Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-22 / 8. szám

Táxsa.cLa.lrxj-1, szé^oixocS-alxxxi és isxnsretteriesztő 2xetila,p>. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen mindert csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kör. jj Negyedévre , 2 kor. Fé l évre.......................4 kor. || Egyes szám.................20 fii]. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A Zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Villanytelepünk. Midőn városunkban a villanyvilágí­tás eszméje felvettetett, sokan lehetet­lennek tartották azt, hogy önerőnkből a villanyvilágítást létesítsük úgy, hogy az sikerüljön. Éveken át vajúdott a kérdés, de polgármesterünk szívós, kitartó mun­kássága megérlelte az eszmét és a villanyvilágítás megvalósitása komolyan szőnyegre került. Itt két párt küzdött egymással; az egyik vállalkozónak akart konczessiót adni, hogy a jövedelem azé legyen, de az esetleges veszteséget is az viselje. A másik párt a házi kezelés mellett volt s minthogy polgármesterünk is ezen eszme mellett foglalt állást, ebbe bízva sokan ahhoz a párthoz csatla­koztak, mely a házi kezelés mellett foglalt állást, noha bizonytalan volt az, hogy a vállalat sikerülni fog. A villanytelep felépült s már az üzem megkezdésekor a nem hivatalos szakértők véleménye is az volt, hogy a mü sikerült. Sokan — kik elismerték azt, hogy a világítás jó — még mindig nem akartak bízni a vállalat pénzügyi sike­rében. Most azonban, mikor a villanytelep felügyelő-bizottsága már megállapította a múlt évi zárszámadást és vagyon­mérleget, mikor tehát már a számok beszélnek, mikor az első üzleti év vég­eredménye tisztán áll előttünk, érdemes ezen — városunkra nézve minden­esetre igen fontosnak nevezhető — intézményt pénzügyi szempontból bírá­lat alá venni. Mielőtt ezt tennök, előre kell bocsá­tanunk azt, hogy noha a mostani üz­leti év 13 hó és 8 nap eredményét foglalja magában, tehát tulajdonképen harminczkilencz napi jövedelmet kellene az eredmény terhére tenni, ezzel szem­ben azonban az eredmény javára jön először az, hogy az üzem megkezdése­kor a bekapcsolt lángok száma még oly csekély volt, hogy az alig jön számba; másodszor figyelembe veendő az, hogy a felülvizsgálatok és próbák nagymennyiségű szenet és más anyagot emésztettek fel, a melynek költsége leg­alább kitesz annyit, amennyit az első i harminczkilencz napi bevétel, s igy azt lehet számításba venni, hogy az 1906. évi január 1-ig való bevétel a normális évet felülmúló kiadást fedezi, tehát ezen különbözetek kiegyenlítettnek vehetők. Megjegyzendő még, hogy az 1905. üzletév a bevétel tekintetében még egész normális évnek nem vehető, mert a most már bekapcsolva levő 288 fo­gyasztó közül egész éven át csak 158 fogyasztó vette igénybe a villamos ára­mot, holott 1906. évben már 288 fogyasztó 3700 tizenhatos gyertyafényü lángnak megfelelő 4468 bekapcsolt láng­gal veszi igénybe a villamos áramot. Ezek után a nyereség és veszteség kimutatását magában foglaló eredmény­számlát a következőkben mutatjuk be: Ered m éxiyr. Nyereség: Kor. fill. Kor. fill, j 1. Utczai világításból . . —.— 15534.28 2. Áramdijból ................ 28957.15 íi zetetlen....................1412.47 Ös szesen: 30369.62 30369.62 3. Óradijból.................... 2272.20 fi zetetlen................ 40.— Ös szesen: 2312.20 2312.20 4. Deczember hóról el­számolatlan : áramdij................ 5306.59 ór adij..................... 222.70 Összesen: 5529.29 5529.29 I 5. Secunder vállalatból: raktárnok által . . 784.64 közvetlenül .... 2964.67 fizetetlen....................6135.12 vé gezetlen szerelési vállalatok.................... 579.12 an yagkezelési felesleg 705.66 Összesen: 11169.21 11169.21 Kamatból.................... 13 65.74 fizetetlen ................ 544. 38 Összesen: 1910.12 1910.12 T. Vegyes bevétel . . . 3.74 Összesen: 66828.46 Veszteség: 1. Törlesztéses kölcsön annuitására .... 20319.80 2. Személyi kiadások . 11681.51 '3. Tüzelő-anyag .... 13154.07 fizetetlen .... . 1574.06 Összesen: 14728.13 készlet .................... 1089.78 el használtatott . . 13638.35 13638.35 Kor. fill. Kor. fill. 4. Kenőolaj................ 19 51.08 fizetetlen ................ 21 7.91 Összesen: 2168.99 készlet .................... 35 1.34 elhasználtatott . . 1817.65 1817.65 5. Tisztitó-anyag . . . 1027.43 készlet.................... 238.44 elhasználtatott . . 788.99 788.99 6. Tömitő-anyag . . . 747.— készlet .................... 39 3.01 elhasználtatott . . 353.99 353.99 7. Accumulátor fenntar­tási anyag ................ 67 6.42 készlet .................... 12 9.03 elhasználtatott . . 547.39 547.39 8. Különféle üzemköltség és anyagok .... 539.69 készlet .................... 84 .32 végleges költség. . 455.37 455.37 9. Accumulátor biztosítás 1946.— 10. Hálózatfenntartás . . 101.57 11. Utczai világítás. . . 1472.67 12. Elhasznált szerszámok, tartalékrészek . . . 216.04 13. Kezelési költségek . 1275.60 14. Tűzkár elleni biztosítás 541.15 15. Épületfentartás . . . 413.68 16. Secunder vállalathoz: a) anyag ................ 66 70.49 b) munkabér .... 1118.59 c) különdijazás üzem­vezető, szerelő, rak­tárnok és segéd­munkásoknak. . . 260.— Összesen: 8049.08 8049.08 17. A postai berendezés 10%-ának leírása . . 46.71 18. Megújítási tartalékra 3162.91 Összesen: 66828.46 T A RCZ A. «-Sí­Az ember. (A Műveltség Könyvtárának II. kötete Szakférfiak közreműködésével szerk. Alexan­der Bernát és Lenhossék Mihály egyetemi tanárok. 470 szövegképpel és 39 mümelléklet- tel. Kiadja az Athenaeum irod. és nyomdai részvénytársaság.) Megilletödéssei vettem kezembe e köny­vet, mely rólam szól, rólam és tirólatok mind, a kik büszke tudattal viselitek az ember nevet. íme egy könyv, melynek az a feladata, hogy feleljen nekem az állandóan nyugtalanító kérdésekre: mi voltam, miként lettem azzá, a mi vagyok s mivé leszek? Igaz-e, hogy én, az ember, nem születtem tökéletesnek, hogy nem vagyok a Teremtés koronája, csupán a fejlődésnek ez idő szerint legmagasabb fokán álló lény a világ minden lényei közt; hogy a megvetett, a legjobb esetben lesajnált állatból fejlődtem szeretetre, fogékony, gondolkodó, alkotó elméjű emberré ? Ezek a kérdések állandóan foglalkoztatják az embert, ki sok századon át hitte, vallotta (s a nagy tömeg vallja ma is), hogy ő a teremtés koronája, tökéletesnek született test­ben, lélekben, a bűnt nem ismerte, s csak később, az idők folyamán veszítette el.töké­letes mivoltát. Csuda-e, ha az ember tetszelgett abban a hitben, hogy ő az első pillanatban, a teremtés első pillanatában embernek, minden más teremtett lény felett álló, legfelsőbb lénynek született ? Ám a tudomány számta­lan tetszetős álomból kiábrándította már az embert s kiábrándította a legszebb álomból is, abból, a melyet maga-magáról szőtt az idők hosszú során. Kinek fáj ez a kiábrán­dulás ? Csak a tudatlan, a maga nagyságá- [ val botorul eltelt egyénnek. A gondolkodó, az általános fejlődést napról napra szemmel kisérő s abban gyönyörködő ember nem kesereg a hiú álomképek szétoszlásán, — ellenkezően: jóleső érzéssel gondol arra, hogy valaha a semminél is semmibb volt, érzés nélkül, öntudat nélkül; lény, melynek sem fájdalma, sem öröme nem volt s ime sok ezer éves fejlődés során mind tökéle­tesebbé lett: emberré, a kiben él az állat, az ős, ma is, élni fog mindörökké, de nyitva az ut előtte, hogy lépésröl-lépésre, hatalma- ' sabbá fejlődjék benne az emberi, s mind szükebb térre zsugorodjék össze benne, a mi állati. Hol van a fejlődés végső stácziója? Ki tudná azt megmondani ? Hová fejlődik még az ember? Mi csodás dolgokat fog al- j kötni még az emberi szellem ? A legnagyobb tudós sem tud erre feleletet adni. Sok ezer esztendő hull még a semmiségbe, mig az ember eléri a fejlődés legfelső fokát, azt a fokot, melyet legfelsőnek nevezünk, hová azonban gyarló képzeletünk eljutni képtelen. Csuda-e, ha a gondolkodó embert melankólia szállja meg; csuda-e, ha irigység fogja el lelkét, a messze jövendő tökéletesebb embe­reire gondolván, kik sok mindent tudni fog­nak, a mi ma nekünk laikusoknak sötét ti­tok s a legnagyobb elméknek is csak halo- vány sejtelem? A könyv, az Ember könyve, melyet olva­sok, kétféle érzést támaszt bennem: felemelő az egyik, lehangoló a másik. Fölemel a tudat, hogy legalább idáig, ahol vagyok, eljutottam a fejlődés csudálatos utján ; lehangol a tudat, hogy e fejlődésnek végső állomására el nem juthatok, mivelhogy sok ezer esztendő rette­netes nagy távolsága választ el attól. E kettős érzés hatalmában olvastam végig Lenhossék Mihály Bevezetőjét, mely valóképpen az egész könyv dióhéjban. Le merem Írni, hogy magyar tudós még tudományos dologról ily szépen, megkapóan, lebilincselően nem szólt a magyar olvasóhoz. Csudálatos dolog: nem mester­kedik rövid lélekzetü mondásokkal, nagyképü tudós kijelentésekkel; olyan folyékony az ö stilusa, mint a csendesen folyó viz, hosszú utat tesz meg egy-egy mondata, de mi megyünk vele bizalommal, mert a folyóvíz tükre tiszta: tudós beszél hozzánk, kinek tudományában feltételen a bizodalinunk; igazi iró beszél hozzánk, ki úgy közli velünk a tudományát, hogy azt meg nem értenünk lehetetlenség; oly világos, színtiszta ez a beszéd, hogy való­sággal élvezzük nemes egyszerűségét, folya­matosságát ; nincs ebben dadogás, szaggatott­ság, nincs ebben tekervényesség, zavarosság : igy kell írni egy igazi tudósnak s akkor lesz a magyar tudománynak közönsége! Általában mi a valódi czélja a Műveltség Könyvtárának? Bizonyára nem arra vállalko­zott a kiadó a tudósok nagy seregével, hogy könyvtárainkba becsempészszenek tizenkét könyv-óriást s azoknak díszes-aranyos fokát bámuljuk s látogatóinknak mutogassuk. Nem, a derék vállalkozók czélja a tudomány összes ágainak népszerűsítése. Hogy a tudós a maga tudományából átadjon nekünk laikusoknak, a mennyit átadni feltétlenül szükséges az általános műveltség megszerzésére s úgy adja át, hogy azt elfogadhassuk, valósággal ma­gunkévá tehessük. Ezt az eléggé meg nem becsülhető nagy czélt szolgálja a Műveltség Könyvtára s természetesen ez a kötet is, teljes czimén: Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai. A könyv czimében rejlő feladatot Len­hossék Mihály Bevezetőjén kívül tiz fejezet szolgálja, úgy szolgálja, hogy bármely nem­zet büszke lehetne rá. Ez a könyv maga egy óriási fejlődés a tudomány népszerűsítésének mezején. Ha feltámadna a jó Apáczai Cseri Já­nos, a magyar tudomány e mártírja, ki harmad- félszáz év előtt megírta az ő Magyar Ency- klopaediáját, megelőzve a müveit németet is a tudomány összes ágainak hazai nyelven való ismertetésében ! Ha látná, hogy harmad- félszáz év után óriási méretekben csinálják meg magyar tudósok azt, mit ő kicsiben kezdett, egyedül, félreértve, meg nem értve! Ha látná, hogy a magyar, a lekicsinylett magyar most újra megelőzött sok, művelt­ségére büszke nácziót e könyvével.1 _______ Aí EGYED ÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSIEl

Next

/
Oldalképek
Tartalom