám arányához képest 1450 K, az orthodox izr. hitközségnek pedig 725 K segélyt szavazott meg. A Lövölde bérlőjének abbeli kérelmét, hogy egy fedett helyiséget építsen a város a Lövöldében és a villanyvilágítást vezesse be, minthogy ez 7000 K befektetést igényelne, teljesíthetőnek nem találta. A költségvetésben gondoskodás történt arról, hogy 1908. január 1-től kezdve a város szegényei oly segélyben legyenek része- sithetök, hogy a koldulás egészen beszüntethető legyen. Csipkés András képviselő- testületi tag ezen kivül vásár napján a nyomorék koldusokat sem akarná látni és I indítványozta, hogy azoknak a koldulás meg ne engedtessék. Polgármester indítványára elhatároztatott az alispánhoz oly átirat in- téztetése, melyben felkérik, hogy az ily nyoHazai gyártmány! Pártoljuk a magyar ipart! n®r MEGEREEZTEE “Ws = rr raktáramba az ŐSZI szezonra hölgyek és kisleányok részére kabátok, raglanok és gallérok. — Férfiak és gyermekek részére szövetöltönyök, felöltök, köpenyek, teli kabátok, bundák és öltönyökhöz szövet és minden hozzávalók mérték szerint nayy rátasstékhan és Jutányos kaphatók Üzlethelyiség: Központi kávéház szomszédságában. Szabó Kálmán üzletében. Mérték szerint polgári, papi és egyenruhák, úgyszintén nöikabátok jutányos árban készíttetnek,
