Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-31 / 22. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. hirdette ki elnöklő főispán az eredményt, mely szerint beadatott összesen 262 szavazat, melyből ifj. Péchy László 160, Bay Miklós 86 és Neupauer János 16 szavazatot kapott, igy ifj. Péchy Lászlót a szinérváraljai főszolgabírói állásra megválasztottnak mondta ki. Eötvös Róbert és ifj. Péchy László megválasztásával két I. oszt. szolga- birói állás üresedett meg, ezekre a candidáló bizottság első helyen Gu- lácsy Tibor fehérgyarmati, második helyen Jeszenszky Béla mátészalkai és harmadik helyen Galgóczy Árpád er- dödi szolgabirákat jelölte. Miután sza- vazatkérö-ív adatott be elnöklő főispán a szavazást elrendelvén, a gyűlést 2 órakor felfüggeszti, melyet s/43 órakor újból megnyitván, Domahidy Sándor a szavazás eredményét bejelentette. Ennek alapján elnöklő főispán az eredményt kihirdette. Beadatott összesen a két első osztályú szolgabirói állásra 542 szavazat, melyből Galgóczy Árpád 188, Jeszenszky Béla 185 és Gulácsy Tibor 169 szavazatot kapott. így elnöklő főispán a legtöbb szavazatot nyert Galgóczy Árpádot és Jeszenszky Bélát megválasztott I. oszt. szolgabirók- nak mondotta ki. Ezzel üresedésbe jött két II. oszt. szolgabirói állás, melynek egyikére a kandidáló bizottság első helyen Dr. Teleky Jenő grófot, második helyen Báthy Lajost és harmadik helyen Galgóczy Józsefet; — a másikra első helyen Dr. Domahidy Pált, második helyen Kállay Szabolcsot — ki időközben pályázatát visszavonta — és harmadik helyen Báthy Lajost jelölte. A közgyűlés egyhangúlag a II. oszt. szolgabirói állásokra Dr. Teleky Jenő grófot és Domahidy Pált választotta meg, mit elnöklő főispán határozatként nyomban ki is jelentetett. Végül elnöklő főispán, mielőtt a gyűlést berekesztette — melynek folytatását másnap délelőtt 10 órára tűzte ki — felhívta a thatósági biz. tagok figyelmét, hogy délután egy kegyeletes ünnepély fog tartatni a városi torna- csarnokban (erről lapunk más helyén referálunk), kérte őket, hogy minél számosabban jelenjenek meg. A gyűlés 3 órakor ért véget. Második' nap. Dr. Falussy Árpád a közgyűlést délelelőtt 10 órakor — üdvözölve a megjelent bizottsági tagokat ■— megnyitotta. A tárgysorozatot megelőzőleg Ilosvay Aladár jelenti a közgyűlésnek, hogy a tárgy- sorozatból kimaradt az állandó választmányba egy tagnak megválasztása. Kéri a választás megejtését. A közgyűlés az állandó választmányban megüresedett tagsági helyre felkiáltással Jármy Andort választotta meg. Nemestótbi Szabó Antal indítványozza, hogy a tegnapi emléktábla leleplezési ünnepély megtartása jegyzőkönyvben megörökit- tessék. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Most a napirend megváltoztatása mellett az állandó választmány javaslata tárgyaltatott a törvénytelen kormány uralma alatt a rezisztencziát megtagadó tisztviselők ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésére vonatkozólag. A kérdéshez elsőnek Rooz Samu szólott, azt hangoztatva, hogy miután konkrét adatok előtárva nincsenek, a közgyűlés ezúttal ne határozzon. Ináncsi Papp Kálmán azt vitatta, hogy a tisztviselők magatartása törvénybe nem ütközik. Kende Zsigmond, Kovács Dezső és Luby Géza azonban kifejtették, — hogy éppen a gyanususitotl tisztviselők érdekében áll, hogy pártatlan vizsgálat derítse ki, ki mennyiben hibás és igy a gyanúsított tisztviselők érdekében kell a vizsgálatot elrendelni. A közgyűlés ily értelemben határozott s a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot nagy szótöbbséggel elrendelte. Az állandó választmány javaslata ellen csupán 5 szavazat volt. Majd letárgyalta a közgyűlés a napirenden lévő többi tárgyakat is. »«'S A nagykárolyi függetlenségi párt végrehajtó bizottságának ülése. A nagykárolyi függetlenségi párt végre- hajtó bizottsága e hó 27-én ülést tartott. Az ülés tárgya lapunkat s lapunk egyik szerkesztőjét közelebbről érdekelvén, ahhoz com- mentárt nem füzünk. Közöljük azonban egész terjedelmében az ülésről felvett jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv a következő: T eg'37-z;őls:Ö3a3 Felvétetett Nagykárolyban, 1906. évi május 27-én a függetlenségi 48-as párt végrehajtó j bizottságának az ipartestület helyiségében j fontos pártügyben tartott ülésén. Jelenvoltak: Papp Béla elnök, Nagy Elek jegyző, Albanézi Mihály, Bordás Imre, Be- rényi Imre, Csőkör Ferencz, ifj. Csőkör Sándor, Csőkör Lajos, Csathó András, Csipkés András, Griszháber Albert, Gyene Béla, Járay József, Kubinyi Bertalan, Kurtyán Mihály, Kiszely Géza, id. Keresztszeghy Mihály, Ko- módy Lajos' Kohn Márkusz, Kuszka Mihály, Kaufmann Alfréd, Kardos Aurél, Kirilla Adolf, Letlinger Béla, Lukácsovics János, Lochrná- jer Márton, Mangold István, ifj. Matolcsi Sándor, Medvey Ernő, Mészáros Lajos, Mercs Imre, ifj. Mercs János, id. Nagy Antal, ifj.; Nagy Antal, ifj. Némethy Sándor, Nagy Pál, Orosz Lajos, Orosz János, Papp István czi- pész, Papp Sámuel, Papp Lajos, Reszler i György, Rácz János bádogos, Sternberg Sán-j dór, Strohmájer Ferencz, Somossy Miklós,“ Singer Lipót, Sternberg Lipót, Szabó Kálmán, Szikszai Kálmán, Szalai Bálint, Szalai Mihály, Tóth Ferencz, Török István, Taksonyi Antal, Tivadar József, Dr. Váczi Lajos, Varga Imre, Vida István, ifj. Vida Sándor végrehajtó-bizottsági tagok. 1. Elnök a megjelent végrehajtó-bizottság tagjait melegen üdvözölvén, előterjeszti, miszerint a mai ülésnek összehívását fontos pártügy Dr. Adler Adolf társelnöknek elnöki állásáról való lemondása tette szükségessé. Bejelenti, hogy ezen ülést megelőzőleg ezen fontos ügy tárgyalására 1906. év május 24-én a párt tisztikarát bizalmas értekezletre hívta össze, mely alkalommal a tisztikar ez ügyben határozván, hozott határozatát elfogadás végett a végrehajtó bizottság elé terjeszteni rendelvén, kéri a jegyzőt a jegyzőkönyv felolvasására. Mielőtt ez eszközöltetnék jelzi, hogy Sternberg Sándor bizottsági tag napi-; rend előtti felszólalásra kérvén engedélyt, felhívja a végrehajtó-bizottságot arra, miszerint óhajtja-e Sternberg Sándor bizottsági tagot meghallgatni ? A végrehajtó-bizottság elnök előterjesztését tudomásul veszi, egyhangúlag kimondja, hogy Sternberg Sándor bízott- j sági tagot meghallgatja. Sternberg Sándor előadja, hogy a „Szat-1 márvármegye“ czimü lap május 27-én meg-! jelent számának vezércikkében támadást lát saját személye ellen, a mennyiben nem áll az, mintha a „Nagykároly és Vidéke“ helyi lapnak függetlenségi pártlappá leendő alakítása az Ő egyedüli cselekménye lenne, hanem az a pártvezetőségnek már évekkel ezelőtti megállapodása. A végrehajtó-bizottság Sternberg Sándor felszólalását helyesnek találja s egy pár bizottsági tag felszólalása után igazoltnak kimondja. Olvastatott Dr. Adler Adolf ügyvéd pártelnök elnöktársához benyújtott lemondása. Sternberg Sándor, Csipkés Endre és Somossy Miklós felszólalása és hosszas eszmecsere után az értekezlet elnök lemondási ügyében a következő egyhangú határozatot I hozta: Határozat. Miután Dr. Adler Adolf pártelnök csak oly cselekményt követett el, mely a pártnak érdekeit egyáltalán nem érinti és miután a párt érdekében huzamosabb időn át oly tevékenységet fejtett ki, mely őt a párt elismerésére méltóvá teszi, a pártvezetöség javaslatához képest a végrehajtó-bizottság elhatározza és kimondja, miszerint Dr. Adler Adolf pártelnök személye iránt teljes bizalommal viseltetik, s ez okból lemondását el nem fogadja, hanem felkéri, hogy elnöki állását a tisztikar megbízatása lejártáig továbbra is tartsa meg. 2. Elnök előterjeszti, hogy a „Nagykároly és Vidéke“ czimü lap függetlenségi lappá alakulván, arra kéri a pártot, hogy e lapot a nagykárolyi függetlenségi párt lapjának fogadja el. Elnök ezen előterjesztése egyhangúlag elfogadtatott, s a „Nagykároly és Vidéke“ : mint helybeli függetlenségi 48-as párti lap a végrehajtó-bizottság és a párt minden egyes tagjának meleg szeretetébe ajánl- tatik. 3. Elnök a párt szervezése és a pártkör létesítése tárgyában előterjesztést tesz. Elnök ezen előterjesztésére a tisztikar azt javasolja a végrehajtó-bizottságnak, miszerint a párt szervezését és a pártkör létesítését határozza el s énnek végrehajtásával a párt tisztikarát bizza meg. Szalay Bálint indítványozza, hogy Dr. Adler Adolf elnöknek eddigi működéséért jegyzőkönyvi elismerés szavaztassák. A végrehajtó-bizottság az indítványt egyhangúlag elfogadja s erről, — valamint Dr. Adler Adolf pártelnököt elnöki állásáról való lemondása tárgyában hozott határozatáról jegyzőkönyvi kivonattal értesíti. Több tárgy nem lévén elnök az ülést berekesztette a megjelent tagok. elnök élteté- tése után szétoszlottak. Papp Béla, elnök. Hagy Elek, jegyző. Leleplezési ünnepély. A múlt év deczember 28-án, az önkény- uralom alatt, törvényesen összehívott közgyűlését akárta megtartani a vármegyeházában Szatmárvármegye közönsége, a miben a megyefőnök karhatalommal akadályozta meg. A lépcsőházban szuronyerdő fogadta és verte ki saját házából a vármegye törvény- hatósági bizottsági tagjait. Ekkor a városi tornacsarnokba vonultak a bizottsági tagok, hol megtartván a törvényesen összehívott közgyűlést, tiltakoztak ai önkényuralom hatalmaskodása ellen. Elhatározták, hogy emléktáblával jelölik meg azt a helyet, hol törvényesen egybehívott gyűlésüket megtartották akkor, a midőn az önkény fegyveres hatalma saját székházából kizárta. Gyűjtést indítottak a költségek fedezésére s a szükséges összeg csakhamar együtt volt. Május hó 29-én délután 3 órakor volt az emléktábla leleplezése nagy közönség előtt. A vármegyei közgyűlésről testületileg vonultak fel a törvényhatóság tagjai. Ott volt Dr. Falussy Árpád főispán, gróf Teleky Géza, Jékey Mór, Jékey Zsigmond, Luby Béla és Luby Géza országgyűlési képviselők, Kölcsey Antal, Szerdahelyi Ágoston, Madarassy Dezső, Domahidy Sándor és még számos bizottsági tag, a helybeli főgimnázium ifjúsága tanárainak vezetése mellett és városunk közönsége. Az ünnepélyt a tanuló-ifjuság énekkara nyitotta meg a „Hymnusz* eléneklésével, melyet levett kalappal hallgatott meg az ünneplő közönség. Az ének elhangzása után Luby Géza bizottsági tag lépett az emelvényre és a következő beszédet mondotta: Tisztelt ünneplő közönség! A Habs.burg- ház 400 éves uralkodása alatt sok merényletet követettek el a nemzet alkotmánya ellen. Ezek között a felemelt ujonczlétszám és katonai költségek követelése alkalmából kimondotta a függetlenségi párt, hogy azokat csak megfelelő nemzeti vívmányok ellenében szavazza meg. Ez volt kezdete a 3 éves parlamenti harcznak, ebből következtek a chlopi hadi parancs, az ugrai levél, a november 18- és deczember 13-iki nemzetellenes merényletek. A törvényhozás szólásszabadságát megszorító indítvány volt hozzá a nyitány. A nemzeti küzdelemből kivették részüket a vármegyék is, midőn az abszolutistikus kormány megbízottait nem ismerték el fő-1 ispánoknak, az adók és ujonczok beszedését megtagadták. Szatmárvárnegye a múlt század első felében vezérszerepet játszott az országban, méltó volt múltjához most is; midőn alis-1 pánja megtagadta a vármegye nemzeti küzdelemhez való csatlakozó határozatának végrehajtását, felfüggesztette őt állásától s később, midőn az alispánból megyefőnök, később kir. biztos lett, kitagadta őt kebeléből és tisztviselőinek megparancsolta, hogy neki ne engedelmeskedjenek. 1905. deczember 28-ára rendkívüli megye- gyűlést hivott össze Ilosvay Aladár vm. főjegyző, helyettes alispán, hogy az ellentálló tisztviselőink helyzetét megkönyitsük. A megyefőnök a gyűlést jogosnak, törvényesnek nem ismervén el, annak összehívása ellen tiltakozott és csendőrökkel állatta el a megyeház lépcsőit. A felháborodott törvényhatósági biz. tagok ekkor a tornaterembe vonultak, a gyűlést itt tartották meg, példás rend és egyetértésben. E jelenetet örökíti meg ez emléktábla.; (Ekkor a leplet lerántotta az emléktábláról). E határozott állásfoglalás folytán csatlakozott hozzánk a tisztviselői kar, tömörültek a vármegyék és a közhangulat nyomásával ellentétbe helyezni nem merte magát az udvar sem. Néhány, a hatalom előtt mindenkor meghunyászkodó tisztviselőn kívül egy táborba egyesítették az egész vármegyét. Legyen tehát e tábla határkő, mely elválasztja a sötét múltat a jelentől; figyelmeztető jel arra nézve, hogy egyesült erővel mindent elérhetünk, legyen alapköve a megerősödött magyar alkotmánynak; útmutató, mely elvezet bennünket Kossuth Lajos ideál-, jához, a semmi más államnak alá nem rendelt független, szabad Magyarországhoz!“ Lelkes éljenzés hangzott fel a beszéd után, mely csak akkor némult el, midőn az ifjúság énekkara „Hazádnak rendületlenül' légy hive . . .“ énekre zenditett rá, melyet együt énekelt az ünneplő közönség az ifjú-1 Sággal. Az ének elhangzásával véget ért a lélekemelő ünnepély s mindenki sietett megnézni a csinos emléktáblát, mely a városi tornacsarnok külső falán van elhelyezve a vaskerítésen belül. A márványtáblába arany- betűkkel van bevésve: „Szatmárvármegye közönsége ebben a helyiségben tartotta meg közgyűlését 1905. deczember 28-án, amikor az önkény fegyveres hatalma saját székházából kizárta“. PÁRTÉRTEKEZLET. A függetlenségi párthoz tartozó vármegyei bizottsági tagok a közgyűlést megelőzőleg e hó 28-án értekezletet tartottak a Polgári Olvasókör egyik helyiségében Luby Géza megyei pártelnök elnöklete alatt. Elnök az értekezletet megnyitván üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat. Majd előadta, hogy az értekezlet tárgyát a közgyűlés tárgysorozatának megbeszélése képezi. Utalt arra, hogy a boykott czéltalan, mert hiszen a példabeszéd szerint | <i kis tolvajokat megbüntetik, a nagyokat futni hagyják. Fehérváry volt a legnagyobb áruló és Bécsben mégis kvaterkáztak vele. Azon kell igyekeznünk, hogy a közéletben a helyeket a régi függetlenségiekkel töltsük be. Most, midőn a függetlenségi párt többségbe jutott a vármegyei életben is érvényesíteni kell programmunkat. Az értekezlet letárgyalta a tárgysorozatot, majd személyi kérdésekre tért át. A közigazgatási bizottságba tagokul Luby Gézát és Nemestótbi Szabó Antalt jelölték. Az ülés végén elnök előadta, hogy neki jelentést tettek a dr. Ad- ler-féle esetről s azt az értekezlet elé terjeszti. Többen szóllottak e tárgyhoz, majd félszobáit Papp Béla, mint a nagykárolyi függetlenségi párt elnöke. Előadta, hogy ő mihelyt az eset tudomására jutott, összehívta a párt vezetőségét, utóbb a párt 120-as végrehajtó bizottságát. Sem a vezetőség, sem a végrehajtó bizottság ülésén egyetlen felszólaló sem volt, a ki Dr. Adler ellen megtorló intézkedést kívánt volna s a felszólalók mind bizalmuknak adtak Dr. Adlerrel szemben kifejezést. Egyébiránt Dr. Adler előtte ismételten kijelentette, hogy a pártelnökségről való lemondását fenntartja. Elnök ezen nyilatkozat folytán az ügyet befejezettnek jelentette ki s ezzel az értekezletet berekesztette. !LT37'Ilt l@Trél a nagykárolyi választókerület függetlenségi és 48-as pártja igen tisztelt végrehajtó bizottságához! Midőn a tisztelt végrehajtó bizottságnak a párt elnökségéről való lemondásom tárgyában f. hó 27-én hozott határozatáért hálás köszönetemet nyilvánítom, egyidejűleg kijelentem, hogy lemondásomhoz feltétlenül továbbra is ragaszkodom és pártelnöki minőségemet megszűntnek tekintem, mert sokkal mélyebben szeretem e pártot és annak elveit, a melyekért évtizedeken át harczoltam, mintsem személyem előtérbe állításával a pártban még nemrég uralkodott összhangot megzavarni óhajtanám. Megmaradok a pártnak közkatonája és e minőségemben is tőlem telhetőleg harczolni fogok a párt elveinek diadalrajutásáért. Isten áldása legyen szeretett hazánkon ! Isten áldja meg pártunk minden igaz tagját! Kelt Nagykárolyban, 1906. május 28-án. T>r. Adler Adolf. HÍREK. — A pünkösdi ünnepek alkalmából lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog ün nepeket kívánunk,! — A delegácziók. Őfelsége a király a de- legácziókat junius hó 9-ik napjára Bécsbe egybehívta. — Képviselőink a bizottságokban. A múlt héten megalakult képviselőház vármegyénk képviselői közül az egyes bizottságokba a következőket választotta be: az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnökévé: Gróf Károlyi Istvánt, a kérvényt bizottságba: Gróf Teleky Pált, közigazgatási bizottságba: Kelemen Samut, a naplóbiráló bizottságba: Luby Gézát, a vízügyi bizottságba: Luby Bélát, Erzsébet királyasszonyunk szoborbizottságának tagjává: Gróf Károlyi Istvánt. — A vármegye állandó választmánya pénteken Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt tartott gyűlésén Nagy Sándor vármegyei első aljegyző és Ilosvay Endre főszolgabíró nyugdíjaztatási kérvényének helyt adni javasolta s Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző h. alispán által bemutatott jegyzék elfogadásával megállapította azon tisztviselők névsorát, kik a nemzeti ellenállásban részt nem vettek és elrendelte a névsorban foglalt összes tisztviselők ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot. Kimondván, hogy ha
