Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-08 / 6. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. — Károlyi István gróf folyószámlájára a Nagykárolyi Önsegélyző-Népbankhoz a mai napig befolyt 81,073 K 89 fillér, kiadatott eddig 62,182 K 85 fillér s igy ezúttal még rendelkezésre áll 18,890 K 04 fillér. — Kaszinói közgyűlés. A helybeli régi kaszinó f. hó 4-én délután rendes közgyűlést tartott Papp Béla elnök elnöklete alatt, mely­ben tárgyalás alá vevén a Nemestót hi Szabó Antal közjegyzőnek a kaszinó háza megvéte­lére vonatkozólag tett ajánlatát, mely szerint vevő a házért és villanyvilágitási berendezé­sért 37,000 koronát fizet, a kaszinó mostani helyiségében folyó évi ápril hó 1-ig s az utczai helyiségben f. évi november hó 1-ig megmarad, egyhangúlag elfogadta, elnököt a szerződés megkötésére felhatalmazta; egy­idejűleg egy kaszinói uj helyiség bérlete ügyé­ben Nonn Gyula épitész telektulajdonossal foly­tatandó tárgyalásra elnök, igazgató, Debreczeni István, Kacsó Károly, Péchy László és Wieser Miklós tagokból álló bizottságot küldötte ki. A múlt évi zárszámadást 6289 K 50 f be­vétellel, 5918 K 70 f kiadással, 370 K 80 f pénztári maradványnyal és 5378 K 76 fillér cselekvő hátralékkal, melyben 300 K óvadék is benfoglaltatik — elfogadta a közgyűlés, egyúttal megállapította a folyó évi költség- vetést. Ezután sorsolás utján a választmány­ból kilépett 10 választmányi tag, a könyvtári választmányból két tag. Majd Kemény Alajos elnöklete mellett Róth István Lajos, Toóth Sándor és Sztárek Dezső tagokból álló sza­vazatszedő küldöttség vezetése alatt megejte­tek. a tisztujitás, a mely alkalommal meg­választattak : Elnökké: Papp Béla ; igazgatóvá : Jeney Géza; jegyzővé: Sztárek Dezső ; pénz­tárossá : Dr. Somossi Ignácz; számvevővé: Gallasz Ödön; ügyészszé: Dr. Gózner Elek; könyvtárossá: Gorzó Bertalan. Választmányi tagokká újból megválasztattak a következő kisorsolt választmányi tagok: Dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Gőnyey István, Kaufmann Ignácz, Killer Nándor, Norm Gyula, N. Szabó Pál, Péchy László, Reök Gyula, Vetzák Ede ; uj választmányi tagokká megválasztattak: Dr. Aáron Sándor, Cseh Lajos, Debreczeni István, Dr. Képessy László, Tanárky Béla és Dr. Schweighoffer János. Könyvtári vá­lasztmányi tagokká újból megválasztattak: Jenser Mihály és Madarassy Gyula, uj tagok lettek: Dr. Blum József és Dr. N. Szabó Albert. Ezután elnök megköszönve a tagok­nak a bizalmat és az érdeklődést, a jegyző­könyv hitelesítésére Dr. Jékel László és Killer Nándor tagokat felkérvén, a lapok elárvere­zésének megtörténte után a közgyűlést be­fejezettnek nyilvánította. — Próbabál. Zelinger Adolf okleveles tánczmester táncztanitási tanfolyamát befe­jezvén, tanítványai haladásának bemutatása czéljából városunkban, a Polgári Olvasókör dísztermében ma este színpadon bemutatandó műsorral zártkörű tánczvizsgát rendez. Hely­árak : I. hely 1 K 60 fill., II. hely 1 K 20 fill., deák- és tanulójegy 1 K. Karzatjegy mely a terembelépésre nem jogosít, 30 fill. Jegyek előre válthatók Eigner Simon könyv- kereskedésében. — Az iparos-ifjúság tánczpróbabáija f. hó 11-én lesz a polgári olvasókör nagyter­mében. — Pénzintézeti közgyűlés. A Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank Részvénytársaság f. hó 4-én saját helyiségében tartotta meg XXXV-ik évi rendes közgyűlését, melyen Dr. Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök is részt vett. Csipkés András igazgató délelőtt 10 órakor a gyűlést megnyitván, megállapította, hogy 413 részvény képviseletében 33 részvényes jelent meg, miért is a közgyűlést megnyitotta, üdvözölte a megjelent részvényeseket és a jegyzőkönyv vezetésére Nemestóthi Szabó Albert dr. intézeti ügyészt kérte fel. Ezek után az igazgatóság jelentése, valamint az 1905. évi zárszámadás és az erre vonatkozó felügyelő-bizottsági jelentés felolvasottnak vé­tetvén, tudomásul vétetett és a felmentvény úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő­bizottságnak megadatott. — Következett a nyeremény-felosztási tervezet és az erre vo­natkozó felügyelő-bizottsági jelentés, mely miután felolvasottnak tekintetett és az igaz­gatóság, valamint a felügyelő-bizottság abbeli javaslata, hogy a 36,771 K 69 f nyert jöve­delemből 8 darab behajthatatlan váltó értéke fejében 3610 K leírása után a múlt évi 350 K nyereményáthozattal együtt 33,511 K 69 f-t kitevő nyereményből 10 ’/0, vagyis 3316 K 69 f az igazgatóságnak jutalékul, 550 darab rész­vény után osztalék 45 koronájával 24,750 K, a Il-ik tartalékhoz 3400, a házértékből való leírásra 1000 K, 4 tisztviselőnek az 1905-ik évre 800 K, szolgának jutalom fejében 25 K, jótékonyczélra pedig 220 K 53 f fordittassék és hogy a szelvények folyó hó 7-ik napjától kezdve beváltassanak — elfogadtatott. Ezután áttért a közgyűlés a tisztviselők fizetésének rendezésére és a tiszti fizetések emelésére 800 koronát szavazott meg, úgy, hogy 1906. január hó 1-től kezdve a főkönyvelő 3000 K helyett 3200 koronát, a pénztárnok 2700 K helyett 2900 K-át, az első könyvelő 2500 K helyett 2700 K-át, a Il-od könyvelő 1700 K helyett 1900 koronát kap s ezzel a tisztviselői fizetések egyszersmindenkorra rendezetteknek jelentettek ki azzal, hogy a mostani tiszt­viselők más igényekkel fel nem léphetnek, mert az alapszabály 45-ik §-a idevonatkozó intézkedései magasabb jövedelemnél a tiszt­viselőknek bizonyos tiszteletdijat úgyis biz­tosit. Újonnan belépő tisztviselő a mostariig megállapítva volt törzsfizetést fogja élvezni s csak 5, illetve 10 évi szolgálata után kapja a mostan megállapított pótlék 50, illetve 100 százalékát. Ezután a közgyűlés az alap­szabályok nehány szakaszának módosítása mellett kimondotta, hogy az intézet további feuállása kérdésében már most határozni kíván és az alapszabály megfelelő szakaszá­nak megváltoztatása mellett elhatározza, mi­szerint a bank mindaddig fenáll, inig a fel­oszlást a közgyűlés — a kereskedelmi tör­vényben előirt módon —- el nem határozza; ha elhatározza, akkor a kereskedelmi törvény idevonatkozó intézkedései irányadók. Végül még a betétek elévülése és a zálogkölcsönök tekintetében némi pótlásokat eszközölt az alapszabályokban ; elnök ezután bejelentette, hogy indítvány be nem adatott, miért is a közgyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Dr. Cservenyák Károly, Madarassy Gyula. Sternberg Mór és Vetzák Ede részvényeseket felkérte s a közgyűlést befejezettnek nyilvá­nította és azt berekesztette. — A Kath. Legényegyesület f. évi február 25-én tartja meg rendes közgyűlését, melyre az egyesületnek alapitó, pártoló és rendes tagjait ezennel tisztelettel meghívja Az el­nökség. — A távbeszélő állomáson a helybeli m. kir. csendőrség 51. szám alatt uj előfizető­ként bekapcsoltatott. — Villanyvilágítás járásbíróságunknál. A szerelési munkálatok járásbíróságunknál be­fejeztettek és a berendezés f. hó 5-én átvé­tetvén a villanyvilágítás járásbíróságunknál használatba vétetett. — Vidéki csendelet. Múlt hó 31-én Pis- kolton Papp Ferencz ottani lakos házánál lakodalom volt, a hol két csendőr is ven­dégül megjelent; ezek reggel 5 órakor haza- menvén az éjjeli őrt megtámadták, arczul- ütötték, úgy hogy ez elesett s azt hitte a nagy csattanás folytán, hogy meglőtték. Erre egy kis fiú felköltötte az éjjeli őr fiát azzal, hogy az apját meglőtték, mire ez az utczára rohant és atyját a földön fekve látva, ennek fokosát felvette s mindkét csendőrt úgy fejbe kollintotta, hogy ezek 20, illetve 25 napig gyógyuló sérülést szenvedtek és a helybeli közkórházba szállittattak. A nyomozást a csendőrség folyamatba tette, az éjjeli őrt, valamint a fiát letartóztatta és a helybeli kir. járásbírósághoz bekísérte, a hol úgy az éjjeli őr, mint annak fia beismerték a tettet, de utóbbi azzal védekezett, hogy amennyi­ben látta az apját a földön fetrengeni és a csendőrök őt a karddal akkor is ütötték, apját akarta megmenteni és azért ütötte meg az egyik csendőrt. Úgy látszik, hogy úgy a csendőrök, mint az éjjeli őr alaposan be voltak rúgva. A járásbíróság az éjjeli őrt és a fiát — minthogy állandó tartózkodásuk és rendes keresetforrásuk van s igy meg­szökésüktől s beismerésük folytán a vizsgálat meghiúsításától nincs mit tartani — szabad­lábra helyezte. — Uj telekkönyvi betétek vármegyénkben. Csengerbagos, Dara, Komlódtótfalu Szamos- dob és Szatmárzsadány telekkönyvi betétei elkészíttetvén a nyilvánosságnak átadattak, törlési keresetek, ellentmondások és felszó­lalások f. évi február hó 28-ik napjáig a szatmárnémeti kir. törvényszékhez mint telek­könyvi hatósághoz adandók be. — A városi villanytelep felügyelő-bizott­sága f. hó 3-án ülést tartott, mely alkalom­mal megállapította a múlt évi zárszámadást és vagyonmérleget. Ezek szerint noha a 288 fogyasztó közül egész éven át csak 158 fo­gyasztó vette igénybe a villanyos áramot s noha a felülvizsgálatok és próbák igen sok szenet és más anyagot emésztettek fel, a telep az összes költségeket fedezte, az első két évre felvett üzemveszteséghez nyúlni nem. kellett, s mégis 3,162 K 91 f maradt üzleteredményként, mely összegre nézve azonban a felügyelőbizottság azt a javasla­tot fogja a közgyűlés elé- terjeszteni, hogy ezen összeg az értékcsökkenési tartalékalapba utaltassék. Egyúttal elhatározta a bizottság, hogy a városi mérnök lakása a villanytelep­pel távbeszélővel összeköttessék, a szerelő lakására a villany bevezettessék és két tizenhatos láng bekapesoltassók, végül fel- hatalmaztalott a városi ta*nács arra, hogy szerelési külön díjazás czimén 260 koro­nát kiutaljon. Eddig 4,468 láng van bekap­csolva, mely 3700 tizenhatos gyertya fényű lángnak felel meg. — A zárszámadás és vagyonmérleg a felügyelő-bizottságnak a köny­velésre vonatkozó javaslatával az áprilisi rendes képviselőtestületi gyűlésnek fog be- mutattatni. — A selyem drágulása. Az osztrák egész és félselyem-gyárosok tekintettel a nyers anyag drágulására és a munkabérek tetemes emelkedésére elhatározták, hogy gyártmányuk árát öt százalékkal fölemelik. — Óngyilkosság. Érszodoró községben folyó hó 5-én Molnár Györgyné ottani lakos afeletti bánatában, hogy férje jó barátjának feleségét szerette, egy kanál vízben feloldott maró szódát ivott. A belső részeiben súlyo­san összeégett asszonyt gyógykezelés végett másnap a helybeli közkórházba szállították. Állapota reménytelen. — Kivándorlás Amerikába. Vármegyénk­ből a múlt szombaton 280 ember indult el tengerentúlra. A szatmári hajójegyiroda ez évben már 600 hajó-jegyet adott ki. Bizony szomorú dolog, hogy a kivándorlás ily nagy arányokat ölt. 816-1906. K. sz. Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a i város képviselőtestülete által 1906. év feb-j ruár hó 4-ik napján tartott közgyűlésen | Amán János volt városi rendőr részére meg­állapított végkielégítési összegnek egyszerre leendő kifizetésére vonatkozólag hozott 23— I 1906. kgy. számú véghatározata a városhá­zánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszem­lére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető s az ellen netaláni felebbezés 1906. február hó 20-ik napjáig bezárólag beadható. Nagykároly, 1906. február 5. Debreczeni István, polgármester. NYÍLT-TÉR.* inn iád m. ány. 1906 — 59/4. B. szám. Ö Felsége a király nevében! A.nagykárolyi kir. járásbíróság mint büntető bíróság kétrendbeli becsület- sértés vétsége miatt vádolt Fetser József nagykárolyi lakos elleni bűnügyben Reszler Simon és Reszler Antal magán­vádlók által emelt vád felett Nagykároly­ban, 1906. évi január hó 26-ik napján Dr. Serly Jenő kir. albiró, Sopronyi József jegyzőkönyvvezető, — továbbá magánvádlők képviselője Papp Béla ügyvéd részvételével megtartott nyilvá­nos tárgyalás alapján — a vád és védelem meghai'gatása után — követ­kezőleg Ítélt: A k:r. járásbíróság Fetser József I— született 1881. év február hó 28-án í Nagykárolyban, róm. kath., kereskedö- j segéd, nőtlen, vagyontalan, ir, olvas — !nagykávolyi lakos vádlottat bűnösnek J mondja ki a Btkv. 261. §-ába ütköző és a Btk. 261. §-a szerint minősülő ! kétrendbeli becsületsértés vétségében, amelyet az által követett el, hogy 1906. ; január hó 9-én délelőtt Kovács György nagykárolyi lakos üzletében Reszler Antalt „ostoba szamárénak nevezte s fülét megfogva meglökte, továbbá, hogy ugyanaznap este Reszler Simonra vo­natkoztatva, ezt „ostoba szamárénak nevezte, ezért a Btkv. 261. §-a alapján [az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­mítva 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, az 1892. évi XXVII. t.-cz. 3-ik §-ában meghatározott ezé- lokra fordítandó, behajthatlanság esetén a Btkv. 53. §-a értelmében Reszler Simon sérelmére elkövetett s a Btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértésért 3 azaz három napi fogházra, átváltoz­tatandó 30 K azaz harmincz korona pénzbüntetésre Ítéli, ellenben a Reszler Antal sérelmére elkövetett s a Btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vét­sége tekintetében a büntetés alól a Btkv. 275. §-a alapján felmenti. A kir. járásbíróság vádlottat köte­lezi, hogy Reszler Simon fömagánvádló részére kártérítés czimén 20 korona képviseleti költséget 15 nap alatt végre­hajtás terhe mellett, valamint a kir. kincstár részére az ezután felmerülendő bűnügyi költséget az 1890. évi XLIII. t.-cz. 9-ik §-a alapján közadók módjára vezetendő végrehajtás terhe mellett *) K rovatban közlőitekért nem vállal fele­lősséget a Szerk. fizesse meg, mely bűnügyi költséget azonban az idézett t.-cz. 4-ik §-a ér­telmében vádlottal szemben igazolt va- gyontalansága, illetve csekély vagyona folytán egyelőre behajthatlannak nyil­vánítja. A kir. járásbíróság továbbá elren­deli a Btkv. 277. §-a alapján, hogy az ítélet egész terjedelmében indokaival együtt elitéit Fetser József költségére a Nagykárolyban megjelenő „Nagykároly és Vidéke“ czimü hetilapban egyszer közzététessék. Végül a kir. járásbíróság Papp Béla ügyvéd munkadiját megbízói Reszler Simon és Reszler Antal irányában 30 koronában megállapítja. Indokok: A kir. járásbíróság egyrészt vádlott Fetser József részbeni beismerésével, másrészt a bizonyítási eljárás során kihallgatott Kovács György, Reszler Ferencz és Katyar József tanuk vallo­másával a következő tényállást vette bizonyítottnak: 1906. évi január hó 9-én délelőtt Nagykárolyban Kovács György nagy­károlyi kereskedő üzletében alkalmazott Fetser József Reszler Antalt — ki ugyan­azon üzletben mint tanuló volt alkal­mazva — „ostoba szamárénak nevezte s fülénél megfogva, meglökte. Reszler Antal ugyanekkor Fetser Józsefet viszont butának nevezte. Ugyanaznap este 6 óra tájban ugyan­csak Kovács György nagykárolyi lakos üzletében, mikor Reszler Antal a szö­veteket elrakosgatta, Fetser József ki­jelentette Reszler Antalnak, hogy vele szemben ne használjon olyan kifejezést, mint buta, szamár, hanem mondja ezt az ostoba szamár atyjának: Reszler I Simonnak. Vádlott Fetser József ezen cselek­ménye a Btkv. 261. §-ába ütköző és minősülő kétrendbeli becsületsértés vét­ségének tényálladékát állapítja meg, s ! minthogy Reszler Simon irányában be­számítást kizáró, vagy büntethetőséget megszüntető ok fenn nem forog : Fetser József vádlottat a Reszler Simon sérelmére elkövetett s a Btkv. 261. §-ába ütköző és minősülő egy- rendbeli becsületsértés vétségében bű­nösnek kimondani s megbüntetni kellett. Ugyancsak bűnösnek volt kimon­dandó Fetser József vádlott a Reszler Antal irányában elkövetett s a Btkv. 261. §-ába ütköző és minősülő egy- rendbeli becsületsértés vétségében, azon­ban a büntetés alól a Btkv. 275. §-ának alkalmazásával a B. P. 326. §. 3-ik pontja alapján felmentendő volt, mert Reszler Antal fömagánvádló a meg­gyalázó kifejezéseket nyomban viszo­nozta, s mert a Btkv. 275. §. alapja a sértések kölcsönös beszámítása (com- penzáczió) lévén, e §. viszonvád nél­kül is alkalmazható. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményül vette a bíróság, hogy vád­lott ugyancsak fömagánvádló indítvá­nyára hason bűncselekményért a múlt év folyamán már büntetve volt, enyhítő körülményül vette ellenben vádlott be­ismerését s fiatal korát, s ezen súlyo­sító és enyhítő körülmények mérlege­lésével szabta ki a büntetés mértékét. A hírlapi közzététel megrendelendő volt, mert a sértett fél ezen kívánságát a tárgyalás folyama alatt fejezte ki s a Btkv. 276. §-án a bűnügyi költségben való marasztalás és ügyvédi munkadij iránti intézkedés a B. P. 480., illetve 485. §-án alapszik. Nagykároly, 1906. jan. hó 26-án. Dr. Serly Jenő, kir. albiró. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza ifj. Andrássy Jenő főmunkatárs. • belmunkatárs. Oaptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom