Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-19 / 16. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE A kar jól és összevágóan működik, a rendezés kifogástalan, Az előadások gyorsan és egyöntetűen folynak. Természetes, hogy a színpad kicsiny volta nagy hátrányára van a rendezésnek, de reméljük, hogy ez már az utolsó év, midőn e miatt megjegyzést kell tennünk s jövőre színészeink méltó helyet találnak az építendő színkörben. A zenét a szatmári 12-ik honvédgyalogezred zenekara szolgáltatja. Részletes tudósításunk a következő: Bemutató előadás gyanánt Lamperth Gézának 3 felvonásos, énekes szinjátéka „Veér Judit rózsája“ került színre, közepes számú közönség előtt. A gyönyörű nyelvezettel megirt, a Rákóczy korszak idejéből merített tárgyú színdarab nagyon tetszett és színészeink igyekeztek is annak hatásos részleteit érvényre emelni. Veér Juditot a társulat drámai hősnője Radó Rózsi játszotta, ki sok érzéssel adta rokonszenves szerepét s különösen a második felvonásbeli jeleneteinél tört ki a közönség tetszése, mely szűnni nem akaró tapsokkal honorálta a művésznő valóban igen szép szavalatát. Mellette is kitűnt Szilasi Etelka finom, diszkrét játéka, ki Sárika szerepét igen rokonszenvesen személyesítette. üti Gizella mint özv. Tóthné, jól megállotta helyét. Az öreg Veér Tamás szerepében Peterdi Sándor egyikét mutatta be ismert kitűnő alakításainak. Váradi Márton Bercsényi generális sikerült szerepében aratott megérdemelt tapsokat. Both kapitányt Kiss Miklós játszotta, ki — mint már fentebb is említettük —- a múlt évtől kezdve sokat haladt előre s ez alkalommal igazán nem találtunk játékában kifogásolni valót. Tihanyiról csak elismeréssel emlékezhetünk meg, mint a ki szerepeit mindenkor gondosan alakítja és természetesen sikert is kell elérnie. Imre diáik szerepében kifogástalanul játszott. Ugyancsak kitűnő volt Tisztái Miksa az öreg Mózes szerepében. A közönség jól mulatott és sokat tapsolt. Második előadás gyanánt, húsvét hétfőjén, Géczy István paraszt vígjátéknak keresztelt darabja „Az ördög bibliája“ került színre. Maga a darab semmiféle hatást nem keltett, sőt a közönség — mely bizony csekély számban jelent meg — határozottan unatkozott. Nem a színészek játékán múlt, hanem azon, hogy Géczy István e darabja nem sikerült. Annyi képtelen alak, melylyel e darab telve van, nem a magyar népéletből van merítve s a sok ferde helyzet, melyekbe a szerző alakjait juttatja, kizárja azt, hogy a közönség rokonszenvvel fogadhassa. — Már Kispál Péter, kit Váradi Márton személyesített, egy képtelen alak, ki csak úgy oda van dobva, mert a szerzőnek szüksége van reá. Ily alakból természetesen a legjobb színész sem alkothat semmit s ha Váradit mégis megtapsolták, azt egy igen szépen előadott dalának köszönhette. Barna Andor, a társulat tenoristája szintén oly szerepet kapott, melybe sehogysem tudta magát beleélni. Ö felőle is véleményünket ez alkalommal nem nyilvánítjuk. Radó Rózsi és Szilasi Etelka | is elkövettek mindent s szerepeiket kifogástalanul játszották meg. Különösen Radó tiizr röl pattant, helyes menyecske volt. Peterdi ez estén nagyon kedvetlenül játszott, de nem rójjuk ezt fel neki, mert tényleg nem volt miért Süveges Márton szerepét kedvvel játszania. Tihanyi, Tisztái, Kőszegi ügyesen mókáztak. Jó alak volt Szabadkai az öreg Nazarénus Máté szerepében. Az operette-személyzet bemutatóját kedden, folyó hó 17-én, annál fényesebb siker kisérte. Martos Ferencznek 3 felvonásos operettjét „Gül-Babát“ hozták színre, mely beigazolta, hogy e remek darab csakugyan javát munkálta mindig.: hely illeti a nagy magyarok Pantheonjában. Ám e nagyok életének rajzában, a szerényebb tehetségű, kisebb munkakörben dolgozó hazafiak nagy seregével is találkozik az olvasó, azokkal, kik a maguk tehetségének mértéke szerint, beesületes lélekkel munkáltak a haza üdvén : nemde illő, hogy nevük, emlékük a nagyok, a legnagyobbak mellett, a jelen s jövendő nemzedékek lelkében megmaradjon ?“ Szebb és igazabb ütravalóval mi sem bocsáthatjuk el a könyvet. A nagy magyarok életének története a fényes lapok mellett telve van súlyos, keserves küzdelmekkel. Küzdelmekkel, melyeket legnagyobbjaink, legjelesebbjeink folytattak s melyeknek oly gyakran áldozatul is esének. Ennek a munkának igen sok lapja telve van annak a fenséges tragikumnak leírásával, melyet Rákosi Jenő igy fejez ki egyik drámájában: egyesek bukásán egy nemzet feltámadása. Sokszor kellett áldozatul adnunk azokat, kik legjobbak és legnemesebbek voltak mindnyájunk közt. Láttuk a hontalanságban sorvadó lelkeket s szivünkbe nyilallik az üldözött bujdosók éneke. Ott áll a vérpad, amely hősök vérétől piros, olt a bitó, melyet mártírok halála avatott szentté; de végre egyesek bukásának árán mindig a nemzeté lett a győzedelem és a diadal. megérdemli azt a sikert, melyet mindenfelé arat. Előkelő közönség, zsuffolt ház és sok nagyon sok taps jellemzi ezt az estét. Nemcsak maga az operette szövege, de a bájos zene, melyet Huszka Jenő irt, mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. A szereplők is minden igyekezetüket felhasználták s tényleg, oly kerekded, pompás előadást produkáltak, melyről csak elismeréssel lehet nyilatkozni. Komáromi Gizelláról (Gábor diák) és B. Fá/ bián Sárikáról' (Leila) már fentebb elmondottuk véleményünket s még annyit kívánunk megjegyezni, hogy szívesen előlegezzük nekik bizalmunkat. A darab czimszerepét Tisztái Miksa 'játszotta meg és pedig oly sikerrel, melyre valóban büszke lehet. A mi jó, vidám Marink az öreg Gül-Baba csaknem drámai szerepében annyi tapsot kapott, hogy több-! szőr kellett megjelennie felvonás után a színpadon. A másik szereplő, kiről szintén csak dicsérettel nyilatkozhatunk, Tihanyi volt s Mujkó czigányban egy minden ízében remek alakítást mutatott be. Természetesem neki is bőven kijutott a tapsból. Nagyon jó volt és : igen szépen énekelt Váradi Márton (Kucsuk Ali Basa). A kar kifogástalanul működött s a zenekar diszkrét játéka igen szépen simult a szereplők énekszámaihoz. Szerdán „Gül-Babát“ ismételték meg. —ó.—- 1 Fáklyásmenet. A helybeli Kossuth-asztaltársaság kezdeményezésére városunk polgársága folyó hó! 16-án, husvét hétfőjén fáklyásmenettel tisz-- telte meg a nemzeti küzdelemben kitartó vármegyei tisztviselőket Ilosvay Aladár alispán- helyettest, Mangu Béla, Kerekes Zsigmondi, Madarassy István aljegyzőket és Kende Péter közig, gyakornokot, állásukba történi visszahelyezésük alkalmából. A menet a Kun István vendéglője előtt gyülekezett, honnan a Széchenyi- és Kölcsey-utczákon keresztül vonult a vármegyeház elé, melynek terasszal zsuffolásig megtöltötte a közönség. A 150 fáklyából álló menetet több ezernyi néptömeg kisérte, mely zászlókkal csatlakozott a menethez, szüntelenül éljenezve a nemzet vezéreit, s a hazafias tisztviselőket. Mire a menet a vármegyeháza elé érkezett, már a Kölcsey-utczát is ellepte az embertömeg, melynek számát 4—5000-re lehetett tenni. A vármegyeház elé érve, először a dalárda énekelle el a Hymnuszt, melyet az óriási közönség áhitatos csendben, födetlen fővel hallgatott meg. A felhangzó éljenzés lecsillapultával Dr. Gózner Elek ügyvéd tolmácsolta a polgárság.érzelmeit, kiemelve a nemzeti küzdelem egyes fázisait s felemlítve azt, hogy az ünnepelt tisztviselők mily érdemeket szereztek akkor, midőn nem szegődtek csatlósává a hatalomnak. Végül kifejezte azon reményét, hogy az ünnepelték mindenkor ott lesznek jövőre js az első csatasorban, ha a haza érdeke kívánni fogja. Majd a helybeli ipartestület s az iparos polgárok nevében Luczay János fodrász- iparos intézett egy igen ügyes beszédet az ünnepeitekhez, melyben megbízóinak elismerését nyilvánította, s beszédét az ünnepeltek és Gróf Károlyi István éltetésével végezte. Mindkét beszédet lelkes éljenzés kísérte, melynek lecsillapulta után Ilosvay Aladár alispánhelyettes köszönte meg a szép kitüntetést társai nevében is. Szerényen elhárította magáról és társairól az érdemet, mert hiszen ők kötelességet teljesítettek. Szavait a magyar király s a szabad, független Magyarország éltetésével végezte. A több ízben élénk éljenzéssel megszakított szép beszéd után a közönség Mangu Bélát kívánta hallani, ki engedve az óhajnak, szintén köszönetét mondott a polgárság kitüntető figyelméért, s felhívta a közönséget különösen arra, hogy a szabad, független Magyarország kivívásának egyik alapja a gazdasági függetlenség, melyet legjobban úgy valósíthatunk meg, ha í önmagunk állítjuk fel vámsorompónkat. s mindenütt a magyar ipar termékeit igyekszünk használni és fogyasztani. A lelkes közönség még Kerekes Zsig- mondot is kívánta hallani, ki azonban akkorra már szerényen visszavonult. Majd a dalárda énekelte még el a Szózatot, mire a közönség a Kossuth-nóta éneklése mellett oszladozni kezdett. A fáklyás-zene befejeztével 8 és fél órakor a Kossuth-asztaltársaság tagjai társasvacsorára gyűltek össze Kun István vendéglőjében, melyen az ünnepelt tisztviselőkön és vendégeken kívül mintegy 80 polgár jelent meg. A második fogásnál Kun István a Kossuth-asztaltársaság nevében üdvözölte az ünnepelt tisztviselőket jelezve azt, hogy az asztaltársaság már akkor, mikor a tisztviselőket hivatalukból kimozdították elhatározta, hogy majd visszahelyezletésük alkalmával fáklyás-zenével tisztelik meg a nemzeti ellenállás miatt hivatalukból eltávolított tisztviselőket. Dr. Kovács Dezső szintén az ünnepeiteket éltette, figyelmeztetve arra, hogy még korai dolog győzelemről beszélni, még csak fegyverszünet van, tehát továbbra is vigyáz- 1 nunk és dolgoznunk kell. Dr. N. Szabó Albert megróva azon tisztviselőket és polgárokat, kik a nemzeti ellenállás ellen dolgoztak, felhívta a Kossuth-asztaltársaság tagjait, hogy ilyen embereket a társaságba ne vegyenek fel és az ünnepeiteket éltette. Dr. Adler Adolf lapunk szerkesztője, a függetlenségi és \ 48-as párt elnöke e párt nevében üdvözölte Ilosvay Aladár h. alispánt és társait és Kossuth Feren.qz üdvözletét tolmácsolta az ünnepeltek előtt. Sternberg Sándor és Dr. Vetzák Ede Ilosvay Aladárt, Ilosvay a Kossuth- asztaltársaság tagjait, Nagykároly város polgárait és a 60 as bizottság tagjait, Mangu Béla Kossuth Ferenczet, Péchy István főszolgabíró a „Szatmárvármegye“ laptársunk vezérlő-bizottsága tagjait, Dr. Kovács Dezső a nemzeti ellentállásban résztv.ett kültiszt- viselőket, a jelen levő Péchy István főszolgabírót és Neupauer János tb. főszolgabírót éltette, Kerekes Zsigmond mindazok egészségére ürített poharat, kik az alkotmányért küzdöttek, Madarassy István városunk polgárságát, Kende Péter Ilosvay Aladárt, Kun István a Kossuth-asztaltársaság elnöke az asztaltársaság most beiratkozott ifjú tagjait, Wagner István Dr. Kovács Dezsőt, Kovács Dezső a fáklyásmenet vezetőjét Szabó Albert drt és a szónokot Gózner Elek drt, utóbbi Dr. Kovács Dezsőt, továbbá a három letartóztatott fiatal embert Kirilla Adolfot, Mercs Lászlót és Simkó Aladárt, Dr. Szabó Albert a függetlenségi párt két régi bajnokát Ja- nitzky Albertet és Strohmájer Ferenczet, Varga Imre Dr. Adler Adolfot, a függetlenségi párt egyik elnökét, Némethy Sándor az ünnepeiteket éltették. Beszéltek még többen és végül elhatározták, hogy Kossuth Ferenczet táviratilag üd- vöziik. A mulatság, melynek kedélyességéhez a jó ételek és italok is hozzájárultak s melyen éjfél tájban a jelenlevők felállva a szózatot énekelték és közben-közben a pohár- köszöntők' után hazafias dalokat hallgattak meg — csak a hajnali órákban ért véget. HÍREK. — Személyi hírek. Károlyi István gróf f. hó 17-én reggel hosszabb tartózkodásra hazaérkezett. — Képessy Árpád kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsos folyó hó 17-én városunkba- érkezett s tegnap a délutáni gyorsvonattal visszautazott a fővárosba. Dr. Falussy Árpád, kinek vármegyénk és Szatmár város főispánjává való kinevezletése bevégzelt ténynek tekinthető, f. hó 17-én a déli gyorsvonattal városunkba érkezett, a grófi kastélyba megszállott és tegnapelőtt az esteli vonattal Szatmárra utazott, honnan a délutáni gyorssal érkezett vissza városunkba. — Dr. Lengyel Zoltán a zilahi kerület volt országgyűlési képviselője, rokona látogatására husvét másodnapján városunkba érkezett és fél napot töltött városunkban. —- Gyapai Pál városunk volt képviselő- jelöltje Esztergomi főispánná neveztetett ki. E hirt városunkban, a hol Gyapai igen nagy tiszteletben és közszeretetben áll, barátai és tisztelői örömmel fogadták. — Lemondás. Mayer Béla szatmári püspök méltóságáról — betegségére való hivatkozással — lemondott. A püspök magának évi huszonnégyezer korona járadékot kötött ki. — Köszönetnyilvánítás. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszterré történt kine- veztelése alkalmából a függetlenségi párt üdvözlő táviratát a párt elnökségéhez intézett következő levélben köszönte meg: Kereskedelemügyi magyar királyi miniszter. Budapest, 1906. ápril 12. Tisztelt Elnök Ur! Kereskedelmi miniszterré történt kinevezte- tésem alkalmával nyilvánított szives üdvözletéért fogadja őszinte köszönetém kifejezését. Mondanom sem kell, hogy a vezetésemre bízott ügyeket erős kézzel abba az irányba vezetem, a hol az önálló magyar államiság magasztos összesége, az önzetlen hazafiság ős erejével felépül. A miniszteri székben maradok, a mi voltam a magyar független- ségi eszme törhetlen harczosa, bár tekintetbe kell vennem és fogom is venni, hogy a kormány adott czélokért alakult és ehhez kell nekem is alkalmazkodnom. Hazafias üdvözlettel Kossuth s. k. — Hasonló köszönő iratot intézett Kossuth Ferencz Debreczeni István polgármesternek czimezve városunk közönségéhez és Papp Béla ügyvédhez czimezve a vármegyei 60-as bizottsághoz. — Vármegyénk uj főispánja. Teljesen hitelt érdemlő forrásból nyert értesülésünk szerint vármegyénk és Szatmár város főispánjává Dr. Falussy Árpád budapesti ügyvédet, vármegyénk tb. tiszti főügyészét, a nagykárolyi választókerület függetlenségi és 48-as pártjának vidéki volt elnökét, vármegyei föld- birtokost és a fővárosi társaság egyik kedvelt tagját, városunk fiát, ki úgy a főváros! ban, mint vármegyénkben és városunkban is nagy népszerűségnek örvend — fogják kinevezni. Á kinevezés egy-két nap múlva már a hivatalos lapban fog megjelenni. Az uj főispán egy e czélra összehívandó rendkívüli közgyűlésen, mely valószínűleg f. hó 27-én lesz, fog installáltaim s az uj főispán azonnal elfoglalja állását és megkezdi működését. A kinevezés hírét hallomás szerint a vármegyei körök, valamint Szatmár városa is sympathiával fogadják, nálunk pedig annál is inkább örülnek annak, mivel ez az első kipróbált függetlenségi főispánja a vármegyének, ki még fiatal munkabíró ember, a munka embere, kitől e vármegye és városunk sok jót várhatunk. Hozza Isten őt körünkbe ! — A helybeli függetlenségi és 48-as párt végrehajtó bizottsága f. hó 12-én délután 4 órakor az ipartestület nagytermében a képviselőjelölés dolgában ülést tartott és elhatározta, hogy Károlyi István grófot kéri fel a képviselőjelöltség elfogadására. E czélból a szövetkezett ellenzék ma délután 4 órakor jelölő gyűlést tart, mely alkalommal Károlyi István gróf elmondja programmbeszédét. A tóvárosi lapoknak az a hire, hogy Károlyi István gróf a jelöltséget nem fogadja el, valamint azon hir, hogy ez esetre a szövetkezett ellenzék Dr. Kovács Dezső helybeli ügyvédet egyhangúlag fogja jelölni, nem felel meg a valóságnak, mert a gróf a jelöltséget elfogadta és mert azon idő óta, hogy hire ment, miszerint a gróf a jelöltséget el nem fogadja, sem a függetlenségi és 48-as párt, sem a szövetkezett ellenzék gyűlést nem tartott, s igy a hir idevonatkozó része legalább is korai, mert azt előre senki sem tudhatja, hogy a szövetkezett ellenzék kit fog jelölni, s ha lehet talán combinatióba bocsátkozni, az legalább is valószínű, hogy bárki is legyen a jelölt, a jelölés egyhangú nem lesz. — Távirati üdvözlés. A Budapest Józsefvárosi függetlenségi és 48-as párt f. hó 15-én a Dr. Nagy Dezső kép viselőjelölése alkalmából táviratilag üdvözölte Károlyi István grófot. — Esküvő. Vályi Beke Gyula kir. kát. mérnök, tartalékos hadnagy, e hó 17-én tartotta esküvőjét Liptóujváron Koch Hilda munkácsi áll. isk. tanítónővel, Koch Ferencz liptóujvári kincstári főerdész leányával. — Hálaima az alkotmány helyreállításáért. Kedden, a zsidó húsvéti ünnepek utolsó napján Fürth Ferencz helybeli főrabbi a szokásos ünnepi prédikáczió végén a következő szép hálaimát mondotta el a frigyszekrény előtt: „Mindenható Urunk, végtelen kegyelmes Istenünk! kinek keze egyedül intézi népek és nemzetek sorsát, benső szívvel és túláradó kebellel mondunk ma hálát a Te szent nevednek ! hiszen rólad mondja bölcs Salamon: „Mint a viz folyása, úgy a király szive az Isten kezében vagyon, a hová akarja oda irányítja azt.“ Hálás szívvel ismerjük el, hogy hosszú küzdelem után a Te kegyelmed irányitá a mi szeretett koronás királyunk szivét a magyar nemzet felé és ekkép beteljesedett a látnok jóslata : Vissza- forditá az ország atyjának szivét gyermekei és a gyermekek szivét atyjuk felé. Mint a gyermek, ki újból maga felé látja ragyogni atyja végtelen szeretetének sugarait, úgy örvendünk mi is a mai napon, hogy a király és a nemzet között megzavart béke ismét helyreáilott és a magyar nemzet legdrágább kincse, életének nélkülözhetetlen feltétele, ősi alkotmányának hatalmas épülete, szilárdan áll ismét előttünk, a királyi zsoltárnok- kal zengedezve: „Nem halok meg, hanem élek és hirdetem Isten csodálata tetteit. Fenyilve fenyitett az Ur, de a halálnak nem adott át engemet.“ Oh Uram! A Te akaratod teremté meg ama hatalmas nemzeti szellemet, mely fentartolta a magyart a mai napig. Szenvedéseiben támogattad, küzdelmeiben paizs valál és nem engedted, hogy oda vesszen a szabadság erős vára: Magyar- ország. Add oh kegyelmes Istenünk, hogy nemzetünk immár betérhessen a nyugalom és a jólét biztos kikötőjébe és ősi alkotmánya, az idők viszontagságaival daczolva, örökké fenálljon és viruljon, hogy a jog, az igazság, az alkotmányos szabadság, a böl- cseség a béke és az egyetértés fűzzék egybe e hon gyermekeit. Áld meg, oh mindenható Isten, legkegyelmesebb királyunkat I. Ferencz Józsefet. Óvd meg bú és bánattól, tartsd meg a test egészségében és a lélek vidámságában. Vértezd erővel, töltsd el szivét böl- cseséggel, hogy egyedül népe boldogitásában lelje életének örömét. Irgalmasságnak Atyja ! Áld meg legdusabb áldásoddal forrón szerétéit hazánkat: Magyarországot. Óvd meg épségét és békéjét. Engedd hogy a szabadság, az egyenlőség és testvéri szeretet szent érzelmei honoljanak minden házban, minden szívben és megvalósuljanak a zsoltár szavai: „Szeretet és hűség találkoznak, jogosság és beke csókolják egymást. Igazság csírázik a földből és szeretet tekint le az Égből. Amen.“ A megható imát a hívek összesége áhítattal hallgatta meg és az istenitisztelet befejezte után a hívek közül sokan üdvözölték szép és hazafiad' beszédéért a főrabbit. — A nagykárolyi birtokossági malom részvénytársaság részvényei már legnagyobb részben jegyezve vannak ; a részvénytársaság alakuló közgyűlése valószínűleg május hó 5-én lesz. Lengyel Laura.
