Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-11 / 41. szám

ségek a vármegyei közművelődési pótadó H2°/0-ából s ha ez elégséges nem lenne a később kijelölendő alapból fedeztessék. A vármegyei állandó választmány ezen javaslata a rendes közgyűlés elé terjesztendő azzal, hogy vármegyei alispán a szükséges teendők foganatba vételére és a szükséges összegek utalványozására a közgyűlés utólagos jóváhagyás reményében az idő rövidsége miatt már most felhatalmaztatik.

— Eljegyzés. Csiglinszky Andor helybeli lakos, a napokban jegyezte el néhai péterfalvi Farkas György, volt margittai ügyvéd kedves leányát, írónkét.- — Kinevezés. A m. kir. államvasutak üzletvezetősége Pallay Pétert, a nagykároly—• somkuti vasút tisztviselőjét, a m. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetőségéhez az V. fizetési osztály 3-ik fokozatába hivatalnokká nevezte ki.

— Küldöttség az uj főpásztornál.

Károlyi Istvánná szül. Csekonits Margit grófnő vezetése alatt a helybeli nőegyletnek és a helybeli Oltáregyesületnek 14 tagú küldöttsége ment át Szatmárra f. hó 9-én oly őzéiből, hogy a nőegylet és az oltáregyesület nevében Boromissza Tibor dr. szatmári megyés püspöknél tisztelegjen. A főpap a küldöttséget igen szívélyesen fogadta és a tisztelgést megköszönte. A tisztelgés után Károlyi Istvánná grófnő a küldöttségek tagjait a „Pannóniádban megvendégelte.

— A városi jog- és pénzügyi bizottság a vasárnapi közgyűlés tárgyai előkészítése czéljából múlt pénteken ülést tartott.

— A népkonyha épülete teljesen elkészült és a megnyitásra már megtették a szükséges előkészületeket. A minden nemesért és emberbaráti intézményért lelkesülő Károlyi Istvánná és Károlyi Gyuláné grófnők hétfőn délután a népkonyha elnöksége tagjai keretében megjelentek a népkonyha épületében, az egész épületet és berendezést megtekintették és a tapasztaltak felett megelégedésüknek adtak kifejezést. Károlyi Istvánná grófnő 100 koronát adott át a népkonyha elnökének.

— A két legnagyobb ékszerészczég, a Debreczenben 30 év óta fennálló Blau Lipót és 24 éve fennálló Löfkovits czég egyesült s most Löfkovits Arthur czége alatt vezettetik. Ki óriási választékból megbízhatóan és jutányosán óhajt menyasszonyi ékszert, ezüstöt stb. vásárolni, nyugodtan fordulhat Löfkovits ékszerészhez Debreczenbe. 4—7

— Nőegyleti disztagok. A szatmári jótékony nöegyesület múlt héten tartott évi rendes közgyűlése dr. Falussy Árpád főispánt és nejét disztagokul választotta meg.

— Kirendelés. Az igazságügyminiszter Kovács Béla szatmárémeti-i törvényszéki betétszerkesztő Írnokot a munkácsi járásbíróság területére hivatalból kirendelte és önálló működési körrel felruházta.

— Öngyilkos szolgabiró. Dr. Izik Vilmos, szatmári járási szolgabirót szombaton reggel halva találták lakásán. Szivén lőtte magát és nyomban meghalt. Az öngyilkosságról részletes tudósításunk a következő: Dr. Izik Vilmos szolgabiró Szatmáron Booe- kay-utcza 22. sz. alatt lakott a Nyisztor János szabómester házában. Feleségét, a ki ílosvay Endre volt mátészalkai főszolgabíró leánya, csütörtökön haza küldte szüleihez, ő pedig bezárkózott lakásába, a honnan többé ki sem jött. A házbelieknek feltűnt, hogy pénteken egész nap nem látták a szolgabirót. Szombaton reggel sem jött ki a lakásból. A háztulajdonos, miután látta, hogy a szoba kulcsa belül .van az ajtóban, rosszat sejtett s jelentést tett a rendőrségen. A rendőrség kiküldöttei kinyitották az ajtót, bementek a lakásba, Dr. Izik Vilmos levetkőzve, vérbefagyva feküdt az ágyon. Mellette a revolvere, a melylyel szivén lőtte magát. Egy lövéssel ölte meg magát. Asztalán egy levelet találtak apósa, ílosvay Endre nevére czi- mezve. Ezenkívül senkinek sem hagyott egy sor Írást sem. A rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy az öngyilkosság szombat reggelt megelőzőleg 36 órával, tehát még csütörtökön este történt. A lövés szivén találta a szerencsétlen embert, a ki nyomban meghalt. A szomorú esetről táviratilag értesítették apósát és nejét. Az öngyilkosság okát mégnem tudják. Valószínűleg apósához irt leveléből fog kiderülni, hogy mi adta a szerencsétlen ember kezébe a fegyvert. Izik Vilmos dr.-t igen szolid embernek ismerték. Anyagi zavarokkal nem küzdött, nem élt nagy lábon és mint hivatalnok egyike volt nemcsak a járás, hanem a vármegye legelső, legszorgalmasabb hivatalnokainak. Harminczkét éves volt és már 8 év óta szolgabiró, a honnan múlt évben Nagy László főispán áthelyezte Szatmárra. Izik Vilmos lelkét nagyon megzavarta az áthelyezés. Szerény anyagi viszonyok között élő ember volt s mig egyrészt hazafias meggyőződésétől nem akart eltérni, másrészt kenyerét sem akarta elveszíteni. Lelki zavarát csak fokozta az a körülmény, hogy Szatmáron nem akczeptálták áthelyezését. De ezt helyrehozta ílosvay h. alispán, a ki hozzájárult az áthelyezéshez s a kinek

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ.

rendeletét törvényesnek ismerték el, igy elfoglalhatta hivatalát. De lelki nyugalma nem tért vissza. Idegeit megviselte M.-Szálkán a nagy szorgalommal végzett munka. Az áthelyezéssel járó zavarok még jobban megrendítették úgy, hogy kénytelen volt betegsége miatt hosszabb időre szabadságoltatni magát. A szerencsétlen ember azt hitte, hogy benne mindenki a darabontkormány kreatúráját látja és hiába nyugtatták meg barátai és hivatalfőnökei, a kik részvéttel látták aggódását, az érzékeny ember nem tudott megnyugodni. Azt hitte, hogy üldözik. A nyarat Bártfán és más fürdőhelyeken töltötte, de a pihenés sem állította helyre felzavart lelki egyensúlyát. Ennek a zilált lelki állapotnak tulajdonítják öngyilkosságát. A szerencsétlen ember még egész fiatal házas volt, szatmári szolgabiró korában, múlt év deczemher 31-én vette el volt hivatalfőnökének ílosvay Endre volt mátészalkai főszolgabíró leányát. Mivel az öngyilkosság kétséget kizárólag megállapítható, Dr. Izik holttestét nem bonczolták fel, hanem eltemetés végett kiadták a mélyen sújtott családnak. Izik Vilmost Szatmáron vasárnap temették el. A főispán a maga és a vármegyei tisztikar nevében távirati részvét- nyilvánitást küldött az özvegynek, a vár- megyeházára pedig kitűzték a gyászlobogót. Izik Vilmos öngyilkossága előtt nehány nappal városunkban járt, a hol főispánunknál tisztelgett, kérte annak pártfogását az árvaszéki ülnöki állásra, mire nézve tekintettel szorgalmára, közigazgatási képességére, a főispán készségesen megígérte támogatását úgy, hogy kilátása volt arra, miszerint egyhangúlag fogják árvaszéki ülnökké megválasztani. Ily körülmények után azt kisszük, hogy öngyilkosságát egyedül idegrendszerének megbomlása idézte elő.

— A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye szeptember 27-én tartotta őszi közgyűlését Mátészalkán. Az elég népes gyűlést vezették Segesváry József esperes és Doma- hidy Elemér gondnok. Domahidy Viktor és Gőnyei István tanácsbirák lemondottak, helyük rövidesen betöltetik, megállapodás szerint Dr. Falussy Árpád főispán és Dr. Szepesi Károly lesznek a jelöltek. Gróf Dégen- feld József egyházkerületi főgondnok 10 éves jubileumán az egyházmegye testületileg és szívvel lélekkel részt vesz, miután az ünnepelt ezen egyházmegyénk szülötte és sok ideig tanácsbirója volt. Királydaróczra uj lelkész választatott, de még helyét nem foglalhatja el. Összes tárgy volt vagy 35, mely egész napi megvitatást igényelt. Á tanügy és anyagi ügyek újabb reformok által vitetnek előbbre. Igyekszik egyes egyház is, mint Mátészalka, Olcsva, Iriny, Jármi iskola és egyéb építkezéssel, habár újabb teher kivetéssel. — A segélyért folyamodók mind ajánltattak s alig pár ügy halasztatott el felszerelés hiánya miatt. Gyűlés között pár órai megszakítást a közebéd okozott, mely barátságos hangulattal folyt le.

— A gyermek-felruházás költségeire a mozgalom megindítója Károlyi Istvánná grófnő 250 koronát adományozott. Az adományok szépen gyűlnek s ha ez tovább is igy megy, akkor megvalósulhat a hölgybizottság azon terve, hogy a megmaradó összegből a mozgalom megindítója nevére létesítendő „Margit-alap“ létesítése megkezdessék. A szegény gyermekek felruházása valószínűleg november hónapban fog megtörténni.

— Házasság. Grünvald Izidor helybeli kereskedő f. hó 4-én esküdött örök hűséget Krausz Jolánnak, Karausz Jakab budapesti kereskedő leányának és néh. Friedländer Ferencz volt helybeli lakos nevelt leányának városunkban.

— A helybeli Kossuth-asztaltársaság f. hó 7-én a választmányi ülést s azt megelőzőleg pót zászlószögbeverést tartott, mely alkalommal Frank Lajos e jelszavakkal: „Minden magyarnak ki hazáját szereti ezen zászló legyen jelképe, mert ennek szellemében lehet kivívni a haza függetlenségét“, Kunéry Kálmán e jelszavakkal: „Világ csodájára. A magyar haza és szabadság dicsőségére lengjél mindörökre!“, Kun Istvánné e jelmondattal: „Hazáját úgy szeresse min- dev magyar nő, mint gróf Károlyi Györgyné szerette, akkor lesz Magyarország független“, végül Dr. Sternberg Géza e jelmondattal: „Kossuth szellemében él, kinek jelszava: Haza, munka, szeretet“, verték be szegőket a zászlóba. A választmány ezután Péchy Lászlóné úrnő felhívása folytán a szegény gyermekek felruházására 10 koronát szavazott meg és azt a szegény gyermekek felruházása ügyében fáradozó hölgybizottságnak kifizetni rendelte.

— Szándékos emberölés kísérlete.

Papp János fényi kocsisra múlt hó 30-án a templomszentelés évfordulója napján tartott ünnepély alkalmával éjjel fél 12 órakor, mikor hazafelé ment ismeretlen csomaközi fiatal emberek kétszer rálőttek és egyik golyó ágyékán találva őt súlyosan megsebesítette. Tettesek ezután felugráltak a szekérre és elmenekültek. Sértettet beszállították a helybeli közkórházba, a tettesek kiderítése czéljából pedig megindították a nyomozást.

— Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Harácsek László végzett gazdász nagybányai lakost az állami jószágok és telepítési szolgálat személyzeti létszámában ideiglenes minőségű fizetéstelen gazdasági segéddé nevezte ki.

— Köszönetnyilvánítás. Károlyi Istvánné szül. Csekonits Margit grófnő Öméltósága 100 koronát, Péchy Lászlóné őnagysága pedig 20 koronát voltak szívesek a népkonyha czéljaira adományozni, mely szives adományokért hálás köszönetét mond az Izr. nőegylet elnöksége.

—* Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vizet tartós hashajtó hatása és em- litésréméltó kellemes izénél fogva már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet. i.

— Berendelés. Az igazságügyminiszter I Tomcsányi László debreczeni kir. ítélőtáblái

bírót a m. kir. kúriához kisegítő bírónak rendelte be.

— Szüreti mulatság. A helybeli szabómunkások és munkásnők szakegylete vasárí nap szüreti mulatságot rendeztek a Polgári : olvasókör helyiségében, mely igen jól sikerült. Az első négyest 70 pár tánczolta. A mulatság csak a reggeli órákban ért véget.

— Felhívás. 6490—1906. K. sz. Felhivatnak a szülők, gyámok s tanköteles korban levő cselédet tartó gazdák, hogy 12—14

; éves gyermekeiket, gyámoltjukat s cselédjüket — a mennyiben azok más iskolába nem járnak — a gazdasági ismétlő-iskolába írassák be, s oda pontosan feljárassák, mert ellenkező esetben a törvény értelmében fognak büntettetni. A beiratás a Gróf Károlyi György-téren levő "ág. ev. iskolában Nagy Sándor ismétlő-iskola igazgatónál folyó év október 7., 10., 13. és 14-én (vasárnap, szerdán és szombaton) eszközölhető. Nagykároly, 1906. október 5-én. Debreczeni István, polgármester.

— A városi rendőrség államosítása

indokából a rendőrkapitányok országos gyűlése által megbízott 10 tagú küldöttség tagjai f. hó 17-én Budapesten gyűlést tartanak, hogy a további lépések tekintetében tanácskozzanak. E czólból Demidor Ignácz városunk rendőrkapitánya, mint a jelzett bizottság tagja, f. hó 16-án a fővárosba utazik.

— A férfiszab ászati tanfolyam, melyet, a kereskedelemügyi miniszter a kamara előterjesztésére városunkban engedélyezett s mely szeptember hó 10-én kezdetett meg, szeptember hó 30-án véget ért.

— A helybeli sütőiparosok a munkások béremelése és a drágasági viszonyok miatt f. hó 15-től kezdődőleg a kenyérsütés árát 10 fillérről 12 fillérre emelték és elhatározták, hogy az apró süteményből az eddigi

7—8 drb helyett 6 darabot árusítanak 20 fillérért.

— Női-ruha szabászati tanfolyam városunkban. Koch I-ső szabásztanár, ki Magyarország igen sok városában tartott női-ruha szabászati tanfolyamot, városunkban rövidesen megnyitja országos jóhirü tanfolyamát, hol alkalom nyílik hölgyeinknek a valódi és mindenféle divatu szabást elsajátítani. Ezen tanfolyamra lehet beiratkozni Koch I-ső szabásztanár megbizottjánál.

— Öngyilkosság. Albanézí Mihály helybeli csizmadia-mesternek Szabó Albert nevű segédje folyó hó 6-án déli 1 órakor a Terem- utcza 3. sz. ház udvarán levő színnek a folyó gerendájára viasszal bevont zsineggel magát felakasztotta és meghalt. Az öngyilkos égy létrát támasztott a gerendához és úgy kötötte fel magát, mikor rátaláltak már egészen ki volt hülve. A nyomozás megejtetvén, minthogy a hullán külerőszak nyomai nem találtattak és az öngyilkosság minden kétséget kizáró módon megállapittatott, a járásbíróság a bonczolás mellőzésével a teme; tésre az engedélyt kiadta, miért is az ön- j gyilkos f. hó 8-án elteméttetett.

— A katonai lóvásárok határnapja. | A cs. és kir. 7. sz. lóavató bizottság Kocsor- ! dón (Sándor-puszta) október 13-án, Szatmáron pedig november 3-án reggel 8—9 óra között lóvásárt fog tartani.

— Betörési kísérlet. A „Kispipa“ vendéglőbe f. hó 5-én éjjel ismeretlen tettesek beakartak törni, azonban a házbeliek a zajra felébredtek, mit a jómadarak észre- vevén, elmenekültek.-— Pályázat van hirdetve a mátészalkai adóhivatalnál gyakornoki állásra; pályázati határidő két hét.

— A szüret Erdődön f. hó 8-án vette kezdetét. Erdődön sok az eladó bor és nagyban valamint kicsinyben jutányosán lehet

I ott mustot vásárolni. — A szüret TasnádÓp f. hó 15-én kezdődik.

Lapunk mai számához félív melléklet van csatolva.

Nagykárolyi határban, a városhoz 10 pereznyire

so

toli !oli

egy darabban vagy parczellázni, szabad kézből előnyös fizetési feltételek mellett azonnal eladó.

Hol? megtudható kiadóhivatalunkban.

1—3

m Urészvény-toke felemeles

a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbanknál.

MEGHÍVÓ.

A NAGYKÁROLYI KERESKEDELMI ÉS IPARBANK

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1906. évi november hó 4-én d. e. 10 órakor saját üzlethelyiségében

rendkívüli közgyűlést

tart, melyre a tisztelt részvényesek ezennel meghivatnak.

A közgyűlés tárgyai:

1. A három taghói álló hitelesítő küldöttség megválasztása.

2. Az igazgatóság indítványa a bank részvénytőkéjének 400,000 koronáról 600,000 koronára leendő felemelése és e czélból 500 drb uj részvénynek kibocsátása iránt.

3. Az igazgatóság indítványa a részvénytöke emelés indokából az alapszabályok 6., 10., 22., 24., 31., 42., 48. és 111. §§-ainak megváltoztatása iránt.

4. A közgyűlést megelőzőleg 5 nappal az igazgatósághoz Írásban esetleg bejelentett indítványok tárgyalása.

Kelt Nagykárolyban az 1906. évi október hó 6-án tartott igazgatósági üléséből.

Az igazgatóság.

1—3

Szólási és szavazási joggal csak azon részvényes bir, ki a közgyűlést j|||| megelőzőleg egy hóval a részvénykönyvbe mint részvénytulajdonos bejegyezve volt. (Alapszabály 22. §.)