Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-06 / 49. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Sőt határozottan azt kell állítanunk, hogy a liberalizmus uralma alatt Magyarországon is előkészítette a talajt a szoczializmus számára éppen helytelen gazdasági politikája, — a tőke számára engedélyezett nagy kiváltságok — és a nemzeti iránynak nem kedvező törvényei által. De ennek feszegetése utóvégre is hozzánk nem tartozik. Ez alkalommal én csak a szoczializmus okairól, czéljairól, mibenlétéről, tanairól, gyógyszereiről akarok egyet- mást elmondani, hogy ezt a sokak előtt ismeretlen csodabogarat egy kissé megvilá- gositsam. Senkise restelje, sajnálja a fáradtságot foglalkozni vele, mert az tény, hogy a szoczializmus a XX. század egyik legfontosabb eszméje, melynek számára Madách Imre is külön korszakot jósolt a hires „Ember tragédiájában. A szoczializmus nem egyetlen gyerek. Testvérei is vannak: a kommunizmus-, anarchizmus- és nihilizmusban. Mindannyinak egy és ugyanaz az édesapja: a szabadság, egyenlőség, testvériség. Szülőanyjuk: a szegénység. Dajkájuk: a villanyosok, vasutak határtalan forgalmú kereskedése és a gyárak korlátlanul szabad ipara, más szóval az összehalmozott tőke. Ami pedig leginkább dédelgeti, erősiti e vandalisztikus tanokat, az a nap-nap után terjedő vallástalanság. Ezt a négy tényezőt: apát, anyát, dajkát, dédelgetőt, senki el nem vitathatja. íme az apa ilyenformán mutatkozik be : „Magyarországnak 19 millió lakosa van s ezek közül az államban csak 900 ezernek van joga. Magyarországnak tehát 18 millió százezer lakója jogtalan... A háborúban agyon kell magad lövetned, azt mondják a hazáért, tényleg azonban, hogy megvédd azon 900 ezer vagyonát, kiknek egyedül van joga az államban.“ Ugyan uraim! nem érdekes ez a statisztika? A huszadik század büszke arra, hogy társadalma és államélete a szabadság, egyenlőség, testvériség humánus szikláira épült. Nem lesz nevetséges ez a büszkeség, ha a föntebbi statisztika adatait jól összevetve azt sütjük ki, hogy 19 millió emberre nálunk még csak egy millió szabad —• egyenlő — testvér sem esik ? Mi különös van hát benne, ha a szabadság, egyenlőség, testvériség korában mindenki meg akarja szerezni magának e nagy és fontos jogokat? A müveit világ elfogadta e humánus elveket, de szűkmarkú volt a megvalósításban: a kiváltságok egyeseké lettek. Ám a szoczialisták helyre akarják ütni e hibát, kiterjeszteni a szabadság elveit az egész vonalon. Sokan azt az apát egészen figyelmen kívül hagyják s egyedüli szülőokul a szegénységet állítják oda. Mi azért nevezzük a szegénységet csak anyának, mivel az egymagában szoczializmust sohase termett volna. Hiszen szegénység mindig volt a nagyvilágon. A régi klasszikus idők gyönyörű palotái mögött is ócska faházak s szellőjárta vityillók húzták meg szerényen magukat. Az inhumánus ó-kor nyomorult rabszolgái, a hanyatló Róma „panem et circenses“ után sóhajtozó páriái, a hübér-rendszer robot munkája alatt görnyedezö pór-nép százezrei semmivel sem voltak gazdagabbak, boldogabbak a forradalom rossznadrágu sansculottejainál, vagy a mi éhenkórász proletárainknál. S bizony akkor szoczializmusnak, anarchizmusnak hire sem volt. A szegénységnek kevéssel kiszúrod a szemét, s az éhes embernek egy jó falattal betömöd a száját, — de a „fin de siede“ szegényeinek nem kell az alamizsna, ők szívesen koplalnak, csakhogy sztrájkoljanak. Nem, nem a szegénység itt a főtényező! Itt az egyenlőség jogérzete izgatja, szutyon- gatja az embereket, akik a konczon kívül jogért is küzdenek. (Folyt, köv.) Iparügyek. Ünnep és hazafiság. Közelednek a karácsonyi ünnepek, amikor a szeretet lánczai közelebb fűzik egymáshoz az emberiséget és mindenki igyekszik övéinek valami meglepetést szerezni. Anya, apa, gyermek és rokon vetekednek egymással és lerakják szeretetük zálogát a karácsonyfa köré. Az örömből bőven kijut a kereskedőknek is, mert hisz a meglepetések kellékei az ő áruházaikból kerülnek ki. Nekünk magyaroknak azonban karácsonyi vásárlásainknál különös figyelmet kell fordítani hazafiságunkra is. Szerezzünk örömet hozzánktartozóinknak, támogassuk vásárlásainkkal a kereskedői világot, de követeljük, hogy az a tárgy, amit beszerezni óhajtunk, a magyar haza, a magyar ipar produktuma legyen. E nélkül ne vásároljunk semmit. Ébredjünk végre tudatára annak, hogy hazánkban jogosan követelhetjük a magyar iparczikkek árusítását. Rendelkezünk mi is ipartelepekkel, gyárakkal, ahonnan a készítmények beszerezhetők és ne kisebbítsük saját magunk előtt a magyar ipart, ne adjunk előnyt a külföld olcsóbb, de rosszabb portékáinak. Bízunk a kereskedői világ hazafiságában is, hogy nem szalmaláng volt a tulipán-mozgalommal megnyilatkozott fogadalmuk, hogy a külföldi ipárczikkeket száműzik Magyarország piaczáról. Minden magát magyarnak valló egyénnek ragaszkodnia kell a hazai iparhoz, a haza földjéhez, nyelvéhez, törvényeihez, mert csak igy lehet hatalmas a magyar! Áldozatot kell hozni mind azért, ami a magyarság boldogulását, emelkedését és föllendülését szolgálja. A magyar pénznek itthon kell maradni a nemzet erősítésére, a magyar ipar és kereskedelem virágzására. 7917—1906. K. sz. Hirdetmény. Értesittetnek a kereskedők és iparosok, hogy az 1907. év tartamára az iparhatósági megbízottak választása 1906. év deczem- ber 16-án délelőtt 9 órakor a városházánál Néma Gusztáv közigazgatási jegyző hivatalos helyiségében fog megtartatni. Ezen választásra Nagykároly r. t. város területén lakó összes kereskedők és iparosok azzal hivatnak meg, hogy ez alkalommal: a) városi tanács, h) a nagykárolyi járás főszolgabirája mint I-ső fokú iparhatóságok mellé 20—20, összesen 40 iparhatósági megbízott fog választatni. Nagykároly, 1906. november 13-án. A városi I-ső fokú iparhatóság. Debreozeni István, polgármester. 2—3 gimnáziumot végzett ifjú TANULÓUL fel-vétetlls: lapunk kiadóhivatalában. VASÚTI MENETREND. Érvényes 1906. október hó 1-töl. Nagykárolyba érkezik: Debreczen felől gyorsvonat p32 » » személyvonat 6-io gyorsvonat 8-07 motorvonat . 11-18 » személyvonat 4-41 » személyvonat . 7-19 Szatmár felől tsz. személyv. 4-48 » személyvonat 8-08 » gyorsvonat 7-23 » személyvonat 9-46 V » gyorsvonat . 2'53 » személyvonat 3-70 Zilah felöl vegyesvonat . 7-io » » vegyesvonat . 7-25 Csap felől vegyesvonat . 7-oo » vegyesvonat . 8-30 » vegyesvonat . 8-02 Nagykárolyból indul: Debreczen felé tsz. személyv. 4-56 személyvonat 1 8-18 » » gyorsvonat . 7-25 » » személyvonat 9-49 » V gyorsvonat • 2'54 » » személyvonat 3-56 Szatmár felé gyorsvonat 1-33 V személyvonat 6-18 JJ n gyorsvonat 8-09 » » motorvonat . 11-28 » személyvonat 4-52 » személyvonat • 7-29 Zilah felé vegyesvonat . 5-09 V V » vegyesvonat . 4-11 Csap felé vegyesvonat . 4-54 fi » vegyesvonat . 4-20 V V vegyesvonat . 8-13 Az éjjeli idő esti 6'0£ órától reggeli 5'59 perczig perczeket jelző számjegyeknek aláhúzásával van kitüntetve. = Egy csinosan = hmomoii mii Wesselényi-utcza 8-ik sz. alatt azonnal kiadó. ti—? Hirdetmény. 8414—1906. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1906. évi deczember hó 2-ik napján tartott közgyűlésén a szervezeti szabályrendelet-: 153. §-a 1., 3., 20., 21. és 22-ik pontjánák s 116-ik §-ának módosítására vonatkozólag honfit 132—1906. kgy. számú véghatározata s a módosított szabályrendelet, továbbá 8464— 1906. K. sz., az 1906. évi városi költségvetés keretén belül hitelátruházás engedélyezésére vonatkozólag hozott 132—1906. kgy. számú véghatározata, továbbá 8465— 1906. K. sz., az 1907. évi városi költségvetés végrehajtására vonatkozólag hozott 133—1906. kgy. számú véghatározata, továbbá 8475— 1906. K. sz., a városi villamos-mű 1907. évi költségvetési előirányzatának megállapítására vonatkozólag hozott 138—1906. kgy, számú véghatározata s a költségvetés, továbbá 8476— 1906. K. sz., Nagykároly város villamos-művére vonatkozó szabályok módosítása tárgyában hozott 139—1906. kgy. sz. véghatározata s a módosított szabályzat, 5663—1906. tk. sz. Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Rooz Samu ügyvéd által képviselt Leichtmann Izráel végrehajtatónak a Dr. Hadady Lajos ügyvéd által képviselt, ismeretlen helyen tartózkodó Staub József ellen folytatott végrehajtási ügyében 900 K tőke, ennek 1906. évi január hó 15-ik napjától járó 6°/o kamata, 102 K 88 f költség; továbbá az ezennel csatlakoztatott Stein- berger Adolfné végrehajtatónak 350 K tőke és járulékaiból álló követelése kielégítése végett árverés alá bocsátja a szatmár- németi-i kir. törvényszék területén fekvő s a nagykárolyi 1837. sz. betétben A. I. 1—2. sorsz., 1838., 1839. hrsz. alatt felvett ingatlant és pedig az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §. c) pontja alapján egészben, tehát Fried Jónás 3/6 illetőségét is 3450 korona kikiáltási árban. 2. Az árverés megtartására határidőül 1907. évi január hó 31-ik napjának délelőtti 9 óráját, helyéül pedig a nagyI károlyi kir. járásbíróság árverési termét tűzi ki, mikor a fent körülirt jószágtest a kikiáltási áron alul is el fog adatni. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jel: zett árfolyammal számított és a 3333—1881. I. M. sz. rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadék- j képes értékpapírban a kiküldött kezéhez le- J tenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. Nagykároly, 1906. november hó 19. A kir. járásbiróság mint tkvi hatóság. Füzesséry György, kir. albiró. 8477— T906. K. sz., a heti és országos vásárra, valamint a helypénzszedésre vonatkozólag alkotott városi szabályrendelet módosítása tárgyában hozott 140—1906. kgy. számú véghatározata s a módosított szabály- rendelet, továbbá 8478— 1906. K. sz., a városi kertészetnél alkalmazott munkás dijának felemelésére vonatkozólag hozott 143—1906. kgy. számú ághatározata, továbbá 8479— 1906. K. sz., Róth Márton közkórházi ápoló fizetésének javítására vonatkozólag hozott 144—1906. kgy. számú véghatározata, továbbá 8480— 1906. K. sz., a főgimnáziumban párhuzamos osztályok létesítésére vonatkózó- lag hozott 146—1906. kgy. számú véghatározata, továbbá 8188—1906. K. sz., özv. Glatz Endréné és özv. Wéber Pálné Verbőczy-utczai 21. sz. telkéből utczaterülethez csatolt 25*19 m2 telekterület kártalanitási árának megállapítására vonatkozólag hozott 159—1906. kgy. számú véghatározata, továbbá 8489— 1906. K. sz., a Lövölde-kert bérbeadása tárgyában felvett árverési jegyzőkönyv jóváhagyására vonatkozólag hozott 156 — 1906. kgy. számú véghatározata, továbbá 8490— 1906. K. sz., a főispán fogadtatásával felmerült költségek kiutalásának jóváhagyására vonatkozólag hozott 157—1906. kgy. számú véghatározata, továbbá 8492—1906. K. sz., a honi ipar pártolására vonatkozólag hozott 151—1906. kgy. számú véghatározata, továbbá : 8493—1906. K. sz., az Izr. Nőegylet kérelme folytán a Népkonyha czéljaira az 1906/7. év telére 300 koronának kiutalására vonatkozólag hozott 150—1906. kgy. számú véghatározata, továbbá 8494— 1906. K. sz., néhai Grázel István dijnok három havi illetményének temetési költségek fedezésére történt kiutalására vonatkozólag hozott 145—1906. kgy. számú véghatározata, valamint 8495— 1906. K. sz., özv. Steiner Jónásné szül. Leitner Sarolta illetőségére vonatkozólag hozott 160—1906. kgy. számú véghatározata, — s végre 8496— 1906. K. sz., özv. Horváth Józsefné illetőségéro vonatkozólag hozott 161—1906. kgy. számú véghatározata a városházánál a közigazgatási kiadó- hivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki vannak téve s azok a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők, s azok ellen netaláni felebbezések 1906. deczember hó 18-ik napjáig bezárólag beadhatók. Nagykároly, 1906. deczember 3. Debreczeni István, 1—1 polgármester. 28,585. Á. sz. Árverési hirdetmény. Szatmár vármegye árvaszéke részéről közhírré tétetik, hogy a kiskorú Bokor Katalin és Gyula tulajdonát képező s a nagykárolyi 118. sz. tkvi betétben felvett, Terem-utczán fekvő Rób-féle belső telek épületekkel és a hozzátartozó legelőjoggal együtt folyó évi deczember hó 19-én délelőtt 10 órakor a vármegyei árvaszék tanácstermében (2-ik sz. szoba) tartandó árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár 8858 korona, mely összegnek 10°/0-a készpénzben az árverés megkezdésekor leteendő, a vételár 30 nap alatt egyszerre fizetendő, a fennálló terhek esetleges átvállalása mellett. Az ingatlan a kikiáltási áron alól is el fog adatni. Az átírással járó költségek vevőt terhelik. Kelt Nagykárolyban, Szatmár vármegye árvaszékének 1906. évi november hó 27-ik napján tartott ülésében. Bornemissza Géza, h. elnök. 28,585—1906. A. sz. Gáspár Pál árvaszéki ülnök jelentése a néhai Bokor Gyuláné árvái ingatlanaira elrendelt árverés sikertelenségéről. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik, egyidejűleg az ujabbi árverés határnapjául a folyó évi deczember hó 19-ik napjának délelőtti 10 órája a vármegyei árvaszék tanácstermébe kitüzetik, az árverés foganatosításával az iratok kiadása mellett Gáspár Pál árvaszéki ülnök megbizatik. Tekintettel a terhek nagyságára és a magos leltári értékre, kimondja az árvaszék, hogy az ingatlan a 8858 kor. leltári értéken alól is eladatni fog. Az árverési feltételek és hirdetménynek a Nagykárolyban megjelenő Nagykároly és Vidéke és a Szatmármegye czimü hírlapokban leendő közzétételét az árvaszék elrendeli s e végből a nevezett hírlapok kiadóhivatalait megkeresi, hogy a folyó évi deczember 1., 8., 15., illetve deczember 6. és 12-én megjelenő számokban a hirdetményt közölni és annak igazolásául a hirlappéldányokat számla kapcsán beterjeszteni szíveskedjenek. Miről 1. Pongrátz Imre Csenger, 2. Bokor István kir. törvényszéki bíró Zilah, 3. a Szatmármegye czimü hírlap kiadóhivatala, 4. a Nagykároly és Vidéke czimü hírlap kiadó- hivatala, 5. Gáspár Pál árvaszéki ülnök összes iratokkal Helyben — mindannyian az árverési hirdetmény kapcsán értesittetnek. Kelt Nagykárolyban, Szatmár vármegye árvaszékének 1906. évi november hó 27-ik napján tartott ülésében. Bornemissza Géza, h. elnök.
