Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-28 / 26. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

ban egy törvényszék felállítását, illetve feloszlatott törvényszékünk visszaállítását régen érzett szükségnek tartja, Dr. Vetzák Ede indítványát egyhangúlag elfogadta, a miniszter- elnökhöz és az igazságügyminiszterhez, valamint a képviselőházhoz egy, a Nagykárolyban létesítendő törvényszék felállítása tárgyában indokolt kérelemnek felterjesztését elrendeli, a felterjesztendő kérelemnek megszerkesztésével s a miniszterelnök és igazságügyminiszternek leendő átadásával polgármester vezetése mellett egy 25 tagból álló küldöttséget biz meg; a kérvénynek az országgyűlés képviselöházához leendő benyújtásával választókerületünk akkori országgyűlési képviselőjét, Károlyi György grófot kéri fel s az egész mozgalomnak vezetésére és irányítására ugyanezen bizottságot küldi ki.

A kérdéses határozat meghozatala óta az ügy szépen pihent, mivel a politika any- nyira elfoglalta az elméket és az ily ügyek kezdeményezésére a politikai viszonyok olyannyira kedvezőtlenek voltak, hogy ne.m is volt érdemes az ügyben lépéseket tenni.

S most, mikor az alkotmányos rend helyreállott, még mielőtt városunk részéről bármi lépés történt volna a törvényszék visszaállítása tekintetében, az igazságügyi kormány részéről indult ki a kezdeményezés arra vonatkozólag, hogy Baján, Nagykárolyban és Ungváron a törvényszék visszaállittassék.

Városunknak nemcsak régi jogán, de kulturális fejlettsége, lakosságának száma és geográfiái fekvésénél fogva feltétlenül figyelembe veendő igénye van törvényszékünk visszaállítására, hanem azért is, mert az államnak kötelessége intézményiig is erősíteni azon vidéki városokat, melyek a magyarságnak szolgálatot tesznek; már pedig városunk nemcsak a Szilágyság felől előnyomuló oláhsággal szemben, hanem egyébként is a magyarságnak erős vára, a mit bebizonyított derék svábjaink és a városunkban lakó derék gör. kath. vallásu hívek megmagyarositásá- val. kik mindannyian jó fiai e hazának.

E mellett városunk, mint vasúti forgalmi pont is központjává lett egy nagy vidéknek, az Ecsedi-láp lecsapolása folytán egy a kultúrának megnyílt nagy földdarabnak lesz a szive, tehát góczpontja, mely erős magyar jellegénél és súlyánál fogva a magyarságnak nagy szolgálatot tenni volt és van hivatva.

De szükséges törvényszékünk visszaállítása igazságügyi administrativ szempontból is.

Ugyanis a szatmári törvényszék, mely annak idején a szatmári, nagybányai, nagykárolyi törvényszékekből és a nagyszőllősi, valamint a nagysomkuti törvényszék egy részéből alakíttatott területre nézve az országban a második, s addig, mig alakulásakor a birák száma 9 volt, ma a bírák száma 21, a személyzet létszáma 90.

Harmincz évvel ezelőtt helyes dolog lehetett töbá apró törvényszéknek az egyesi- sitése, azonban azóta a törvényszékek ügyforgalma, különösen mióta úgy polgári, mint büntető ügyekben felebbezési bíróságokká

említés tétetik. A humorál tan a legrégibb görög orvosi munkába, a corpus hyppokrati- kumba már mint teljesen kiépült rendszer van felvéve s abban csúcsosodik ki, hogy a betegség okozója és vivője kizárólag a testnek folyékony alkatrészeiben keresendő s éppen ezért humorál kórtan a neve, vagyis olyan rendszer, mely a szervezetnek humor- ját, nedvességét veszi számításba, onnan indulva ki, hogy a testben négy folyékony elem viszi a főszerepet, u. m. a vér, a nyálka, a fekete és sárga epe. Hogy ezt igy eszelték ki, nem boncztani, vagy élettani alapon következtették, hanem tisztára csak az akkor uralkodó filozófiai spekuláczió utján. Nézzük csak, hogyan ? A Hyppokratesz időbeli filozófia azt tanította, hogy minden földi anyag 4 alkatrészből: föld, viz, tűz és levegőből áll s ennek megfelelőleg 4 tulajdonsága van : hideg, meleg, száraz és nedves. Miután a gyógyító tudomány e négy elemet a filozófiától átvette, mindjárt kész lett a rendszer is, a mennyiben a vér a meleget, a nyálka a hideget, a sárga epe a szárazát, végre a fekete epe a nedveset volt hivatva képviselni s ebből a négy alapelemből kovácsolta össze a hippokrateszi gyógyászat a humoráltant, mely szerint az ember csak addig egészséges, mig a nevezett négy folyadék a szükséges mennyiségben s a test-1 nek meghatározott helyén van jelen. Mihelyt ez az arány minőség, vagy mennyiség tekintetében változik, vagy hívatlanul oly testrészbe kerül, a hol neki az előirt szabály értelmében nincs helye, vagy ha pláne egymással összekeverednek, azonnal kész a betegség. Különösen nevezetes szerepe volt a nyáikának, mint a legtöbb gonoszság kut- forrásának. Mihelyt megbillent az egészségnek harmonikus egyensúlya, kötelességszerüen ő lett meggyanúsítva rossz viselkedésével s az azon korbeli orvos jóformán egyebet se tett, mint a nyálka bűneivel foglalkozott, mely czélra egy egész rendszer lett összeállítva s abban a nyálka végtelen gonosz volta pont- ról-pontra s kétséget kizárólag bizonyítva igazán érdekesen és mulattatóan, azonban nagy fájdalmára a legborzasztóbb kezelési módszerekkel agyongyötört emberiségnek.

lettek, mióta az esküdszéki intézmény behozatott, legalább is megtízszereződött.

Ha most ehhez hozzávesszük azt, hogy J a rendes eljárásban is behozzák a szóbeli- j séget, akkor a birák jelenlegi létszáma sem j lesz elég 9 járásbíróság polgári és bűnügyi ítéletének másodfokú és a törvényszéki ügyeknek az ellátására, tehát a birák számát még szaporítani fog kelleni.

Már pedig egy ily törvényszéket administ- rálni, kilencz járásbíróságot ellenőrizni és évenként megvizsgálni oly nagy feladat, a milyet az elnök sem egykönnyen bir el, mert ez nagyon nehéz feladat, hozzávéve azt, hogy a járásbíróságok megvizsálásával eltöltött ideje saját szabadságidejével és az ünnepnapokkal legalább is félévet tesz ki, vagyis magának a törvényszéknek az ügyeivel legalább is fél évig nem foglalkozhatik az elnök.

Ez az oka arnnak, hogy a fővárosi lapok szerint is az igazságügyi kormány munka- programmjába fölvette a bírósági administrate és a szükséges területi beosztások reformját; mert a kormány a bírósági ügyforgalom statisztikájánnk átvizsgálásánál ami a tapasztalatra jutott, hogy a fentemlitett három törvényszéknél a birák száma, az ügyforgalom és a területi beosztás nem felelnek meg a változott helyzet követelményeinek és három uj törvényszék felállítása terveztetik, melyek felállítására vonatkozó előmunkálatokat azonban csakis a városokkal folytatott költséghozzájárulási tárgyalások befejezése után kezdheti meg.

Elérkezett tehát az ideje annak, hogy törvényszékünk visszaállításával mi is komolyan foglalkozzunk és az ügyet továbbra el ne odázzuk.

Hogy mily nagyfontosságu dolog a törvényszék visszaállítása városunkra nézve, azt bizonyosan mindenki tudja.

Eltekintve attól, hogy városunk lakossága mindennemű peres ügyét elsőfokulag itthon intézheti el és ezért nem kell költséget, és időt vesztegetve Szatmárra átmennie, eltekintve attól, hogy úgy polgári, mint bűnügyi felebbezett ügyeit is itthol tudja elintézni, az esküdtképes polgárok sem kénytelenek sokszor heteket távol tölteni hazulról, hanem itthol sokkal kényelmesebben tehetnek eleget ebbeli kötelezettségüknek, nagyon fontos a törvényszék visszaállítása azért, mert hisz ez képezi alapját városunk nagy vidéke középpontiságának, a törvényszék visszaállítása folytán sok uj család telepszik meg a városban, az idegen forgalom emelkedik, nagyobb lesz a fogyasztás minden téren, jobban megy az üzlete az iparosnak, a kereskedőnek, emelkedik a házak jövedelme és értéke, nő az adóalap, szóval egész más forgalom, más élet van az oly városban, melyben törvényszék van, úgy, hogy azt az előbbi forgalomhoz hasonlítani nem is lehet, a mint az több magyarországi városnál bebizonyult.

ily körülmények között százszorosán visszatérül a városnak az az áldozat, mit a a törvényszék visszaállításánál meg kell hoznia.

Nem kételkedünk ennélfogva abban, hogy városunk képviselőtestülete a legnagyobb készséggel meg fogja szavazni a szükségeseket és, a vasárnapi képviselőtestületi közgyűlésen felhatalmazza polgármesterünket a törvényszék visszállitása tekintetében szükséges tárgyalások megindítására, az idevonatkozó kérvénynek a vármegye közönsége képviseletének bevonásával egy nagyobb küldöttség által való átnyujtása tekintetében a szükséges intézkedések megtételére, az ingyen telek felajánlására, esetleg egyéb áldozatok meghozatalára és az összes érdekelt tényezők bevonása mellett mindazon intézkedések sürgős megtételére, melyek törvényszékünk visszaállítása tekintetében táplált régi jogos reményünk mielőbbi megvalósulását fogják eredményezni.

Politikai hirek.

A póttartalékosokat hazabocsátották. Minthogy az ujonczállitás minden akadály nélkül megy végbe, a póttartalékosokat hazabocsát- ják, sőt az elbocsátás már folyamatban van. Az ujonczok augusztus hó elején fognak bevonulni. A király a póttartalékosoknak eltöltött tényleges szolgálati idejükre való tekintettel a hadügyminiszter előterjesztésére két évi fegyvergyakorlat elengedését jóváhagyta. *

A közös hadügyminiszter az összes magyar hadtestparancsnokságokat táviratilag utasította, hogy az összes katonai kincstári épületeken, a hol még eddig meg nem történt volna, a német felírás mellett a magyar felírást is alkalmazzák és eljárásukról haladéktalanul jelentést tegyenek.

*

Az osztrák kvóta-küldöttség a magyar kvóta-küldöttséghez küldött nunciriumában a magyar kvótának 344-ról 42'4 százalékra való felemelését, vagyis a közös kiadásokhoz való hozzájárulásnak évi 25 miliő koronával való emelését hozza javaslatba.

HÍREK.

— Személyi hirek. Dr. Falussy Árpád \ vármegyénk főispánja, kedves nejével, vasár- í nap reggel a fővárosból Érendrédre, onnan

hétfőn reggel városunkba érkeztek, a honnan | a_ főispánná a délután folyamán Érendrédre tért vissza,- a hol a főispáni család a nyarat j eltölteni fogja. — Porubszlcy Jenő dr., a I debreczeni Ítélőtábla elnöke, vasárnap dél- I után Szatmárra érkezett. Az elnök tisztele- i téré a törvényszék bírái és az ügyvédi kamara tagjai társasvacsorát rendeztek.

— Meghívás. 4258—1906. k. sz. A képviselőtestület t. tagjait 1906. év julius hó 1 napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkivüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1906. évi junius hó 27. napján. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. A foglalkozást közvetítésről és cselédszerzésről alkotott s kereskedelemügyi miniszter ur által jóváhagyott szabályrendelet kihirdetése. (3080—1906. k. sz.; kj.) 2. A vármegyei törvényhatóság által jóváhagyott módosított szervezeti szabályrendelet kihirdetése. (4038—■ 1906. k. sz.; kj.) 3. A Nagykároly városra nézve elkészített telekkönyvi betéteknek a j nyilvánosságnak átadására vonatkozó 3283— I 1906. tksz. hirdetmény kihirdetése. (4183— 1906. k. sz.; kj.) 4. Földmivelésügyi miniszter ur leirata, a járási erdőgondnokság visszahelyezése iránti kérelemre. (3958—1906. k.; sz.; kj.) 5. A városi rendőrlegénység kérelme fizetése megjavítása iránt. (2376—1906. k. sz.; kj.) 6. A Kossuth-utcza Jókai-utcza felőli oldalán a szabályozási vonal megállapítása. (4065—1906. k. sz.; kj.) 7. Vida István és társai kérelme a Gróf Károlyi-j utczán egy uj gyermekmenhely felállítása iránt, s ugyanezen ügyben Ferenczy Erzsébet menhely vezetőnő előterjesztése. (3488—- 4123—1906. k. sz.; kj.) 8. Özv. Hettig Mi- hályné s gyermekei kérelme, Atilla-utczai telkökből kisajátított részlet kártalanítási árá-! nak újból leendő megállapítása iránt. (2742— 1906. k. sz.; kj.) 9. A hegyközség 1906. évi pótköltségvetése. (3442—1906. k. sz.; bj.)

10. A hegyközség 1905. évi zárszámadása. (1605—1906. k. sz.; hj.) 11. Treiber Ferencz kérelme a Fazekas-utcza végén kőgyalogjáró készíttetésének elrendelése iránt. (2693—1906.

k. sz. ; hj.) 12. Szabó Ferencz és társai ké-! reime, Kenderes-utczai telkökből vizleveze- tésre igénybe vett terület kártalanítása iránt. (2627—1906. k. sz.; hj.) 13. a) Bagossy Ferencz Verbőczy-utczai, s b) Pintér István Gencs-utczai telkéből utczaterülethez csatolt telekrószlet, továbbá: c) Jakócs István Nagy- hajduváros-utczai, d) Netreba György, e) Akkerman Antal, f) Matesz József, g) Danka István, b) Griezháber Albert és i) Hojlák György Gencs-utczai telkéhez utczaterületből j csatolt utczaterület kártalanítási árának meg- j állapítása iránt. (3067., 3085., 2292., 1805.,

2599., 2914, 2951, 3316, 3317—1906. sz.) 14. Az 1906. év április és május hónapi | pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása.1 (2642, 3324—1906. k. sz.; hj.)

— A szatmári püspökségre a szatmári lapok szerint újabban dr. Boromisza Tibor, kalocsai őrkanonok, a legkomolyabb | jélölt.

— Értekezlet a törvényszék visszaállítása ügyében. Debreczeni István városunk polgármestere, f. hó 23-án délután 4 órára a helybeli ügyvédi kart értekezletre hívta össze oly czélból, hogy a törvényszék visszaállítása tárgyában szükséges teendőket megbeszéljék. Az értekezlet, melyen polgár- mesteren kívül 11 ügyvéd vett részt, abban állapodott meg, hogy a kellő adatokkal felszerelendő kérvény a legközelebbi képviselő- testületi közgyűlés elé oly indítványokkal terjesztessék be, hogy a polgármester a tárgyalások megkezdésére az ingyentelek felajánlására feljogosittassék és elhatároztassák, hogy a kérvényt egy nagy küldöttség vinné ! fel a miniszterhez, mely küldöttségben a vármegye és a város képviselve lenne.

— Miniszteri biztos. A kereskedelemügyi miniszter a pécsbarsi vasúttársaság miniszteri biztosává Képessy Árpád kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsost, vármegyénk fiát nevezte ki.

— Az állami tisztviselők fizetésrendezéséről is szó van azon törvényjavaslatban, melyet a pénzügyminiszter a múlt napokban a képviselőházhoz benyújtott, a mennyiben betöltik az üresen hagyott első fokozatokat és megkapják a 200, illetve 400 koronás, a IX. és X. korosztályba tartozó j mindazon tisztviselők, kik azokban 16, illetve j 20 év óta szolgálnak.

— Nőegyleti közgyűlés. A helybeli nőegylet évi rendes közgyűlését folyó hó 24-én, vasárnap délután tartotta meg a város- j háza tanácstermében, Gróf Károlyi Istvánná elnöklete és számos egyleti tag részvétele j mellett. Elnöklő grófné az egybegyült tagokat üdvözölvén, olvastatott az évi jelentés, mely magában foglalja az árvaház fentar- tása érdekében tett intézkedéseket, valamint a városi szegény gyermekek felruhásása |

czéljából indított mozgalomnak eredményét, a tagok sorában beállott változásokat s a pénzügyek állását. A közgyűlés köszönettel vette tudomásul a jelentést, mire az egyesület pénztárnoka mutatta be számadásait, melyek felülvizsgálva rendben találtattak s igy a pénztárnok részére a felmentvény megadatott. Ezután, minthogy a tisztviselők és választmány hat évre szólott megbízatása lejárt, elnök a maga és tisztviselőtársai, valamint a választmány nevében is lemondott. Ezután az uj választás ejtetett meg. Elnökké általános lelkesedéssel újból Gróf Károlyi Istvánná választatott meg, továbbá megválasztattak I. alelnökké: Serly Móricz Ilka, II. alelnökké: özv. Dr. Áldor Adolfné, jegyzővé: Dr. Köszeghy Andor, pénztárnokká: Báthory István, ügyészszé : Dr. Nemestóthi Szabó Albert, választmányi tagokká pedig a következő egyesületi tagok: Dr. Aáron Sándorné, Dr. Adler Adolfné, Aigner Imréné, Balogh Kálmánná, Báthory Istvánná, Dr! Gservenyák Károlyné, Debreczeni Istvánná, Dr. Falussy Árpádné, Farkas Rezsőné, Fürt Ferenczné, Győrlfy Józsefné, Ilosvay Aladárné, Kacsó Károlyné, Kaufmann Mártonná, Dr. Kovács Dezsőné, Dr. Köszeghy Andorné, Köszeghy Gyuláné, Madarassy Istvánná, Ma- resch Emilné, Márton Sándorné, Moson Györgyné, Nemestóthi Szabó Pálné, Nonn Gyuláné, Papp Béláné, Péchy Istvánná, Péchy Lászlóné, Rooz Samuné, Róth Károlyné, Schnébli Jánosné, Dr. Schönpflug Béláné, Spitz Mórné, Sternberg Sándorné, Toóh Sándorné, Wagner Istvánná, Wagner Lajosné, Dr. Vetzák Edéné. Ezenkívül tiszteletbeli elnökké megválasztatott Gróf Károlyi Viktorné s tiszteletbeli választmányi tagokká: Gróf Károlyi Gyuláné, Báró Vécsey Józsefné, Uj- falussy báró Uray Leona és Német Elemérné. A választások befejeztével elnöklő grófné megköszönvén a tagok bizalmát, az egyesületet újból megalakultnak jelentette ki s a. módosított alapszabályok ismertetése után a közgyűlést berekesztette.

— Halálozás. Lapunk régi munkatársát, Kosa Ede kölesei ev. ref. lelkészt legközelebb érzékeny, lesújtó csapás érte. Kisebbik leánya Mariska, Várady Gyuláné fél évi kinos szenvedés után életének 22-ik évében Munkácson folyó hó 22-én elhunyt. Temetése igen nagy részvét mellett folyó hó 24-én délután ment végbe.

— Üdvözlő távirat. A temesvári piarista főgymnasiumban ez idén érettségit tett ifjak a következő táviratban üdvözölték Cseh Lajost, a helybeli főgymnasium rokonszenves igazgatóját, mint volt tanárukat: „Midőn a középiskolát elhagyjuk, szívből köszönjük önzetlen fáradozásait és lelkes, hazafias tanításait. Bardócz, Rickel, Csasznek, Eberhart, Fritz, Jakab, Juhász, Kászoni, Kovács, Kolder, Láng, Párvány, Remek, Rozenwald, Schági, Schiff, Szíjártó, Reviczky, Unterreiner, Wallisch, Wirtz, Vingeró.“

— Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik nagylelkű adományaikkal és gyűjtésűkkel az országos gyermekvédő liga nemes czéljait elősegíteni szívesek voltak, hálás köszönetét fejezi ki Gróf Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Melinda grófnő.

Egyházmegyei hir. Jékel Antal vállaji születésű egyházmegyei áldozár az egyház- megyei hatóságtól saját kérelmére elbocsátő- levelet nyervén, a trappista szerzetbe lépett.

— Az Országos Kath. Tanügyi Tanács dr. Jordán Károly szaniszlói apátplébános elnöklete alatt folyó hó 24-én a fővárosban igen látogatott gyűlést tartott, melyen a tanács Ripszier J. és Jelligér A. pozsonyi tanítókat megbízta a nem magyar ajkú iskolák tanterveinek és vezérkönyvének elkészítésével, melyben a magyar nyelv sikeres tanítását előmozdító utasítás is foglaltassák ; ezenfelül a gyűlés a Népiskolai Rendtartási Szabályzat javaslatát egy szükebb bizottságnak adta ki felülvizsgálatra.

— Gyászeset. A múlt csütörtökön elhunyt Dr. Váczi Lajos gyakorlóorvos temetése folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor igen nagy és benső részvét mellett folyt le, mert Dr. Váczi Lajos igen jó lelkű ember volt és általában, de különösen az alsóbb néposztálynál jó bánásmódja miatt volt igen kedvelt. A temetésen több mint kétezer ember vett részt. A temetés előtt a helybeli orvosi kar és a gyógyszerészek testületileg jelentek meg és fejezték ki az özvegy előtt mély részvétüket és az előbbiek egy igen szép élővírág koszorút helyeztek a koporsóra a széles moiré fekete selyemszallagon e felirattal „Szeretett kartársunknak — a nagykárolyi orvosok“. Fürth Ferencz főrabbi búcsúztatta el az elhunytat és méltatta a jó embernek, a humánus és különösen a szegények iránt melegen érdeklődő lelkiismeretes orvosnak érdemeit. Ezután a kántor énekelte el a halott lelki üdvéért a szokásos imát, mindezek bevégeztével Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos meleg szavakban vett búcsút a kartársak nevében az elhunyttól. Ekkor az orvosok felvették a koporsót és elhelyezték a halottas kocsiba, mire megindult a. menet; a kegyelet adományát, a koszorúkat vivő kocsi után a halottas kocsi