Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-08 / 45. szám

nem volt hajlandó és őket kiutasította, az ott alkalmazottak a szaktársi becsület meg­sértéséért a munkát megtagadták, de a köz­pont kiküldötte közbenjöttével az ellentétek kiegyenlittetvén, a sztrájk megszűnt. — A Társadalomtudományi Társa­ság Budapesten vasárnap este tartott közgyűlésében Dr. Jászi Oszkárt, városunk fiát, főtitkárnak választotta meg. — Sikkasztó fényképész. Braun Al­fréd, városunkbeli születésű huszonhét éves fényképészsegéd, alkalmazottja volt Vajda Adolf budapesti fényképésznek. Braun vasár­nap eltűnt a lakásáról és magával vitte gaz­dájának háromszáz koronáját, melyet nov. elsején szedett be Vajda üzletfeleitől. — Rákóczi-ünnepély Mátészalkán. A mátészalkai állami polgári fiúiskola tanulói az október 29-én tartott iskolai Rákóczi-ün- nepségen Deme Károly igazgató beszédének hatása alatt fogadalmat tettek arra, hogy a hazának minden körülmények között becsü­letes és hü fiai lesznek és Rákóczi példáját követve „Istenért, hazáért és szabadságért“ munkálkodni s ha kell, küzdeni és szenvedni is fognak. Ezen szent fogadalmuk emlékére pedig ifjúsági Rákóczi-zászlót csináltatnak. — Vád alá helyezés. Nagy László, vármegyénk volt alispánja, majd főispánja, később kormány- és királyi biztos, Szőllősy Tivadar sátoralja-ujhelyi pezsgő-gyárostól — főispánsága idejében — nagyobb mennyiségű pezsgőt rendelt, azonban a gyáros a rendel- ményt azzal utasította vissza, hogy üzleti összeköttetését csak hazafiakkal óhajtja fen- tartani. Epstein Menyhért, helybeli vendég­lős, a ki szintén kapott konyak-árut Sőllősy- től, e válasz fölötti felháborodásában, a Szat- mármegyei Közlöny f. évi márczius hó 25-iki számában egy czikket tett közzé, amely­ben „Különös módon elismert hazafiság“ czim alatt azt panaszoja, hogy a gyáros által neki küldött konyak teljesen használhatatlan volt és ennek daczára drága árt kellett fizet­nie, mindezt pedig azért, mert Szőllősy az ő megrendelésének eleget téve, őt ezzel haza­finak ismerte el. Miután tehát ő a hazafiságá- nak árát igy megadta, kénytelen a nagy kö­zönséget figyelmeztetni, hogy aki hazafiságá- nak szemmel látható elismerését szintén kí­vánja, forduljon bizalommal Szőllősy Tivadar­hoz, akitől drága pénzért küldött haszonve- hetetlen pezsgő és konyak képében —meg­kaphatja. Ezért a közleményért a gyáros sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt a szatmári kir. törvényszék előtt Epstein ellen bünfenyitő feljelentést tett, mely- lyel a törvényszék vádtanácsa múlt pénteken foglalkozott és a gyáros képviselőjének elő­terjesztése után Epstein ellen vádhatározatot hozott. Az érdekes ügygyei tehát a törvény­szék itélőtanácsa fog nemsokára foglalkozni. — Tánczestély és gyermekelőadás. A helybeli status-quo izr. népiskola tantes­tülete folyó hó 3-ikán a Polgári kaszinó nagytermében iskolai felszerelések javára gyermekelőadással egybekötött tánczestélyt rendezett, mely igen szépen sikerült és csi­nos összeget juttatott az iskolafelszerelési alap javára. Valóban gyönyörűség volt látni és hallani azokat az apró gyerekeket, mily ügyesen mozogtak a deszkákon és mily ér­telmesen és bátran adták elő mondanivaló­jukat. Az egész rendezés, valamint az élőkép sikere Baján Irén tanitóné ügyességét és fáradhatlan kitartását dicséri, miért is több­ször lelkesen megéljenezték. Vacsora után táncz volt, mely a hajnali órákban ért véget. — Helyi iparkiállitás. A helybeli ipartestület tagjaihoz a közetkező felhívást intézte: Felhivás! A „Magyar Védő- Egyesület“ Nagykárolyban választmánya meg­keresésére az Ipartestület elöljárósága elha­tározta, hogy a jövő 1907. évi márczius 31-én és április 1-én, illetve Husvét ünnep­napjain, a helyben lakó képesítéshez kötött kézmű-iparágon lévő iparosok itteni készít­ményeiből vásárral egybekötött helyi ipar- kiállitást rendez. Ezen kiállítás rendezésénél a „Védő-Egyesület“ szives erkölcsi támoga­tását megígérte, tehát rajtunk iparosokon áll most már megmutatni a nagyközönség­nek azt, hogy helyi iparunk mire képes. Éppen azért tisztelettel kérjük czimzett ipa­ros urat, hogy iparához tartozó saját készít­ményével ezen kiállításon résztvenni, s ebbeli elhatározott szándékát, valamint az általa készítendő munka által megkívánt hely (te­rület) nagyságát alkalmazkodás végett leg­később folyó évi deczember hó 28-ig az Ipartestülettel tudatni szíveskedjék. Nagy­károly, 1906. október 17. Az ipartestület nevében : Belcker Orbán, ipartestületi alelnök. Járay József, ipartestületi jegyző. — A helybeli régi kaszinó uj he­lyisége elfoglalása alkalmából f. hó 4-én este barátságos társasvacsorára gyűltek össze a kaszinó tagjai. Mintegy 50-en jelentek meg a társasvacsorán, azért oly kevesen, mivel a Mátészalkán ugyanaznap tartott agarászverseny és más közbejött körülmé­nyek miatt a megjelenésben többen akadá­lyozva voltak. A vacsorát Wessel Manó szol­NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. gáltatta és dicséretére legyen mondva oly vacsorát adott, melynél jobbat kívánni sem lehet, úgy hogy a megjelentek mindannyian elismerésüknek adtak kifejezést a menu dus- sága, az ételek és italok jósága valamint a pontos kiszolgálás felett. A második fogás­nál Jeney Géza a kaszinó igazgatója üdvö­zölte a megjelenteket és a kaszinó összes tag­jai egészségéért ürített poharat. Majd Dr. Falussy Árpád főispán igen szép pohár­köszöntőben azt fejtegette, hogy a magyart ezer éves sok viszontagsága alatt mindig jó kedélye tartotta fenn ; hogy a jó kedély nagy eredményeket érhet el és hogy egy kis kör, ha abban kedélyesség uralkodik, nagy dolgokat művelhet és előidézi a kulturális élet terjedését, arra legnagyobb bizonyíték az, hogy 1848-ban Budapesten a „Pilvax“ kávéházi kis csoport kezdeményezése folytán vivatott ki a sajtószabadság és a múlt század 60-as évében Deák Ferencznek az Angol királyné szállo­dában volt kis köre teremtette meg a ki­egyezést. Miért is mint a török, a ki a me­csetbe lépéskor leveti saruit, hogy kívül hagyja a saruihoz tapadó port, úgy a kaszinó tagjai mikor ebbe a helyiségbe belépjek hagyják kívül a köznapi érdekellentéteket és a politikát; ne tekintsék azt, hogy ki mely vallás hive, csak azt tekintsék, hogy aki oda bejön az legyen tisztességes ember, a köl­csönös tisztelet és szeretet legyen uralkodó a társaskörben és legyen ott uralkodó az emberi lélek legszebb tulajdonsága a kedély. Az összetartás és jó kedély fenmaradására ürítette poharát. A lelkes éljenzéssel foga­dott pohárköszöntő hatása és Fátyol József zenekara jó zenéje mellett a jelenvoltak éjfélutánig maradtak együtt és ekkor egy kellemesen eltöltött est emlékével távoztak. — Magy. kir. szab. osztálysorsjáték. Az osztálysorsjegyekben mindinkább élénkebb és élénkebbé való kereslet a magy. kir. szab. osztálysorsjáték Igazgatóságát tudvalevőleg arra késztette, hogy a sorsjegyek számát a lefolyt XVIII. sorsjátékban 15,000-el szapo­rította és ennek megfelelően a nyeremények összegét 1.998,000 koronával emelte. Amost kezdődő XIX. sorsjáték tervezete ugyanaz marad, a mennyiben ismét 125,000 drb sors­jegy kerül kibocsátásra, melyre összesen 16.457,000 korona nyeremény esik. Tény az, hogy a világ egyetlen sorsjátéka sem bir csak megközelitőleg is ily kedvező játékterv­vel, mi által a sorsjegyek nemcsak nálunk, de a távol idegenben is nagy kedveltségnek örvendenek. A most lefolyt sorsjáték záró­háza a nyereményesélyek nagyszerűségét fényesen bizonyította, a mennyiben a 82,786. számú sorsjegy, melyre a 100,000 koronás utolsó főnyeremény esett, kapta a 600,000 koronás jutalomdijat is, igy tehát ezen sors­jegy 700,000 koronát nyert, a legnagyobb főnyereményt, melyet valaha osztálysorsjáték­ban kifizettek. — Idejében ajánljuk meghozatni az országos hirü debreczeni ékszerész — Löfkovits Arthur — nagy képes karácsonyi árjegyzékét, melyet a ezég díjtalanul küld bárhova. — Társasvacsora Mátészalkán. Múlt hó 30-ikán Mátészalkán az uj főszolgabíró Péchy László tiszteletére ünnepi vacsorát rendeztek, melyen a járás előkelőségeiből mintegy százan jelentek meg. Kállay Ödön szolgabiró a szolgabirói hivatal, Szálkái Sán­dor Mátészalka város, Endrédy József jegyző a járási jegyzők nevében üdvözölték az uj főszolgabírót, ki a bizalmat megköszönte és ígérte, hogy működésében párlatlan és igaz­ságos lesz. — Uj tiszteletbeli vármegyei ügyész. Dr. Falussy Árpád főispán Dr. Fuchs Jenő mátészalkai gyakorló-ügyvédet vármegyei tb. tiszti-ügyészszé nevezte ki. — A bútorgyár létesítésének eszméje újra felszínre került városunkban. Az ipar­fejlesztésről szóló törvény alapján elnyerhető kedvezmények oly kecsegtetőek, hogy most nagyon alkalmasak a viszonyok a bútorgyár létesítésére annál is inkább, mivel kilátás van most arra, hogy az Erdődvidéki utak kiépíttetnek s igy közelebb lesz városunk a Bükk-hegységhez, melynek rengeteg fája hasz­nálatlanul hever, ott a helyszínén semmisül meg, holott nálunk majdnem fainség ural­kodik s különösen a szegényebb osztály csak nagynehezen és csak igen magas árért tud tűzifához jutni. Egy bútorgyár nemcsak ne­hány száz munkásnak kenyeret adna, hanem a tűzifa árának tetemes leszállítását is vonná maga után. — Az iparosok szövetsége. Folyó hó 4-én mintegy 60 iparos gyűlt össze az ipar­testület helyiségében, hogy a helybeli ipar­testület elöljárósága határozatából kifolyólag annak elnöksége meghívása folytán az ipa­rosok szövetsége megalakítása tárgyában ér­tekezzenek. Az értekezleten Bekker Orbán ipartestületi alelnök elnökölt és Dipold Ferencz teljesítette a jegyzői teendőket. Az ezen tárgyban a már tartott előértekezleten felvett jegyzőkönyv felolvasása után Némethy Sán­dor ezukrász-iparos mutatott rá a szövetség létesítésének szükségességére, mire többek hozzászólása után a szövetség megalakítása egyhangúlag elhatároztatott és az alapszabá­lyok kidolgozására egy tizenkét tagból álló bizottság kiküldetett azzal az utasítással, hogy munkálatához mielőbb fogjon hozzá, hogy az alakuló közgyűlés még e hónap folyamán megtartható legyen. Az ügy most már igen jó kezekbe került s remélhető, hogy az összes | iparosok jól felfogott érdekét szolgálni hiva­tott iparos-szövetség mielőbb meglesz és meg­kezdi áldásdús működését. — Pénzintézeti közgyűlés. A Nagy­károlyi Kereskedelmi és Iparbank Részvény- társaság f. hó 4-én, vasárnap délelőtt alap­tőkéjének felemelése czéljából saját üzlet- helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott. Berger Ármin igazgatósági elnök 10 órakor a gyűlést megnyitván, Dr. Adler Adolf inté­zeti ügyészszel, mint a közgyűlési jegyző­könyv vezetésével megbízott jegyzővel meg­állapították azt, hogy a közgyűlésen 26 részvényes jelent meg, kik saját részvényük­ben és meghatalmazás alapján 570 részvényt képviselnek, miért is, minthogy a közgyűlés kellőleg meghirdettetett és a részvényesek külön meghívóval is meghivattak, a köz­gyűlés határozathozatalra jogosított. Ekkor el­nök javaslatára Dr. Jékel L., Róth K. és Cukor | Márton a jegyzőkönyv hitelesítő küldöttség j tagjaivá megválasztatván, elnök bejelentette, ' hogy Papp Béla igazgatósági tag kir. ügyészszé történt kineveztetése és ennek következtében | a városból történt elköltözködése folytán igazgatói tagsági állásáról lemondott, minek következtében a közgyűlés a lemondást saj­nálattal tudomásul vette és nevezettnek a czégből való töröltetése kérelmezését elren­delte, Ezután felolvastatott az igazgatóság­nak a bank részvénytőkéje 400,000 koro­náról 600,000 koronára való felemelése és ; e.czélból 500 drb uj részvény kibocsátása iránti indítványa, mely indítvány egyhangú­lag elfogadtatott. A határozat szerint az elővételi jog gyakorlására jogosított részvé­nyesek az uj részvényeket darabonként 500 koronáért, a nem részvényesek pedig az esetleg megmaradó részvényeket az igazgató­ság által megállapítandó de mindenesetre 500 koronánál nagyobb árért kapják. Fel­olvastatott továbbá a részvénytőke emelése folytán az alapszabályok némely §-ának módosítására vonatkozó igazgatósági indít­vány, mely szintén egyhangúlag elfogadtatott, mire elnök megköszönve a megjelent rész­vényesek érdeklődését a közgyűlést befeje­zettnek nyilvánította és berekesztette. — A szerencse otthona. A sokat áhí­tozott mindenki által ostromolt szerencse ezernyi szeszélye kiszámíthatatlan. Hiába üldözzük, ha nem akar közeledni felénk, mig sokszor önmagától szinte következetesen kegyeibe fogad bennünket. Talán legjobb bizonyság erre az osztálysorsjáték. Ha pél­dául a Gaedicke A. budapesti bankház ered­ményeit nézzük úgy a most lefolyt sorsjáték­ban mint a múltban is, tapasztalhatjuk, hogy ez a bankház valósággal állandó otthona a szerencsének. Úgyszólván minden napra esik egy főnyeremény a Gaedicke bankházban, melynek ügyfelei a múlt osztálysorsjátékban többek között a 400,000, 60,000, háromszor a 30,000 és 20,000, a mostaniban pedig a 90.000, 50,000, 25,000 és négyszer a 15,000 koronás főnyereményeket nyerték. Ez a kö­rülmény, meg a Gaedicke bankház mindenkor pontos és gyors ügykezelése magyarázzák -azt a hatalmas forgalmat, melynek e köz­mondásos szerencséjü bankház örvend. l—3 — Bármilyen különbözők is a szen­vedések, kevés megbetegedésre alkotott a ter­mészet olyan tökéletes gyógyeszközt, mint a milyet a Ferencz József keserüviz. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet és ne fogadjunk el semmilyen más csekély ér­tékű terméket. 3. — Halálozás. Grázel István városi ír­nok f. hó 2-án 54 éves korban városunkban elhunyt és f. hó 4-én délután nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. A temeté­sen megjelent a városi tisztikar testületileg és koszorút helyezett a ravatalra. — Eljegyzés. Ligner Benő magánzó, inendei lakos eljegyezte Grünfeld Amália postakezelönőt városunkban. — Esküdtek városunkból. E hó 18- án megkezdendő esküdszéki cziklusra az es­küdtek kisorsolása a múlt hó 27-én történt meg. Kisorsoltattak városunkból: Medvey Ede nyug. megyei irattárnok, Irsik Ferencz keres­kedő, Ősz János kereskedő, Stuller József iparos és Dr. Váradi János ügyvéd. — Galambposta. Vidéki megbízások teljesitésére Budapest, Dohány-utcza 16. sz. alatt vállalatot alapított Galamb János ismert fővárosi kereskedő. A vállalatnak „Galamb­posta“ a neve s az igénytelen tárgyaktól a j fényüzési tárgyakig minden kigondolható hol- [ mit, különösen magyar gyártmányt szerez | be megbízóinak. Jutaléka csupán azon pénz­tári engedmény, amelyet az eladótól von le magának. Elképzelhető, mily előnyöket nyujt- i hat megrendelőinek, amikor mindent csakis kereskedő által elérhető árban számit. E hézagpótló és életrevaló szolid vállalatot ajánljuk olvasóink figyelmébe. Prospektust a „Galambposla“ kívánatra küld. — Előléptetés. Papp Ferencz hadi­tengerészeti mérnököt, városunk szülöttét a hadügyminiszter e hó 1-ső napjával tengeré­szeti kapitánynak léptette elő. — Figyelmeztetés. A Nagykárolyi Ke­reskedelmi és Iparbank részvénytársaság részvényesei figyelmét felhívjuk az intézet­nek lapunk mai számában foglalt hirdeté­sére. — Uj távbeszélő előfizető. Hétfőn a helybeli „Pénzügyigazgatóság“ a távbeszélő előfizetők sorába 57. szám alatt felvétetett. — Felebbezés a közigazgatási bi­zottsági tagok választása ellen. A f. évi október hó 18-ikán tartott vármegyei rendes közgyűlésen eszközölt közigazgatási bizottsági tag választás ellen felebbezés ada­tott be. Erre legközelebb visszatérünk. — A sorozás. Múlt hó 29-én vette kez­detét városunkban a nagykárolyi járáshoz tartozó községekben illetékes kátonakötele- zettek sorozása. A sorozás folyó hó 3-ikán ért véget. Besoroztak a közös hadsereghez 123, a honvédséghez 37, a póttartalékhoz 54 ujonezot. — Házasság. Ehrenreich Jenő debre­czeni kereskedő f. hó 6-ikán esküdött örök hűséget Breider Albert helybeli kereskedő leányának, Herminnek. —- Kinevezés. A főispán dr. Pinkóczy Sándort és Bogcha Ferenczet közig, gyakor­nokká nevezte ki; előbbit a központba, utób­bit bedig a mátészalkai főszolgabírói hivatal­hoz osztotta be. — Meglopott cselédleány. Görög Mária Kinczel János asztalos polgártársunk cselédje feljelentést tett a rendőrségnél, hogy vasár­nap este Maxin Teréz, Varga Kornél cselédje át ment hozzájuk s mig feljelentő a kony­hából kiment, a látogató leány egy ayitva levő szekrényből 160 korona értékű ruháját ellopta. A tolvaj cseléd a tett elkövetése után szolgálatadójától még az nap megszökött, de a rendőrség f. hó 6-án elfogta és letartóz­tatta. Kossuth rumnak nincsen párja, Magyar issza, magyar gyártja. Eredeti 1 literes 1/2 és l/i Literes palaczkokban kizárólag Kapható Nagykárolyban: Kaufman Jakab és fia uraknál. Lapunk mai számához féliv melléklet van csatolva. NYÍLT-TÉR.*) IbT 37-ila/tlro!z;a/t. A „ Szatmárvármegye“ legutóbbi szá­mában „ Olvasóinkhoz “ czimmel egy hir jelent meg, mely a „Kölcsey-nyomda“ személyzetének sztrájkjáról szól. Ebben a hírben a sokak között azzal rágalmaz - tatik a helybeli két régebbi nyomcla- tulajclonos, hogy bennünket a kérdéses hírben közölt eljárásunkra ők bujtattak fel. Ezzel szemben szaktársi becsület­szavunkra kijelentjük, hogy eljárásunkat kizárólag a saját elhatározásunkból és az országos szövetségünk szervezeti szabályain alapuló kötelességünkből kifolyólag indí­tottuk meg és sem Sarkadi X. Zsigmond, sem a Manyák és Tóth ezég reánk ez ügyben befolyást nem gyakoroltak. Vegye tudomásul a Szatmárvár­megyehogy mi, mint öntudatos, szer­vezett munkások, sohasem vetemedünk arra, hogy az övéikhez hasonló fegyverek­kel küzdjünk valaki ellen. Nagykároly, 1906. november 6. Sallay Lajos Beke Zoltán Panajot Tivadar mint a Sarkadi N. Zsigmond nyomdájának személyzete. Turóczy Zsigmond Helmeczy József Nagy Lajos Bukna István Uzoni Sándor mint a Manyák és Tóth nyomdájának személyzete. Alulírottak becsületszavunkra kijelent­jük, hogy nem lettünk kényszerítve senki által a munka abbanhagyásárd, hanem igenis szaktársi becsületünkhöz híven és öntudatos munkásokhoz illően jártunk el akkor, midőn a inunkat megtagadtuk. Nagykároly, 1906. november 6. Ripszky József, Deák Sándor, mint a „Kölcsey-nyomda“ személyzete. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom