Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-20 / 25. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. • A megnyitás után a föispáni pár megtekintette a kiállítást és tetszésük­nek adtak kifejezést a látottak fölött. Távozás előtt beírta a főispán nevét a kiállítási emlékkönyvbe. A debreczeni kereskedelmi és ipar­kamara részéröl Dr. Rhédey Rezső segédtitkár vett részt a megnyitáson. Az országos iparegyesület a követ­kező távirattal üdvözölte a kiállítás elnökségét: Mai ünnepélyük alkalmából fogadják meleg üdvözleteinket és szerencsekivána- tainkat. Az országos iparegyesület nevében : Qelléri Mór, igazgató. Szatmár városa Ferenczy Ágoston városi tanácsossal képviseltette magát. Még a megnyitás napján igen nagy­számú közönség tekintette meg a ki­állítást. A társasebéd. Déli I órakor társasebéd volt a „Polgári Olvasókör“ nyári helyiségében, amelyen meg­jelent Dr. Falussy Árpád főispán, kit meg­jelenésekor Fátyol Józsi zenekara a Rákóczi- indulóval, a közönség pedig éljenzéssel fogadott. Ott voltak továbbá Debreczeni István polgármester, Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos, Kacsó Károly műszaki tanácsos, az államépitészeti hiv. főnöke, Dr. Rhédey Rezső, a debreczeni keresk. és iparkamara s. titkára, Mangu Réla és Kerekes Zsigmond vármegyei aljegyzők, Kinczel János ipartestületi elnök, Dr. Adler Adolf, az ipartestület ügyésze, Marián Ferencz ipartestületi alelnök, Rrichta Miksa, Kovács György, Kohn Márkusz és Pucser Károly kereskedők, Lukácsovits János, Nagy Jenő, Kun István, Luczay János, Drágus István, Meszesi Ferencz, Kabelik Gyula, Simkó Aladár, az „Iparosok Lapja“ szerkesztője és még mintegy ötven iparos. A második fogásnál Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja ősi magyar szokás szerint Őfelsége a királyra mondott pohár- köszöntőt, azon reményének adva kifejezést, hogy a király szivét sohse fogják tudni el­téríteni a nemzet szeretetétől. Ezután Dr. Adler Adolf, lapunk szerkesz­tője, mint az ipartestület ügyésze, az ipar- kiállitást rendező bizottság nevében Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszterért ürített poharat, az ipartestület köszönetét tolmá­csolva azért a pártfogásért, melyben a hely­beli iparkiállitást részesítette; indítványára viszi a tudományszeretet s a honszerelmet. Bécsben, a magyar szellemi életnek ez idő­ben középpontjában megismerkedik a régi magyar nyelvvel, behatol a magyar nyelv fejlődésének titkaiba, szóval tudományosan kezd foglalkozni a magyar nyelvvel: ezt a gondolatot hozza haza magával Bécsből Révai. Elhozza a gondolatot s az évek során át az ő lankadatlan szorgalmával s láng­elméjével cselekedetté érleli és ezzel beírja nevét halhatatlanjaink közé. Közben Károlyi gróf hazaszólitja, Nagy­váradon rajztanitóskodik, iskolai könyveket ir, 1778-ban Nagykárolyban kiadja Alagyái- nak első kötetét, később ugyanott az aka­démiában a bölcselet tanára lesz, 1781-ben ismét Bécsben találjuk, mint a Pálfi grófok nevelőjét, 2 év múlva már Gráczban van, itt nyomorúsággal, majdnem éhenhalással küzd, 1784-ben megjelennek Elegyes Versei s ez időben történik meg vele a korában páratlan esemény: Bessenyeinek „Egy magyar Társaság iránt való Jámbor Szándék“-át, azaz a „Magyar Tudományos Akadémia“ eszméjét rendszeres tervezetté kidolgozza s ez iratcsomóval kezében megjelenik II. Jó­zsef előtt, hogy tervének keresztülvitelében támogatást nyerjen. íme az egyetemes mo­narchia megalapítására törekvő, európai mű­veltségű, idegen szellemű, korlátlan hatalmú urnák s az egyszerű, de heves, lánglelkü s hazafiságtól lobogó nagy tudósnak találko­zása ! A „kalapos király“ Révai előterjesz­tését kegyesen fogadja, „mint valóban a közjónak gyarapítására czélzó igyekezetei, de ezt az ügyet akkor egyeseknek roszaka- ratu törekvése megakadályozta.“ Nem cso­dálatra s követésre méltó Révainak ez egy cselekedetében is a nemzeti szellem felvirá­goztatását czélzó törhetetlen akaraterőnek férfias megnyilatkozása? De Révai Pozsony­ban sem tud maradni, Győrre megy, Rájnís barátjával együtt kínos gyötrődések közt ver­gődik, a régi irók kiadásában fáradozik, ké­sőbb Esztergomban, majd Komáromban tanít. De betegség miatt kénytelen nyugalomba vonulni, Tárcsán üdül egy darabig de minő nyugalom ez ?: Lázasan tanulmányozza a külföldi s a hazai nyelvészeket, majd is­mét Bécsben nevelősködik. (Folyt, köv.) a következő szövegű távirat küldetett a ke- j reskedelemügyi miniszternek: Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur O nagyméltóságánakm Budapest. 9 (Gresham-palota) J A nagykárolyi helyi iparkiállitás meg- J nyitása alkalmából összegyűlt polgárok | őszinte szívből üdvözlik Nagyméltóságodat j és köszönetét mondva Nagyméltóságodnak ! kiállításunk pártfogásáért és Dr. Falussy j Árpád, vármegyénk főispánja általi kép- viseltetéseért, arra kérjük a Mindenhatót, | hogy Nagyméltóságodnak nemzetünk javára irányuló áldásos munkálkodásához adjon egészséget, erőt és kitartást. Kinczel János, rendező-bizottsági elnök. Marián Ferencz pékmester, ipartestületi alelnök, a kiállítást rendező bizottság nevé­ben az iparkiállitás védnökségéért és a ki­állítás megnyitásáért Dr. Falussy Árpád fő- j ispánnak mondva köszönetét, érette ürített poharat, hangsúlyozva azt, hogy a főispán nemcsak hivatalos állásából kifolyólag, ha­nem szívből is pártfogolta a kiállítást, mert i szivén hordja a kisiparosok érdekét. Arra' kérte a főispánt, hogy juttassa el uzt az | üzenetet azokhoz, akiknek szivén fekszik a, kisiparos sorsa, hogy a károlyi iparosok dol­gozni és tanulni akarnak, hogy mindenkor megállják az őket megillető helyet. Debreczeni István polgármester a beteg- j sége miatt a megjelenésben akadályozva volt' egyik védnök, Károlyi István gróf, a nagy­károlyi választókerület országgyűlési képvise­lője egészségéért ivott. Luczay János fodrász kiemelve Debreczeni István polgármesternek a kiállítás iránti jó- akaratu érdeklődését, a polgármestert éltette. Drágus István bádogosmester a munka ünnepe alkalmából a Debreczeni Kereske­delmi és Iparkamarát és annak jelenvolt képviselőjét, Dr. Rhédey Rezsőt éltette. Dr. Rhédey Rezső helyettes kamarai tit­kár benső örömének és meghatottságának adott kifejezést a fölött, amit délelőtt látott, tapasztalt; ugyanis mostanában igen sok ki­állítást rendeznek, felczifrázzák a kiállított tárgyakat, fáradságot, költséget okoznak, az eredmény azonban legnagyobbrészt nem felel meg a várakozásnak. A ma megnyílt kiállí­tás egy szemet-lelket gyönyörködtető kivitel, mert keveset hoztak ugyan össze, de jót. De tanulságos a kiállítás alkalmából az is, hogy mig azelőtt az iparosokat a kiállítások ren­dezésénél senki nem segítette, sőt elnyomták az iparosok iparkodását, addig itt azt tapasz­talja, hogy ideális a jó viszony a közigazga­tás és az iparosok között, egy uj áramlat kellemes szellőjét érzi akkor, mikor a társa­dalom, az arisztokráczia és a kormány fog össze, hogy az ipar fejlesztését tűzze ki fel­adatául. Most van az ideje annak, hogy a városok hatóságát bekapcsolják az ipar érdek-1 körébe s Nagykárolyban azt tapasztalja, hogy j itt nemcsak representálásból, hanem szivük í szerint is elősegítik az ipar fejlődését, miért is poharát üríti azon kedves, magasröptű viszony fennmaradásáért, mely a közigazga­tás és az iparosok között fennáll. Ezután Dr. Falussy Árpád főispán szólalt fel újra és az Amerikai Egyesült-Államokat hozva fel példáid, kifejtette, hogy ahol az ipar dominál, ott uralkodik a jólét; és noha Magyarország a legrégibb államok egyike Európában, ipar tekintetében a velünk egy- koriak között utolsók vagyunk, mert Anglia, Francziaország, Németország, sőt Olasz- és ( Spanyolország is túlszárnyalnak bennünket. Nem tudja, nem az-e oka ennek az elmara­dottságunknak, az a szerencsétlen sors, hogy 400 év óta vagyunk összekapcsolva egy ide­gen állammal, mely bennünket kizsákmányol. Az erőnk szétforgácsolódott, ha azt ki tud­ták volna fejteni, ahol alkalmunk lett volna rá, most máskép állanánk. Érzi — úgymond — hogy közeledik az idő, hogy elérjük gazda­sági berendezésünk önállóságát s akkor azt hiszi, hogy megtaláljuk az erőt is, amely összehoz bennünket és egyesült erővel ki fogjuk vívni gazdasági önállóságunkat. Necsak dolgozzanak az iparosok, hanem vegyenek fel egy ideált, alkossanak szépet és jót, mely az idegen portékát leveri. Ma már útban vagyunk, még pedig jó úton, mert a mai kiállításból azt látja, hogy a kiállított tár­gyak versenyezhetnek bármely hasonló czik kekkel, mert van benne szépség, érzék és művészet. A kiállító iparosokért üríti poha­rát, kívánva, hogy a legközelebb egyesült erővel a város egész iparossága rendezzen egy kiállítást. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd el­hangzása után még Hermann Samu a czi- pész-szakosztály nevében üdvözölte a főispánt, megköszönve neki a sztrájk ideje alatt a mesterek támogatását. Az igen jó ebéd és Fátyol József kelle­mes zenéje folytán emelkedett hangulat ural­kodott az egész, társaságnál és így nem ! csoda, hogy három óra után, mikor a főis­pán és a polgármester eltávoztak a társas­ebédről, a jelenvoltak nagy része még soká együtt maradt, hogy örvendjenek az örven- dezőkkel a munkának ünnepén. HÍREK. — Személyi hírek. Dr. Falussy Ár­pád, vármegyénk főispánja, folyó hó 19-én három heti időtartamra Karlsbadba uta­zott. — Károlyi István gróf, választó- kerületünk országgyűlési képviselője — mint örömmel értesülünk —- már teljesen felépült és elhagyta az ágyat. — Géressy Kálmán, tankerületi kir. főigazgató, 1. hó 12-én érke­zett városunkba az érettségi vizsgálatok meg­tartására. Szombaton a délutáni gyorssal utazott haza Debreczenbe. — Gelléri Mór, az országos iparegyesület igazgatója, f. hó 22-én érkezik városunkba, hogy mint elnök vezesse az iparkiállitás juryjének munkála­tait. Ittléte alatt lapunk felelős szerkesztőjé­nek lesz vendége, mig Kinczel János ipar- testületi elnök és Simkó Aladár az „Iparosok Lapja“ szerkesztője ebédet adnak tisztele­tére. — Meghívás. 4917—1907. K. sz. Nagy­károly város képviselőtestületi tagjait 1907. junius hó 23-ik napján délelőtt 10 órakor a polgári leányiskola dísztermében tartandó rend­kívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. — Nagykároly, 1907. junius 19. Debreczeni Ist­ván, polgármester. 1. Rooz Samu városi képviselőtestületi tag indítványa a húsvágási szabályrendelet módosítása iránt. (4338— 1907. k. sz.; kj.) 2. Dr. Aáron Sándor és társai kérelme a bérkocsi-szabályrendelet módosítása iránt. (4786—1907. k. sz.; fj.) 3. Előterjesztés a szinkörépités czéljaira a városi alapokból vett kölcsönként átvett ko- ronajáradék-kötvények értékesítése iránt. — (3203—1907. k. sz.; kj.) 4. A városi rend­őrök, tűzoltók és kocsisok fizetésjavitás iránti kérelme s előterjesztés a kisebb javadalma- zásu városi tisztviselők részére drágasági pótlék megadása iránt. (4769., 4833., 4837— 1907. kj. 5. Előterjesztés a Csokonai-utcza északi oldalán s az Akáczfa-utcza keleti ol­dalának egy részén aszfalt-gyalogjáró készít­tetése iránt. (4337—1907. k. sz.; fj). 6. A Hunyadi-utczai 25. népsorszámu telekből ki­sajátított részletre vonatkozó kisajátítási szer­ződés és vázrajz jóváhagyása. (4058—1907. k. sz.; kj.) 7. Az „Adria“ halkonserv és hal- füstölő gyár Trigárszky Emil és társa deb­reczeni czég kérelme díjmentes halelárusitó helyiség, adómentesség és kizárólagos eladási jog megadása iránt. (4492—1907. k. sz.; kj.) 8. Behajthatatlan telepedési dijak törlése iránti előterjesztés. (4588—1907. k. sz.; fj.) 9. Vénig Mihály Tompa-utczai telkéhez csa­tolt utczarészlet kártalanítási árának meg­állapítása. (2420—1907. k. sz.; kj.) 10. Az 1907. május hónapi .pénztárvizsgálati jegyző­könyv bemutalása. (4320—1907. K. sz.; fj.) 11. Debreczeni István polgármester kérelme 1907. julius 15-től hat heti szabadságidő en­gedélyezése iránt. 12. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur határozata ’ a vásárvám- dijszabályzat értelmezésére vonatkozólag. (4863—1907. k. sz.; kj.) — Dalegyesületi közgyűlés. A nagy­károlyi dalegyesület évi rendes közgyűlését folyó hó 16-án délután 3 órakor tartotta meg a főgimnázium helyiségében. A gyűlésen Cseh Lajos főgimn. igazgató, egyesületi elnök el­nökölt, ki felolvasta az elnöki, pénztárnoki jelentéseket, melyeket a közgyűlés Simkó Géza választmányi tag hozzászólása után elfogadott. Feifer Ede volt pénztárnoknak több évi buzgó működéséért — miután e tisztséget viselni továbbra is nem volt haj­landó — jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Ugyancsak jegyzőkönyvileg részvétét fejezte ki az egylet volt buzgó szertárosa, Zicher János elhunyta felett s erről az özvegyet kivonaton értesíteni rendelte. A jövő évi költségvetést elfogadta, mely után a tiszt- ujitást ejtette meg a következő eredmény­nyel: elnök: Cseh Lajos, alelnök : Dr. Váradi János, titkár: Medvey Ernő, jegyző: Suták József, igazgató: Letlinger Béla, szertáros: Kuuk Jenő, ügyész: Dr. Vetzák Ede, pénz­tárnok : Tömpe Károly. — A választmány tagjai lettek: Debreczeni István, Palczer Ernő, Demidor Ignácz, Dr. Adler Adolf, Simkó Géza, Kubinyi Bertalan, Sehnébli Károly, Kerekes Bertalan, Kinczel János, Kacsó Ká­roly, Luczay János, Szolomájer János, Cser- nus József, Berényi Imre, Patay Ferencz, Kínál Antal, Nagy Elek és Pink Ignácz. — ! Szám- és szertárvizsgáló-bizottság: Ferenczy István, Balázs Márton és Petz János. Az indítványok sorún Luczay János indítványára Dr. Falussy Árpád főispánt az egyesület dísz­elnökévé megválasztotta s egyben elhatározta, hogy őt ezen tisztség elfogadására küldött­ség utján fogja felkérni. Ugyancsak Luczay János indítványára a mulatságokat és dal­estélyeket rendező bizottság elnökévé Szintay ■ Gábor vármegyei aljegyzőt választotta meg. A közgyűlés tárgysorozata ezzel kimerítve lévén, elnök azt berekesztette. — Esküvő. Dr. Sternberg Zoltán ügy­véd, folyó hó 18-án, kedden esküdött örök hűséget Dr. Adler Adolf ügyvéd, lapunk fe­lelős szerkesztője és neje leányának, Mar­gitkának. — A polgári házasságkötés dél­előtt 11 órakor történt meg s az ifjú párt Debreczeni István polgármester adta össze. A házasságkötésnél a vőlegény részéről an­nak bátyja: Dr. Sternberg Géza közkórházi igazgató-főorvos, a menyasszony részéről ennek nagybátyja Adorján Ignácz az Union keményítőgyár czégjegyzője szerepeltek. — Az egyházi esketés délután 5 órakor folyt le a helybeli status-quo izr. templomban. A mintegy 48 kocsiból álló fényes nászmenet­nek sok nézője akadt. Az egyházi szertar­tást nagy és előkelő közönség jelenlétében Dr. Feldmann József czeglédi főrabbi, a meny­asszony rokona végezte, ki gyönyörű beszé­det intézett az ifjú párhoz. Az esküvőt a menyasszony szülei ház;ánál fényes lakoma követte. Az ifjú pár a szerdán reggeli gyors­vonattal ná6zutra indult a Salzkammergutba. — A főgimnáziumban a vizsgála­tok a következő sorrendben tartattak, illetve tartatnak meg: Junius 17-én: VII. oszt. magyar, latin, német; VI. oszt. történelem, természetrajz; V. oszt. mennyiségtan, görög- ótló rajz. 18-án : IV. o. magyar, latin, német; III. oszt. számtan, földrajz; II. oszt. magyar, latin ; d. u. 2—3-ig gyorsírás. 19-én : VII. oszt. történelem, görög, görögpótló; VI. oszt. magyar, latin, német. 20-án: d. u. 2—3-ig franczia. 21-én: VII. oszt. mennyiségtan, fizika; II. oszt. számtan, rajz, szépírás; 1. oszt. földrajz, természetrajz. 22-én : VII. oszt. mennyiségtan, görög, görögpótló rajz; V. oszt. és IV. oszt. történelem, természetrajz. Délután 5 órakori—VII. oszt. tornavizsgálat. — A honvédség köréből. Csanády Frigyes ezredes f. hó 14-én reggel városunkba érkezett s szemlét tartott a helybeli honvéd­zászlóalj felett s teljes megelégedésének ad­ván kifejezést. Az esteli vonattal utazott vissza Szatmárra. — A helybeli polgári leányiskolá­ban ma délelőtt fejeződtek be az osztály­vizsgálatok. Holnap és holnapután (21. és 22-én) fognak a magánvizsgálatok megtar­tatni. 28-án ünnepélyes Te Deum lesz, to­vábbá évzáró ünnepély és a bizonyítványok kiosztása. — Öngyilkosság. Jeney István állam- vasuli felügyelő leánya Margit f. hó 15-én délután egy kis forgópisztolylyal halántékon lőtte magát és három órai kínlódás után meghalt. A városban a szép Jeney Margit váratlan halála általános megdöbbenést és igen nagy részvétet keltett. Az elhunyt te­metése f. hó 17-én rendkívül nagy részvét mellett ment végbe. A rokonok és barátok elhalmozták az elhunyt koporsóját virággal és koszorúkkal. A család a következő gyász- jelentést adta ki: Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen jó gyermek, testvér, illetve sógornőnek nagy- enyedi Jeney Margitnak folyó hó 15-én dél­után 5 órakor életének 28-ik évében várat­lanul történt gyászos elhunytát. Felejthetet­len halottunk földi részei folyó hó 17-én d. u. 5 órakor fognak a Majtény-utcza 19. sz. háztól a róm. kath. egyház szertartásai sze­rint a Mesterrészi sirkertben örök nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise­áldozat folyó hó 18-án délelőtt 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1907. junius 15. Áldás és béke lengjen drága porai felelt! Nagyenyedi Jeney István, szaty- mazi Zsótér Erzsébet szülei. Dr. Köszeghy Andorné nagyenyedi Jeney Sarolta, nagy­enyedi Jeney István, nagyenyedi Jeney Vik­tor, nagyenyedi Jeney Evelin testvérei. Dr. Köszeghy Andor sógora. — Érettségi vizsgálat. Főgimnáziu­munkban az érettségi vizsgálatok e hó 13., 14. és 15-én tartattak meg. Szóbeli vizsgá­latot tett 18 tanuló ezek közül 17 letelte a vizsgálatot; egy tanuló egy tárgyból szep­temberig visszavettetelt. — Jelesen érettek: Nagy István, Somossy Miklós. Jól érettek: Bállá Antal, Fejér Miklós, Hadadi István, Peisner Sándor, Rosenberg Sándor, Sikolya I István. Érettek: Biró Sánder, Blum Emil, Bornemisza Sándor, Lehmann Kálmán, Mor- Igenthal Béla, Papp Ferencz, Petz Zoltán, | Selyben József, Toúlh István. — Halálozás. Súlyos csapás érte Peisz- ner Lajost, a nagykárolyi kereskedelmi bank főkönyvelőjét; édesatyja, Peiszner Jakab, j f. hó 14-én 90 éves korában Várpalotán el­hunyt. A patriarchal is kort elért hült tete­meit vasárnap, f. hó 16-án nagy részvét mellett kisérték örök nyugalomra. A sírnál Peiszner Ignácz, a „Neues Pester Journal“ főmunkatársa, ki az elhunytban nagybátyját gyászolja, mondott megható búcsúbeszédet. — Érettségi bankett. A főgimnázium­ban az idén megérett ifjak a szokásos ban­kettet f. hő 22-én a Polgári olvasókörben fogják megtartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom