Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-05 / 36. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. A Pusztaszeri Országos ÁrpádAz oltárhoz elzarándokolni ne késsetek magyar hazánk Polgárai! ünnep. A Pusztaszeri Országos Árpád-ünnep rendezőbizottsága a folyó hó 15-én rendezendő országos ünnepre a következő felhívást bocsátotta ki: Felhívás a pusztaszeri síkon álló millenáris emlékmű előtt f. évi szeptember hó 15-én (vasárnap) cl. e. 9 órakor tartandó országos Árpád-ünnepre. Magyar Hazánk Polgárai! Ezer esztendő telt el azóta, hogy elhalt honszerző Árpád fejedelem, aki hadával és népével az ázsiai őshazából e tájakra beér-j kezett. Aki sátrát a szeri pusztán felütötte s pihenőt rendelvén a hadak nagy útja után, vezértársaival és népe nagyjaival törvényeket szerze nemzetének; megújította az Etelközön kötött vérszerzödést, hogy ezen az alapon népe és hazája megálljon mindenha. Ezer esztendeje, hogy a honfoglaló hős megtért atyáihoz, szent örökét népe erős lelkére, bátor szivére és harczokat kibíró karjára bízván. Ezer esztendő a halandóknak nagy idő, de csak egy pillanat a halhatatlanok időszámításában, kiknek életidejét tetteik és alkotásaik nagyságával mérik. Honszerző Árpád fejedelem ezeréves halotti álma egy haza és egy nemzet ezer éves életét jelenti. Nemzetek, országok enyésztek el ez idő alatt, de Árpád népe ma is él, országa ma is áll, mert a jog és alkotmány sziklájára van alapozva. Ezen alkotmány ott született a szeri pusztán, mely véres hadizajok és bölcs államtanácskozások helye volt és a melyen ma, első fejedelmünknek, hon- és alkotmányszerző Árpádnak szobra áll. E helyre már évek óta vonják ellenállhatatlanul hazafias érzések a magyart, hogy az ősök emlékének, a mélabus tájon lelki elborongással adózzék. Ápoljuk szivünkben a magyar érzéseket! Nehéz idők viharos felhői kóvályognak nemzetünk felett. Ősi alkotmányunk szent sinai hegyén gyűljünk össze most, Árpád fejedelem megdicsőülésének ezredik esztendejében, erőt meríteni az ősapákra való hálás visszaemlékezésből. Teljék meg lelkünk ősi nagyságunk fényével és dicsőítsük az ezeréves halott fejedelmet ott, hol országa és népe örök életének biztosítékait megteremtette. A szeri sikon szerzett alkotmány védte meg nemzetünket hadvészes századok zajlásai alatt és védi mai is, keserű megpróbáltatások ves.zes forgatagaiban. Ezen a helyen buzog fel a hazaszeretet soha ki nem apadó forrása, melyből reményt, kitartást,, erőt merít a múltak fényén és nagyságán elmerengő lélek. Ez a hely az, hol a régi dicsőség emléke minket, kései utódokat az emberi művelődés- nagy munkájában való derekas helytállásra serkent. Ez a hely az, ahpl a haza tiszta és szent szerelmének oltára, Árpád fejedelem emléke, a fölöttünk élő hatalmas Isten szabad ege alatt áll! A Pusztaszeri Országos Árpád-ünnep sorrendje: 1. Ünnepi istentisztelet. A szent misét Várhelyi József szeged-rókusi plébános végzi, ugyanő tartja a szent beszédet is. Az énekeket részben Zsák Lajos szegedfelsötanyai tanító, részben a szegedi egyesült dalárdák éneklik Erdélyi Sándor karmester vezetése alatt. 2. Karének. A „Hymnus“. Előadják a szegedi egyesült dalárdák. 3. Megnyitó beszéd s a küldöttségek üdvözlése Dr. Kelemen Béla Csongrád vármegye és Szeged szab. kir. város főispánja, rendezőbizottsági elnök által. 4. Az ünneplő közönség üdvözlése, a Szegeden székelő „Pusztaszeri Árpád Egyesület“ nevében Dr. Beesey Károly országgyűlési képviselő, rendezőbizottsági alelnök által. 5. „Árpád siri álma“. (Az ozmáni korból). Költemény. Irta: Miskolczi Kovács Gyula. Szavalja: Bakó László, a „Nemzeti Színház“ színművésze. 6. Karének. „Szentelt hantok“. Szövegét irta : Komócsy József; zenéjét szerzé : Mó- sonyi Mihály. Éneklik: a szegedi egyesült dalárdák. 7. Ünnepi beszéd. Tartja: Dr. Barabás Béla, országgyűlési képviselő. 8. „Pusztaszeren“. Költemény. Irta és szavalja: Szalay Károly, főgimn. tanár, rendezőbizottsági titkár. 9. Záróbeszéd. Tartja: Dr. Cicatricis Lajos, kir. tanácsos, Csongrád vármegye alispánja, rendezöbizottsági alelnök. 10. Szózat. Énekli a szegedi egyesült dalárdák vezetésével az ünneplő közönség. 11. A millenáris emlékmű megkoszorúzása a küldöttségek által. Az ünneyély végeztével közös ebéd,- a küldöttségek és jelentkezők részére fentartott sátorban. Délután 3 órakor népünnepély. Nyílt levél az Alispán úrhoz! A Szamos-jobb és Tisza-bal parii viz- érdekeltség több igen fontos tárgyában Alispán ur f. évi szeptember hó 10-re közgyűlést hivott össze, e napra esik a zsidóknak újév ünnepe. Nem hisszük, hogy a közgyűlésnek e napra való kitűzését Alispán ur szándékosan tette volna, minthogy azonban e közgyűlésen igen fontos ügyek fognak tárgyaltatni és tekintve, hogy a közgyűlésen sok izraelita birtokos is van érdekelve, kik ünnepük miatt gátolva lennének a közgyűlésen megjelenni, elvárjuk, hogy Alispán ur a közgyűlést el fogja halasztani. Csaholcz, 1907. aug. 31. Rácz Béla, bizottsági tag. HÍREK. — Meghívás. 6816—1907. K. szám. Nagykároly város képviselőtestületi tagjait folyó hó 8-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1907. évi szeptember 1-én. Debreczeni István, polgár- mester. — Tárgysorozat: 1. Az 1908. évi házipénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetés megállapítása (5918—- 1907. k. sz.; kj.) s ezzel kapcsolatban : a) a Nagykárolyi Kölcsey-nyomda r. t. felebbe- zése a városi tanács 5737—1907. k. sz. végzésének az 1908. évi nyomtatványszükséglet biztosítására vonatkozó része ellen). (6218—1907. k. sz.) b) A st. ante izraelita hitközség kérelme uj iskolai építés költségeihez városi segély megadása iránt. (6618— 1907. k. sz.) 2. Az 1908—1910. évekre a borital- és húsfogyasztási adóknak a városi általi megváltása iránt teendő intézkedések s polgármester bejelentése a megváltási szerződés megkötése ügyében. (6682—1907. k. sz.) 3. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1908. évi névjegyzékének megállapítása. (6392—1907. k. sz.) 4. A 111—1906. kgy. sz. véghatározat 19. pontjával kiküldött bizottság jelentése a város, részére uj jövedelmi forrás megnyitása ügyében. (5553— 1907. k. sz.) 5. A városi hatóság kezelése alatt álló pénztárak pénzkészletének gyümölcsöző kezelés tárgyában határozat. (5322— 1908. k. sz.) 6. A társaskocsi-iparról alkotott s kormányhatósági jóváhagyással ellátott városi szabályrendelet kihirdetése. (5848—1907. k. sz.) 7. Az 1907. évi XIX. t.-cz. rendelkezései értelmében némely városi alkalmazottaknak s a város által alkalmazott munkásoknak betegség esetére való, illetve balesetbiztosítása tárgyában intézkedés s e tekintetben a szervezeti szabályrendelet módosítása. (4935—1907. k. sz.) 8. Csernus József iparos tanoncziskolai tanító kérelme szaktanfolyamra menetele költségeinek részbeni fedezésére segélyadás iránt. (5469—1907. k. sz.) 9. A magyar halkonzervgyár és halkereskedelem r. t. kérelme a városban olcsó tengeri hal árusításának előmozdítása iránt. (6437—1907. k. sz.) 10. Az Akáczfa-utcza szabályozási ügye. (6681—1907. k. sz.) 11. Boros János gencsutczai 5. népsorszámu telkéhez csatolt 23 Q-öl utczaterület eladásáról kiállított kisajátítási szerződés és vázrajz jóváhagyása. (6086—1907. k. sz.) 12. Wohl Netti Rákóczi- utczai 15. népsorszámu telkéből utczaterület- hez csatolt 46 □-öl telekrészlet vételéről kiállított kisajátítási szerződés és vázrajz jóváhagyása. (6719 -1907. k. sz.) 13. Az 1907. julius hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (5681—1907. k. sz.) 14. Az 1907. évi augusztus hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (6172—1907. k. sz.) 15. A közgyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadandó indítványok tárgyalása. — Nagyasszonyunk halálának évfordulója. Folyó hó 10-én lesz dicső emlékű Erzsébet királynénk, boldogult Nagyasszonyunk halálának évfordulója. Az egész magyar nemzet szivébe mélyen és kiolthatat- lanul van bevésve az Ő alakja, az Ö szelleme ; elhalálozásának évfordulóján, nemzeti gyásznapunkon meg-megujul a megdicsőült Nagyasszony elvesztése fölötti fájdalmunk. E napon a helybeli róm. kath. templomban is ünnepélyes requiem, fényes gyász isten- tisztelet lesz. — Vármegyénk állandó választmánya a mai közgyűlés tárgyai előkészítése czéljából tegnap délután 3 órakor kezdődő- lég Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett ülést tartott, mely igen nagy érdeklődés mellett folyt le. — A petitió. A fővárosi lapok némelyike azt a hirt hozta, miszerint a néppárt a Papp Béla képviselővé való megválasztatása ellen azon a czimen ad be petitiót, hogy nevezett a választás napján még kir. ügyész volt. Hát ez nem felel meg a valóságnak, mert Papp Béla a kir. ügyészi állásról még augusztus hó 16-án lemondott és az állás alól még augusztus hó 21-én felmentetett. Tehát csak tessék petitionálni! — Városunk színügyi-bizottsága tegnap délután gyűlést tartott, melyben az uj színház mikénti elnevezését beszélték meg. A szinügyi-bizottság elhatározta, hogy a színház „városi szinkör“-nek neveztessék el. — Szerintünk ez nem helyes, mert a színházat legméltóbban városunk nagynevű fia Gaál József nevéről Gaál-szinháznak kellene elnevezni. Erre vonatkotólag lapunk jövő számában Sróff Gábor fögimnáziumi tanár megszívlelendő fejtegetéseit fogjuk közölni. — Szoborleleplezés. A helybeli Kossuth- szobrot — mely az ország negyvenegyedik Kossuth-szobra lesz — valószínűleg a jövő hó folyamán fogják leleplezni. — Czáfolat. A „Magyarország“ s ennek nyomán több fővárosi lap azt a hirt hozta, hogy a ma tartandó vármegyei közgyűlésen szóba fog hozatni Jeney Géza nyugalmazott vármegyei föszámvevönek pénzügyminiszteri számellenörré történt kineveztetése is. Ezzel szemben kijelentjük, hogy Jeney Géza nyugalmazott vármegyei föszámvevö nem ugyanazonos azzal a Jeney Gézával, ki számellenörré lett kinevezve, mert ez a Jeney Géza, aki számellenörré lelt kinevezve, a magyar korona országainak területén alkahnazott pénzügyi számvevőségi tisztviselőknek az 1907. évi állami költségvetés alapján összeállított rangsorozati névjegyzékében a Xl-ilc fizetési osztályban 5. sorszám alatt mint a pénzügyminisztériumban 1900. évi április hó 7-ik napja óta működő és Budapesten lakó számtiszt fordul elő. — Egyébbként vármegyénk főispánjához Jeney Géza nyugalmazott vármegyei főszámvevő ezen ügyben tegnap a következő táviratot intézte: Falussy főispán — Nagykároly. Kérem méltóságodat, legyen szives ha közgyűlésen személyem szóba kerülne a fővárosi lapokban reám vonatkozó kinevezési hirt a leghatározottabban megczáfolni. Nem kértem semmiféle állást, ae ilyen kis állást elsem fogadnék, nincsen reá semmi szükségem ; más hason nevű lett kinevezve, ki régebben szolgál a ’ pénzügyminisztériumba. Esetleges gálád támadásokkal szemben kérem személyemet megvédeni. Miután méltóságod múltamat jól ismeri. Halaszthatatlan dolgaim miatt közgyűlésre nem mehetek le. Rákospalota, 1907. szept. 4. Jeney Géza. 3350 K-ba kerül. Pinczével három nagyobb szobás, díszesebb nyaralót 6000 K-ért, négy- szobásat 8380 K-ért épit. Mindezek szolid építkezés modorban vannak tervezve. A telek fenti nagyságban 150—300 K árban örök áron meg is vehető. Ezenkívül a város tulajdonát képező kertben a várostól j nyári lakások is bérelhetők. Mindezekről bővebb s részletekre kiterjedő felvilágosítással a polgármesteri hivatal I készséggel szolgál. A pihenve nyaralás s nyugodt üdülés I lehető olcsóságát egészséges voltát betetőzi a kellemesség, a melyet mindenki úgy oszt- j hatja be idejét, hogy a vidék látványos panorámáit, a természeti szépségeit, turisztikai! testedző módon, kedvteléssel megismerheti. Alföldről jövő vendégek ezenkívül megtekinthetik a bányákat zúzó müveket, kohókat, fűrésztelepeket stb. Ezenkívül a kiránduló helyek oly nagymennyiségben vannak, hogy e helyen név- szerint nem sorolhatók fel. Főleg következők emelhetők ki: bajfalui vasas kénes gyógyfürdő, bányahegy, Irkut, Teréz-pihenő, Égett orom, Gunusi tó, kisbányai völgy, Mára- maros-szigetre vezető igazán remek Serpentin út, Kapnik-Bánya, fernezelyi kohók, Nagybányán : Jiget, Szt. István torony s végül Rozsály hegy, Gutin hegy, Fekete hegy és Bőditó. Ez "utóbbiakkal óhajtók még egy kissé foglalkozni. Az u. n. Vikorlát Gutin hegylánczolat (Vikorlát csúcs Zemplén és Ung megye határán fekszik s ettől kezdve a Gutin csúcsig elterülő hegyek) Gutin végénél két kiemelkedő s a vidéket uraló csonka kúp alakú nagy tetővel biró hegy-csucs van u. m. Rozsály és Gutin. Ä Rozsály és Gutin főormai a Márama- ros- és Szatmármegyét elválasztó hegység főgerinezének. Ez a főgerincz egyszersmind vízválasztó vonal is. Általában megállapítható, hogy ennek a gerineznek északi t. j. máramarosi oldala sokkal kisebb esésű lejtővel bir, mint a déli t. i. szatmári oldala. A felmenetel e két hegy ormára sokkal könnyebb Máramaros felől ugyan, de ma már mindkettő elég könnyen megmászható az innenső oldalról is. A Rozsályra felvezető utak közül legkényelmesebb a fernezelyi völgyön át vezető ut. Ezen az utón ruganyos kocsival el lehet jutni Felsőfernezelyig s onnan jobbra a Vidra völgyi erdei szekér utón gyalog menve át kell kerülni a máramarosi oldalra s onnan gyalog utón fel a tetőre. A gyaloglás 2—3 órát vesz igénybe a tetőig. A másik ut Kisbányán keresztül vezét a hova kocsin lehet elmenni. Kisbányáróí a Blidár hegy aljában elvezető erdei utón az Apsia miba és Comarnicele felé fel lehet érni a gerinezre az u. n. Rozsály farkára s ezen balra fel a Rozsályra. Ez a gyaloglás 3—4 órát vesz igénybe lassan menve. A .Gugyorbelor völgyön a gyalog utón menve egy órát nyerünk, de ez az ut már fárasztó. A Rozsály teteje áfonyával (fojmincz, Vaccinium myrtillus) egészen be van nőve. Különösen felemlitendők a Rozsály déli oldalain levő bazalt sziklák, amelyek falként állva 100—150 méter magasra nyúlnak fel s áz ormot rendkívül érdekessé s meglepővé varázsolják. A Gutin hegyre az alatta levő „Gutini erdeilak“ nevű menedékházig szekeren el lehet jutni. Innen a felmenetel gyalog a te-' tőre 3/i—1V» órát igényel. Az útja Felsőbányáról a szerpentin utón a hágóig müút, innen jobbra a „Farkas Jenő-út“ vezet, amely erdei szekérút. Ez az út a Gulintól | mintegy 2 kilométerre az u. n. Tolvaj-ugrató érdekes sziklafalak felett vezet. A Gutin teteje borókával (funiperus co- mimunis) be van nőve s e miatt a tetőn meg van nehezítve a gyaloglás. Csupán gyalog menve Felsőbányáról, a szerpentin útból ki kell térni jobbra a Zubok nevű völgynél az ott levő erdei útra. Gyalog el lehet érni a tetőt 5—6 óra alatt. A Gutinnak 3 fő csúcsa van. Mindhármat s a tetőt bejárva, ez maga két órai gyaloglással jár. Másik útja Kapnikbányáról (ahova rósz kocsi utón lehet eljutni) a szerpentin utón a hágóig, innen balra gyalog a gerinczen két óra alatt érhető el a Gutin. Hogy úgy a Rozsályról mint a Gutinról remek kilátás élvezhétő, ezt talán felesleges is említenem. A Feketehegyre Felsőbányáról a Bódi-tó mellett juthatunk fel. Felsőbányáról mintegy l1/« kilométernyi utat kell a szerpentin utón megtenni s aztán 2 kilométerre elérhető a Bódi-tó. Innen a menedékházhoz egy jó fél őre alatt kényelmesen fel lehet jutni, a tetőt pedig innen egy óra alatt igen könnyen, lassan menve — mászhatjuk meg. A Feketehegy a Rozsálynál (1307) és a Gutinnál (fókeleti csúcs 1447 m) jóval alacsonyabb, mert csak 1213 m. De fekvése oly kedvező, hogy úgy a Tátrát, mint a máramarosi és beszterczei havasokat láthatjuk róla. Különösen gyönyörködtet bennünket a kilátás szeptember második felétől kezdve, amidőn az említett hegyeknek csúcsait már hó fedi s csillogva integetnek felénk. A Feketehegy Felsőbányáról igen könnyen megjárható s ezért ez van kiválasztva f. évi szeptember hó közepére kirándulásra, amelyben való részvételre Nagykároly és vidékének intelligentiáját legyen szabad ezennel felkérnem. Akik résztvenni óhajtanak, kegyeskedjenek ebbeli szándékukat velem f. évi szept, hó 3—10-ike közt közölni. Ugyhiszein, hogy akik eljönnek, nem fogják megbánni. Tájékozásul most következőket közölhetem : Az indulás szept. 14-én vagy 21-én (Szombat nap) délután Nagykárolyból 1 óra 36 perczkor gyorsvonattal. Szatmáron átszállva árkezés Felsőbányára d. u. 5 óra 43 perczkor. Meghálás Felsőbányán. Másnap gyalog a kirándulás s esti 8 órai vonattal akik Nagybányát is megtehinteni óhajtják, vasúton átmehetnek. A többiek vagy lemennek szintén Nagybányára s onnan reggel 5 óra 23 perczkor indulva délelőtt 10 órakor Nagykárolyba érkezhetnek, avagy Felsőbányán meghálva harmadnapon mennek haza. Vasúti költség Nagykároly—szatmárnémeti gyorsvonat egész jegy I. o. 3 K, II. o. 2 K, Szatmárnémeti—Felsőbánya I. o. 6 K 80 f, II. o. 4 K 40 f. A kirándulásnak magának költségei személyenként az italon kívül 4—6 koronára tehetők. A további részletekről szept. hó 10-én a a résztvenni szándékozókat értesíteni fogom. Ilflpr Mézédes cseiiieg-esKolo a legolcsóbb napiárban kapható ^901 Tóth Dtkniet fűszer-és Fényi-ntcza 19., csendőr laktanyával szemben.
