Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-11 / 41. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

tania, mert nem érti ezen iparágat, mert képesítése nincs, mégis szabad legyen a kérdéses szakba vágó iparczikkeket készíteni és elárusítani.

A törvény fenti tilalmával ép azon elv nyer kifejezést, melyet mi az egész vonalon szigorúan keresztülviendönek tartunk; ne folytasson senki olyan képesítéshez kötött ipart, melyet nem tanult. tehát nem tud és nem is tudhat; feltétlenül kimondandó tehát az uj ipartörvényben az, hogy ,,képesítéshez kötött ipart csak azon iparos űzhet, a ki a kérdéses iparágra vonatkozólag képesítését kellő módon kimutatni képes.“

Dr. Adler Adolf.

Képviselőtestületi közgyűlés.

pótadónak együtt leendő kivetése, könyvelése és behajtásának elrendelése iránt. A pénzügyi bizottság és a tanács javaslata alapján a képviselőtestület az előterjesztést nem fogadta el, mert ezen adók együttes kezelése által elérni remélt munkamegtakarítás igen kicsi azon komplikátiókhoz képest, a mik ezen-együttes kezelésből esetleg származhatnak.

Ezután Turcsányi József illetve kiskorú gyermekei illetőségi ügye kerülvén naprendre, a képviselőtestület tekintettel arra, hogy Turcsányi József nem e városban született, városi adót nem fizetett, őt, illetve kiskorú gyermekeit itteni illetőségüeknek el nem ismerte.

A folyó évi szeptember hó 5-én tartott pénztárvizsgálat alkalmából felvett jegyzőkönyv bemutattatván, tekintettel arra, hogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forog, tudomásul vétetett és irattárba tétetni rendeltetett.

Következett ezután a Nagykároly—máté- szalka—csapi h. é. vasút részvénytársaság alapitói megkeresése a részvénytársaság első igazgatóságába egy tagnak a város által való kijelölése iránt. A képviselőtestület a város képviseletében Debreczeni István polgármestert jelölte ki az igazgatóságba leendő kinevezésre, kifejezést adván abbeli óhajának, hogy a város necsak az első igazgatóságban, hanem a későbbiekben is állandó képviselettel bírjon.

A közgyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Kaufmann Ignácz, Spitz Antal, Szo- kolovszky Lajos és ifj. Vida Sándor képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította , és berekesztette.

Városunk képviselőtestülete f. hó 7-én délelőtt, a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott, mely igen gyengén volt látogatva.

Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor a közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket és bejelentette, hogy Torner Béla képviselőtestületi tag elhunyt, miért is polgármester indítványára a képviselőtestület a nevezett elhunyta feletti részvétét jegyzőkönyvbe foglalni és az elhunyt helyére Wächter Károly póttagot behívni határozta.

Áttérve a napirendre bemutattatok a magyar kir. belügyminiszternek 84,633—1906. I. a. számú azon leirata, amely szerint a városunk által létesítendő színkör építési költségeinek részbeni fedezésére 15 éven át 3000 koronás évi részletekben kifizetendő 45,000 korona államsegélyt engedélyez s kijelenti, hogy — a színkör építés ügyének intézésével megbizott bizottság által elfogadott, megállapított s bemutatott színkör építési tervek ellen észrevétele nincsen.

Tárgyaltatott a színkör építés ügyének intézésével megbizott bizottság előterjesztése a színkör létesítésére vonatkozólag. Mire meghozatott a következő

véghatározat:

A képviselőtestület :

1. m. kir. belügyminiszt. urnák 84,633/1906. I. a. számú azon leiratát, amely szerint a Nagykároly város által létesítendő színkör építési költségeinek részbeni fedezésére 15 éven át 3000 koronás évi részletekben kifizetendő 45,000 korona államsegélyt engedélyez s kijelenti, hogy a színkör építési tervek ellen észrevétele nincsen, hálás köszönettel tudomásul veszi s ezen köszönetét belügyminiszter ur Önagyméltóságával feliratilag közöltetni rendeli;

2. megállapítja, hogy a 156—1906. kgy. számú véghatározatának az utirányitási alapok felhasználására vonatkozó 1. pontja a vármegyei törvényhatóság által jóvá nem hagyatván, ezen körülmény a képviselőtestület 2—1906. kgy. számú véghatározatával tudomásul vétetett;

3. a színkör építés czéljaira adott államsegély összege m. kir. belügyminiszter ur újabb intézkedésével felemeltetvén, a 156— 1906. kgy. számú véghatározat 2. pontját hatályon kívül helyezi s az 1886. évi XXII. t.-cz. 59. §. 5-ik bekezdése alapján elrendelt és foganatosított névszerinti szavazás eredménye szerint az összes jelenvolt 35 kép viselőtestületi tag egyhangúlag hozott hatá rozatával a képviselőtestület elhatározza,

Politikai hirek.

A képviselőház tegnap délelőtt 11 órakor megnyittatott, mely alkalommal elhatározták, hogy holnap délelőtt 10 órakor ülés lesz és megállapittatott a holnapi ülés napirendje.

A jövő évi költségvetést Wekerle miniszterelnök e hét végén terjeszti a képviselöház elé, mely alkalommal elmondja expozéját az ország pénzügyi és gazdasági helyzetéről.

A delegátió a jövő hó második felében Budapesten fog ülésezni. A delegátusokat az országgyűlésnek a jövő hónap második felében megnyitandó második ülésszaka kezdetén fogják újból választani.

Október 6-án a vértanuk városában úgy nyilatkozott meg a nemzeti kegyelet, mint még soha máskor. A gyászünnepen ez idén nemcsak a függetlenségi és 48-as párt, hanem a magyar kormány és képviselőház is résztvett. A vértanuk szobrára és emlékoszlopára a képviselőház nevében Justh Gyula a ház elnöke, a kormány nevében Károlyi Gyula gróf Árad város és Arad vármegye főispánja, az országos függetlenségi és 48-as párt nevében pedig Barabás Béla a párt alelnöke helyezett koszorút.

HÍREK.

—- Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád főispán, hétfőn reggel Szatmárra utazott, ott elnököli a városi közgyűlésen, közigazgatási bizottsági gyűlésen és a Rákóczi-féle gyászünnepségen Szatmár város mikénti részvétele tárgyában tartott értekezleten és este visszaérkezett székhelyére. — Hoffmann Hugó honvédtábornok a múlt héten, Csanády Frigyes honvédezredes pedig kedden szemlét tartottak a helybeli honvédzászlóalj felett. -- Hausenblass Károly csendőrkerületi parancsnok a múlt héten csütörtökön a helybeli csendőrszakasz és őrs megvizsgálása czéljából városunkban tartózkodott. — Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató, vasárnap három heti szabadságra a fővárosba utazott.

— Október 6. A nemzeti* gyásznapot, mint minden évben, úgy az idén is kegye- letesen ünnepelte meg városunk közönsége. A róni. kath. templomban ünnepélyes gyász- istenitisztelet volt, melynek bcvégeztével délelőtt 10 órakor szép számú közönség jelenlétében főgimnáziumunk ifjúsága a városi tornacsarnokban a már közölt műsorral gyászünnepélyt tartott. A megjelent közönség a műsor minden számát tetszéssel fogadta, azonban különös feltűnést keltett So- mossy Miklós VIII. oszt. tanuló, ki remek szépen kidolgozott és lelkesedéssel elmondott emlékbeszédet tartott a vértanú halált szenvedett 13 nemzeti hős tábornokról.-- Az uj főpásztor beiktatása. Bo- romissza Tibor dr. szatmári uj püspök instal- lácziója vasárnap délelőtt a városi és megyei közönség és az egyházmegyebeli papság részvételével nagy ünnepiességgel ment végbe. Reggel kilencz órakor a püspök palotájából négyesfogatu diszhinton harangzúgás között a székesegyházba vonult, hol a föbejárónál a papság várta. Itten az archipresbiter az asper- torumot nyújtva, a püspök azzal úgy magát, mint a papságot és a népet meghintve, bevonult a templomba. A főoltárnál Szabó István prelátus felolvasta a királyi kinevezést és a pápai brévét, majd Kádár Ambrus latin nyelven a papság nevében üdvözölte a püspököt, mire az szintén latin nyelven válaszolt. Azután az uj püspök az egybegyült papság hódolatát fogadta és minden egyes papot megcsókolva, az oltárhoz járult, hol a Veni sancte-t intonálták. A püspök azután misét mondott és az evangélium után magas szárnyalásu beszédet intézett a néphez. Mise után a pápai áldás, majd a Te Deum következett. Áz installáczión a városi, polgári és katonai hatóságok, az összes egyletek és testületek, a különböző egyházak képviselői s ezrekre menő közönség volt jelen. Ott volt az Orsz. Kath. Szövetségtől Szen- tiványi Károly és Molnár János apát, győri kanonok, Boromissza István és Hofmann Károly kalocsai kanonokok, a nagykárolyi oltáregyesület képviseletében Károlyi Gyula grófné, ezenkívül gróf Teleki Géza. Az egyházmegye majdnem minden plébániája képviselve volt. Fél 12 órakor tisztelgés volt, amely alkalommal mintegy harmincz egylet és társulat jelent meg. Ezután a püspök disz- ebédet adott, melyre 140-en voltak hivatalosak. Az első fel köszöntőt a királyra és a pápára a püspök mondotta, az egyházmegyei papság nevében pedig Pemp Antal prelátus a püspököt köszöntötte fel.

— Meghívás. A „Nagykárolyi Kölcsey- egyesület“ tagjait 1906. év október 14-én, esetleg 1906. év október 21-én d. e. 11 órakor a vármegyei székház kistermében tartandó rendkívüli közgyűlésre meghívom. Ha az első határidőben a tagok határozatképes számban nem jelennek meg, úgy a második határnapon a közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz. Tárgy : elnök, alelnök, titkár, pénztáros és ellenőr választás. Nagykároly 1906. október 4-én. Bornemisza Géza, egyesületi titkár.

— Vármegyénk állandó választmánya f. hó 9-én Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt tartott ülésében elnök lelkes szavakban ecsetelte azon örömet, mely a haza polgárait azon alkalomból áthatja., hogy Rákóczi Ferencz, a nagy fejedelem és bujdosó társai szent hamvai hazahozatnak az édes haza földjében pihenni s minthogy a szent hamvak eltemetése körül a rendező- bizottság Szatmárvármcgyének nagy szerepet szánt, minthogy a vármegye múltja, tradi- tiója össze van forrva a nagy fejedelemmel, mert e vármegyében vette kezdetét és nyert bevégzést a nagy szabadságharcz, a vármegyének meg kell mutatnia, hogy az utódok méltók a kuruez ősökhöz, miért is ezen nem gyász — hanem diadalutnál e vármegyének ki kell vennie a maga részét s méltóan kell örök nyugvóhelyére kisérni a nagy fejedelmet és bujdosó társait, hogy megmutassuk, miszerint élnek még a vármegye fiaiban azon eszmék, melyekért Rákóczi Rodostóban meghalt. Főispán indítványára az állandó választmány kimondotta, miszerint szükségesnek látja, hogy: 1. A fővárosban a programiéban előirt módon két lovas banderistát állison ki a vármegye, kik közül az egyik a vármegye, a másik Rákóczi zászlóját vigye.

2. A fővárosban a törvényhatósági bizottság tagjaiból alakítandó diszmagyar-ruhás küldöttség a főispán vezetése alatt kisérje a szentelt hamvakat. (E küldöttségben Károlyi István gróf is résztvesz.) 3. A törvényhatósági bizottság tagjaiból alakítandó lovasbandérium Kassán részt vegyen a gyászünnepélyen. 4. A főispán vezetése alatt a törvényhatósági bizottsági tagokból álló küldöttség diszmagyarban gyalog kisérje a nagy fejedelem -szentelt hamvait tartalmazó koporsót. 5. A törvényhatóság polgáraiból alakítandó népies küldöttség megfelelő stylszerü öltözetben vegyen részt a gyászünnepségen.

6. Rákóczi Ferencz, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós és Csáky Krisztina hamvait magába foglaló koporsókra a törvényhatóság Kassán koszorút helyezzen. —- 7. A küldöttségek Thököly Imre hamvait Késmárkra elkísérjék és ott a koporsóra a vármegye koszorúját helyezzék el. 8. A vármegye főispánja és alispánja mellé egy-egy diszhajdu kirendeltessék és a programúiban megállapított temetési kísérethez leendő csatlakozás czéljából 6 diszhuszár kiküldessék. A szükséges költtettek reánk benyomást, ezen építmény homlokzatával ragadott el bennünket. Maga a főhomlokzat nem más, mint ívek és bolthajtások gyönyörűen összekötött csoportja, telve festői mozaik képekkel és ékesítve nehány száz, kisebb és nagyobb márvány és gránit oszloppal, féldombor és dombor müvekkel. A bazilikát öt hatalmas ólomfedéllel ellátott kupola forgó keresztekkel díszíti, mely hasonlóvá teszi egy nagy török mecsethez. A bejárás öt, sisak alakú, rostélyzattal ellátott, áttört bronz ajtón történik, mely ajtók közül köznapokon csak a középső és főbejárás van nyitva, mely főkapu fölött levő üvegrácsoza- tos főiv előtt van elhelyezve Neró császár történelmi nevezetességű 4 db szinrézből készült paripája, mely paripák világkörutat jártak, mivel Neró Corinthusból hozatta Rómába, később az ötödik században Theodosius császár Kons- tantinápolyba a Hippodromba vitette, honnan a velenczeiek egy győzedelmes háború folyamán Velenczébe vitték, de a félvilág meghódítója Napoleon történelmi becsénél fogva nem hagyta itt pihenni, hanem büszke fővárosába Parisba vitette, a honnan 1815-ben a bécsi kongresszus határozatánál fogva I. Ferecz császársága alatt visszalettek szállítva a mostani helyükre Velenczébe.

(Folyt, küv.) Dr. Sternberg Endre.

hogy m. kir. belügyminiszter ur 84,633 4906.

I. a. számú leiratával a szinkörépités czéljaira megadott, tizenüt éven át, évi háromezer koronás részletekben fizetendő (negyven- ötezer korona) államsegély összegnek, a betéti kamatoknak és az állami értékpapírok jövedelmének megfelelő négy százalékos kamatozással számított töke értéke: 33,500 (harminczháromezerötszáz) korona a város, kezelése alatt álló „különféle alapok“-ból | színkör építés czéljaira kölcsön vétessék s J ezert kölcsönveendő összeg tőke és kamat törlesztéséül a színkör építés czéljaira tizenöt éven át adandó évi háromezer korona államsegély használtassák fel:

Ezen czélból utasitja a képviselőtestület a városi tanácsot, hogy:

a) 1907. évi julius hó 1-ső napján, a város kezelése alatt álló „különféle alapok“ pénztárából, kölcsön czimen 33,500 azaz harminczhárom ezer ötszáz koronát utaljon át a „szinkör építési alap“ javára. — Ezen

j összeg átutalásánál szükség esetén a „külön- ! féle alapok“ pénztárában levő, 4°/0-os ma- I gyár korona járadékkötvényeket használja, fel 96'5 (kilenczvenhat és fél) °/0-os árfolyamon, mint a mely árfolyammal ezen érlékr papírok a „különféle alapok“ pénztárába átvétetnek ;

b) az a) pont értelmében a „szinkör ép* tési alap“ javára esetleg átutalandó 4%-os magyar koronajáradék kötvényeket az akkori napi árfolyamon értékesítse.

c) az a) szerinti kölcsön visszatérítéséül az ezen kölcsönre vonatkozólag elkészített és bemutatott s ezennel elfogadott és jóváhagyott: „törlesztési terv“ szerint esedékes összegeket és pedig: 1907. évi julius 1-én 1340 K azaz ezerháromszáznegyven koronát kamat fejében 1908., 1909., 1910., 1911.,

1912., 1913., 1914., 1915., 1916., 1917., 1918.

1919., 1920. és 1921. években mindenkor julius 1-én háromezer koronát tőke és kamat törlesztési részlet fejében, végre:

1922. év julius 1-én 1506 K 17 f azaz egyezerötszázhat korona 17 fillért tőke czimen, kölcsön visszatéritésül a „szinkör építési alap“-ból a „külünféle alapok“ alapok javára utaljon át.

d) szinkör építési költség részbeni fedezésére tizenöt éven át adandó 3000 korona évi államsegély összeget mindenkor a „szinkör építési alap“ javára utalja.

4. Megállapítja a képviselőtestület, hogy a 156—1905. kgy. számú véghatározat 3. pontja szerint elhatározott telekvétel végérvényesen foganatosíttatott.

5. Tudomásul veszi a képviselőtestület, hogy a 156—-1905. kgy. számú véghatározat 4. pontjában foglalt elhatározásnak megfelelő szinkör tervét és költségvetését a kiküldött bizottság végleg elfogadta és megállapította.

6. A 156—1905. kgy. számú véghatározat 5 pontját a képviselőtestület annyiban módositjá, miszerint a szinkör létesítése ügyében kiküldött és felhatalmazott bizottság intézkedéseinek a képviselőtestület csupán annyiban szab határt, hogy a szinkör létesítésének költsége az összes külső és belső felszerelésekkel, zsinór padlással, díszletekkel, villanybevezetésekkel, csillárokkal együtt, kerítéssel, gyalog és kocsiutakkal, szolgalakással, a tervezés, műszaki vezetés és felügyelet stb. költségeivel együtt — ide nem számítva a telek megszerzésének költségeit — a felhasználni rendelt összegekből — az előre nem látható kiadásokkal együtt is — olyképen nyerjen fedezetet, hogy' a városi pénztárból a legcsekélyebb összegű hozzájárulás se igényeltessék.

Egyebekben a 156—1906. kgy. számú véghatározat nem érintett rendelkezései változatlanul fenntartatnab.

Ez a véghatározat kihirdettetvén, 15 napi közszemlére kitétetni s azután — az 1886. évi XXII. t.-cz. 24. §. c) és e) pontjai értelmében jóváhagyás czéljából — Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságához felter- jesztetni rendeltetik.

Ez ellen a véghatározat ellen felebbezés a közszemlére kitétel 15 napi ideje alatt polgármesternél terjeszthető elő.

Bemutattatott ezután a legtöbb adót fizető városi képviselők 1907. évi névjegyzéke. Az ennek összeállítására kiküldött bizottság jelentése tudomásul vétetvén és javaslata elfogadtatván a névjegyzék megállapittatott, kihirdettetett és közszemlére kitétetni rendeltetett, mely idő alatti esetleg felebbezé- sek a polgármesteri hivatalhoz beadhatók. Ezek szerint a legtöbb adót fizetők között a legkevesebbet fizető adója 364 K 10 fillért tesz ki.

Bemutattatott ezután a rendes járatú j időhöz kötött személyszállítási, vagyis a tár- I saskocsi iparról szóló szabályrendelet terve- ! zete. A szabályrendelet tervezet a jogügyi bizottság és a tanács véleményével egyezőleg elfogadtatván, megállapittatott, 15 napi közszemlére kitétetni és ezen idő eltelte után ! az esetleges felebbezések kapcsán jóváhagyás végett a vármegye törvényhatóságához felterjesztetni rendeltetett.

Tárgyalás alá vétetett a városi adóhlva- ! tál előterjesztése a kezelés egyszerűsítése czéljából a vármegyei pótadóknak s a községi

A póttartalékosok kárpótlása. A nemzeti küzdelem során tényleges szolgálatra behívott póttartalékosokat a szövetkezett ellenzék vezérlőbizottsága által tett Ígérethez képest a kormány most kárpótolni óhajtván, ezen czélra másfélmillió koronát vett fel a jövő évi költségvetésbe s igy a teljesen vagyontalan, vagy szegény behiva volt póttartalékosok naponként egy korona hatvan fillért, tehát azok, kik egyszáznyolezvanöt napig szolgáltak kétszázkilenczvenhat koronát kapnak. Az utalványozásnál a közigazgatósági hatóságok segédkeznek, a melyeknek a honvédelmi minisztériumból megküldöt- ték 'az ehez szükséges rovatolt nyomtatvá- I nvokat.