Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-01 / 9. szám
—- Felolvasó-est. A Nagykárolyi Kath. Legényegyesület vasárnap, márczius 4-ikén este 6 órakor tartja saját helyiségében ez évi első felolvasó-estéjét, a melyet kétheten- kint követ a többi. Műsora: 1. Takács Gedeon : Pro Deo et patria. Szavalja Kuuk Jenő. 2. Előadás. Tartja: Varjas Endre. 3. Reviczky Gyula: Az én imakönyvem. Szavalja Görög Mariska k. a. 4. Szent Péter. Elbeszéli Horváth Jenő. 5. Csengey Gusztáv: A lengyel fogoly. Szavalja Gerendási Endre. — Belépődíj nincs. Az érdeklődő közönséget szívesen látja az elnökség. — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy osztrák területen lévő Karlsbad város és Baden fürdőhely területén a házalás eltiltatott. Nagykároly, 1906. február hó 24. Debreczeni István, polgármester. — Berendelés. Az igazságügyminiszter Orosz Mihály felsővisói járásbirósági albirót, városunk fiát, a debreczeni kir. ítélőtáblához tanácsjegyzőül rendelte be. — Köszönetnyilvánítás. A Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank szives volt a helybeli izr. iskolába járó szegény gyermekek részére tankönyveknek ' beszerzésére tizenöt koronát adományozni, mely kegyes tényéért fogadja a tekintetes igazgatóság ezúton is hálás köszönetemet. Peiszner Lajos, iskolaszéki elnök. — A helybeli „Chewra-kadischa“ szentegylet e hó 4-ikén délután 5 órakor saját helyiségében tartja meg rendes közgyűlését, melynek tárgyai: 1. Évi jelentés. 2. Az évi zárszámadás előterjesztése és a számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Esetleges indítványok tárgyalása. A szentegylet zárszámadása adataiból megemlitendőnek tartjuk, hogy inig 1905. évi január hó 1-én a pénztári készlet 6.879 K 23 f volt, addig: daczára annak, hogy a házi és egyéb kiadásokra, épületek fentartására és gyógyszerekre 1,671 , K 90 fillért, szegények pénzbeli segélyező- ] sére 906 K 62 fillért költött a vezetőség, mégis az év végén 9,509 K 39 f pénztári egyenleg marad, a mi azt mutatja, hogy az egylet vagyona 2,630 K 10 fillérrel gyarapodott egy év alatt. — Póthirdetmény. Ad. 21—1906. a. ü. sz. Hivatkozással a m. kir. földmivelésügyi miniszternek 11,001—1904. ein. számú rendeletére, az országos gazdasági munkás- és cselédsegély hozzájárulási dijak befizetésére 1906. évi április hó 1-ig záros határidő (űzetett ki. — Felhivatnak tehát az érdekelt cselédtartó birtokosok,— kiknek cselédjeik felvétettek,— hogy az említett határidőn belül a befizetéseket Nagykároly város házi pénztárába annyival is inkább el ne mulasszák, mert baleset bekövetkeztével a fentebb idézeti rendelet 18. §-a értelmében segélyre igényt nem tarthatnak. Nagykároly, 1906. február hó 28-án. Nagy Antal, a. ü. tanácsos. 1—3 — A helybeli ipartestület f. hó 25-én délután tartotta meg évi rendes közgyűlését Bekker Orbán alelnök elnöklete alatt. A közgyűlésen mintegy 80 ipartestületi tag jelent meg. A múlt évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után az ipartestület elöljárósága érdekes jelentése olvastatott fel, melynek tudomásul vétele mellett a közgyűlés Károlyi István grófnak az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok javára az ipartestület háza felavatása alkalmából rendezett mulatság védnöksége elfogadásáért, Debreczeni István polgármesternek mint az elsőfokú iparhatóság elnökének az ipartestület háza felavatásáért, lapunk szerkesztőjének mint az ipartestület ügyészének az ipartestület háza s telke megszerzésénél, a ház felépíttetésénél és felavatásánál tanúsított buzgólkodásáért jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. Ezután a múlt évi zárszámadás terjesztetett elő és az elöljáróságnak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a felmentvény megadatott. A folyó évi költségelőirányzat elfogadása után a közgyűlés Né- methy Sándor ezukrász iparosnak a hazai ipar megvédése tárgyában előterjesztett indítványára az osztrák ipar bojkottálását mondotta ki és ennek keresztülvitelével az ipartestület elöljáróságát bízta meg azzal, hogy ez magát a még szükséges tagokkal kiegészítse. Ezután a hiányzó nyolez előljárósági tag és három számvevő választása következvén Bálintffy József, ifj. Barak Sándor, Csőkör István, id. Kirilla Adolf, ifjú Kovács Lajos, Májerhoffer József, Makranczy Ignácz és Nagy Pál 3 évi időtartamra előljárósági tagokká és Kindris József, Magyar Károly, valamint Marián Ferencz 1 évi időtartamra számvevőségi tagokká megválasztattak. Egyúttal elhatározta a közgyűlés, hogy az ipari hitelszövetkezetbe két üzletrészt jegyez. A választással a közgyűlés véget érvén, elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Drágus István, Fleisz János, Némethy Sándor és Török István ipartestületi tagokat felkérvén a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Az elöljáróságnak a közgyűléshez intézett jelentését, valamint a múlt évi zárszámadást és a vagyonmérleget lapunk jövő számában ismertetjük. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE — Nyári gyermekmenhely vezetőnői tanfolyam. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy Szatmáron 1906. márczius 5-től kezdődőleg 6 hétre terjedő nyári gyer- mekmenhely vezetőnői tanfolyam tartassák. — Helyreigazítás. Több lapban az a téves hir látott napvilágot, hogy Luby Géza országgyűlési képviselő a püspökladányi állomásnál j 2000 koronáját és több értékpapírját a vasúti kocsiban felejtette s annak nyoma veszett. Biztos helyről vett értesülésünk szerint e hir teljes egészében Pap Elek országgyűlési képviselőre vonatkozik. — Villanytelepünkön a kút fúrását befejezték amennyiben 309 méter mélységben alkalmas és használható vizet találtak. A viz azonban nem szökken fel magától és igy szivattyúval fog kelleni azt kiemelni. — A kasszafúrók ügyét múlt hó 19-én kezdette meg tárgyalni a zilahi kir. törvényszék. Eddig csupán a fővádlottakat hallgatták ki, kik természetesen nem akarják teljesen elisiperni a vádat s mindegyik mindenféle furfanggal igyekszik magát tisztázni. A tárgyalás valószínűleg két hétig is eltart. — Ügykezelés vizsgálata. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldöttje f. hő 22-én a helybeli iparhitelszövetkezet ügykezelését megvizsgálta és azt minden tekintetben rendben levőnek jelentette ki. — Házasság. Gindele János kovács-iparos helybeli lakos múlt hó 24-én kötött házasságot Pap Sándor helybeli szabó-iparos és neje leányával, Etelkával. — Az utczai lapelárusitás. A belügyminiszter a tegnapelőttől kezdve az egész ország területére nézve a lapok utczai eláru- sitását beszüntette. — Farsangi mulatság. A kath. legényegyesület, hétfőn, február 26-án este tartotta meg szokásos farsangi mulatságát. Fetzer Jolánka k. a. Takács Gedeon „A legszebb jutalom“ czimü hazafias költeményét szavalta el. Gyönyörű s hajlékony hangját s bájos előadását vitte harezba, hogy remek szavalatával kiérdemelje a közönség zajos elismerését, a melylyel oly bőven jutalmazták. Ezután Gergely Mihály, Gerendási Endre s Negele Lajos adták elő „A zsidó a biró előtt“ czimü rövid bohózatot. Mind a hárman pompás alakítást nyújtottak s igazi jókedvvel s rátermettséggel játszottak, úgy, hogy a közönséget folytonos nevetésre kény- szeritették. Gerendási Endre előadott még nagy ügyességgel s komikummal egy monológot s azután Fézer Ilonka k. a. lépett az emelvényre, hogy elszavalja Krizs Árpádnak „A magyar nóta“ czimü költeményét. A czigány húzta a „Tavasz elmult“-nak kesergő nótáját s annak fájó hangjai mellett kérdezte igazán megindító hangon: „Mi is az a magyar nóta“ ? Régi múltnak szemfedője, avagy talán egy boldogabb dicső kornak hirdetője, éltetője?“ Átérzett melegséggel kidomborította a költemény minden báját s igy szintén rászolgált a zajos elismerésre. Ezt táncz követte, a mi reggelig tartotta együtt az igazán nagy számmal összegyűlt közönséget. A szükséges fodrászmunkákat Luczay János ur ingyen végezte, fogadja érte az egyesület vezetőinek hálás köszönetét. — Esküvő. Nagy Sándor főmolnár helybeli lakos, múlt hó 24-én esküdött örök hü- séget Leitner Mihály helybeli ácsmester és neje leányának, Máriának. Tanuk voltak: Czilli György m. kir. állatorvos helybeli és Reviz Sándor vasúti pályafelvigyázó békési lakos. — Az állami anyakönyvekbe febr. havában : 52 születési; 35 halálozási és 15 házassági eset bejegyzés történt. — Nyugdíjazás. A király Papp József szatmárnémetii kir. törvényszéki bírót saját kérelmére nyugalomba helyezte és neki sok évi hü és buzgó szolgálata elismeréséül a kir. itélötábla-biró czimet adományozta. — A szatmári kath. kaszinó múlt hó 25-én 6 órakor a Czeczil-egylet nagytermében sikerült estélyt rendezett, melyen városunkból Varjas Endre tanár szerepelt tartalmas és érdekes felolvasással. — Helyiérdekű vasút átvétel. Mint már lapunk múlt számában jeleztük, a gilvács— nagysomkuti vasút állami kezelésbe megy át, valamint átmegy a szatmár—erdődi kes- kenyvágányu magánvasut is, az idevonatkozó szerződések már megerősittettek és az átvétel is megtörtént. — Megszüntetett postaügynökség. A töke- terebesi postaügynökség — a postaügynök lemondása és az ügynökségi állásra hirdetett pályázat meddősége folytán —- folyó évi febr. 28-ával bezárólag ideiglenesen megszüntette- tik és a tőketerebesi postaügynökség kézbesítő kerületébe tartozó Tőketerebes, Piskárkos községet, Czifrapuszta, Vadaspuszta, Czigány- telep, Krasznaterebes pályaudvar-telep, Selymes-tanya és Selymes-erdő nevű helyek postai I kézbesítés tekintetében folyó évi márczius hó 1 -töl kezdődőleg ideiglenesen a nagymajtényi postahivatal .kézbesítési kerületébe osztatlak be. — Házasság. Varga Sándor honvédör- mester, kassai lakos, február hó 24-én kötött házasságot Mihálka Mihály helybeli gazdálkodó és neje leányával, Máriával. — Drágul a szappan. Minthogy a szappangyártáshoz szükséges zsiradékok ára az utóbbi időben emelkedett és a már életbelépő uj vámtarifa a külföldi zsiradékok vámját fölemelte, a szappangyárosok elhatározták, hogy a szappan árát 100 kilogrammonként egy koronával fölemelik. — Nyilvános nyugta. Az izr. nőegylet által fentartott Népkonyha részére szívesek voltak adakozni: Önsegélyző-Népbank 15 K, Reök Gyuláné úrnő 4 K és Vidder Árminné úrnő 1 koronát, mely összegekért hálás köszönetét mond a nemesszivü adakozóknak az elnökség. — Harmadosztályú kocsi a gyorsvonaton. A kereskedelemügyi miniszter —hir szerint — végleg elhatározta, hogy a gyorsvonatokhoz az ipari és kereskedelmi utazók számára harmadik osztályú kocsikat csatoltat. — Hirdetmény. A m. kir. belügyminisztériumnak 1487—1906. számú, s „Az ércz- pénzhamisitványok“-ról kibocsátott rendeletét, a nagyközönség figyelmének felhívása ezéljá- ból, a forgalomban levő hamisítványok elkobzása és az ezekből eredő károsodások meggátlása érdekében az alábbiakban közlöm: „Az utóbbi időben az észleltetett, hogy a forgalomban levő érczpénzek s főleg az ezüst- és nikkelérmek hamisítványainak forgalomba hozatala mindinkább növekedő arányokat ölt. A pénzhamisítványoknak a forgalomban való az az elszaporodása, többek között annak a körülménynek is tulajdonítandó, hogy az egyes pénzdarabok átvétele alkalmával az illető felek a pénzérmek valódiságának megvizsgálására igen csekély gondot fordítanak s ha csak a hamisítás nem feltűnően szembeötlő, a hamisítványt akadálytalanul elfogadják és ismét forgalomba hozzák. A bűnös visszaélések s abból eredő károsodások lehető meggátlása czéljából a hamisítványok felismerhetésére nézve általában a következők jegyeztetnek meg: A valódi pénzérmek kemény fémanyagból előre elkészített pénzlapkákból sajtolás (veretés) utján készülnek, mig a hamisítványok többnyire késsel könnyen vágható, lágy fémanyagból, a megolvasztott fémanyagnak öntőformákba való öntése utján állíttatnak elő. A valódi érmek felülete sima, fényes, rajzaik és betűik élesek, az öntés utján készült hamis érmek felülete ellenben érdes, homályos, fénytelen, rajzaik és betűik elmosódottak, élnélküliek. A hamisítványokhoz használt anyagon-, autimon-, horgany és kivételes esetekben ón- és rézötvözetből áll. Az előbbi ötvözet lágy, késsel vágható, szinte sötétszürke, az utóbbi keményebb és színe vöröses fehér. A valódi tiz- és huszfilléreseket a mágnes vonzza, mig a hamis tiz- és huszi filléresek oly anyagból készülnek, a melyre mágnes nem hat. A hamisítványokhoz használt fémek fajsulya kisebb lévén, mint a valódi érmeké, a hamis érmek súlya észrevehetőig csekélyebb. A csengés csak az arany- és ezüst-érmeknél jöhet figyelembe, de ezeknél is csak annyiban, hogy az éles csengés az érmek valódiságára vall, mig a csengés hiánya nem feltétlen jele annak, hogy az érme hamis, mert a valódi érme1 fémanyagában rejlő, esetleg a forgalomban támadt repedés a csengést kedvezőtlenül befolyásolhatja, vagy teljesen meg is szüntetheti. Lényeges ismertető jele a hamis érmeknek a széliratnál „Bizalmam az ősi^erény- j ben“ — illetve „Wiribus unitis“ mutatkozó s könnyen felismerhető fogyatkozás, mely széliratoknak utánzata különösen nehézségekkel jár. Ezért a hamis érmek széléről a jelmondat vagy teljesen hiányzik, vagy a hamis érmében beleöntve elmosódott, alig kivehető vagy pedig utólagosan egyes betűkkel s egyéb jelekkel beütve, szabálytalanul és rendetlenül van elhelyezve. Az eddigi észleletek és tapasztalatok szerint a forgalomban levő hamisítványok között legelterjedtebbek az 1897. évben Sopron és Szombathely vidékén feltűnt s innen „sopron—szombathelyi typus“-nak elnevezett hamisítványok. A hamisítás kezdetben csak ezüst egyforintosokra szorítkozott, az 1902. év vége óta azonban az egykoronás és 1903. évi julius óta az ötkoronás ezüst érmekre is kiterjedt. Ennek a három ércznemnek úgy Magyar- országban, mint Ausztriában folyton nagyobb mennyiségben forgalomba kerülő hamisítványai úgy vegyi összetételükre, mint külső kivitelükre, nézve teljesen megegyeznek. Anyaguk körülbelül 40'/o ezüstből és a brittaniafém alkatrészéből ón, horgany, an- timon és rézből áll. Az ezüstnek ily nagy mennyiségben való hozzákeverése egyfelől alkelmas arra, hogy felületes vegyi vizsgálatnál a vizsgálót megtévessze, másfelől azt eredményezi, hogy a hamisítványnak csengése tisztább. A hamisítványokban foglalt ezüst azonban az érmek színére majdnem semmiféle befolyással nincs, mert ez ezüst- tartalom daczára homályos, fénytelen és oxidativ haladásához képest többé-kevésbbé sötétszürke marad. A fémanyag gyakran annyira merev, hogy a hamis érme nagyobb erővel kemény fém — vagy kőlapra dobva, darabokra törik. A sopron—szombathelyi typushoz tartozó hamisítványok anyagának különösen feltűnő s jellegzetes ismertető jeleként kiemelendő, hogy a hamis érmek megtapintása az újakban olyan érzést vált ki, mintha zsíros tárgyat vagy anyagot érintenék. Minthogy az említett hamisítványok méretei a megfelelő valódi érmek méretével egyenlők és minthogy az ezüst fajsulya nagyobb, mint a hamisítványokhoz használt színek átlagos fajsulya, a hamisítványok súlya természetszerűleg kisebb, mint a valódiaké, így a valódi ezüst egy forintos érme 12'3 gr. súlyával szembe a hamis érem súlya 11'9 gramm, a valódi ezüst ötkoronás 24 gramm súlyával szemben a hamis érem súlya 22— 18 gramm, a valódi ezüst egykoronás érme 5 gramm súlyával szemben a hamis érme súlya 4'5—3'6 gramm között váltakozik. E sulyhiány tehát szintén lényes ismertető jele a hamisítványnak. A sopron—szombathelyi hamisítási typushoz tartozó érmek szintén nem sajtolás (veretés), hanem öntés utján készítettnek s ennélfogva felületük nem teljesen sima, hanem érdes és a rajzok, valamint köriratok kevésbé élesek. Az érmek karimáján levő mélyített szélirat, amint azt a betűk alakjából, valamint azoknak egymáshoz való szabályos elhelyezéséből következtethetni, gépen hengerelés után állittatik elő. A betűk eltérő alakján kívül a hamis érmek szélirata még az által is külömbözik a valódi érmek széliratától, hogy az előbbi jóval csekélyebb, mert a használt fémanyag merevsége a hengerelésnél a nagy nyomást nem birja ki. Gyakran előfordul, hogy a szélirat nem a karima közepén, hanem az egyik vagy másik szélhez közelebb tolva van lenyomva. Pénztári tisztviselőknek, valamint a pénzkezelésekben jártas személyeknek a szélirat ily módon való utánzása a most már nagy mértékben elterjedt hamisítványok felismerhetésére szintén igen hathatós támpontot nyújt. Végül megjegyeztetik még, hogy a szóban levő typushoz tartozó hamisítványok nem mint a legtöbb hamisítási esetben — egy és ugyanazon veret után, hanem különböző időben vert eredeti érmek után készeit öntőformákban állíttatnak elő s ennek következtében úgy az egyforintos, mint az öt- és egykoronás hamisítványok különféle évszámokkal és úgy magyar mint osztrák verettel készülnek. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy a hamisítványok megfelelően berendezett műhelyben tömegesen állíttatnak elő. Mindezeket összefoglalva a sopron-szombat- helyi typushoz tartozó hamisítványok lényegesebb ismertető jelei a következők : 1. szürke szin, 2. zsíros tapintás, 3. csekélyebb súly, 4. érdes felület és kevésbé éles rajzok, 5. csekély és a betűk alakjára nézve eltérő szélirat. A pénzforgalom tisztántartására, valamint a bűnös visszaélésekből eredő károsodások meggátlása érdekében ezennel 1000 korona jutalom tűzetik ki annak a részére, ki az u. n. sopron—szombathelyi typushoz tartozó érczpénzhamisitványok készítői nyomára vezet és letartóztatásukat lehetővé teszi“. Kelt Nagykárolyban, 1906. február hó 22-én. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Borkezelesi tanfolyamok. Az okszerű pinczekezelésre vonatkozó ismeretek terjesztése végett a budafoki egy éves pinczemes- teri tanfolyammal kapcsolatosan nagyobb, önálló szőlőbirtokosok vagy gazdatisztjeik számára két hétre terjedő időleges borkezelési tanfolyam fog tartatni Budafokon a pinczemesteri tanfolyam helyiségében. A tanfolyam márczius hó 12-től 24-ig terjedő időben naponként délután tartatik meg. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza ifj. Andrássy Jenő főmunkatárs. belmunkatárs. [japtulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. DUNKEL V. K. Felső magyarhoni első parkettgyár zz és gözfürész részvénytársaság — KASSÁN. Ajánlja kitűnő tölgyfából készült, sokszorosan kitüntetett IßtU'lieflfiif. úgynevezett amerikait, tömör és berakott koczkáit jutányos árak mellett. A lerakás kívánatra gyári lerakók által a legpontosabban történik. 2—3
