Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-02 / 31. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. ének- és táncz-számokból volt összeállítva, melyek mindegyike a közönség óriási tetszé­sével találkozott. Élvezetes volt Pázmán ügyes előadása, melylyel egy bourleszk komikus magánjelenetet adott elő. A nagy óváczió, melyben a megjelentek a művészeket része­sítették, arra indította őket, hogy kijelentsék, miszerint szatmári szereplésükből visszatérve’ 29-én vasárnap este megismétlik a cabaret- estét. Azonban második estélyüket nálunk nem rendezhették, mert Szatmáron tartották őket egy harmadik előadásra. — Kinevezés. Dr. Balsay József, ki az abszolutisztikus kormány alatt lett szatmár- németi-i kir. ügyész, a szegedi kir. törvény­székhez bíróvá, Udvarhelyi Dezső dr. debre­czeni ügyészségi alügyész a marosvásárhelyi kir. ügyészséghez ügyészszé neveztetett ki. — Védőegyesületi választmányi gyűlés lesz — mint már lapunk múlt szá­mában is jeleztük — f. hó 4-én délután 5 órakor a városháza nagytermében. — A „Minimax“ tűzoltókészülék bemutatása városunkban múlt hó 29-én a nagypiacztéren ment végbe nagy közönség jelenlétében. A készülék jósága határozott beigazolást nyert a mesterségesen keltett tűz eloltásával. Igen mértékadó szakvélemények szerint azonban e készüléknél jobb a „Vulcán“ kézi-tűzoltó, melyből néhány darab van a város tulajdonában s melylyel a próbákat a városháza udvarán tartották meg. — Kugliverseny. A Prot. Társaskör kugliversenyét vasárnap folytatni fogja. A négy darab értékes tárgy a következő: 1-ső nyeremény 1 drb 20 koronás arany, 2-ik 1 drb valódi bernstein szivar- és czigaretta- szipka, 3-ik 1 feltűnően szép aranygyűrű, 4-ik 1 duplafedelü ezüst óra, mely tárgyak a kör felügyelőjénél megtekinthetők. Rende­zőség. — Eljegyzés. Éles István, Ecsediláp lecsapoló társulati írnok, julius hó 81-én eljegyezte Lengyel Ferencz birtokos és neje Marossy Róza kedves leányát, Idát. — A birtokossági malom részvény- társaság már megalakult, a kereskedelmi ezégjegyzékbe bevezettetett s alapszabálya törvényszéki bemutatási záradékkal ellátta­tott. Minthogy az alapszabály 6. §-a értel­mében a jegyzett részvények teljes értéke folyó évi augusztus hó 1-ig befizetendő, az igazgatóság a részvények jegyzőit körlevél­ben hívja fel a hátraléknak Lutz György pénzkezeléssel megbízott igazgatósági tag kezeihez leendő befizetésére, mivel ellen­eseiben a hátralékos kötbér fizetésére fog köteleztetni, esetleg az aláírásból eredő jogait és eddig teljesített befizetéseit is elveszti. — Országos iparpártoló kongresz- szus. Az idei országos iparpártoló kon­gresszus Szegeden lesz augusztus hó 25-én és 26-án. A kongresszuson a kereskedelmi kormány, az Iparjogvédelmi egyesület, a Tulipánkert Szövetség és a Magyar Védő- egyesület is képviselteti magát. — Nyilvános köszönet és nyugta. Dr. Jékel László, valamint id. Vetzák Éde urak kegyesek voltak Simkó Aladár rend. bizottsági jegyző gyüjtőivén 10 korona le­fizetése mellett a Kossuth-asztaltársaság ala­pitó tagjai sorába belépni, mely tányért ez utón is hálás köszönetét mond a rendező- bizottság. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Lőrinczy Ida helybeli polgári iskolai tanítónőt jelenlegi minőségben a kecs­keméti áll. polgári iskolához helyezte át. — Villanyvilágítást kérünk a Kos- suth-kertbe ! Városunk belterületén egyetlen sétaterünk a Kossuth-kert, mely csak nemrég áll este is nyitva a közönség rendelkezésére. A kertben azonban — daczára a nem nagy távolságban levő ivlámpáknak és izzólámpák­nak — mély sötétség honol, a mi bár idyl- likus, de a közönség egy részére nézve kel­lemetlen. — Felkérjük ennélfogva városunk polgármesterét, úgyis mint a villanyvilágitási bizottság elnökét, hogy a Kossuth-kertbe — ha ivlátnpát nem is, de legalább izzólámpákat a szükséghez mért számban állíttasson fel. Ha kellő világítás lesz, felállítható ott eset­leg egy ezukrászda avagy buffet s igy közön­ségünk azon része, mely a kávéházakat és vendéglőket nem akarja felkeresni, séta köz­ben betérhet egy kis hűsítőre a kellemes sétatérre. Ismerve polgármesterünk agilitását, várjuk mielőbbi intézkedését. — Exhumálás. Hirt adtunk annak ide­jén arról, hogy Nagy Ferencz erdővéd egyik társát Ávrám Tódort a körtvélyesi határban agyonlőtte. Minthogy Nagy azzal védekezett, hogy önvédelemből használta fegyverét, a kir. törvényszék a dolog tisztázása czéljából a holttest exhumálását és felbonczolását rendelte el. A bonczolás lefolytattatván, meg- állapittatott, hogy Ávrám koponyája hátsó részén kapott lövést,, a mi kétségtelenné teszi az orgyilkosságot. — Újabb nyakszirtmerevedési eset Szatmáron. Kun István 15 éves gyermek a gerinczagyhártyalob tünetei között meg­betegedett. Ä beteg testvére május hóban ugyanezen betegségben szenvedett. Politikai hírek. A főrendiház rnult hó 28-án tartott ülé­sében letárgyalta és elfogadta az 1906. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, tudo­másul vette az ezzel kapcsolatos jelentése-' két, elfogadta továbbá azon viczinális vas- utakra vonatkozó törvényjavaslatokat, melye­ket a képviselőház már letárgyalt. A legfelsőbb szentesítés alá terjesztendő törvényjavaslatok átvizsgálására a házszabályokban előirt bi­zottság ennélfogva a főrendiház ülése után összeült és az országgyűlés mindkét háza által elfogadott javaslatokat a szentesítésre előkészítette. A képviselőház az elmúlt héten letár­gyalta és elfogadta az 1906. évi állami költ­ségvetésről szóló felhatalmazási, úgynevezett appropriácziós törvényjavaslatot, melyet We- kerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügy- miniszter múlt hó 25-én nyújtott be. Andrássy Gyula gróf körlevelet bocsátott ki a csendőrparancsnokságokhoz és átiratot a honvédelmi minisztériumhoz, melyekben felsorolja, hogy kik a karhatalom kirendelé­sére jogosított tisztviselők. A főispán ezek között nincs megemlítve s igy világos, hogy a főispán karhatalom kirendelésére nem jo­gosított, vagyis a belügyminiszter Kristóífy József idevágó rendelkezését hatályon kívül helyezte. A király döntése a quota ügyében a hi­vatalos lapban tegnap jelent meg. E szerint a királyi döntés az eddigi hozzájárulási arányt tartja tovább is fönn. Wekerle Sándor miniszterelnök és And­rássy Gyula gróf belügyminiszter tegnap voltak királyi külön kihallgatáson, melyen a miniszterelnök a képviselőház munkájának befejezéséről és a politikai helyzetről, a bel­ügyminiszter pedig tárczája ügyeiről tett jelentést. A képviselőház múlt hó 30-án tartott ülésében a miniszterelnök indítványára októ­ber hó 10-ikéig napolta el magát. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, múlt hó 31-én Érend- rédről székhelyére érkezett s még ugyanazon délután a gyorsvonattal referálás czéljából Budapestre utazott. — Meghívás. 5202—1906. K. sz. Nagy­károly r. .t. város képviselőtestületi tagjait 1906. évi aug. hó 5-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1906. julius 31-én. Debreczeni István, polgármester. —- Tárgysorozat: 1. A vásárvám bérbeadása tárgyában megtartott árverés eredményének jóváhagyása. (4473— 1906. k. sz.; kj.) 2. A piacztakaritási dij bérbeadása tárgyában megtartott árverés eredményének jóváhagyása. (4474—1906. k. sz.; kj.) 3. Kir. tanfelügyelő megkeresése az iparos tanoncziskola fejlesztése tárgyában. (2821—1906. k. sz.; kj.) 4. Vallás- és köz- oktatásügyi miniszter ur leirata a főgimná­ziumba iskola-orvos és egészségtan tanár alkalmazása iránt. (4154—1906. k. sz.; kj.) 5. A főgimnáziumi tanári kar előterjesztése a gimnáziumi átalánynak évi 1400 K helyett évi 2400 K-ban leendő megállapítása iránt. (8814—1905. k. sz.; kj.) 6. A városi a) kezelő- és segédszemélyzet, b) Grázel István dijnok, c) kézbesítők, hajdúk és közegész­ségügyi szolga kérelme fizetésük javítása iránt. (4621, 4626, 4696-1906. k. sz.; kj.) 7. Az 1905. évi gyámpénztári számadás megvizsgálására vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozat. (4262—1906. k. sz.; fj.) 8. Sóvágó -Antal nagykárolyi lakos kérelme a foglalkozást közvetítésről és a cselédszer- zésröl alkotott szabályrendelet módosítása iránt. (4845—1906. k. sz.; kj.) 9. Lévay Béla és társai kérelme a Wesselényi és Rákóczy-utczák Petőfi-utczai végén s a Vaday-közön asphalt készíttetés elrendelése iránt. (4857—1906. k. sz.; kj.) 10. Csőkör Ferencz és társai kérelme a Petőfi-utcza szabályozási vonalának újabb megállapitta- tása iránt. (4629—1906. k. sz.; kj.) 11. Elő­terjesztés azon sorrend megállapítása iránt, a melyben az utczák — a rendelkezésre álló anyagi erők mérvéhez képest — foko­zatosan kövesuttal lesznek ellátandók. (4972— 1906. k. sz.; kj.) 12. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter, ur leirata a vasúti hozzájáró ut ügyében. (2672—1906. k. sz.; kj.) 13. Bordás Imre kérelme a Lövölde-kert bérle­-Jtáhől az 1906. év végével leendő kibocsátta- tása iránt. (44180—1906. k. sz.; fj.) 14. Ku- kucs Lajos illetőségi’ .ügye. (3373—1906. k. sz.; fj.) 15. Öbis Gytürgy illetőségi ügye. (5037—1906. k. sz. ; fj.) 16. Bőhm Linka illetőségi ügye. (3844—1906. k. sz.; fj.) 17. Az 1906. évi junius 27-én tartott pénztár­vizsgálat eredményének bejelentése. (4280— 1906. k. sz.; hj.) 18. Az 1906. év julius hó 16-án tartott pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. (4831—1906. k. sz.; hj.) — A városunkban felállítandó tör­vényszék ügyében a vármegyei törvény- hatósági bizottságnak az igazságügyminiszter­hez intézendő felirata elkészülvén, az múlt hó 28-án felterjesztetett. — A városi jogügyi- és pénzügyi­bizottság e hó 1-én ülést tartott a köz­gyűlési tárgyak előkészítése czéljából. Két fontosabb tárgy forgott szőnyegen. Egyik a főgimnáziumi tanári-kar előterjesztése a gim­náziumi átalánynak 1400 kor. helyett 2400 koronában leendő megállapitása iránt. Ez a kérdés természetszerűleg felszínre hozta a gimnáziumi válság ügyét is. Éles és elitélő szavakban nyilvánult meg ama elégedetlen­ség, a melylyel a város közönsége a piarista tanrendszer és a piarista tanárok működésé­vel szemben viseltetik. Többen szólották a tárgyhoz. Papp Béla azt indítványozta, hogy a kérdés elintézését hagyják függőben, mig a rendkormánynak a városi tanács megke­resésére vonatkozó válasza megérkezik. Dr. Vetzák Ede erélyes hangon fejtegette, hogy ott, a hol olyan dolgok történnek, mint gim­náziumunkban, mindenesetre bajnak kell lenni. Indítványozza, hogy a baj oka szigorú vizs­gálat utján állapíttassák meg. Borody György tiszti ügyész esetek és nevek megnevezésé­vel arra a visszaélésre figyelmeztet, hogy a piaristák sistemature üldözik el a városi pol­gárok (különösen az intelligensebb polgárok) gyermekeit a főgimnáziumból. Lukácsovits János felhozza, hogy a tanárokra nézve szegénységi bizonyitvány, hogy azokat, akiket 7 éven át tanítottak, a 8-ik évben s a VíII-ik osztályból elüldözik. Példát hoz fel, hogy az a tanuló, aki nálunk a 8-ik osztályban bizonyos tárgyból megbukott s évközben volt kénytelen elmenni a szigorú szatmári főgimnáziumba s ott ugyanazon tárgyból jeles eredményt ért el. A piaristákat egyedül Dr. N. Szabó Albert vette védelmébe, aki azt vitatta, hogy a tanulók számának apadása a gimnázium jóságát bizonyítja. Debreczeni István pol­gármester világosította még fel a bizottságot, hogy a lapok közlése téves, mert az apadás 1890. év óta 48l/2U/o-ra emelkedett. Ezek után a bizottság azt határozta, hogy a ta­nári karnak a kívánt felemelést nem sza­vazza meg s ily értelemben tett a közgyű­lésnek javaslatot. A másik tárgy a segéd- és kezelő-személyzet, valamint a kézbesítők, hajdúk és közegészségügyi szolga kérelme volt, fizetésjavitás iránt. A bizottság a segéd- és kezelő-személyzetnek fejenkint 100 kor, a közegészségügyi szolgának 40 korona fizetésjavitás megadását véleményezte, mely összeg lakbér czimén s f. évi október 1-től kezdve negyedévi részletekben lesz fizetendő. A bizottság a közgyűlési tárgysorozat többi tárgyait is letárgyalta. —- A nagykárolyi Kossuth-asztal- társaság 120 tagú rendező-bizottsága 1906. julius 27-én bizottsági ülést tartott, melyben elnök bejelentette azt, hogy a zászlóanya a szeptember 2-ra kitűzött határnapon akadá­lyozva lévén, kéri az ünnepélyt aug. 26-án megtartani, avagy szeptember 8-ára halasz­tani. E tárgyban nagy vita indult meg, melynek eredményeképen a rendező-bizottság Kún István asztaltársasági elnök pártoló indít­ványára kimondotta, hogy a zászlószentelési ünnepélyt s ezzel kapcsolatos tánczünnepélyt nem augusztus 26-án, hanem szeptember hó 8-án tartja meg s egyben felkéri Nagykároly város ifjúságát, hogy a vőféiyi tiszt el-, avagy el nem vállalására már nyilatkozni szíves­kedjék. Az ünnepélyre vonatkozólag még a következőket jelenthetjük. A diszelnökséget Gróf Károlyi István vállalta el. Az ünnepi szónoklatot Ilosvay Aladár vármegyei alispán fogja mondani, a dalárda pedig énekszámo­kat ad elő. A programúi, mely részletesen még nincsen összeállítva, nagyjában a kö­vetkező : szeptember 8-án d. u. 4 órakor zászlószentelés a róm. kath. templomban. Innen a közönség a városházára vonul, mely­nek nagytermében kezdetét veszi a díszköz­gyűlés. Ennek folyamán megy végbe a szö­geknek a zászló rudjába való beverése, a mely alkalommal a különböző vallásfelekeze­tek papjai ünnepi beszédeket mondanak. A díszközgyűlés után a közönség a polgári kaszinóba vonul, hol kezdetét veszi a táncz- ! mulatság, melyre a rendezőség két czigány- bandát is szerződtetett. Koszorusleányok a következők : Czukor Ella, Gufárt Erzsi, Friedl Anna, Seriy Margit, Hágen Róza, Orosz Erzsiké, Govrik Anna, Hágen Róza (Fény- utcza), Nagy Juliska, Szűcs Juliska, Stöttner Róza, Hágen Mariska (Hajduváros), Széchenyi Mariska, Csőkör Róza, Keszy Emma, Sándor Erzsi, Turóczi Zsuzsa, Vida Irma, Görög Mariska, Szabó Mariska, Boleman Margit, Sikolya Erzsiké, Grieszháber Anna, Kirilla Mariska, Kovács Emma, Torzsa Mariska. Pápay Anna, Katz Leona, Mangu Gizi, Péchy Helén, Irsik Miczi, Gyurovits Mariska, Fülöp Margit, Patay Etelka, Fülöp Ilona, Janitzky Margit, Janitzky Irma, Adler Margit, Kacsc Mariska, Vetzák Lujza, Varga Erzsiké-, Hetey Blanka, Weisz Piroska, Toóth Jolánka, Stern­berg Anna, Schnell Jolán, Serényi Erzsi Meszesi Erzsi, Bródy Bella, Katz Sári, Kere­kes Anna, Tátorján Anna, Dukász Anna, Feifer Erzsi, Győrffy Ilona, Csipkés Jolán és Karaszka Margit. — Zászlószöget jegyez­tek : Szatmárvármegye közönsége, Kún István, Dr. Kovács Dezső, Némethy Sándor, Péchy László ig. főmérnök, Kovács György, Stern­berg Lipót, Nagy Jenő, Kalafoni Jenő, Jeney Géza, Vetzák Ede, Kinczler Frigyes, ifj. Stern­berg Sándor, Simkó Aladár, dr. Jékel László, Adler Ernő, Kohn Márkusz, Kinczel János, Jakabffy Gábor, Sarkadi N. Zsigmond, Papp Béla, Schnébli János, Gör. kath. egyház, Rosenberg Bernát, Petz János, Friedl István, Orosz János, Hermann Samu, Ág. evang. hitközség, Hadnagy Ignácz, dr. Vetzák Ede, Wagner, István, Fitos Ferencz, Kaufmann József, Somossy Miklós, Nagykárolyi'takarék- pénztár, Schuszteritsch Ferencz, Wagner Lajos, Róm. kath. egyház, Tietz Antal dr., Niklos János, Roszler György, Kaufmann Jenő, Rubletzky Ignácz, Nonn Gyula, Schiff- beck Károly, Rubletzky István, N. Szabó Albert dr., Madarassy Gyula, Csipkés András, Nagykárolyi Önsegélyző Népbank, Róth István Lajos, Ev. ref. egyház, Reök Gyula, dr. Góz- ner Elek, Varjas Endre, Rády József, Spitz Antal egyh. elnök, Róth Károly, Varga Imre, Feifer Ede, Lutz György, Péchy István, Ke­rekes Zsigmond, Mangu Béla, dr. Seriy Gusz­táv, Madarassy István, Kimer János, Kir. adóhivatali tisztikar, Kacsó Károly, Lichtschein Lajos, Hirsch Mór (Nagysomkut), Boksch Kálmán, Ilosvay Aladár, Lendek Pál, dr. Seriy Jenő, Singer Lipót, dr. Falussy Árpád, dr. Czukor Lajos, Kaufmann Izidor, Szűcs András, A stat.-quo izr. hitközség, Grosz József orth. izr. hitk. elnök, ifj. Matolcsy Sándor, Liebhauser Lajos, Weisz Jakab, Janitzky Albert, Manyák Károly, Kepets Her­man, Pucser Károly, Reszler Simon, Brichta Miksa, Breider Albert, Katz Sámuel, Pénzéi Mihály, Zinner István, Grieszháber Albert, Gaál Kálmán, Mózes Soma, Weisz Lajos, Szabó Kálmán, Eigner Simon czég, Gyurovits Gyula, Matolcsy Sándor, Nagykároly város, ifj. Kaufmann Ignácz, Sternberg Adolf, Bunda Miklós, M. kir. pénzügyigazgatóság tisztikara, Szilágyi István, Boross János, M. kir. pénzügy­őrség, Nagy Antal, Fürlh Ferencz, Janitzky György, Singer Márton, Adriányi Zoltán, Papp István, Komódy Lajos, Obholczer Gyula, M. kir. posta- és távirdahivatal tisztikara, Pol­gári olvasókör, Központi takarékpénztár, Merk Dezső, Dr. Adler Adolf, Rooz Samu, Magyar államvasutak tisztikara. — Mai napon vett értesülésünk szerint a Kossuth-asztallársaság zászlószentelési ünnepélyét szeptember hó 8-áról 9-ére halasztotta el. E tárgyban aug. 3-ára bizottsági gyűlés lett összehiva. — Fegyelmi vizsgálat. A vármegyei közgyűlés Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök és Dr. Schönpflug Richárd vm. főügyész ellen politikai okokból fegyelmi vizsgálatot rendelt el. A közigazgatási bizottság most a fegyelmi vizsgálat lefolytatásával N. Szabó Antal kir. közjegyző közigazgatási bizottsági tagot bizta meg. — A törvényhatósági bizottsági közgyűlések határozatképessége. A nemrég lefolyt alkotmányküzdelem alatt a törvényhatósági bizottságok és a volt bel­ügyminiszter között összeütközés támadt a gyűlések határozatképessége tekintetében, t. i. hogy érvényes határozat hozatalához a tör­vényhatósági bizottság közgyűlésén hány tag jelenléte szükséges. Ezért az alkotmányos éra bekövetkeztével számos törvényhatóság — közöttük vármegyénk is — feliratilag kérte a belügyminisztert, hogy szervezeti szabály­rendeletüket olykép módosíthassák, miszerint úgy rendes, mint rendkívüli gyűlésen 25 biz. tag jelenléte legyen szükséges érvényes ha­tározat hozatalához. A belügyminiszter — hivatkozással az 1886. évi XXL t.-cz. 11. és 50-ik §-ára — a törvényhatóságok kérelmét elutasította, mint olyant, melynek teljesítése nemcsak a törvény szavaival, de annak szelle­mével is ellenkezik; kijelentette azonban a miniszter, hogy a törvényhatósági törvény reformjánál figyelemmel lesz a határozat- képesség kérdésére. — A szatmáriak ellenünk. A „Szat­már-Németi“ írja, hogy dr. Kelemen Samu Szatinár város országgyűlési képviselője a város polgárait legközelebb értekezletre fogja összehívni, melynek tárgyát a városunkban a törvényszék felállítása iránt megindult mozgalommal szemben való állásfoglalás fogja képezni. Anélkül, hogy ezen dologban a mi érveinket és jogosultságunkat most kifejteni akarnánk, csak regisztráljuk a hirt a nevezett szatmári újság utján ; — de bízunk az igazság győzelmében s a kormány pár­tatlanságában, hogy a városunk és Szatmár között fennálló ellentéteket teljes megelége­désre fogja megoldani. , — Cabaret-estély. Ritka élvezetben I volt része közönségünknek múlt hó 26-án. A budapesti Népszínház tagjai közül Kápolnay 1 Irén, Harmath Ilona, Pázmán Ferencz és Pintér Imre Hetényi Albert zeneszerző kisó- ] rétében folytatott művészi kőrútjukban hoz- | záhk is ellátogattak s a Magyar Király kávé­ház kerthelyiségében rendkívül nagy publikum ! előtt hangversenyeztek. A műsor zongora-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom