Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-17 / 20. szám
I^'Cig'g'etlsa^LSégri ós -40-as ^páx-ti 3a.stila]p. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZL^ - *'E. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .......................................................8.— korona. Fé l évre...........................................................4.—■ „ Negyedévre......................................................2.— „ Eg yes szám......................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelősek : Dr. Adler Adolf és Papp Béla társszerkesztők. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 7-ik szám alatt. (A zárdával szemben.) Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fdlér. — Kéziratok nem adatnak vissza. A mi czélunk. Nagy átalakulás korszakát éljük. Azt a korszakot, melyben a béklyóiból felszabadult nemzeti köztudat elementáris erővel kívánja nemzeti önállóságunkat megvalósítani, az egységes, szabad és önálló magyar állam épületét felépíteni. Mint minden nagy eszmének, úgy ezen eszmének megszületését is harcz előzte meg. A harcz ezelőtt három évvel vette kezdetét, midőn az akkori kormány az ujonczlétszám felemelésére vonatkozó törvényjavaslatot benyújtotta. Ellene szegült a javaslatnak a képviselöház, ellene szegült a nemzet. A nemzetnek emez első ellenállása vonta maga után a kormánynak a klotür behozatalára, a képviselöház szólásszabadságának meg- gátlására vonatkozó kísérletezését, majd megjelent a chlopi-i hadiparancs, mely már néptörzsnek nevezett bennünket s gyarmatként akart elbánni az önálló magyar állammal. Még nagyobb erővel indult meg a nemzeti védelem s a bécsi követelésekkel szembe szögezte a nemzeti kívánalmakat s nemzeti kívánalmakként a függetlenségi politikának két nagy irányelvét, az önálló vámterület és az önálló magyar hadsereg megvalósításának eszméjét. Folyt a harcz. A nemzet részéröl szívós kitartással, a hatalom részéröl az eszközök válogatása nélkül. A nemzeti küzdelmet az erőszak fegyverével akarták letörni s már csak órák választottak el a leplezetlen, nyílt abszolutizmus uralmától. Ám az utolsó perczben megváltozott a helyzet. Király és nemzet között létre jött a béke, helyesebben a fegyverszünet. Az abszolút rendszer embereinek helyét elfoglalta az uj — a nemzet hatalmát teljes mérvben — élvező kormány. Az uj kormány nyomban kiirta a választást s a megejtett képviselőválasztások diadalra segítették a függetlenségi lobogót. A régi rendszer embereiből alig egy-kettő jutott be, azok is álarcz alatt, uj jelszavak mellett. — A 67-es alapon álló többi párt, bár programm- jába vette a nemzeti követelések megvalósítását, kisebbségben maradt s az egész vonalon győzött a függetlenségi zászló. Sőt érdekes tanulsága eme választásoknak az, hogy a függetlenségi zászló előtt még a nemzetiségi aspirá- cziók is meghátráltak s ott, a hol függetlenségi állott a nemzetiségivel szemben, elbukott a nemzetiségi jelölt s csak ott győzött, a hol ellenfele nem függetlenségi volt. Megnyilatkozott az ország közhangulata oly impozáns módon, hogy a függetlenségi párt abszolút többséggel vonult be a parlamentbe. Az országnak eme megnyilatkozott közhangulatából le kell vonnunk a kon- zekvencziát. Le kell vonnunk azt a következtetést, hogy az ország népe ragaszkodik a függetlenségi elvekhez, megakarja azokat valósítani minden vonalon, fel akarja építeni a szabad, önálló és független magyar államot az önállóságnak minden feltételeivel, tehát az önálló jegybankkal, önálló vámterülettel és önálló magyar hadsereggel egyetemben. Mi, a kik a függetlenségi elvnek régi harczosai vagyunk, nem engedünk, nem engedhetünk eme követelményekből egy hajszálnyit sem. S habár ma — az átmeneti korszakban — nem érvényesíthetjük is kívánalmainkat teljes mérvben, de elhatározásunk, czélunk, akaratunk az, hogy emez elveket mielőbb és minden vonalon megvalósítsuk. Mikor fog ez elkövetkezni, vájjon a fegyverszünet után újabb és esetleg nagyobb harczot kell-e megvívnunk, ha igen, kikkel és mi czélból? ki tudná azt ma megmondani. De azt tudjuk, hogy a győzelmesen lengő függetlenségi zászló alatt ki kell tartanunk, elveinkből semmit nem szabad feladnunk és azokat a vívmányokat, melyeket a három éves nemzeti küzdelem elveinknek juttatott, változatlanul fenn kell tartanunk. Ezt pedig csak akkor érjük el, ha szorosan összetartva, nemcsak rendületlenül helyt állunk a függetlenségi zászló mellett, de pártunkat a netán bekövetkezhető harcz idejére már most a béke idején szervezzük. E czélból szüksége van pártunknak egy oly sajtó orgánumra, mely elveinket teljes odaadással, híven és becsülettel szolgálja. Az a mi czélunk, hogy midőn a Nagykároly és Vidékét mint politikai lapot a nagy közönség körébe útnak indítjuk, legyen a nagy közönségnek, első sorban pártunknak egy oly lapja, mely a párt elveinek ébrentartásában minden mellék tekintet nélkül közreműködik egy esetleges újabb harcz esetére pártunkat jó eleve szervezi s melynek csak egy czélja lesz, a tiszta függetlenségi elvek szolgálata. Legyen egy lap, a mely a demokratikus eszméknek, a függetlenségi elv egyik nagy eszméjének, a jogegyenlőségnek hirdetője lesz. A politikai jogok gyakorlásában legyünk mindnyájan együtt. Születés, vallás, rang, vagy vagyon ne tegyen különbséget ember és ember között. Egy közös czél vezéreljen — a haza- szeretet. Az a mi czélunk, hogy egy porszemmel járuljunk hozzá a demokratikus alapokon nyugvó független és szabad Magyarország megalkotásához, Ez a mi czélunk. Ezt a czélt kívánom szolgálni midőn e lap szerkesztőségébe beléptem.' Papp Béla. T A RCZ A.-•-Sí?-» Imádkozom. Ha néha lelkem el-clborul És nehézzé lesz az élet: Eljösztök a vigasztalással És hallok sok bölcs beszédet. Hiszitek, hogy e bölcs beszédtől Nyugszom meg nehéz sorsomon ? Annyi sok bölcs beszédnél pedig Egö lelkemnek jobban esik, Hogyha egyet imádkozom. Ha olykor békételen vagyok, Hogy oly kínos a küzdelem: Ha az igaz, nemes munkának Jutalma nincsen semmisem. Biz’ igy van ezen a világon!! Hallszik minden lépten-nyomon. Meg sem hallom szátok beszédjét, Meghozza lelkemnek a békét, Hogyha egyet imádkozom. Ha fárasztó gondjaim után Édes örömért epedek, Ki a zúgó-zajgó világba Vezet csábitó kezetek. Nem tudjátok: nincs nagyobb öröm, Mely felemel száz gondokon, Nincs az egész széles világon, Ha körülvesz szép, nagy családom És én velük imádkozom. G. IMószeghy Mór. rózsa. Irta: Pozsonyi Gábor. II. Közép-Európa ősi rózsáit alfajok szerint Koch 19-re számítja, köztük nevezetesebbek a csipke-rózsa, melynek egyik változata a fehér rózsa, francziaországi tarka rózsa, a burgundiai, a fahéj rózsa, a kökényes, kört- vélyes, kénsárga, czövekes, dombi és bokor rózsa. Eschler Mary még 8-at ad. Terjesztik még a madarak is, midőn csipkebogyót csemegézve, magvait széthordják; nem is magyarázható meg máskép, hogyan került egy pár rózsatő a kölni dóm tetejére, hol szépen virítanak minden nyáron s kegyeletből nem bolygatja ott őket senki. Legrégebben ismert rózsabokor a hildes- heiini Németországban; ez áz ottani főtemplomnál beborít 7 m. sugara félholdforma falat és töráse a föld fölött 64 cm. vastag. Hczilo püspök 1054—1079 közt azt már mint a régiség egyik érdemes emlékét vette ápolás alá és mikor 1061-ben a leégett székesegyházat helyreállította, a kripta falához helyeztette át, mely különben is keveset szenvedett a tűztök- E rózsatő eredetéhez jámbor legenda fűződik. Mint ez mondja, Jámbor Lajos császár Elzeben időzése alkalmával késő ősszel ment egyizben vadászni, udvari káplánja sietett elvégezni indulás előtt a misét az erdőben és midőn egyházi szereit összeszedte, áldozó kelyhe feledésből ott maradt. Amint észrevette hiányzását, sietett az erdőre s egy zöldelő rózsabokron találta azt függve, holott már akkor minden lombos fa és cserje elhullatta levelét. E csodás esemény emlékére a császár kápolnát építtetett oda és annak oltárát e rózsatö mellé állíttatta. Ugyanide később a hildes- heimi püspökséget alapította 814-ben. Hogy a feledékeny káplánból lett-e ott az első püspök, nem tudni, de azzal dicsekszik a legenda, hogy ugyanaz a rózsatő az, amely ma is zöldéi és virágzik, holott legalább is 1100 éves. Hannover Soltán kerületében, Oberhaverbeck falu közelében van egy másik hires rózsabokor, mely az ottani öreg emberek nyilatkozata szerint 33 in. magas volt, mig a- villám szét nem vágta; ma is látni törzsén a csapást. Hetven cm. magas törzse 83 cm. kerületű és 10 ágra oszlik, köztük 5-nek a kerülete egyenkint 17, 27, 30, 42, 47 cm., a többi 5 csak szemmel becsülhető egyenkint 40 cm. átméretüre, mert ujjnyi vastag hajtásai miatt, melyek erős tüskékkel fegy- verezvék, hozzájuk férkőzni nem lehet. Mai legmagasabb hajtása 4 m., az egész bokor kerülete 40 lépés. Mikor tele van ezer meg ezer apró virággal, melyek illata a tearózsára emlékeztet, közelben szinte bódit. Meghaladja pompában a hildesheimi rózsatöt is.Angliában, a yorki grófság kertjeiben, a i rózsaháboruk óta, melyek 400" év előtt dúltak, ma is túlnyomók a fehér rózsák, a lancasteriekben a pirosak ; a Tudor uralkodóház ellenben, mely a rózsaháboruknak véget vetett, a piros—fehér rózsát kedvelte és vette pártfogásába. Ez egy francziaországi j kettős szinü rózsából nemesedett. Kircher Athanáz elbeszélése szerint Krisztina svéd királynő 1657-ben hamvaiból költött ki egy rózsát, légmentesen elzárt üvegben. De biz ez csak mese. Az .északamerikai Egyesült-Államokban, Texas déli részén, Houstonban karácsonykor virágoznak a rózsák, onnan kerültek kertjeinkbe kivált a kisvilágu rózsák (r. par- viílora). Uj-Seelandba elvitték az angol hittérítők az európai csipkerózsát. AI EGYEDÜL ELISMERT •!ZÜ TERMÉSZETES HASHA1TÓSZER.
