Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-22 / 8. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

Láthatjuk tehát, hogy noha maga a város a közvilágításért 550 16 gyertya fényű lámpát és 8 ivlámpát véve csak 15,534 K 28 fillért fizetett, vagyis alig valamivel többet, mint amennyit 275 petróleumlámpa világítása felemésztett ebből a 30,369 K 62 f áramdijból, valamint a 2,312 K 20 f óradijból és a secunder vállalat bevételéből nemcsak a 20,319 K 80 f törlesztéses kölcsön annuitását fedezni tudtuk, hanem képesek voltunk az üzem összes dologi kiadásait és 11,681 K 51 f személyi kiadásokat fedezni és 3,162 K 91 f a megújítási tartalékalaphoz csatolni, anélkül, hogy a villamos mü létesítésére felvett törlesztéses kölcsönből az első két év üzemveszteségének fedezésére előirányzott és gyümölcsöző kezelés alatt álló 10,000 koronához hozzá kellett volna nyúlni.

Mindezekből tisztán látható, hogy villamos müvünk teljesen bevált, bevált nemcsak technikailag, hanem pénzügyileg is, a mit a folyó év eredménye igazolni fog, mert biztosra vehető, hogy nemcsak annyi marad, amennyit a megújítási tartalékalaphoz kell csatolni, — mert ezt feltétlenül dúsan kell dotálni — hanem marad ezen felül tiszta nyeremény is.

Minthogy pedig a czél az volt, hogy jó világítást és lehető olcsón kapjunk, már most szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy ha az előrelátható jó üzleti eredmény meg lesz, akkor hogy a közönség még jobban megkedvelje a viilanyvilágitást, első sorban a nagyobb fogyasztóknak kell egy kis engedményt adni, másodsorban az órahasználati dijakat kell mérsékelni, esetleg egészen megszüntetni, végül ott, a hol még a világítás a lámpák számát illetőleg — javításra szorul — a lámpák számát szaporítani kell.

Ezek után fölösleges hangsúlyoznunk, hogy most már azok is, kik a villanyvilágítás létesítésében nem bíztak vagy attól féltek, hogy az a város nagy megterheltetésével fog járni, beláthatják azt, hogy polgármesterünk a villamos-mü létesítésével szép és a városnak hasznos munkát végzett, miért a képviselőtestület által előlegezett bizalmat és kinyilvánított elismerést méltán megérdemelte és megérdemelték mindazok, kik a mü létesítésénél munkatársai voltak.

HÍREK.

— A népnevelési egylet választmánya Reök Gyula elnöklete alatt f. hó 18-án tartott ülésében elhatározta, hogy a Verbőczy-utczai- óvoda udvarán az építkezést nem engedi meg s hogy az óvoda onnan jövő évben elköltözik, miért is felkérte az elnököt és pénztárnokot, hogy az óvodahelyiség bérletéről már ez évben gondoskodjanak. A múlt évi zárszámadás megvizsgálás czéljából a városi számvevőségnek kiadatni határozlatott. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Palczer Ernő és; Péchy László választmányi tagokat felkérvén 1 a gyűlést berekesztette.

— Választmányi ülés. A helybeli dalegyesület választmánya múlt szombaton ülést, tartott, melyen Kerekes Bertalan alelnöki elnökölt. A választmány mély sajnálattal vette tudomásul az egyleti elnök Kacsó Károly kir. főmérnöknek ezen állásáról való; lemondását s azon kijelentését, hogy körülményeire tekintettel, azt tovább viselni nem hajlandó. Egy bizottságot küldött ki, melynek.- feladatává tette, hogy Cseh Lajos főgimnj igazgatót kérje fel arra, hogy az elnöki tisztséget fogadja el. Elhatározta egy tag-I illetményes dalestély rendezését, kitűzte az' évi rendes közgyűlés napját s egyéb belső; ügyeket intézett el, melyek után az ülés véget ért.

—- Batyubál. A „Nagykárolyi Protestáns Társaskör“ saját helyiségében folyó hó 25-én, farsang utolsó vasárnapján, este 7 órakor batyu-bált rendez. Külön meghívók nem. lesznek kibocsátva, hanem ez utón hívja meg a kör tagjait, az érdeklődőket és azok csa-l ládjait a rendezőség. Belépődíj: személyeim kint 1 korona. Jó zenéről gondoskodva van.

— Beküldetett. A „Szatmármegyei Közlöny“ 10-ik száma ismét a Polgári Kaszinói hallatlan közgyűlésével foglalkozik és a téves és roszakaratu informátióknak hitelt adva, tüzzel-vassal igyekszik ezen régi morális tes^-j tületet lebecsmérelni és zsidó vallásit tagjait ok nélkül feltüzelni. A nagykárolyi Pofi gári olvasókörnek védelemre nincs szüksége, nem is bizott meg engem senki, hogy azt védelmezzem, hanem ökénytelenül is fellázad az emberben az igazság érzete s kénytelen felszólalni ama valótlan és légből kapott hírek ellen, mintha a kör közgyűlésén a zsidó felekezeti tagokat kibuktatni czélozta volna. Az igazság érdekében kijelentem, hogy ' ezen feltevés, vagy gyanúsítás nem felel meg a valóságnak. A Polgári Olvasókör sem politikai, sem vallásvillongást nem szított soha, mert sem oka, sem szüksége reá nincs; Hogy véletlen a választmányból pár tag (zsidó) ez idén kimaradt, hiszen keresztények is maradtak ki, még pedig régi veterán tagok, mint Serly Ferencz ur és többen, —• miért? Azért, mert a múlt évben öt alapitó tagot nyert a kör és ezeket az urakat az elnök ur indítványára a közgyűlés hálából egyhangúlag beválasztotta a választmányba, azok között van Spitz Mór ur is, ki szintén nem keresztény vallüsu; ezen abnormális eset szülte igenis azt, hogy már nem 16 választmányi tagra kellett szavazni, hanem csak 11-re, mert ha 16 tagra adatik le szavazat, az esetben a csak 33 és 32 szavazatot nyert tagok is bejutottak volna a választmányba. Már pedig, ha 65 szavazatból Sugár Emil ur

íme, az ember fejlődését tárja fel előttünk e könyv s egyéb nagy szolgálatot is tesz nekünk: mutatja nemzetünk fejlődését is s ápolja bennünk a nemzeti öntudatot, a magunk erejében, a magunk művelődési képességében való bizodalmát — elpusztulhat-e a nemzet, mely igy tör előre, mely ily fegyverekkel harczol a művelt világ közösségében való elismertetéseért ?

Lám, hová vezetett a könyv, az én könyvem, mindnyájunk könyve! De visszatérek hozzá s nézem, mi mindent rejteget magában. Oorka Sándoré most a szó, ki az ember származását magyarázza el s a természetben való helyét jelöli meg. Méltó tanítványa Lenhossék mesternek. Az Pékár Mihály is, ki az emberi test szervezetét és működését, ezt a csudálatos világot Írja le. Van-e nagyobb csuda az emberi test szerkezeténél? Van-e érdekesebb olvasmány annál, mely az emberi test fejlődését, kialakulását tárja elérik, meg- inegdöbbentve a gondolattal, hogy, ha ez a fejlődés nincs, mik vagyunk mi büszke emberek ? Aztán átveszi a szót Ranschburg Pál, ki két fejezetben bilincseli le figyelmünket két rendkívül érdekes dolog részére: A szellemi munka természete az egyik, A lelki élet abnormitásai a másik, mely a könyv utolsó fejezete. A lelki élet nagy ismerője és doktora Ranschburg Pál; az ő kalauzolása mellett nagy haszonnal jár az olvasás: sok, nekünk laikusoknak érthetetlennek tetsző lelki jelenség világosodik meg az ő tollán s tanácsai, miket a szellemi munka arányos beosztásáról mond : arany tanácsok.

Az ember faji sajátságait Semayer Willibald, a tudós ethnografus írja le hatalmas fejezetben. Itt találkozunk az ember legérdekesebb, legnevezetesebb fajtáival, az ősember végtelenül érdekes életévei, a kezdetlegességből való lassú kiemelkedés, csendes fejlődés leírásával s végezetül külön áll előttünk a magyar faj a maga mivoltában.

Négy fejezetet Dalmady Zoltán egymaga irt meg. Úgynevezett praktikus dolgokat foglalnak magukban e fejezetek. A betegség és egészség fejezet egész tömegét ismerteti meg a legszokottabb betegségeknek, a következő í fejezet a betegségek ellen való védekezésre tanít, majd meg jó tanácsokat ad, hogyan éljünk s végül leírja a — halált. A halált, j mely nem szörnyű, ha valósággal megértünk rá s hogy megérjünk, erre tanít a tudós doktor az előző fejezetekben.

De a könyv tartalma még nincs kimerítve. Az utolsóelőtti fejezetben szólal meg az egyik ; szerkesztő : Alexander Bernát, a nagy magyar filozófus. A lelki életről beszél ö nekünk, azt magyarázza, úgy, a mint arra csak ö képes j nálunk : a filozófia elvont tudományát szinte kézzelfoghatóvá teszi az ő népszerűsítő tehetsége. Különös nagy adomány az: kevés I ember rendelkezik ezzel, s e kevesek közt Alexander a legnagyobb. Népszerű előadásait ezrek meg ezrek hallgatják az egyetemen s e könyvben is, mintha hallanók a szavát, igéző előadását. Mit hallgatunk ? Mit olvasunk ? Hát ez a filozófia? Hisz ez oly érdekes, mint a regény!

Mostan pedig vegyétek kezetekbe a könyveteket. Az embert,- olvassátok szép csendesen, fejezetről fejezetre, meg-megpihenve, elmélkedve az olvasottakon, aztán újra meg újra olvasva egyik-másik fejezetet; meg-meg- állapodva az érdekesnél érdekesebb képeken — bizony mondom, elmétek megtermékenyül, lelhetek szárnyat kap s megindultan fogjátok rebegni: Köszönet nektek, emberek, kik az én könyvemet megírtátok. B. E.

62 szavazattal bentmaradt, Schiff József ur j 57 és Brichta Miksa ur 47 szavazatot nyer- | tek, azt hiszem, hogy ezen tények után kizártnak tekinthető mindenféle felekezeti ten- dentia. Ennyit óhajtottam a való tényállás 1 érdekében nyilvánosságra hozni, a netán bekövetkező események bölcs megbirálását a nagyközönségre bizom. — Nagykároly, 1906. február hó 12-én. Kerekes Bertalan.

— Oltáregyesületi felolvasó-est. Jelen ciklusának harmadik felolvasó estjét február 25-én, vasárnap délután 6 órakor tartja az Oltáregyesület a Polgári kaszinó nagytermében a következő, tartalmas műsorral: 1. Huber: Kánok. Ábránd. — Hegedűn játszák : Borody Béla és Kemény Emil; zongorán kíséri: Borody Baby, 2. Erdélyi Z.: Végtárgyalás. Monológ. — Előadja : Papp Béláné. 3. Beethoven: Pathétique. —• Zongorán játsza: Kacsó Irén. 4. Előadás. — Tartja: Wolkenberg Alajos dr. 5. a) Opera-egyveleg; b.) Nyáry F.: Mazurka. — Nváry József karmester vezetése alatt előadják: a szatmári zenemükedvelők. — Külön meghívókat nem bocsát ki az egyesület. Belépődíj 1 korona, diák- és karzatjegy 40 fillér.

— Kinevezések.- A király Ináncsy Jenő nagybányai járásbirósági albírót a mármaros- szigeti törvényszékhez bíróvá és Csopey János halmii járásbirósági albirót ugyanazon járásbírósághoz járásbiróvá nevezte ki.

— Diákbál. A helybeli főgimnázium f. hó 15-én csütörtök este a Polgári Olvasókör nagytermében hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendezett, mely úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben fényesen sikerült. Ezen mulatság határozottan az idei farsang legelőkelőbb s legnagyobb szabású mulatságának mondható. A hangversenyt az ifjúsági zenekar szépen és összevágóan előadott „Lajos indulóival nyitotta meg, majd pedig az énekkar énekelte Egressy Béni „Beteg leány“ czimii darabját Niklos János tanár szakavatott s ügyes vezetése mellett. Csics Lajosné kellemesen csengő hangjában gyönyörködtünk ezután, nehány igen szép dalt adván elő. Sok taps s a rendezőség részéről egy szép csokor volt jutalma a közönségnek juttatott élvezetnek. Mitók Dezső VI. és Huszthy Zoltán II. o. tanulók rendkívül kedvesen és meghatóan szavalták Tóth Kálmánnak „Kik voltak a honvédek“ ez. költeményét. A műsor 5-ik számát Kompolthy Béla Vili., Rupprecht Béla VII., Mangu Gyula VI. és Ilosvay György V. o. tanulók vonós négyese képezte, precziz összhanggal adtak ,elő egy nehány jó magyar népdalt. Az est egyik legszebb száma Sternberg Anikó gyönyörű zongorajátéka volt, Liszt Ferencz II. magyar rhapsodiáját játszotta mesés technikával. Többször szerepelt már közönségünk előtt a kisasszony mindannyiszor igaz dicséretet érdemelve ki, most azonban rendkívüli ügyességével és bravúros játékával valóságos műélvezetet szerzett a publikumnak, mely azt nagyon sok tapssal honorálta. A rendezőség szép csokorral rótta le háláját. Ezután az énekkar Lisztnek „Erzsébet“ czimü oratóriumából adott elő egy részt teljes megelégedésre, mit egy igen csinos 1 felvonásos vígjáték az „Ajánlott levél“ követett. Úgy a hölgyszereplők Kacsó Mariska (Hortense fiatal özvegy) és Schönpflug Iczuka (Franczine ko- inorna), mint a férfiszereplők Polgár Gy. Ödön (Fugasson amerikai) és Kálnai Gyula (De Cour- valin Hektor államügyész) rokonszenvesen és helyes felfogással játszották meg szerepüket. Legnagyobb és leghálásabb szerepköre Polgár tanárnak volt, ki minden tehetségével igyekezett derültséget kelteni s ez sikerült is neki. A másik három műkedvelő is nagyban hozzájárult a sikerhez, tehetsége legjavát adván a jól összetanult színjátékban. Befejezésül az ifjúsági zenekar a „Hunyadi-induló“-t játszotta el. — A hangverseny után vacsora, majd pedig táncz következett, mely a reggeli órákban ért véget. (§.)

— Vallásos felolvasás. Boros János ág. liitv. ev. lelkész folyó hó 18-án d. u. 2 órakor a felekezeti iskola helyiségében rendkívül érdekes és tanulságos szabad előadást tartott a mai kor vallástalan felfogásáról. A megjelent szép számú közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az épületes előadást. Boros János lelkész legközelebb e hó 25-én d. u. 2 órakor tart ismét előadást a Gróf Károlyi György-tér 28. sz. alatt levő iskola helyiségében. Ezen vallásos előadáson bárkit szívesen látnak.

— Színészet. Amennyiben nincs kilátás arra, hogy a színkör még oly időben felépit- tessék, hogy abban a f. év őszén szinielő- adások tarthatók legyenek, polgármesterünk Krémer Sándor színigazgatóval abban állapodott meg, hogy a folyó évi színi évad augusztus és szeptember hónapok helyett április és május hónapokban tartassák meg, miért is valószínű, hogy Krémer Sándor, midőn Szatmáron a szini-idényt bevégzi, társulatával városunkba jön 6 heti időtartamra s még most az egyszer a Polgári Olvasókörben fog a színtársulat játszani, a mi igazán nem helyes dolog, mert az a helyiség ala- csonyságával, a sok ajtóval és léghúzatnos folyosójával valóban nem alkalmas arra, hogy a szinielőadásokra közönséget vonzzon.

— Kútfúrás. Villanytelepünkön a kútfúrását folytatják, eddig 303 méter mélységben vannnak, a legerősebb agyagrétegben a mit csak képzelni lehet. A mostani csövekkel 315—320 méternyi mélységre le lehet fúrni. Kapunk-e megfelelő vizet még mindég nem bizonyos.

— A létesítendő bútorgyár ügyében a

részvény jegyzésre vonatkozó aláírási ivek f. hó 24-én fognak kibocsáttatni. A vállalat iránt széles körben nagy az érdeklődés; még Debreczenben és a fővárosban is érdeklődnek a létesítendő vállalat iránt, mely városunk iparának szép lendületet fog adni.

— A helybeli ipartestület közgyűlése vasárnap határozathozatalra illetékes számú tagok meg nem jelenése folytán megtartható nem volt, miért is az folyó hó 25-én délután fog megtartatni.

— Köszönetnyilvánítás. A főgimnázium f. évi február 15-iki jótékonyczélu hangversenyén felülfizettek : Balázs Kálmán 10 kor., Szelinevits Géza 8 kor., Spitz Mór 6 kor., Ignácz Jenő, Nagy Lászlóné, Palczer Ernő, Petz János 4—4 koronát. Kepels Hermann 3 kor., Sarkadi N. Zsigmond 2 K 40 fillért. Rosenberg Sámuel, id. Vetzák Ede, Pintér Mihály, Schiffbeck Károly, Gallasz Ödön, Sternberg Gyula dr. Fehérgyarmatról, Tóth Zoltán dr., Adler Ernő, Sternberg Géza dr., Berger Ármin, Matirkó Konrád, Varecska Erzsiké, Fischer József 2—2 korona. Luczay János 1 K 60 fillér, Ferenczy István, Capitán Aurél, Petróczy Lajos, Baláry András, Szom- bathy Juliska 1—1 korona. — Fogadják a kegyes felülfizetők az igazgatóság hálás köszönetét.

— Dalegyesületi közgyűlés. Dalegyesületünk évi rendes közgyűlését folyó hó 25-én, vasárnap délután 3 órakor fogja a városháza nagytermében megtartani, melyre az egyesület alapitó, pártoló és működő tagjai ez utón is meghivatnak.

— Hirdetmény. 21—1906. aü. szám.

Alólirt városi adóhivatal által közhírré tétetik, hogy az országos gazdasági munkás és cselédsegély hozzájárulási kivetések megtörténtek s az idevonatkozó lajstrom közszemlére a városi adóhivatalnál ki van téve; ennélfogva felhivatnak mindazon birtokos urak, kiknek cselédjeik ezen kivetésbe felvétettek, hogy a hozzájárulási dijakat a városi adópénztárba azonnal befizetni szíveskedjenek. Nagykároly, 1906. évi február hó 20-án. Nagy Antal, a. ü. tanácsos. i—3

— A kath. legónyegyesület 1906. február

26-án, húshagyó hétfőjén saját helyiségében kedélyes estét rendez. Gergely Mihály, Ge, rendási Endre s Negele Lajos vigjákot adnak elő, Fézer Ilonka s Fetzer Jolán pedig szavalnak. Ezután táncz lesz.

— Áthelyezések. A földművelésügyi miniszter Magyari András m. kir. állatorvost Nagyj bányáról Pétervásárra, Török Ferencz m. kir.

| állatorvost pedig Temeskubinból Nagybányára helyezte át.

— A Kereskedő-ifjak Köre által folyó hó

24-én megtartandó tánczestélyre kibocsátott meghívóból tévedésből kimaradt, hogy karzatjegyek is. kaphatók lesznek a mulatság estélyén a pénztárnáL 2 korona ellenében. Ezen jegyek a terembe lépésre nem jogosítanak.

— A helybeli izr. tanulósegélyző-egyesület , f. hó 18-án délután fél 6 órakor tartotta évi 1 rendes közgyűlését a szentegylet helyiségében Kaufmann Alfréd elnök elnöklete mellett. Miután a zárszámadás és a jövő évi költség- vetés jóváhagyatott s a tisztviselőknek a fel1 mentvény megadatott, következett a tisztviselők választása, minthogy ezek mandátuma lejárt. Elnökké: Kaufmann Alfréd egyhangúlag újból megválasztatott, de ő hivatkozván rendkívüli elfoglaltságára ezen tisztséget el nem fogadta. Helyette Dr. Sternberg Endre ; választatott meg ; alelnök lett Singer Márton, i főjegyző-: Blau M. László, pénztáros: Kaufmann József, aljegyző: Adler Ernő, ellenőr: Kohn Márkusz, ügyész: Dr. Sternberg Zoltán, j Választmányi tagokká egy évi időtartamra megválasztanak: Brichta Miksa, Csengeri Benjámin, Herman Samu, Lőwinger Mór, í Peisner Lajos, Schiff József, Singer Lipót, Szegő Ödön, Taub Samu és Weinberger Ferencz.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Lábay Dániel királyhelmeczi járásbirósági telekkönyvi betétszerkesztő szakdíjnokot a

; helybeli járásbírósághoz Írnokká nevezte ki.

— Felülvizsgálat. A vármegyeház átalakítása munkálatainak felülvizsgálatát most

' foganatosítja Scholtz Gyula műszaki tanácsos miniszteri kiküldött egy miniszteri szám tiszt ; kíséretében. A felülvizsgálati munkálatokat nemsokára befejezik.

— Adományok. A nagykárolyi Önsegélyző- Népbank mint minden évben úgy ez évben jótékony czélra a következő adományokat tette: rótn. kath. egyház, görög keleti román

I egyház, görög keleti orosz egyház, ev. ref- iskola, ág. ev. egyház, izraelita iskola, keres- | kedelmi iskola, szegény tanuló gyermekek- i nek tankönyvre, továbbá Népnevelési-egyesület, gimnáziumi önképzőkör, népkonyha, iparos tanoncz inunkakiállitás részére egyenkint 15 koronát.