Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-09 / 32. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE s elrendelte, hogy az emlitett állásra a pályázat hirdettessék meg s egyben az iskolaorvos és egészségtantanár részére évi 400 K tiszteletdijat folyósitott. Megbízta továbbá a polgármestert, hogy "az esetben, ha ezen állásra kellő minősítéssel biró orvos nem jelentkeznék: az iskolaorvosi teendőket a városi tiszti orvossal láttassa el, kinek ez irányú működéséért évi 200 K tiszteletdijat szavazott meg, kimondván, hogy a városi tiszti orvos működése addig tart, mig megfelelő minősítésű orvos jelentkezik. A főgimnáziumi tanári kar előterjesztést tett a főgimnáziumi általánynak évi 1400 K helyett évi 2400 koronában leendő megállapítása iránt. E tárgynál kétféle javaslat állott egymással szemben. A pénzügyi-bizottság ugyanis az eddigi általánynak fentartását véleményezte, mig a tanács — hivatkozással az ide vonatkozó miniszteri rendeletre — az általánynak 2000 koronára leendő felemelését javasolta. E tárgynál többen szólaltak fel. Csipkés András a pénzügyi-bizottság, Dr. Serly Gusztáv a tanács javaslata mellett foglaltak állást. Dr. Kovács Dezső szerint a főgimnáziumban a legutóbbi időben felmerült inczidens két részre osztandó s mindenesetre elkülönitendő a jelenlegi tárgytól. Megengedi, hogy a tanári kar körében is vannak hibás egyének, — mint az mindenféle nagyobb testületben fordul elő, — de az egész kegyesrendi tanári kart egyes tagjaiért elitélni nem szabad. Különösen azt a rendet, mely 150 év óta működik e városban az ifjúság nevelése körül s mely mindenkor a leghazafiasabb szerzetes rendnek bizonyult. A mi az általány kérdését illeti, erre nézve szintén a tanács javaslata mellett foglal állást, mert az a miniszteri rendeletnek megfelelő, de meggyőződött arról is, hogy arra tényleg szükség is van, s arra a kifogásra, hogy az általány a múlt évben sem használtatott fel, megjegyzi, hogy az azért nem lett felhasználva, mert nem volt elég egy oly természettani eszköz beszerzésére, melynek beszerzése már igen kívánatos lenne s azért félretétetett, hogy az idei maradványnyal együtt oly összeget képezzen, melylyel a taneszköz beszerezhető lesz. Debreczeni István polgármester szintén felvilágosítja a képviselőtestületet a múlt évi maradvány tekintetében s egyben alkalmat vett magának azon kijelentés megtételére, hogy a tanácsnak a főgimnáziumi tanári kar ellen irányuló, a rendkormányhoz intézett ismeretes átirata tévesen magyaráztatott az egész piaristarend ellen irányúiénak. A városi tanács a renddel szemben a legnagyobb tisztelettel viseltetik s átiratában csakis azon óhajának kívánt kifejezést adni, hogy az évi szokásos változtatások megtétele alkalmával legyen figyelemmel arra, hogy ne küldjön főgimnáziumunkhoz oly tanárokat, kik más helyekről valamely hiba miatt helyeztetnek el, a mi mindenesetre teljesen jogos és méltányos kívánság. Ajánlja a városi tanács javaslatának elfogadását. A képviselőtestület felállással történt szavazás utján 30 szavazattal 25 ellenében a pénzügyi-bizottság javaslatát fogadta el, vagyis az eddigi 1400 K általány fentartása mellett döntött. A városi kezelő- és segédszemélyzet., Grá- zel István dijnok, kézbesítők, hajdúk és közegészségügyi szolga fizetésjavitás iránti kérelmére nézve Komódi Lajos, Csipkés András, ifj. Nagy Antal, Orosz Lajos és Kalina Ferencz felszólalásai után szavazattöbbséggel a jogügyi- és pénzügyi-bizottság véleményének elfogadása mellett elhatározta, hogy 2 adótiszt, 4 elsöosztályu, 5 másodosztályú írnok, 3 adó- végrehajtó s a közig, végrehajtó részére 1906. október hó 1-töl kezdődőleg egyenként évi 100 K lakbért megállapít s a városi egészségügyi szolga fizetését 480 K-ról 520 K-ra felemeli s egyben utasította a polgármestert, hogy a városi szervezési szabályrendeletnek megfelelő módosítása iránt intézkedjék. Grázel István dijnok, a városi kézbesítő és hajduk fizetésjavitás iránti kérelmét pedig elutasította. Az 1905. évi gyámpénztári számadás megvizsgálására vonatkozó, jóváhagyó törvény- hatósági bizottsági határozat közlését tudomásul vette. Sóvágó Antal nagykárolyi lakosnak a foglalkozást közvetitésröl és a cselédszerzésről alkotott szabályrendelet módosítása iránt benyújtott kérelmére a módosítást elrendelte, kimondván, hogy Nagykároly rend. tan. város területére egy időben két foglalkozást közvetítő és öt cselédszerző üzletnél többre iparengedély ki nem adható. Cselédszerző csak a cselédtörvény hatálya alá eső cselédeket, foglalkozást közvetítő azonban bármely foglalkozást űzőket közvetíthet. Egyben a szabályrendeletnek felsőbb jóváhagyás alá terjesztését rendelte el. Lévay Bél a és társai kérelmére a Wesselényi- és Rákóczy-utczák Petőfi-utczai végén és a Vaday-köznek a telektulajdonosok terhére, aszfaltburkolattal leendő ellátását elrendelte. Csőkör Ferencz és társainak a Petőfi- utcza szabályozási vonalának újabban leendő megállapítása iránt beadott kérelmét, — mintí hogy az annak idején hozott határozat sza- ; bályszerüen kihirdettetett, az ellen felebbezés I be nem adatott s igy az jogerőssé vált, — elutasította. A rendelkezésre álló anyagi erők mérvé- ! hez képest, a még kikövezetten utczák ki- kövezési sorrendjének megállapítása iránti előterjesztés kapcsán polgármester elősorolta azokat a nehézségeket, melyek megakadályozzák azt, hogy a még mindig kikövezetten utczák egy esetleg felveendő kölcsönből egyszerre kiköveztessenek. Hangsúlyozta, hogy minden felszólalást, mely az utczák tekinte- 1 tében tétetik, jogosnak ismer el, azonban — minthogy a községi közmunka-alap terhére eső fentartási költségek levonása után oly csekély összeg áll rendelkezésre, hogy a még szükséges 150,000 K kölcsön kamat- és tőketörlesztési összege ez alapból fedezetet nem nyerne s igy kénytelen lenne a képviselő- testület a házipénztár terhére pótadóból fedezni a szükségletet, — indítványozza, hogy az úti- és pénzügyi-bizottság által egyelőre megállapított sorrend fogadtassék el s azután egy esetleg felveendő kölcsön iránt az előterjesztés megtétessék. A képviselőtestület ily értelemben döntött s elhatározta, hogy 1907-ben a Tompa-, 1908- ban a Csokonay- és Kishajduváros-, 1909- ben pedig a Deák Ferencz-tér és Hét- sastoll-utczák láttassanak el kövesúttal. A kereskedelemügyi miniszternek a vasúti hozzájáró út ügyében intézett leiratára elhatározta, miszerint tekintettel arra, hogy a nagykárolyi vasúti hozzájáró út hossza nincsen végérvényesen megállapítva s ezen út kiépítése tekintetében Szatmárvármegye alispánja- által 30,150—1902. sz. a. hozott elsőfokú véghatározat s a vármegyei közigazgatási bizottság 971—1903. K. B. számú másodfokú határozat a M. A. V. képviselője által felebbezéssel megtámadtatott, — még végérvényes határozat nincsen, a város még ez idő szerint nem nyilatkozhat arra nézve, hogy ezen útnak félkarban kőburkolattal ellátása s macadam rendszer szerint való kiépítése között mutatkozó költségkülönbözetet elviselni hajlandó-e? A város e tekintetbeni határozatát akkorra tartja fenn, ha a vasúti hozzájáró út meddigterjedése véglegesen megállapittatik és ezen út mikénti kiszélesítése és kiépítése, valamint fentartása tekintetében végérvényes határozat hozatilc. Bordás Imrének a Lövölde-kert bérletéből 1906. év végével leendő kibocsátása iránti kérelmét Rooz Samu, Kún István, Vetzák Ede, ifj. Magyar Károly és Schiff József felszólalásai után szavazattöbbséggel teljesítette s nevezettet a bérlet kötelékéből 1906. év végével kibocsátotta. Kukucs Lajos és Obis György illetőségét nem ismerte el, Böhm Linka illetőségét pedig csakis férjhezmenetele idejétől ismerte el. Az 1906. junius hó 27-én és julius hó 16-án megtartott pénztárvizsgálatok eredményéről bemutatott jegyzőkönyveket — minthogy észrevételek fel nem merültek — tudomásul vette. Egyéb tárgy nem lévén, elnöklő polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Magyar Károly, Mercs Imre, Szalay Bálint, Spitz Antal és Csipkés András tagokat felkérvén, a közgyűlést berekesztette.| kozó fősorozás a folyó évi október hó 10-től I november hó 30-ig terjedő időtartam alatt legyen foganatosítható, illetve végrehajtható. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete nevében dr. Horváth József maros- újvári képviselő, ügyvezető-titkár emlékiratot nyújtott át Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek és Hadik János gróf államtitkárnak, melyben — hivatkozva az alkotmányválság sajnálatos eseményeire — azt kérik a vármegyei tisztviselők, hogy a törvényhatóságok autonom jogkörének kiszélesítésével és e kiszélesített jogkörnek törvényhozási utón való biztosításával kapcsolatosan tétessenek megfelelő intézkedések a törvényhatósági tisztikar személyi és hivatali függetlenségének fokozottabb mértékben való biztosítása tekintetében. HÍREK. A Nagykároly—margittai vasút ügyében „Az Újságé czimü budapesti lap augusztus hó 4-iki számában tendentiosus czikket közöl. Erre vonatkozólag biztos és hiteles adatok alapján a következőket állapíthatjuk meg: Tény az, hogy Dr. Falussy Árpád kapta a Nagykároly—margittai h. é. | vasútra a konczessiót, de ezelőtt két évvel, tehát nem mint főispán, hanem, mint budapesti ügyvéd és szatmárvármegyei földbirto- j kos Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztersége alatt. Ö e főispánná történt ki- j neveztetése alkalmával, — bárha a konczessió megtartása törvénybe ütköző nem lett volna — az engedélyt Farkas Imre dr. budapesti ügyvédre ruházta át s ezen ügyben legutóbb csak az történt, hogy a kereskedelemügyi miniszter julius hó 8-án kelt 48,713. számú leiratával az engedély átruházását tudomásul vette. Ez a valóság. Politikai hirek. A király a delegacionalis bizottságok határozatait jóváhagyta és megerősítette, továbbá ■ az 1906. évi költségvetésről szóló törvény- javaslatot — mint 1906. évi IX. törvény- czikket — a szentesitési záradékkal ellátta. A honvédelmi miniszter körrendeletben hívja fel a törvényhatóságokat, hogy az 1906. évre vonatkozó ujonczozási, utazási és működési terveket az illetékes hadkiegészítési kerületi és honvédkiegészitő parancsnokságokkal egyetértöleg és az idő előrehaladottságára való tekintettel esetleg személyes és szóbeli érintkezés utján az ezen czélból kitűzendő összejövetel alkalmával mielőbb és akként állapítsák meg, hogy az 1906. évre vonal— Személyi hirek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, Budapestről folyó hó 4-én székhelyére érkezett s a folyóügyek elintézése után 6-án délután Érendrédre utazott, honnan ma reggel tért vissza. — Dr. Róth Ferencz, a szatmári kir. törvényszék elnöke,- szabadságidejének egy részét — I szülei körében — városunkban tölti. — A vármegyei közigazgatási bizottság havi rendes ülését folyó hó 10-én tartja meg. — A nagykároly—érendrédi út. Isjneretes lapunk olvasói előtt, hogy a vármegyei állandó választmánynak julius 4-én tartott ülésében a tárgysorozat egyik tárgyát az érendréd—reszege-piskolti útvonalnak a I törvényhatósági úthálózatba való felvétele | képezte. A főispán az útvonalnak felvétele mellett foglalt állást s ezen javaslatot — | az alispán ellenkező javaslatával szemben, [ mely a felvételt azon indokból, hogy ennek felvétele esetén a nagykároly—érendrédi út I örökre elodázva lenne, ellenezte — az állandó választmány többsége el is fogadta s a julius 5-iki közgyűlés az állandó választmány javaslatát magáévá tette. A főispán javaslata I mellett szavazott lapunk két szerkesztője is, mely szavazás hírlapi polémia tárgyát is képezte. Alig telt el nehány hét s a következmények megmutatták, hogy a főispán javaslata s azoknak az álláspontja volt helyes, akik a főispán javaslatát támogatták. Mint ugyanis hiteles forrásból értesülünk Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter kerületünk országgyűlési képviselőjének Károlyi István grófnak közbenjárására s Dr. Falussy Árpád főispán személyes interven- cziójára elhatározta ennek az útnak a nagy beruházási kölcsön terhére leendő kiépítését, feltételül csupán azt kötvén ki, hogy az érendréd—reszege-piskolti útvonal a törvény- hatósági úthálózatba felvétessék (a mi a julius 5-iki közgyűlésen meg is történt.) A nagykároly—érendrédi út tehát nemcsak eltemetve nem lett, hanem a mielőbbi megvalósulás stádiumába jutott. — Az országos tisztviselői szövetség megalakítása tárgyában a Budapesten megalakult liga felhívta Debreczeni István polgármestert, hogy a városunkban lakó állami, törvényhatósági, városi, egyházi és magántisztviselőket is a csatlakozásra hívja fel s a szövetség megalakítása tekintetében pártolólag lépjen közbe. E felhívás folytán a polgármester folyó hő 5-én, vasárnap délután 4 órára a városháza tanácstermében egy értekezletet hivott össze, melyen azonban a városunkban lévő, mintegy 200 tisztviselő közül csak 40-en jelentek meg. A polgármester az értekezletet megnyitván, felolvasta az országos tisztviselő-szövetség előkészítő választmánya .által kiadott felhívást s vázolta azon nagy fontosságú intézményeket, melyeket a szövetség megvalósítani lesz hivatva. Minthogy azonban az értekezleten megjelent tisztviselők számát kevésnek tartja s ezt annak tulajdonítja, hogy a szövetség czélja nem eléggé közismert, indítványozza, miszerint a helyi lapok szerkesztőségei felkeressenek a felhívásnak ismertetésére, s ezután egy később összehívandó értekezleten fognak a belépés tárgyában határozni. Addig is az aláirási-ivek megküldése, a tagsági dij és egyéb felvilágosítások tekintetében a központot megkeresi. Az értekezlet a polgár- mester előterjesztését magáévá tette s egy későbbi határidőben leendő értekezlet megtartását határozta el, melyre az összes tisztviselők újólag meghiva lesznek. — A vármegyei székház előcsarnokában a restaurálás alkalmával baloldalon elhelyezett táblán tudvalevőleg Kristóffy Jóí zsef és Nagy László neve is szerepelt. Ä tör- | vényhatósági bizottság annak idején elhatározta, hogy ezen neveket a márványtábláról eltávolíttatja s a nevek helyére tulipánokat ■ véset. A közgyűlés eme határozatának meghozatalától a két név fekete-lepellel volt leboritva egész mostanáig, a mikor is megkezdették a munkálatokat, hogy a határozatoknak megfelelöleg a fenti neveket lecsiszolják ; s ezek helyét a hazafias érzés symbolumával — tulipánnal — töltsék be. — Püspöki javak átadása. A vallásés közoktatásügyi miniszter Kálóczy Zoltán min. osztálytanácsost küldötte ki a püspöki javaknak az újonnan kinevezett Dr. Boro- missza Tibor püspök részére leendő átadása végett. — A „Magyar Védő-Egyesület“ helybeli fiókjának választmánya folyó hó 4-én délután 5 órakor Debreczeni István alelnök vezetése mellett gyűlést tartott, melynek tárgyát Kovács György helybeli kereskedő védőtábla engedélyezése iránti kérelme fölött a központ megkereséséhez képest való véleményadás képezte. A választmány Brichta Miksa és Pucser Károly kiküldött tagok referálása, alapján a védötáblának kérelmező részére leendő kiadását véleményezte, illetve I ez irányban intéz felterjesztést a központhoz. — A városi villamos művek felügyelő-bizottsága f. hó 6-án ülést tartott, melyen tárgyalás alá vette a helybeli „Birtokossági Malom r.-t.“ kérvényét a villamos telepről motorikus hajtóerőnek mérsékelt áron való engedéséről. A bizottság véleményezte, hogy a városi villamostelepről elektromos energia adassák hektovattonként 2 fillér egységárban a malom hajtására és pedig déli 12 órától délután 5 óráig feltétlenül. — Gyűjtés. Dr. Falussy Árpádné, főispánunk neje, a néhai Bartha Miklós síremlékére 220 koronát gyűjtött. — Bankett. A soproni kadétiskolához tanárrá kinevezett s ezért városunkból eltávozó Dezső László főhadnagy tiszteletére a helybeli tisztikar tagjai f. hó 8-án a Polgári Olvasókörben bankettet rendeztek. — Esküvő. Lapunk régi munkatársa, Kosa Ede kölesei ev. ref. lelkész, e hó 6-án vezette oltárhoz Fekésházy Luizát, néhai Fekésházy Péter urad. jószágigazgató leányát. Az esküvő minden zaj nélkül, a legszűkebb családi körben folyt le. Az esketési szertartást a vőlegény régi ifjúkori barátja Barcsi Bertalan mándi lelkész végezte. Boldogságot kívánunk munkatársunknak! — Gyászeset. Az Ecsedi-láp lecsapoló társaság tisztikarát súlyos gyász érte. Egyik szeretett kartársuk Vagács János társulati ellenőr folyó hó 4-én, életének 50-ik évében elhunyt. A megboldogult, ki nőtlen ember volt — mint derék, társadalmi ember volt ismeretes, s halálát két testvérén kívül sok jó barát és ismerős gyászolja őszinte, igaz részvéttel. Temetése folyó hó 6-án, hétfőn ment végbe nagy részvét mellett. Koporsóját, hivatali főnöke Péchy László műszaki- tanácsos és neje, az Ecsediiáp lecsapoló társaság és~ tisztviselő társai gyönyörű koszorúi borították. A temetési szertartást Dr. Titz Antal kegyesrendi házfőnök végezte Horváth Jenő és Papp János kegyesrendi tanárok segédkezése mellett. Elhunytáról j az Ecsedi-láp lecsapoló társulat tisztikara a következő gyászjelentést adta ki: Az Az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat tisztikara mély részvéttel tudatja, hogy Vagács János társulati ellenőr folyó hó 4-én, munkás életének 50-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült teteme folyó hó 6-án délután 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli mesterrészi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 7-én reggeli 8 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az egek Urának bemutathatni. Nagykároly, 1906. augusztus hó 4. Áldás emlékére! — Szatmárvármegye monográfiája. A dr. Borovszky Samu, a M. Tud. Akadémia tagja szerkesztésében megjelenő „Magyar- ország Vármegyéi és Városai“ czimü országos monográfia közp. szerkesztő bizottsága elhatározta, hogy az idén Szatmárvármegye monográfiáját fogja irodalmilag feldolgozni és érintkezésbe lépve a vármegye vezető férfiaival, kiküldte Vende Aladár segédszer- keszlőt a szükséges szervezési előmunkálatok megtételére. Ez ügyben a vármegyeházán legutóbb értekezlet volt, melyen Falussy Árpád dr. főispánon és Ilosvay Aladár alispánon kívül többen vettek részt. Az értekezlet elfogadta a jelenvolt Vende Aladár segédszerkesztő előterjesztéseit és összeállította azoknak a névsorát, a kik a monográfiában való közreműködésre felkérendők lesznek. E névsor még sem nem teljes, sem nem végleges és egy újabb értekezlet lesz hivatva azt kiegészíteni. Az előszóra nézve az értekezlet egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy mivel az eddigi kötetekhez is oly férfiak Írták | az előszókat, mint többek között Jókay Mór, gróf Battyány Tivadar, Fraknói Vilmos püspök, Rákosi Jenő, Tisza Kálmán, gróf Pálffy István, gróf Andrássy Géza, gróf Andrássy Gyula és a most sajtó alatt levő két kötethez gróf Battyány Lajos és Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszter, óhajtandó volna, ha Szatmárvármegye monográfiájához gróf Károlyi István Írná meg az előszót. Egyben felkérték a főispánt, igyekezzék tájékozást szerezni az iránt, hogy a gróf hajlandó volna-e e szép feladatra vállalkozni. A vármegye területén fekvő városok megfelelő módon szintén helyet foglalnak a monogra-
