Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-20 / 25. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

• A megnyitás után a föispáni pár megtekintette a kiállítást és tetszésüknek adtak kifejezést a látottak fölött. Távozás előtt beírta a főispán nevét a kiállítási emlékkönyvbe.

A debreczeni kereskedelmi és iparkamara részéröl Dr. Rhédey Rezső segédtitkár vett részt a megnyitáson.

Az országos iparegyesület a következő távirattal üdvözölte a kiállítás elnökségét:

Mai ünnepélyük alkalmából fogadják meleg üdvözleteinket és szerencsekivána- tainkat.

Az országos iparegyesület nevében :

Qelléri Mór,

igazgató.

Szatmár városa Ferenczy Ágoston városi tanácsossal képviseltette magát.

Még a megnyitás napján igen nagyszámú közönség tekintette meg a kiállítást.

A társasebéd.

Déli I órakor társasebéd volt a „Polgári Olvasókör“ nyári helyiségében, amelyen megjelent Dr. Falussy Árpád főispán, kit megjelenésekor Fátyol Józsi zenekara a Rákóczi- indulóval, a közönség pedig éljenzéssel fogadott. Ott voltak továbbá Debreczeni István polgármester, Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos, Kacsó Károly műszaki tanácsos, az államépitészeti hiv. főnöke, Dr. Rhédey Rezső, a debreczeni keresk. és iparkamara s. titkára, Mangu Réla és Kerekes Zsigmond vármegyei aljegyzők, Kinczel János ipartestületi elnök, Dr. Adler Adolf, az ipartestület ügyésze, Marián Ferencz ipartestületi alelnök, Rrichta Miksa, Kovács György, Kohn Márkusz és Pucser Károly kereskedők, Lukácsovits János, Nagy Jenő, Kun István, Luczay János, Drágus István, Meszesi Ferencz, Kabelik Gyula, Simkó Aladár, az „Iparosok Lapja“ szerkesztője és még mintegy ötven iparos.

A második fogásnál Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja ősi magyar szokás szerint Őfelsége a királyra mondott pohár- köszöntőt, azon reményének adva kifejezést, hogy a király szivét sohse fogják tudni eltéríteni a nemzet szeretetétől.

Ezután Dr. Adler Adolf, lapunk szerkesztője, mint az ipartestület ügyésze, az ipar- kiállitást rendező bizottság nevében Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszterért ürített poharat, az ipartestület köszönetét tolmácsolva azért a pártfogásért, melyben a helybeli iparkiállitást részesítette; indítványára

viszi a tudományszeretet s a honszerelmet. Bécsben, a magyar szellemi életnek ez időben középpontjában megismerkedik a régi magyar nyelvvel, behatol a magyar nyelv fejlődésének titkaiba, szóval tudományosan kezd foglalkozni a magyar nyelvvel: ezt a gondolatot hozza haza magával Bécsből Révai. Elhozza a gondolatot s az évek során át az ő lankadatlan szorgalmával s lángelméjével cselekedetté érleli és ezzel beírja nevét halhatatlanjaink közé.

Közben Károlyi gróf hazaszólitja, Nagyváradon rajztanitóskodik, iskolai könyveket ir, 1778-ban Nagykárolyban kiadja Alagyái- nak első kötetét, később ugyanott az akadémiában a bölcselet tanára lesz, 1781-ben ismét Bécsben találjuk, mint a Pálfi grófok nevelőjét, 2 év múlva már Gráczban van, itt nyomorúsággal, majdnem éhenhalással küzd, 1784-ben megjelennek Elegyes Versei s ez időben történik meg vele a korában páratlan esemény: Bessenyeinek „Egy magyar Társaság iránt való Jámbor Szándék“-át, azaz a „Magyar Tudományos Akadémia“ eszméjét rendszeres tervezetté kidolgozza s ez iratcsomóval kezében megjelenik II. József előtt, hogy tervének keresztülvitelében támogatást nyerjen. íme az egyetemes monarchia megalapítására törekvő, európai műveltségű, idegen szellemű, korlátlan hatalmú urnák s az egyszerű, de heves, lánglelkü s hazafiságtól lobogó nagy tudósnak találkozása ! A „kalapos király“ Révai előterjesztését kegyesen fogadja, „mint valóban a közjónak gyarapítására czélzó igyekezetei, de ezt az ügyet akkor egyeseknek roszaka- ratu törekvése megakadályozta.“ Nem csodálatra s követésre méltó Révainak ez egy cselekedetében is a nemzeti szellem felvirágoztatását czélzó törhetetlen akaraterőnek férfias megnyilatkozása? De Révai Pozsonyban sem tud maradni, Győrre megy, Rájnís barátjával együtt kínos gyötrődések közt vergődik, a régi irók kiadásában fáradozik, később Esztergomban, majd Komáromban tanít. De betegség miatt kénytelen nyugalomba vonulni, Tárcsán üdül egy darabig de minő nyugalom ez ?: Lázasan tanulmányozza a külföldi s a hazai nyelvészeket, majd ismét Bécsben nevelősködik.

(Folyt, köv.)

a következő szövegű távirat küldetett a ke- j reskedelemügyi miniszternek:

Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur O nagyméltóságánakm

Budapest. 9 (Gresham-palota) J

A nagykárolyi helyi iparkiállitás meg- J nyitása alkalmából összegyűlt polgárok | őszinte szívből üdvözlik Nagyméltóságodat j és köszönetét mondva Nagyméltóságodnak ! kiállításunk pártfogásáért és Dr. Falussy j Árpád, vármegyénk főispánja általi kép- viseltetéseért, arra kérjük a Mindenhatót, | hogy Nagyméltóságodnak nemzetünk javára irányuló áldásos munkálkodásához adjon egészséget, erőt és kitartást.

Kinczel János,

rendező-bizottsági elnök.

Marián Ferencz pékmester, ipartestületi alelnök, a kiállítást rendező bizottság nevében az iparkiállitás védnökségéért és a kiállítás megnyitásáért Dr. Falussy Árpád fő- j ispánnak mondva köszönetét, érette ürített poharat, hangsúlyozva azt, hogy a főispán nemcsak hivatalos állásából kifolyólag, hanem szívből is pártfogolta a kiállítást, mert i szivén hordja a kisiparosok érdekét. Arra' kérte a főispánt, hogy juttassa el uzt az | üzenetet azokhoz, akiknek szivén fekszik a, kisiparos sorsa, hogy a károlyi iparosok dolgozni és tanulni akarnak, hogy mindenkor megállják az őket megillető helyet.

Debreczeni István polgármester a beteg- j sége miatt a megjelenésben akadályozva volt' egyik védnök, Károlyi István gróf, a nagykárolyi választókerület országgyűlési képviselője egészségéért ivott.

Luczay János fodrász kiemelve Debreczeni István polgármesternek a kiállítás iránti jó- akaratu érdeklődését, a polgármestert éltette.

Drágus István bádogosmester a munka ünnepe alkalmából a Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamarát és annak jelenvolt képviselőjét, Dr. Rhédey Rezsőt éltette.

Dr. Rhédey Rezső helyettes kamarai titkár benső örömének és meghatottságának adott kifejezést a fölött, amit délelőtt látott, tapasztalt; ugyanis mostanában igen sok kiállítást rendeznek, felczifrázzák a kiállított tárgyakat, fáradságot, költséget okoznak, az eredmény azonban legnagyobbrészt nem felel meg a várakozásnak. A ma megnyílt kiállítás egy szemet-lelket gyönyörködtető kivitel, mert keveset hoztak ugyan össze, de jót. De tanulságos a kiállítás alkalmából az is, hogy mig azelőtt az iparosokat a kiállítások rendezésénél senki nem segítette, sőt elnyomták az iparosok iparkodását, addig itt azt tapasztalja, hogy ideális a jó viszony a közigazgatás és az iparosok között, egy uj áramlat kellemes szellőjét érzi akkor, mikor a társadalom, az arisztokráczia és a kormány fog össze, hogy az ipar fejlesztését tűzze ki feladatául. Most van az ideje annak, hogy a városok hatóságát bekapcsolják az ipar érdek-1 körébe s Nagykárolyban azt tapasztalja, hogy j itt nemcsak representálásból, hanem szivük í szerint is elősegítik az ipar fejlődését, miért is poharát üríti azon kedves, magasröptű viszony fennmaradásáért, mely a közigazgatás és az iparosok között fennáll.

Ezután Dr. Falussy Árpád főispán szólalt fel újra és az Amerikai Egyesült-Államokat hozva fel példáid, kifejtette, hogy ahol az ipar dominál, ott uralkodik a jólét; és noha Magyarország a legrégibb államok egyike Európában, ipar tekintetében a velünk egy- koriak között utolsók vagyunk, mert Anglia, Francziaország, Németország, sőt Olasz- és ( Spanyolország is túlszárnyalnak bennünket. Nem tudja, nem az-e oka ennek az elmaradottságunknak, az a szerencsétlen sors, hogy 400 év óta vagyunk összekapcsolva egy idegen állammal, mely bennünket kizsákmányol. Az erőnk szétforgácsolódott, ha azt ki tudták volna fejteni, ahol alkalmunk lett volna rá, most máskép állanánk. Érzi — úgymond — hogy közeledik az idő, hogy elérjük gazdasági berendezésünk önállóságát s akkor azt hiszi, hogy megtaláljuk az erőt is, amely összehoz bennünket és egyesült erővel ki fogjuk vívni gazdasági önállóságunkat. Necsak dolgozzanak az iparosok, hanem vegyenek fel egy ideált, alkossanak szépet és jót, mely az idegen portékát leveri. Ma már útban vagyunk, még pedig jó úton, mert a mai kiállításból azt látja, hogy a kiállított tárgyak versenyezhetnek bármely hasonló czik kekkel, mert van benne szépség, érzék és művészet. A kiállító iparosokért üríti poharát, kívánva, hogy a legközelebb egyesült erővel a város egész iparossága rendezzen egy kiállítást.

A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd elhangzása után még Hermann Samu a czi- pész-szakosztály nevében üdvözölte a főispánt, megköszönve neki a sztrájk ideje alatt a mesterek támogatását.

Az igen jó ebéd és Fátyol József kellemes zenéje folytán emelkedett hangulat uralkodott az egész, társaságnál és így nem

! csoda, hogy három óra után, mikor a főispán és a polgármester eltávoztak a társasebédről, a jelenvoltak nagy része még soká együtt maradt, hogy örvendjenek az örven- dezőkkel a munkának ünnepén.

HÍREK.

— Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, folyó hó 19-én három heti időtartamra Karlsbadba utazott. — Károlyi István gróf, választó- kerületünk országgyűlési képviselője — mint örömmel értesülünk —- már teljesen felépült és elhagyta az ágyat. — Géressy Kálmán, tankerületi kir. főigazgató, 1. hó 12-én érkezett városunkba az érettségi vizsgálatok megtartására. Szombaton a délutáni gyorssal utazott haza Debreczenbe. — Gelléri Mór, az országos iparegyesület igazgatója, f. hó

22-én érkezik városunkba, hogy mint elnök vezesse az iparkiállitás juryjének munkálatait. Ittléte alatt lapunk felelős szerkesztőjének lesz vendége, mig Kinczel János ipar- testületi elnök és Simkó Aladár az „Iparosok Lapja“ szerkesztője ebédet adnak tiszteletére.

— Meghívás. 4917—1907. K. sz. Nagykároly város képviselőtestületi tagjait 1907. junius hó 23-ik napján délelőtt 10 órakor a polgári leányiskola dísztermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. — Nagykároly, 1907. junius 19. Debreczeni István, polgármester. 1. Rooz Samu városi képviselőtestületi tag indítványa a húsvágási szabályrendelet módosítása iránt. (4338— 1907. k. sz.; kj.) 2. Dr. Aáron Sándor és társai kérelme a bérkocsi-szabályrendelet módosítása iránt. (4786—1907. k. sz.; fj.)

3. Előterjesztés a szinkörépités czéljaira a városi alapokból vett kölcsönként átvett ko- ronajáradék-kötvények értékesítése iránt. — (3203—1907. k. sz.; kj.) 4. A városi rendőrök, tűzoltók és kocsisok fizetésjavitás iránti kérelme s előterjesztés a kisebb javadalma- zásu városi tisztviselők részére drágasági pótlék megadása iránt. (4769., 4833., 4837— 1907. kj. 5. Előterjesztés a Csokonai-utcza északi oldalán s az Akáczfa-utcza keleti oldalának egy részén aszfalt-gyalogjáró készíttetése iránt. (4337—1907. k. sz.; fj). 6. A Hunyadi-utczai 25. népsorszámu telekből kisajátított részletre vonatkozó kisajátítási szerződés és vázrajz jóváhagyása. (4058—1907.

k. sz.; kj.) 7. Az „Adria“ halkonserv és hal- füstölő gyár Trigárszky Emil és társa debreczeni czég kérelme díjmentes halelárusitó helyiség, adómentesség és kizárólagos eladási jog megadása iránt. (4492—1907. k. sz.; kj.)

8. Behajthatatlan telepedési dijak törlése iránti előterjesztés. (4588—1907. k. sz.; fj.)

9. Vénig Mihály Tompa-utczai telkéhez csatolt utczarészlet kártalanítási árának megállapítása. (2420—1907. k. sz.; kj.) 10. Az 1907. május hónapi .pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutalása. (4320—1907. K. sz.; fj.) 11. Debreczeni István polgármester kérelme 1907. julius 15-től hat heti szabadságidő engedélyezése iránt. 12. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur határozata ’ a vásárvám- dijszabályzat értelmezésére vonatkozólag. (4863—1907. k. sz.; kj.)

— Dalegyesületi közgyűlés. A nagykárolyi dalegyesület évi rendes közgyűlését folyó hó 16-án délután 3 órakor tartotta meg a főgimnázium helyiségében. A gyűlésen Cseh Lajos főgimn. igazgató, egyesületi elnök elnökölt, ki felolvasta az elnöki, pénztárnoki jelentéseket, melyeket a közgyűlés Simkó Géza választmányi tag hozzászólása után elfogadott. Feifer Ede volt pénztárnoknak több évi buzgó működéséért — miután e tisztséget viselni továbbra is nem volt hajlandó — jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Ugyancsak jegyzőkönyvileg részvétét fejezte ki az egylet volt buzgó szertárosa, Zicher János elhunyta felett s erről az özvegyet kivonaton értesíteni rendelte. A jövő évi költségvetést elfogadta, mely után a tiszt- ujitást ejtette meg a következő eredménynyel: elnök: Cseh Lajos, alelnök : Dr. Váradi János, titkár: Medvey Ernő, jegyző: Suták József, igazgató: Letlinger Béla, szertáros: Kuuk Jenő, ügyész: Dr. Vetzák Ede, pénztárnok : Tömpe Károly. — A választmány tagjai lettek: Debreczeni István, Palczer Ernő, Demidor Ignácz, Dr. Adler Adolf, Simkó Géza, Kubinyi Bertalan, Sehnébli Károly, Kerekes Bertalan, Kinczel János, Kacsó Károly, Luczay János, Szolomájer János, Cser- nus József, Berényi Imre, Patay Ferencz, Kínál Antal, Nagy Elek és Pink Ignácz. —

! Szám- és szertárvizsgáló-bizottság: Ferenczy István, Balázs Márton és Petz János. Az indítványok sorún Luczay János indítványára Dr. Falussy Árpád főispánt az egyesület díszelnökévé megválasztotta s egyben elhatározta, hogy őt ezen tisztség elfogadására küldöttség utján fogja felkérni. Ugyancsak Luczay János indítványára a mulatságokat és dalestélyeket rendező bizottság elnökévé Szintay ■ Gábor vármegyei aljegyzőt választotta meg.

A közgyűlés tárgysorozata ezzel kimerítve lévén, elnök azt berekesztette.

— Esküvő. Dr. Sternberg Zoltán ügyvéd, folyó hó 18-án, kedden esküdött örök hűséget Dr. Adler Adolf ügyvéd, lapunk felelős szerkesztője és neje leányának, Margitkának. — A polgári házasságkötés délelőtt 11 órakor történt meg s az ifjú párt Debreczeni István polgármester adta össze. A házasságkötésnél a vőlegény részéről annak bátyja: Dr. Sternberg Géza közkórházi igazgató-főorvos, a menyasszony részéről ennek nagybátyja Adorján Ignácz az Union keményítőgyár czégjegyzője szerepeltek. — Az egyházi esketés délután 5 órakor folyt le a helybeli status-quo izr. templomban. A mintegy 48 kocsiból álló fényes nászmenetnek sok nézője akadt. Az egyházi szertartást nagy és előkelő közönség jelenlétében Dr. Feldmann József czeglédi főrabbi, a menyasszony rokona végezte, ki gyönyörű beszédet intézett az ifjú párhoz. Az esküvőt a menyasszony szülei ház;ánál fényes lakoma követte. Az ifjú pár a szerdán reggeli gyorsvonattal ná6zutra indult a Salzkammergutba.

— A főgimnáziumban a vizsgálatok a következő sorrendben tartattak, illetve tartatnak meg: Junius 17-én: VII. oszt. magyar, latin, német; VI. oszt. történelem, természetrajz; V. oszt. mennyiségtan, görög- ótló rajz. 18-án : IV. o. magyar, latin, német;

III. oszt. számtan, földrajz; II. oszt. magyar, latin ; d. u. 2—3-ig gyorsírás. 19-én : VII. oszt. történelem, görög, görögpótló; VI. oszt. magyar, latin, német. 20-án: d. u. 2—3-ig franczia. 21-én: VII. oszt. mennyiségtan, fizika; II. oszt. számtan, rajz, szépírás; 1. oszt. földrajz, természetrajz. 22-én : VII. oszt. mennyiségtan, görög, görögpótló rajz; V. oszt. és IV. oszt. történelem, természetrajz. Délután 5 órakori—VII. oszt. tornavizsgálat.

— A honvédség köréből. Csanády Frigyes ezredes f. hó 14-én reggel városunkba érkezett s szemlét tartott a helybeli honvédzászlóalj felett s teljes megelégedésének adván kifejezést. Az esteli vonattal utazott vissza Szatmárra.

— A helybeli polgári leányiskolában ma délelőtt fejeződtek be az osztályvizsgálatok. Holnap és holnapután (21. és 22-én) fognak a magánvizsgálatok megtartatni. 28-án ünnepélyes Te Deum lesz, továbbá évzáró ünnepély és a bizonyítványok kiosztása.

— Öngyilkosság. Jeney István állam- vasuli felügyelő leánya Margit f. hó 15-én délután egy kis forgópisztolylyal halántékon lőtte magát és három órai kínlódás után meghalt. A városban a szép Jeney Margit váratlan halála általános megdöbbenést és igen nagy részvétet keltett. Az elhunyt temetése f. hó 17-én rendkívül nagy részvét mellett ment végbe. A rokonok és barátok elhalmozták az elhunyt koporsóját virággal és koszorúkkal. A család a következő gyász- jelentést adta ki: Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen jó gyermek, testvér, illetve sógornőnek nagy- enyedi Jeney Margitnak folyó hó 15-én délután 5 órakor életének 28-ik évében váratlanul történt gyászos elhunytát. Felejthetetlen halottunk földi részei folyó hó 17-én d.

u. 5 órakor fognak a Majtény-utcza 19. sz. háztól a róm. kath. egyház szertartásai szerint a Mesterrészi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 18-án délelőtt 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly,

1907. junius 15. Áldás és béke lengjen drága porai felelt! Nagyenyedi Jeney István, szaty- mazi Zsótér Erzsébet szülei. Dr. Köszeghy Andorné nagyenyedi Jeney Sarolta, nagyenyedi Jeney István, nagyenyedi Jeney Viktor, nagyenyedi Jeney Evelin testvérei. Dr. Köszeghy Andor sógora.

— Érettségi vizsgálat. Főgimnáziumunkban az érettségi vizsgálatok e hó 13.,

14. és 15-én tartattak meg. Szóbeli vizsgálatot tett 18 tanuló ezek közül 17 letelte a vizsgálatot; egy tanuló egy tárgyból szeptemberig visszavettetelt. — Jelesen érettek: Nagy István, Somossy Miklós. Jól érettek: Bállá Antal, Fejér Miklós, Hadadi István, Peisner Sándor, Rosenberg Sándor, Sikolya

I István. Érettek: Biró Sánder, Blum Emil, Bornemisza Sándor, Lehmann Kálmán, Mor- Igenthal Béla, Papp Ferencz, Petz Zoltán,

| Selyben József, Toúlh István.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Peisz- ner Lajost, a nagykárolyi kereskedelmi bank főkönyvelőjét; édesatyja, Peiszner Jakab,

j f. hó 14-én 90 éves korában Várpalotán elhunyt. A patriarchal is kort elért hült tetemeit vasárnap, f. hó 16-án nagy részvét mellett kisérték örök nyugalomra. A sírnál Peiszner Ignácz, a „Neues Pester Journal“ főmunkatársa, ki az elhunytban nagybátyját gyászolja, mondott megható búcsúbeszédet.

— Érettségi bankett. A főgimnáziumban az idén megérett ifjak a szokásos bankettet f. hő 22-én a Polgári olvasókörben fogják megtartani.