Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-01 / 9. szám
' <b ,,vv3 XXIII. évfolyam. . . 5/ Nagykároly, 1906. márczius 1. 9-ik szám. • * * ,> •: ’ *■; . y X V YK A BOLY VIDÉKÉ Ta,xsa.a.a,lxxxi, szépixodalrai és isMO-exetterjeszt© Ixetilaps. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. Negyedévre.................2 kor. Fé l évre.......................4 kor. Egyes szám.................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utuZu 37. szám. (A Z á r d á v a | s z e m b e n). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Tegyünk is már valamit. Úgy emlékezünk, hogy városunkban megválasztatott egy bizottság, melynek az tétetett feladatává, hogy a magyar ipar pártolását segitse elő, lehetővé tegye, hogy a nagy közönség megismerkedjék a magyar czégek gyártmányaival s a vásárló közönséget a beszerzési forrásokra való utalással a nemzeti vagyonosodás szolgálatába sze- gödtessük. Nem tudjuk, vájjon ez a bizottság, melyet a városi párt küldött ki, megkezdette-e már működését, vagy nem, de annyi tény, hogy ez ideig semmiféle nyomát nem látjuk annak, hogy a magyar ipar pártolása csak egyetlen lépéssel is előbbre haladt volna. Igaz, hogy nemcsak városunk, de úgyszólván az egész ország hihetetlen közönyösséggel viseltetik ez iránt az óriási fontossággal biró kérdés iránt és daczára annak, hogy épen ezen czél elérésére a „Magyar Védöegyesület“ is megalakult, a vásárló közönség körében egyáltalán nem tud ez a kérdés lelkesedést kelteni. Mi az oka ennek? Nézetünk szerint egyrészről az, hogy a felvetett eszmét, illetve ennek rendkívül nagy fontosságát a közönség még mindig nem akarja felismerni, de másrészről az is, hogy az egyes városok vezető körei, a polgárság vagyonosabb és előkelőbb egyénei nem járnak azzal a lelkesedéssel és jó példával elöl, mely- lyel elöljárniok kellene. A szegényebb néposztály az ö csekély szükségleteit vajmi kevés külföldi termékkel fedezi. A vidék, illetve a földművelő és munkás-osztály szükségletei igen nagy részben a házi ipar termékeiből nyernek kielégítést, de épen a vagyonosabb osztály és a városi lakosság az, melynek száz és száz millióit nyeli el az osztrák ipar s a bécsi kereskedő világ. Különösen a városok — hol a lakosságnak kifejlettebb igényei épen a divatczikkekre irányulnak és ezeknek kilencz-tizedrésze osztrák gyártmány — fizetik meg a nagy adót Bécsnek, melyet ha itthon tudnánk elhelyezni, nemcsak a nemzeti vagyonosodásnak tennénk megbecsülhetetlen szolgálatot, de en- gesztelhetlen ellenségünktől úgyszólván a kenyeret vennök el, mert az osztrák ipari termékeknek egyetlen természetes — és sajnos — biztos piacza Magyar- ország. A mi egész közéletünket ma egyedül a politikai kérdések uralják, s minden más kérdést háttérbe szorítanak. Ez alatt pedig épen oly lelkesen, épen oly kitartással adózunk millióinkkal tovább is Bécsnek mint eddig, s mig a közfigyelem a gazdasági és ipari kérdésekről teljesen elterelödik, addig csak fél küzdelmet vívunk, addig kellő eredményt nem is érünk el. Érdekes felvilágosítással szolgálhatnak csak a mi szűk körünkben, városunkban is azok a statisztikai adatok, melyeket a vasút leadási osztálya nyújthatna és csaknem hihetetlen, de mégis tény, hogy a mi városunkba is több százezer korona értékű osztrák ipari termék érkezik évenként. Utczáinkon mindennap láthatunk kereskedelmi utazókat, kik egyetlen szót sem tudnak magyarul s ékes német nyelven kínálják bécsi portékáikat kereskedőinknek, kik természetesen vásárolni kénytelenek tőlük, mert a közönség ezeket az árukat keresi és veszi. Sőt ina már igen sok kereskedelmi utazó magyarul köszönt be hozzánk, mert az élelmes bécsi iparosok és kereskedők előtt legfőbb lévén az üzleti haszon, magyar utazókat szerződtetnek áruczikkeik eladása végett. A posta évenként több százezer példányban szállítja hozzánk az osztrák iparosok és kereskedők német nyelvű árjegyzékeit és reklám leveleit, mely ellenében ugyanannyi százezer korona vándorol ki tölünk Becsbe. A magyar ipar pedig ezalatt csak pang. A kereskedelmi és ipari kamarák Közleményeiből alig látjuk, hogy itt-ott egy-egy ipari vállalat vagy gyár létesülne, de megdöbbentően sok a megszűnő magyar ipari vállalatok száma, melyek épen a bécsi üzleti verseny miatt kénytelenek liquidálni. Megengedjük, hogy az osztrák ipar fejlettebb voltánál, vagy egyes áruczikkei- ben silányságánál fogva sokkal olcsóbb J áruczikket képes a piaczra küldeni, mint a magyar termék s a fogyasztó közönség inkább vásárolja ezeket, mert hiszen a nehéz megélhetési viszonyok ; között minden fillér megtakarítására ügyelni kell. De akkor, midőn oly nagy nemzeti érdekek forognak koczkán, midőn magyarságunkat kell megvédenünk, midőn a nemzeti küzdelemből minden egyes embernek ki kell részét vennie vagy egyik, vagy másik téren: akkor nekünk nem szabad haboznunk, akkor nem szabad a csekély áldozattól visszariadnunk. Legfőbb ideje annak, hogy megkezdjük az ipari és kereskedelmi téren is a nemzeti irány fejlesztését. Ne nézzük összetett kezekkel tovább is, mint vándorolnak ki millióink épen abba az országba, melynek évszázadok óta fen- tartói, felgazdagitói vagyunk. Akinek kezében van az ipar és kereskedelem, ma az az — úr! Kezdjük már meg azt a társadalmi mozgalmat, mely hivatva lenne bármi csekély mértékben, de mégis javítani a mai állapotokon. Mit érünk azzal, ha csak felszínre dobunk egy kérdést, de annak megvalósítása érdekében semmit sem teszünk? A kudarcz annál nagyobb, minél nagyobb hanggal beszélünk, de minél kevesebbet teszünk. Az osztrák ipar csak nevetett eddig a mi erőlködésünkön, mert látta, hogy minél többet szeretnénk tenni, annál kevesebbet bírunk tenni. Ideje lenne már az általunk proponált ingyenes felolvasó-estélyek rendezését megkezdeni, hol — nézetünk szerint — igen jó és hasznos munkát lehetne végezni. Sőt az egyes körök vagy társulatok által rendezett estélyek programmjának keretébe is be-be lehetne venni egy-egy ilyen felolvasási tárgyat, melyhez az adatokat a magyar ipari TARCZ A. Könycseppek. — Etelka sirhalmára. — „Óh ! sírjatok vérkönyet csillagok ! Testvéretek halt meg a föld felett 1“ Shakespeare (Hamlet). Sirhalmodat már hó borítja, Fejfácl oly komor és hideg .. . Fájdalmaid könyeid ontva Nem panaszlod már senkinek. Nem hallom többé jajgatásod, Nem látom hulló könyeid, Sokat szenvedtél! ■— óh ! pedig te Oly jó valál! — és oly szélül! Örömidben és bánatodban, Lelked a vallás cmelé . . . Ilyen módon fid a szivárvány Fényes ívben az ég felé! Midőn tavaly egy szép vasárnap, Ünnepelt vendégünk valál, Ki hitte akkor, hogy letépjen Szivünkről téged a halál ? Az ég irigyelt téged tőlünk, Irigyeltek az angyalok . . . Isten felcsókolt égbe — és lön : Piros hajnal s fehér halott! Megtértél Isten homlokára, Szép ragyogó csillag gyanánt; Szivet, lelket emésztő, tépő Bút és keservet hagyva ránk! Szép voltál még a téritön is, ■— Pedig csúnya minden halott — Mindenütt látlak! — egyre hallom Csengeni szép szavad s dalod. A térítőn agy néztél ki, mint: Piros rózsán a hópehely . . . Könytöl csillogott rád 'terített: Eziistvírágu szemfedel. Mig te e földi porvilágnak Dísze és virága valál .. . Azt hivém addig — hogy a földön Nincs enyészet, nincsen halál! Nagyon keservesen csalódtam, Hazug minden a nap alatt . . . Minden tárgy s fa, virág kigunyol S azt kiáltja: „Megcsaltalak“!.. Midőn téged temetni mentem, Borult volt a táj és az ég .. . Csípős szél vágta, marta arczom S a természet is lcönyezék !... Ha a csillag felgyid az égen; Látom benne két szép szemed. . . Szeretetem virágaiból E koszorút fontam neked. így se tudok mást neked adni, — Minden vagyonom a szivem — Hogy angyalok vannak az égben: Most még erősebben hiszem ! (Kölese.) Kása Ede. Egy természeti kincs. Ha valamennyi nagy város legdivatosabb közlekedési eszközét, a villamos közúti vas- j utat használjuk, mely Budapesten is hatalmasan kifejlődött, a gépkocsi 15 perez leforgása alatt elvezet bennünket a magyar ' székesfőváros nyüzsgő tarkaságu központjá- I bél, a már csendesebb fekvésű Kelenföldre. [ Ott elhagyjuk a villamos vágányait és oldalt S kerülve rendezett, jó karban tartott utakon | eljutunk az őrmezői völgyteknőhöz, a mely 74 kilométernyi távolságban van Budapesttől. E csendes völgyben tovább sétálva, a távol- j ban épületek complexusa válik láthatóvá, a | mely a Ferencz József keserüvizforrás telepéhez tartozik s a budai oldal egyik tanulságos I és érdekes látványosságát képezi. Az élénk szorgalom e tanyájára érkezve, j oly kép tárul elénk, mely sokoldalúságával ; és látnivalóival kellemesen leköti figyelmün- ; két. A telep épületei ezek, a melynek a j különböző czéljaik szerint részben a hiva- i talnokok használatára, részben pedig ipari ! munkák végzésére szolgálván, nagy területen I vannak elosztva. Ezen épületek közül különösen megemlitendők az üzleti helyiségek, a | töltő és csomagolási termek, raktárak, mun- : kás- és hivatalnok-lakóházak és egyéb alkalmatosságok, a melyek a telepet kiegészítik. Mindezek az építmények már külsejükkel el- ; árulják czélszerüségüket, s a mellett minden ! egyes épület hivatása kifejezésre jut épitési I módjának jellegzetes mivolta által, a melyet ; a tervezőknek szerencsés tapintattal sikerült megvalósitaniok. Ez tehát a „Ferencz József keserüvizforrás“ birodalma, a mely az ország legnevezetesebb keserüvizét szolgáltatja és a mely nevét ő felsége királyunk után nyerte. Itt aknázzák ki és pedig több forrásból a „Ferencz József keserüvizet“, melynek vegyi vizsgálatai az oldó és elvezető, könnyen emészthető és a viznek izét javító alkatrészeknek oly szerencsés összetételét mutatják (1000 gramm-ban 48‘7 sulfát, 17 chlor- lega természetes gyógykincsek egyik legértékesebb részeként elismert ásványvíz, virágzó iparágat képez. A mi azért nagy dolog, mert nehéz a külföldet megkövesedett indolentiá- jából fölrázni és a „Ferencz József keserü- viz“ mégis hamarosan tette meg diadalmas útját. A keserüviz a helyszínén gondos módszer szerint üvegbe töltetik és szétküldetik. A forrásházak észszerű, czélirányos és tiszta berendezésük által előnyösen érvényesülnek. A viz vegyi alkatrészei a következők: Magnesium sulfat . . 24’785 gramm. Nátrium sulfat . . . 23'189 „ Calcium sulfat, . . . 1353 „ Calium sulfat .... 0'007 „ Natrium bicarbonat . . 1'186 „ Magnesium chlorid . . 1‘756 „ Vasoxyd .................... 0 005 „ Alum inium hydroxyd . 0‘005 * Hydrogen silicat . . . 0 010 » Összesen : 52'296 gr.-ban. Amint e vegyelemzésből is kitűnik, a Ferencz József keserüviz vegyi összetétele igen előnyös és igy csak természetes, hogy kiváló orvosi szakférfiak rendkívül dicsérőleg emlékeznek meg róla. Itt többek között Dr. Stiller Bertalan budapesti egyetemi tanár következőképpen nyilatkozik : „Mindazon esetekben, melyekben enyhe, biztos és a gyo-
