Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-15 / 11. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Felhívás részvényaláirásra! Alapítási tervezet. Alulírottak mint alapítók Nagykároly városában „Első Nagykárolyi Bútorgyár Részvénytársaság“ a szatmári kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróságnál bejegyzendő czég alatt egy részvénytársaságot óhajtván létesíteni, a közönséget ezennel részvényaláirásra hívjuk fel. A létesítendő részvénytársaság tervezete a következő: 1. A vállalat tárgya: A részvénytársaság állal veendő telepen egy oly iparvállalat létesítése, mely a fának mindenféle ipari feldolgozásával, stilszerü bútorok tömeges gyártásával foglalkozik. 2. A vállalat tartama 50 azaz ötven évre terveztetik. 3. Az alaptőke 100,000 azaz egyszáz ezer koronában állapittatik meg. 4. Ezen alaptőke beszerzése czéljából 500 drb azaz ötszáz darab egyenként 200 j azaz kettőszáz korona névértékű névre szóló | részvény bocsáttatik aláírás alá. 5. Az aláírás eszközölhető az ívtartó alapítóknál és az aláírás zárhatáridejéül be- j zárólag 1906. évi márczius hó 26-ik napja tűzetik ki, de az aláírás előbb és pedig azonnal be lesz szüntetve, mihelyt a 100,000 korona névértékű 500 darab részvény jegyezve lesz. 6. Alulírott alapítók a kér. törv. 183. §-a által részünkre nyújtott jognál fogva az igazgatóság tagjainak számát ötben hatá-, rozzuk meg és fenntartjuk magunknak a jogot, hogy három évi időtartamra az igazgatóság tagjait kinevezhessük. 7. Minden egyes részvény után a jegyzéskor 20 azaz húsz korona az ivtartó kezeihez, f. évi ápril hó 1-én pedig 40 azaz negyven korona az általunk ideiglenes pénztárnokká felkért Dr. Adler Adolf alapító- társunk kezeihez és nyugtájára lefizetendő, a hátralék 1906. évi május, junius, julius, augusztus, szeptember, október és november hónapokban minden hó 1-én egyenlő 20—20 (húsz) koronás részletekben lesz befizetendő, s azt hogy a befizetések hová és kinek kezeihez eszközöltessenek, az alakuló közgyűlés lesz hivatva meghatározni. Kelt Nagykárolyban, 1906. évi február hó 28-án. Dr. Adler Adolf s. k. ügyvéd, Nagykárolyban. Bunda Miklós s. k. építész, Nagykárolyban. Dr. Falussy Árpád s. k. ügyvéd, Budapesten. Grosz József s. k. bútorkereskedő, Nagykárolyban. Herskovits Herman s. k. fakereskedő, Nagykárolyban. HÍREK. — Díszpolgári oklevelek átadása. A Deb- reczeni István polgármester vezetése alatt Dr. Adler Adolf, Dr. Blum József, Bordás Imre, Csipkés András, Dr. Cservenyák Károly, Hahn János, Janitzky Albert, Dr. Kovácsi Dezső, Komódi Lajos, Luczay János, Marián : Ferencz, Nonn Gyula, Nagy Elek, Dr. Nemes- tóthi Szabó Albert, Papp Béla, ifj. Sternbergs Sándor, Schiffbek Károly, Stróhmájer Ferencz,s] Toóth Sándor, Vetzák Ede, Varga Imre, Wag- ? ner István és Wagner Lajos tagokból állói küldöttség folyó hó 8-án d. e. fél 11 órakor - Kossuth Ferencz lakásán gróf Batthyányi ' József, Thaly László és Dr. Szunyogh Mihály í jelenlétében nyújtotta át Kossuth Ferencz j és Apponyi Albert grófnak a díszoklevelet és adta át ugyanakkor a megjelenésben aka-:] dályozva volt Andrássy Gyula gróf díszokle- j veiét is. Polgármesterünk szép beszédére j Kossuth mindhárom díszpolgár nevében és j megbízásából hálásan köszönte meg a ki-3 tüntetést, majd Apponyi Albert gróf is Kossuth s felhívására rögtönzött egy kis beszédet. Ez- L után bemutatták a küldöttség tagjait, kiket; a házigazda megvendégelt. Egy félórai ott-j tartózkodás után —, mely idő alatt a párt-! vezérek a küldöttségi tagok mindenikével1 beszélgetett — a küldöttség eltávozott. — 1 Innen a küldöttségi tagok legnagyobb része \ a Kalós szobrász műtermébe vonult, a hol megtekintették a városunkban felállítandó Kossuth-szobor mintáját, mely megnyerte a I küldöttségi tagok tetszését. — Nem felel j: meg a valóságnak az, hogy a küldöttség tagjai ' a díszoklevelek átadása napján várták a ‘ Pannóniában Károlyi István grófot, mert aj gróf már előző napon értesítette polgármeste- 1 rünket, hogy halaszthatatlan ügyben a fővárosból el kell utaznia s igy a küldöttségben nem vehet részt. — Márczius 15. A szabadság születésnapjának emlékünnepét városunk polgársága is kegyelettel ünnepli meg. A házakat már , a tegnapi napon fellobogózták. Ma' délelőtt 9 órakor pedig ünnepélyes mise volt a helybeli róm. kath. templomban. Mise után a fögimnáziumi ifjúságának „Kölcsey“ önképzőköre tartott ünnepélyt a városi tornacsarnokban a következő műsorral: 1. Hymnus,] énekelte a főgimnáziumi énekkar; 2. Nemzeti dal, szavalta Mitók Dezső VI. o. t.; 3. Népdalegyveleg, előadta á fögimn. énekkar; 4. Felolvasás, tartotta Bartha István Vili. o. t.; 5. Részlet a Bánkbán operából, előadta a fögimn. zenekar; 6. Márcziusi dal, szavalta Rupprecht Béla VII. o. t.; 7. Magyar dal, melodráma, előadta Szabó János VIII. o. t,, zongorán kisérte Pintér Nándor IV. o. t. ének és zenekisérettel; 8. Kossuth szobra beszél, szavalta Sikolya István VII. o. t.; 9. Alkalmi beszéd, mondta Somossy Miklós VII. o. t.; 10. Hunyadi induló, előadta a főgimnáziumi zenekar. — A polgárság ünnepe este 7 órakor fog lefolyni a Polgári Olvasókör nagytermében. A rendező-bizott-j ság a következő falragaszszal hívta meg a lakosságot a részvételre : Polgártársak ! Nemzeti és polgári szabadságunk visszaszerzését minden valódi vigjátékirónak zsinórmértékül kellene vennie. Voltak, akik a nevetést élet-tanulmányuk tárgyává tették. 1662-ben Damaseno abbé, olasz csillagász, egy külön füzetben hirdette világgá, hogy a nevetés módjából meg tudja ítélni az ember természetét. Szerinte a me- lankholikus hi-hi-hi-vel, a kolerikus ha-ha-ha- val, a szangvinikus ho-ho-ho-val, a flegmatikus pedig he-he-he-vel kaczagott. Milyen ész !! . . . A nevetés tudományának egy másik fölkentje igy klasszifikálja a dolgot: a vldámkedélyü nevetését az „a“ magánhangzó uralja, a flegmatikusét az „e“ és „i“, mig az „a“ és „o“ összeolvadása bőkezűségre és bátor természetre mutat, az „e“ és „u“ pedig fösvénységre. Olyanok, kiknek egyike „a“ és „o“-val, másika pedig „a“ és „i“-vel nevet, rokonszenveznek egymással s ha különböző neműek, boldog párt alkotnak. Ez is mélyen tanulmányozta a dolgot s házasulandó olvasóink bizonyára meg fogják figyelni tanácsait. Különös a Montesquieu nevetési fokozata is. Legfelül áll az éktelen kitörő kaczagás, vulgo: röhögés; utána következik a kedves kaczagás, vagyis a mosolygás; a tekintélyes, vagyis a protektori; az együgyü, melyet nem szabad összetévesztenünk az egyszerű, igaz szivüvel; aztán a hiúság nevetése, az udvariasságé s a rendes társalgásé; a nyílt, tiszta, elfogulatlan nevetés, mely az egész arezra kiül; az alattomos, erőszakolt; a gúnyos, gonosz, melyet csak erőszakosan tudunk elfojtani ; továbbá a mesterséges, fizikai nevetés, melyet puszta csiklandozással is kierőszakolhatni, s végül a leküzdhetetlen kaczaj, melyről inár Hornér tesz említést, melyet nem lehet elfojtani, mely egyszerre megrángatja oldalunkat, nyakunkat és egész testünket. Látni való, hogy a tudósok véres verejtékük árán sem Testeitek a nevetés tudományának titkaiba behatolni. Annyi szent, hogy a valódi, hamisítatlan nevetés önkéntelen valami, hogy gyakran kaczagunk olyan dolog miatt, amihez az észnek kevés köze, sőt gyakran egyenesen az ész rovására is, s hogy a nevetés módjából bizonyos mértékben lehet következtetni az ember természetére és műveltségi fokára: Mindenkinek meg van a maga természete, fogalma, melylyel valamit néz és megítél s mely kaczagására is befolyással van. Csak a színpadon eljátszott derült, komikus és bur- leszk jelenetekre kell gondolnunk, milyen hatással vannak a közönség különböző rétegére. Ami a műveletlent kaczagásra ingerli, az a műveltnél épp az ellenkező hatást szüli s az egyik sikerült éleznek dicsőíti azt, amit a másik durva illetlenségként visszautasít. ügy bizony, sokféle módja van a kacza- gásnak s ha szemlét tartva fölöttük, összehasonlítjuk, vájjon melyiket illeti a pálma? szerintünk ama fenköltebb, magvasabb humor okozta kaczagást, mely a költő szerint aj világot parányi dióhéjnak tudja tekinteni, mely gyermekes istenek örömére elenyésző csekélységben úszik az éther-tengerben. A humor magasan fölötte áll a maró gúnynak és ostorozó szatírának, éles szeme meglesi az emberi gyöngeséget és ferdeséget, de azért meleg, érző szívvel járul a halandó ■ elé s az „ént“ mindenkor a nagy egészszel egyetemben tekinti és Ítéli meg. A humor az, mely igazán könyek között mosolyog s még ahol kaczagásba tör is ki, ott is keresztül cseng rajta a szív érző, meleg hangja. A humor sokkal ritkább madár, semmint gondolnók s gyakran szólítják annak ott is, ahol árnya sincs jelen. De ahol jelenvaló, ott nyomban megejti a hallgatót, vidámságot varázsol a legborusabb arezra s üditőleg hat, mint friss harmat a szomjan tikkadó mezőre. S mennyi botránykövét az életnek mosta el a nevetés árja, melyet morál, ész és törvény nem tudott megdönteni: eltűnt, mihelyt a humor a nevetés áldozatául dobta! ezélzó mozgalmak kezdetének 58-ik évfordulóját ünnepeljük ez év márczius 15-én párt- szinezet nélkül. Az 1848-—49-iki küzdelmeknek dicső emléke felgyújtja bennünk a hazafias lelkesedés tüzet, megnyilatkozásra készteti szivünket. Polgártársak ! Jöjjetek velünk az Isten házába, kérjük a mindenható oltalmát, segedelmét arra, hogy azon nagy napnak vívmányait megtarthassuk. Jöjjetek a „Polgári Olvasókör“ nagytermében tartandó hazafias ünnepre, hogy amaz események emlékének felújításán együtt lelkesedjünk, s a hazaszeretet szent érzelmében egybeforrva egy szivvel-lélekkel rójjuk le kegyeletünket az elődök irányában, hogy dicső példájukon felbuzdulva, mint méltó utódok tegyünk szent fogadást, hogy imádott hazánk iránti hazafias kötelességeinket önfeláldozó lelkesedéssel teljesíteni mindenkor készek leszünk. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. Reggel 9 órakor ünnepi istenitisztelet a római kath. templomban. 2. Reggel 10 órakor ünnepi islenitisztelet az ev. ref. templomban. Este 7 órakor a Polgári kaszinó nagytermében szabad bemenet mellett 1. A dalárda éneke. 2. Mercs László szavalata. 3. Felolvasás, tartja Dr. Cseh Lajos. 4. A dalárda éneke. Tetszés szerint vacsora. Kelt Nagykárolyban, 1906. márczius 12-én. A rendező-bizottság: Debreczeni István, elnök. Dr. Adler Adolf, Albanézi Mihály, Boros Antal, Bordás Imre, Csipkés András, ifj. Csőkör Sándor, Dr. Cseh Lajos, Dr. Gózner Elek, Janitzky Albert, Dr. Kovács Dezső, Kubinyi Bertalan, Kerekes Bertalan, Kohn Márkusz, Lukács Mihály, Lucz György, Luczay János, Nagy Elek, ifj. Némethy Sándor, Papp Béla, Pallay Péter, Szalay Bálint, Sternberg Sándor, Szabó Kálmán, Stróhmájer Ferencz, Dr. N. Szabó Albert, Schiffbeck Károly, Serly Ferencz, Ujlaky Miklós, Vetzák Ede, Dr. Vetzák Ede és Vida István. Kinevezés. Ő felsége a király Kemény Alajos helybeli kir. pénzügyigazgatót a királyi tanácsosi czim ésjeleggel VI-ik fizetési osztályba sorozott kir. pónzügyigazgatóvá nevezte ki. Gratulálunk ! — Requiem. Tegnap volt néhai Moszlényi Gyula volt szatmári megyés püspök halálának évfordulója, mely alkalkalomból a helybeli róm. kalh. templomban gyászmisét tartottak. — Uj királyi biztos. A „Szatmár és Vidékéinek híradása szerint Nagy Lászlót, vármegyénk főispánját Szatmár, Szabolcs és Szilágy vármegyék királyi biztosává nevezték ki; a kinevezés a napokban fog megjelenni a hivatalos lapban. — A városi pénzügyi és gazdasági bizottság tegnap tartott ülésében megvizsgálta és letárgyalta városunk múlt évi házi pénztári zárszámadását. — Gyászeset. A helybeli kir. járásbíróság tisztikarát igen súlyos gyász érte. Egyik szorgalmas, tehetséges tagja, ki hosszabb idő óta városunkban élt s a társaságban kedvelt egyén volt, fiatalon, életének 3 l-ik, boldog házasságának 2-ik évében hunyt el f. hó 9-én. Elbel Béla kir. aljárásbirót hosz- szas, sorvasztó betegség kötötte hónapokon keresztül ágyához, inig végre a jótékony halál megváltotta szenvedéseitől. Temetése f. hő 10-én délután 4 órakor Lörtént meg igen nagy részvét mellett. A temetési szertartáson melyet Dr. Schweighoffer János kegyesrendi házfőnök végzett Varjas Endre és Horváth Jenő lelkészek segédlete mellett — megjelent a kir. járásbíróság, pénzügy igazgatóság, államópitészeti hivatal tisztviselői teljes számban, a honvédtisztikar, a helybeli ügyvédikar és egyéb hivatalok képviselőin kívül nagyszámú gyászoló közönség. Az érczkopor- sót a kegyelet elhalmozla szebbnél-szebb koszorúkkal. A szertartás végeztével a koporsót birótársai vitték a halottas kocsira s azután a szomorú menet a temetőbe vonult, hol átadták porait a földnek. Nyugodjék békével ! Elhunytáról családja a következő gyászjelentést adta ki: Elbel Béláné szül. Balás Ilona mint neje úgy a maga mint az elhunyt édes apja: Dr. Elbel Károly és testvérei : Georgine férjezett Mojzer Lászlóné, Tibor és Ilonka ; továbbá az elhunyt anyósa: özv. Balás Ignáczné szül. Elek Vilma s az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett férjének, a legjobb gyermek, testvér, vő és rokonnak Elbel Béla kir. aljárásbirónak életének 3l-ik, boldog házasságának 2-ik évében folyó évi márczius hó 9-én reggeli 5 órakor hosszas szenvedés után bekövetkezett korai elhunytat. A drága halott temetése folyó hó 10-én szombaton délulán 4 órakor fog Nagykárolyban a Petőfi-ulcza 53. sz. háznál megtartatni. A gyászisteniüsztelet a nagykárolyi róm. kath. plébánia templomban fog f. hó 11-én reggel 9 órakor megtartatni. A drága halott nyugodjék békével! A kir. járásbíróság tisztikara veszteségét külön gyászjelentésben tudatta. — Hazafias ünnepély. A gencsi ev. ref. dalárda 1906. márczius hó 15-én hazafias ünnepélyt, ugyanezen este tánczvigalmat rendez. Az ünnepély istenitiszteleltel veszi kezdetét, mely után hazafias dalok és szavalatok fognak előadatni. Az ünnepély kezdete délután 3 órakor. Bál kezdete este 7 órakor. Belépődíj személyenkint 1 korona. — Oltáregyesületi estély. A helybeli „Oltáregyesület“ a jelen cyklus negyedik felolvasó-estjét f. hó 11-én délután 6 órakor tartotta a Polgári Olvasókör nagytermében. A nagy gonddal összeállított műsort szépszámú közönség hallgatta végig. Bakó Bálintné Feifer Erzsiké csinos zongorakisérete mellett nagy hatással szavalta Váradi-Erney „Hóra“ czimü melodrámáját. A szavaiénak sikerült érvényre juttatnia a költemény érzelemteljes szép részeit, a zongorakiséret is magában- véve jó volt, azonban az a körülmény, hogy a zongora födele nyitva volt s igy a kiséret egész finom és diserét nem lehetett, okozta azt, miszerint szavalat és kiséret között —- azoknak külön-külön szépsége mellett is — teljes összhang elő nem állhatott, mert a szavaló hangját az előtóduló hangtömeg néhol elnyomta. Tóth József szentszéki ülnök tartott ezután ékes előadást, magasztalván nagy szónoki tehetséggel a nazarethi szüzet, mint az irgalmasság anyját. Gyönyörködtető példákkal illusztrálta a szavaiban kifejezett igazságokat, költői hasonlatokkal, magasan szárnyaló gondolatokkal telt lendületes beszédben fejtette ki a nő nagyszerű hivatását. Előadása végén szűnni nem akart a sok taps, melylyel a közönség a mély benyomást tett beszédet jutalmazta. Dr. Böszörményi Emil sok érzéssel, ritka szépen játszott magyar nótákat. Temperamentumos játékában a nagy technika mellett valami sajátszerűség van, ami a közönséget valósággal elragadta. A megnyilvánult köztetszésnek engedve, kénytelen volt még nehány jó magyar nótát játszani. Tóth Miczi Tóth József szentszéki ülnök által direkt ez alkalomra irt monologot adott elő élénk derültséget keltve, különösen a helyi vonatkozású részekkel. Előadása minden tekintetben kitűnő volt, határozottan meghaladja a dilettáns szavalókat ügyes hanglejtés s a pódiumon való teljesen fesztelen mozgás tekintetében. A szellemes élvezetet, melyet a szavaló nyújtott, tapsokkal honorálta a hallgatóság. A műsor befejezéséül az Uránia tudományos színház darabját, „Pompeji és a római élet“-et mutatták be Niklos János és Klacskó István tanárok a városi villamos művezető és szerelő segédkezésével, Varjas Endre tanár, az Oltáregyesület igazgatója felolvasása mellett. A szöveget Putnoky Miklós irta. A tanulságos és szórakoztató felolvasás és a tiszta képek állandóan lekötve tartották a figyelmet. — Nem mulaszthatjuk el, hogy most, amidőn már az idei negyedik nagysikerű felolvasó-estről referálunk, meg ne emlékezzünk Varjas tanár fáradhatlan buzgalmáról, melylyel ezen estélyeket rendezi s ez által a szunnyadó Kölcsey-egyesület munkálkodásának hiányában némi szellemi szórakoztatást nyújt városunk közönségének (§). — A Kossuth-szobor alapja javára Gróf Károlyi István újabban a következő összegeket, u. m. : 1. Dr. Kétly Károly adományát 20 K, 2. Dr. Kétly Károlyné adományát 20 K, 3. Dr. Kétly István adományát 10 K, 4. Dán i Józsefné gyűjtését 75 K, 5. Kun Árpádné (gyűjtését 100 K, 6. Standeiszky Osvaldné -gyűjtése 45 K, összesen 270 koronát fizetett be a városi pénztárba. — Kinevezések és helyettesítések. A főispán aschoffenburgi Dr. Schlolt Viktor ügyvédjelöltet vármegyei Il-od aljegyzői állásra helyettesítette. István János ügyvédjelölt, kolozsvári cs Nagygyőri Béla végzett joghallgató helybeli lakosokat pedig közig, gyakornokká nevezte ki. Dr. Brebán Aurél ügyvédjelölt nagybányai lakost a szinérváraljai szol- gabirói állásra helyettesítette és szolgálat1 tételre a központba osztotta be. — Közgyűlés. A „Nagykárolyi Protestáns- 5 Társaskör“ IX. évi rendes közgyűlését 1906. év márczius hő ll-én tartotta meg saját helyiségében. Első tárgya az elnök évi jelentése volt, melyből kitűnt, hogy ezen egyesület mint ezelőtt, úgy a lefolyt évben is igyekezett tagjainak szellemi táplálékot és szóra- | kozást nyújtani. Amennyiben pedig azt nem i nyújtotta olyan mértékben, mint az előző | években, az nem a vezetőség jóakaratán múlt. Állandóan 15 féle hírlapot járatott. Könyv- | tára, mely az elmúlt évben tetemesen gya- | rapodott, nagy használatnak örvend. Két ! jókarban levő tekeasztal van a tagok ren- | deikezésére bocsátva. A kör tagjainak száma j216. Pénztári forgalom volt 1905. évben: | Bevétel 2420 K 99 fillér. Kiadás 2395 K 02 fillér. Maradvány 25 K 97 fillér. Takarék- pénztári könyvben mint törzsvagyon 1379 K 54 fillér van elhelyezve. Lukács Mihály pénztárosnak odaadó munkássága elismerése mellett a felmentvényt megadta. Miután a jövő évi költségvetés megállapittatott — köz- felkiáltással a tisztikar is megalakult. Itt ki kell emelnünk, hogy Nagy Elek volt elnök indítványa folytán elnöknek Toóth Sándor urad. intézőt egyhangúlag kikiáltván, küldöttség kérte fel az elnökség elfogadására. Megérkezésekor szívből jövő öröm kifejezései töltötték be a termet, s miután volt elnök néhány szóval üdvözölte az uj elnököt, tisztét átadta. Az uj elnök a bizalmat megköszönve, jóakaratáról a közgyűlést biztosítva s tisztikar támogatását kérve, az egyesületet minden tagjaival együtt éltette. A tisztikar tehát a következőleg alakull: Elnök: Toóth Sándor, alelnök : Nagy Elek, igazgató: Luczay János,
