Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-29 / 35. szám
Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HI VATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖN YE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre s .-.........................................8.— korona. Fél évre .....................................................4.— „ Ne gyedévre.................................................2.— „ Egyes szám.................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. * A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-uteza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Választás után. Consummatum est. Amint előre megjósoltuk, a függetlenségi és 48-as párt jelöltje, Papp Béla, fényes győzelmet aratott a néppárt felett. A győzelem megmutatta, hogy a függetlenségi eszme és Kossuth Lajos neve sokkal mélyebben vannak bevésve a mi kerületünk választó polgárságának leikébe, semhogy azt az 1867-es alapon álló és csak egy felekezet érdekeit szolgáló néppárttól félteni kellene. A győzelem megmutatta azt is, hogy noha a függetlenségi és 48-as tábor nincsen egészen megelégedve azzal a politikával, melyet az országos függetlenségi és 48-as párt múlt év január 2(>-ik napja óta űz, mert azt szeretné látni, hogy a párt lerázza magáról azt a szövetséget, mely negatiója a párt elveinek, negatiója a tiszta szabadelvü- ségnek, a becsületes demokrácziának és a radikális haladásnak — mégis bízva és reménykedve, lelkesülve és lelkesítve, fáradtságot nem kiméivé harczolt a függetlenségi lobogó mellett és segítette azt győzelemre. A győzelem azt is megmutatta, hogy a román ajkú polgárságot hónapokon át tartó korteskedés, különféle paktumok és idegen kerületbeli papi befolyások daczára sem lehetett megnyerni a néppárt részére, mert a jobbérzésü román polgártársaink — nemcsak a városbeliek, de a falubeliek is —1 érzelemben a függetlenségi eszméknek a hive. A győzelem megmutatta azt is, hogy német ajkú polgártársaink is szépen csatlakoznak a függetlenségi párthoz, mert a párt eszméiért lelkesülnek, hiszen Kossuth Lajosnak a müve a jobbágyság felszabadulása és ha az 1848-iki események nem következtek volna be, még most is jobbágyok lettek volna és robotolnának. Végül a győzelem megmutatta azt is, hogy Nagykároly városa függetlenségi és 48-as párthoz nem tartozó intelligens polgárságának igen jelentékeny része is tiszteletben tartja boldogult Károlyi István gróf emlékét, mert hozzájárult támogatásával ahhoz, hogy a függetlenségi lobogó fennen loboghasson és igyekezett megakadályozni azt, hogy a néppárt — mely nem általános egyetemes czélokért küzd, nem a nemzet egészének boldogulását tűzte ki programmpontjául, hanem felekezeti jelige alatt harczol, egy vallásfelekezet boldogulását kivámja csak és ezáltal a felekezeti villongás üszkét kívánja belevinni kormányzati politikájába — győzelemre juthasson. Magának a néppártnak bizalmi emberei is hangoztatták, miszerint belátják, hogy a néppártnak itt talaja nincs, mert ennek a tagjai számban nem növekednek, hanem folytonosan apadnak és dicséretére legyen mondva a nagykárolyiaknak, itt csak 20 egyén akadt, ki a néppárti jelöltre leszavazott s ezek is nagy részben vagy a néppárti jelölt iránti személyes rokonszenvből, vagy pedig más valaki iránti személyes tekintetből. Igaz ugyan, hogy még vannak egyes 1 községek, amelyekből csak 2—10 választó szavazott a függetlenségi jelöltre, de már ez is vívmány, mert ez a legerősebb néppárti községekben is a bomlási proczessus megindulását jelenti s ha <a függetlenségi párt ezen községekben is megjelenik és propagandát csinál | a függetlenségi eszméknek, rövid idő múlva ez a párt választókerületünk községeiben is annyira meggyengül számban, mint amily gyenge számbelileg az országban. De nem is lehet ez másként; hiszen a papság is csak részben hive a néppártnak. Misem mutatta azt meg jobban, mint az, hogy a helybeli piarista-rend- háznak csak egyetlen egy tagja szavazott le a néppártra, mert hiszen a házban a legradikálisabb függetlenségi eszméknek is vannak lelkes hívei. Pártszempontokból tehát egyszerűen meg lehet állapítani azt, hogy a függetlenségi párt e választókerületben a legerősebb s ha e párt szabadelvű, radikális politikát folytat, számíthat az alkotmánypártiak és mindazon — a néppártiakat kivéve — minden más párt azon jobb elemei támogatására, kik nem egyéni érdeket szolgálnak, hanem a köz javát tekintik, s akkor e kerületből csakis függetlenségi jelölt kerülhet ki győztesen. Meg lehet állapítani, hogy a néppárt alatt a talaj megingott, mert az sokkal rosszabbul áll, mint állott az azelőtti választásoknál s hogy a mostani csúfos vereség után itt e kerületben a néppárt alig fog többé kisérletezni. Végül meg lehet állapítani azt, hogy Nagykároly város polgársága is felfogta azt, hogy mivel tartozik az országnak és mivel tartozik — saját jól felfogott érdekéből — önmagának; s ha akadtak is egyesek, kik személyi rokonszenv- böl, vagy személyek iránti ellenszenvből a legyőzött pártra szavaztak, vagy a szavazástól tartózkodtak, az a jövőben bizonyára sokkal kisebb mértékben fog előfordulni, mert a közérdek rovására személyi politikát űzni nem szabad. Nagyon természetes, hogy a nagy siker oroszlánrésze Nagykároly város- iparos-osztályát illeti meg, mert a függetlenségi párt végrehajtó-bizottságának ezen tagjai igazán fáradhatlanok voltak a siker kivívásában. És most a választási harcz lezajlása után simuljanak el a hullámok, szűnjenek meg az ellentétek az országos, a vármegyei és a városi politikában, álljanak össze azok az elemek, melyek nem egy vallásfelekezet érdekeinek a többiek érdeke elé tolásával felekezeti harczot akarnak szítani, hanem az ösz- szesség érdekében akarnak munkálkodni; mert hiszen ezek közül azok is, kik nem tagjai a függetlenségi és 48-as pártnak, nagyrészben ugyanazt akarják elérni, amit a függetlenségi párf, habár lassabban és kevésbbé radikálisan, tehát támogatniok kell azt a pártot, melyre oly nagy feladatok várnak, mint általános választói jog, az önálló vámterület, az önálló jegybank megvalósítása ; ezen feladatok megvalósítása édes hazánk jövő boldogulásának alapköveit képezik T A RCZ A. Felsöbánya és vidéke. Márton Sándor, m. kir. erdőmester. Szatmár vármegyének egyik vozérférfiával egy alkalommal a megye nevezetességeiről beszélgetvén, természetesen szóba került Felsőbánya és vidéke is, amelyre a vezérférfi megjegyezte: „már igazán restellem, hogy bejártam Ausztriát, Német- s Franczia- országot, Svájczot és itt még sohasem voltam“. Ilyenek vannak köztünk magyarok közt sokan, kik az újdonság ingerével biró, mesz- szire járó ember nimbuszát kölcsönző s min- j denesetre tanulságos, szép és hasznos külföldi utazást olyannyira előtérbe helyezik, hogy valósággal nem tudnak időt szakítani hazánk s megyénk beutazására, a természeti szépségeinek kutatására, megbecsülésére. Pedig nagy kár ez, mert aki a saját körét nem ismeri, előnyeit nem élvezheti, nem dicsérheti, nem ajánlhatja s ezért az a lelkes kis csapat, amely hazánknak kellő megbecsülésével róla ismertetéseket közöl, kirándulásokat tervez és rendez, — csak nagy- nehezen tud tért nyerni s ezzel szomszédaink által amúgy is olyannyira háttérbe szorított Magyarországnak némi előnyt szerezni. Lassan terjed azonban már Magyarország szépségeinek hire; terjesztik a külföldi turisták s közülünk azok, kik a magunkét is ismerik és a külföldieket ide hívják s akik külföldi tapasztalataikat itt is érvényesíteni igyekeznek. Ily czélt szolgál a Kárpát-egyesület s ennek a keleti kárpátok osztálya s Gutin vidéke választmánya, amely Felsőbányán székel s elnöke Farkas Jenő, Felsőbánya város érdemes polgármestere, akinek a Gutin vidéki osztály létrejöttét, fáradhatlan tevékenységének pedig felvirágzását köszönheti. Farkas Jenő a magyar turisztikát kiterjeszteni óhajtván, azt tervezi, hogy a megye székvárosából s környékéről egy társaság rán- didjon ki folyó évi szeptember hóban Felső-! bányára s onnan a Bódi-tó remek környé- kére s a páratlanul szép kilátást nyújtó | Feketehegyre. Az eszmét dr. Falussy Árpád főispán ur j Öméltósága felkarolván, e sorok írója vállalkozott arra, hogy szerény tevékenységével a j kirándulás rendezésének előkészítését — i Felsőbánya város polgármesterével érintke-1 zésben — elősegítse. Az alábbi ismertetés ennek a tervnek megvalósításához a szükséges tudnivalók közrebocsátása érdekében lát napvilágot. * * * Felsőbánya város Szatmármegye északkeleti részében, Nagybányától keletre fekszik a Szazár-patak völgyében. Nagybányától 9 ! kmnyi kitűnő kocsiuton, avagy vasúton lehet eljutni Felsőbányára. Ez az utazás már kiváló érdekességü látványossággal bir. . A nagybányai vasúti állomást elhagyva ugyancsak kapaszkodik felfele a vonat, mert Felsőbánya 130 méterrel fekszik magasabban, mint Nagybánya. Már Nagybánya végénél feltűnik előttünk egy északra nyíló völgy, | ahova most épül egy vasúti szárnyvonal. ! E völgy alján s majdnem legvégénél vannak | a füstölgő fernezelyi kohók. Ezek felett mutatja ormát az 1335 m. magas Rozsály hegy ; 1 avult szikláiról azonnal fel lehet benne ismerni az egykori hatalmas működő vulkánnak kialudt vázát. Feltűnik a kohóktól délnyugatra az országút mellett a Nagybánya város felső végénél emelkedő hegykúp, a nagybányai kérészthegy (501 m.) Majd eltakarják a Rozsálynak magasba nyúló sziklatömegeit a giródtótfalui völgyet záró, erdővel koszoruzott, a völgy oldalát záró hegyek s a völgy északkeleti oldalán szemünkbe ötlik egy igen meredek, nyugati s keleti oldalain laposra összenyomot hegyes kúp hegy, a felsőbányái Somoshegy (647 m.) Ez szintén vulkanikus képződmény, melyen a láva nem tört át. A völgy délnyugoti oldalán gyönyörű erdők láthatók, hullámos talajon. Nemsokára Giródtótfaluhoz érünk, melynek tornyán a sajátszerü, igen magas gúla- alaku tetőzetet szemlélhetünk. Elhagyva Giródtótfalut, egyszerre eltűnik az erdő s ott látható egy újonnan emelt épület az állami gyümölcsfaiskolával s mellette a gyümölcsössé alakítandó Nyires nevű terület. Túloldalon immár a Somoshegy lábához értünk, amelyet más alakban látunk. Előre nézve két egyforma magas, sárga- tornyu magas épület, a felsőbányái róm. kath. templom s mellette az egytornyu ev. ref. templom áll. A róm. kath. templom mintegy elzárni látszik a völgyet, amelynek hátterében a hatalmas 1447 m. magas, három csúcsú lapos hegy, a Gutin tűnik fel. Aki ezt a képet a maga megkapó eredetiségében valaha szemlélhette, elfeledni sohasem fogja. Nehány perez telik el s ott vagyunk a felsőbányái vasúti állomáson. Felsőbánya igen régi város. Felépítésének ideje a múltban vész el. Régi neve Medius Mons és Zazarbánya. A legelső okmány, mely ily néven Felsőbányáról megemlékezik, 1329 évről való. Bányáiból aranyat, ezüstöt s kiválólag az ennek kőzetében az alapanyagot alkotó ólmot bányászszák ki. Leggazdagabb érczet tartalmaz még ma is a város felett 2 km.-re fekvő s a bányákból kihányt kőtörmelékkel fedett, össze-vissza turkált s e miatt bizar-jellegü s a csúcsán mintegy süveggel fedett Bányahegy (729 m.) (Vége kör.) Nemes csemege, sárgadinnye, ananász, turkesztán, kantalóp, kilónként 20 f-ért kapható Tóth Dánielfűszer- és Fényi-utcza lí),, csendőrlaktanyával szemben.
