Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-11 / 28. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Baleset ellen való biztosításra kötelezettek: nemre, korra, valamint a fizetés, illetve bér nagyságára való tekintet nélkül mindazok, kik az alább felsorolt vállalatoknál, üzemeknél, vagy munkáknál akár állandóan, akár ideiglenesen, akár kisegitőképen, vagy átmenetileg vannak alkalmazva. Mindazonáltal az alkalmazottak javadalmazása úgy a baleseti kártalanítás, mint a költségfelosztás és kirovás tekintetében csak évi 2400 korona összegig vétetik számításba. Ide tartoznak: 1. a betegség esetére való biztosításra kötelezettek fentebbi csoportjának 3., 4., 5., 6., 10., 14. és 15. pontjaiban megnevezett üzemek, telepek és munkák; 2. hajóépítő-, ács- és fűrésztelepek; 3. minden gyárüzem, még az esetben is, ha az 1884. XVII. t.-cz. 183. §. a) pontjában említett foglalkozások mellékipar üzemeiként űzetnek s azokban a termelő nagyobbára saját nyers terményét dolgozza fel. Ugyancsak ide tartoznak az összes ipari műhelyek, amennyiben legalább húsz alkalmazottat foglalkoztatnak; ” 4. az összes építőipari üzemek és munkák, úgyszintén a nem iparszerüleg, hanem házilag végzett építkezések, a nem iparszerüleg végzett és építési engedélyhez nem kötött javítási munkák és a földszintes egyszerű szerkezetű építkezéseket kivéve; 5. vízvezetéki, gáz, villamosvilágitó és villámhárító szerelési munkák; 6. ut, ház, csatorna és ablaktisztitási munkák; 7. kéményseprő, kutcsináló és kőfaragó iparüzemek, kő- és gipsz-szobrászat; 8. ablak, kirakat és szelelőkészülékek szerelő munkái, továbbá asztalos, bádogos, tetőfedő, fazekas, kovács, lakatos, mázoló, szobafestő, kárpitos és üveges ipari üzemek; 9. hivatásos tűzoltóság; 10. vágóhidak, mészáros- és hentesüzletek, valamint jégmüvek; 11. malátát, olajat, lakkokat, festéket, kenczéket előállító ipartelepek; 12. vasúti üzemek tekintet nélkül a mozgató erőre, ezek gyárai és műhelyei, építkezései és fentartási munkái, valamint a vasúti állomásokon űzött egyéb iparok (vendéglők, elárusító stb. üzletek); 13. hajózási üzemek, ideértve a hajókon berendezett vendéglőket, továbbá hajórakodó és hajóépítő munkák; 14. motorkocsik (automobilok) üzemei; 15. posta-, táviró- és távbeszélő-üzemek, azok építési és fentartási munkái ; 16. iparszerüleg űzött fa- és széntelepek, iparszert! fatermelés; 17. vizrendező és vizhasználati társulatok szivattyútelepei; 18. betegápoló-intézetek; 19. javítóintézetekbe helyezettekkel és letartóztatási intézetekben letartóztatottakkal dolgozó vállalatok, végre 20. mindazon üzemek, az alkalmazottak számára való tekintet nélkül, melyeknél elemi erővel hajtott gépek és hatósági engedélyhez kötött kazánok vannak alkalmazva. A munkaadók kötelesek minden náluk alkalmazott biztosításra kötelezett egyént a munkába lépéstől számított 8 nap alatt a két egybehangzó példányban kiállított bejelentési lappal a kerületi munkásbiztositó pénztárnál bejelenteni és ugyancsak 8 nap alatt a munkából kilépett egyént is irásbelileg kijelenteni. Az alkalmazottak munkaviszonyában az alkalmazás minőségét és a fizetést, vagy bért illetőleg beállott minden változás ugyancsak 8 nap alatt jelentendő be a kerületi munkásbiztositó pénztárnál. Azok a munkaadók, kik ezen bejelentési kötelezettségüknek vagy egyáltalában nem, vagy csak elkésetten tesznek eleget, az 1907. évi XIX. t.-cz. 187. §-a értelmében bűntetteinek és ezen kívül felelősek a bejelentés előtti időből származó betegségek és netaláni balesetek költségeiért is. A többször idézett törvény 20. §-a értelmében az iparhatóság, az iparfelügyelő és a munkásbiztositó pénztár jogosítva van a munkaadókat a bejelentési kötelezettségek mikénti teljesítése körül olykép ellenőrizni, hogy a műhelyekben és az ipartelepeken megjelenvén, a munkaadók kötelesek a munkásjegyzékeket és a bérjegyzékeket előmutatni, az üzem és összes vonatkozó nyilvántartásaik megtekintését megengedni, valamint a bejelentések, a járulékfizetés és a tagsági igazolványok tekintetében kívánt adatokat rendelkezésre bocsájtani. A biztosításra kötelezett alkalmazottak után a betegség esetére való biztosításért fizetendő járulékokat és igazolványi dijakat a munkaadó fizeti. A járulékok felerészben a munkaadót, felerészben az alkalmazottat terhelik, minélfogva a munkaadó ez utóbbi összeget alkalmazottja fizetéséből vagy béréből levonhatja. Ha a munkaadó az alkalmazottra eső járulékot és az igazolványi dijat az ezek esedékessége utáni legközelebbi bérfizetés alkalmával le nem vonta, a levonni elmulasztott részletet később csak akkor vonhatja le, ha az illető bérfizetés óta egy hő, vagy ha az alkalmazott havonkint kapja fizetését, illetve bérét, két hó még nem múlt el. A baleset esetére való biztosításra kötelezett alkalmazottak után fizetendő balesetbiztosítási költségek kizárólag a munkaadót terhelik, ezek fejében a munkások béréből levonni, vagy a terheket egészben vagy részben a munkásokra más módon áthárítani nem szabad. A munkaadó és alkalmazottja, illetve ennek szülője vagy gyámja között létrejött oly szerződések vagy megállapodások, melyek ezen törvényes rendelkezéssel ellenkeznek, amennyiben az alkalmazottra hátrányt hárítanának, tilosak és érvénytelenek. A munkaadó vagy megbízottja a baleset esetére biztosított üzemekben előforduló, tudomására jutott minden balesetről huszonnégy órán belül az üzem helyére illetékes elsőfokú rendőri hatóságnál és kerületi munkásbiztositó pénztárnál és pedig ez utóbbinál a pénztár által e czélra kiadandó űrlapokon jelentést tenni tartozik. A munkaadó felelős megbízottjának a bejelentések körül való esetleges mulasztásért. A munkaadó vagy megbízottja minden tudomására jutó balesethez azonnal orvost tartozik igénybe venni, aki a balesetről kiállítandó jelentésben nyilatkozik az iránt, hogy a sérülés előreláthatólag halált, vagy mily ideig tartó gyógykezelést fog maga után vonni. Az illetékes elsőfokú rendőri hatóság a tudomására jutott minden balesetet, mely a törvény alapján előreláthatólag kártalanítási igényt fog maga után vonni, vagy amelynek megvizsgálására az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatósága, illetve a kerületi munkásbiztositó pénztár megkeresi, a baleset helyén orvos közbenjöttével, lehetőleg sürgősen megvizsgálni tartozik. A vizsgálat idejéről a munkaadó, a sérült, illetőleg halálos balesetnél legközelebbi hozzátartozója, az illetékes kerületi munkásbiztositó pénztár és a kerületi kir. iparfelügyelő oly időben értesitenclők, hogy azon maguk, illetve a kerületi munkásbiztositó pénztár megbízottai által résztvehessenek. Erről az összes érdekeltek jelen hirdetmény utján értesittetnek. Kelt Nagykárolyban, 1907. évi junius hő 30-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. 50 évi siker! Eszéki ARCZKENŐCS és eszélci eltávolítja a szeplőt, máj- foltot és a bőr összes tisztátlanságát. Valódi csali is a DIENES J. C. Szál vator-gyógy tárából Eszéken, felső-^-á,ios. 1 tégely eszéki arczkenöes ára 70 fillér és I kor. 1 drb Szalvator-szappan „ I kor. 1 tégely kézi paszta „ I „ 20 fillér. Lyoni rizspor kis doboz I kor., nagy dob. 2 kor. Ezen czikkek mentek minden ártalmas alkatrészektől és megfelelnek tökéletesen a 71012. sz. B. m. rendeletnek. 10--10 FŐRAKTÁR BUDAPESTEN: TÖEÖZ: JÓZSEF gyógyszerész VI., Király-utcza 12. és Andréssy-ut 29. Nagykárolyban kapható : GYUROVITS GYULA gyógyszertárában. r Értesítés. Van szerencsém a n. é. zenekedvelő közönséget értesíteni, hogy Nagykárolyban egy jól szervezett zenekart alakítottam, mely a t. közönség legmagasabb igényeit is kielégíti. Elvállalok mulatságok, estélyek vagy lakodalmakon való muzsikálást a lehető legjutányosabb árban. Ha valaki zenekarom jóságáról meggyőződést akar magának szerezni, úgy arról meggyőződhet a „Balaton-kávéház“- ban, hol minden este zeneestélyt tartok. A nagyérdemű közönség b. pártfogását kérve, maradtam kiváló tisztelettel 2—3 Kaplonyi Imre. mmmm ¥ endéfflő-megiiy i tás. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy Gróf Károlyi György-tér 12-ik szám alatt, Báthory István ur gyógyszertára mellett, egy a mai kor igényeinek megfelelő VEJVBÉ G E Ü T nyitottam, ahol naponként kitűnő villásreggeli és első minőségű Dréher-féle sör, pompás, tiszta magyar borok kaphatók. Abonomák házban és házon kívül jutányos árban számíttatnak. — Ezenkívül bátorkodom ajánlani modern fedett tekepályámat, valamint a mai kor igényeinek megfelelő fedett nyári helyiségemet. A m. t. közönség szives pártfogását kérve, maradok Kiváló tisztelettel H Und la IdiNfJo. 3—3 vendéglő-tulajdonos. aMBBMMMWM fMjM. Saját sajtolásu kókuszolajból nyert, szavatoltan tiszta, legkitűnőbb minőségű ÍJ))!:!.)!)); )) UÁIP3Á VáW. Bejegyzett védjegy. Kókusz-zsírt árusít az Első magyar Kókuszdió-Olajgyár „Béni“ gyártelep és mezőgazdasági r.-t. Nyírbátor. Vezérképviselő: Gansl L. és Fia, Nyíregyháza. 14—30
