Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-23 / 12. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

súlyosodó egyházi adó nagy terheket ró az iskolafen tartó egyházakra, mert nálunk — a mellett, hogy az oktatás tandíjköteles — egyik iskolának sincs oly alapítványa, mely a fentartás költségei tekintetében számításba jöhetne. Bármily nagy áldozatok árán is tartjuk fen iskoláinkat, mégsem vagyunk képesek azokat oly helyiségekkel s felszerelésekkel ellátni, melyek minden követelményeknek megfelelnének s bár az iskolaszékek érzik, tudják, hogy sok tenni való volna: anyagi erő hiányában sokszor a legszükségesebbtől kénytelenek eltekinteni.

De talán valamennyi iskola között mégis a róm. kath. iskola az, mely a legsúlyosabb anyagi gondokkal és bajokkal küzd. Évek óta nagy erőfeszítéssel sem tudja szükségleteit teljesen fedezni. Az egyházi adó emelése mellett sem képes még csak tanítóit sem fizetni s valóban megdöbbenéssel értesülünk, hogy tanítói még ebben az évben, az apáczák pedig egy félév óta fizetést nem kaptak. E mellett a hitközségnek csaknem 20,000 korona deficzitje van. Az egyháztanács mindent elkövetett az anyagi ügyek rendezése s az iskola fentartása érdekében. Azonban akcziója' sikerrel nem járt s most ott állunk, hogy városunk legnépesebb fiú- és leányiskolája az elé a dilemma elé került, hogy vagy az egyháztagok anyagi erejét túlhaladó áldozatok árán tartsa fen a felekezeti jellegű iskolát, vagy pedig — a mi egyedüli helyes megoldási mód — az iskola államosítását kérje, s épen ezért az egyháztanács egyhangúlag elhatározta, hogy az elemi iskolák államosításába, illetve községi iskolává való átadásába beleegyezik s azt kérni fogja.

Minthogy pedig a többi felekezeti iskolák is többé-kevésbé szintén rósz anyagi viszonyok között vannak: úgy hisszük, hogy az államosítás eszméjének a többi iskolák részéröl sem merül fel akadály s igy ezzel komolyan foglalkoznunk kell.

A részletekről legközelebb.

Alfa.

HÍREK.

— Személyi hírek. Kristóffy József vármegyénk főispánja, f. hó 21-én az esteli vonattal érkezett haza székhelyére. — Károlyi István gróf, kerületünk országgyűlési képviselője f. hó 17-én délelőtt Budapestre utazott.

— Meszlényi püspök temetése. Szatmár nagynevű, jótékony püspökének temetése folyó hó 21-én, kedden ment végbe Szatmá- ron, mely ez alkalommal gyászpompába öltözött. Ä köz- és katholikus egyházi épületeken gyászlobogók lengettek, a püspöki palota pedig igen szépen volt gyász drapériákkal feldíszítve. A városi tűzoltó-torony karzata — melyet a megboldogult püspök

épittetett — szintén fekete szövettel volt bevonva. Az egyházmegye összes papsága megjelent, hogy volt föpásztorát utolsó útjára elkísérje. Ott voltak azonkívül a papság köréből Dr. Várady Árpád czimzetes püspök, Laurán Ágoston nagyváradi román püspöki helynök, a nagyváradi káptalan kanonoki küldöttsége, továbbá Márinarossziget, Beregszász, Nagybánya, Felsőbánya,* Szinérváralja stb. városok és községek küldöttsége. A Szat- máron létező összes iskolák ifjúsága tanáraik vezetése mellett kivonult, továbbá a különböző jótékony és társadalmi egyesületek és intézetek gyászlobogó alatt testületileg vettek részt a temetésen. Városunkat Debreczeni István polgármester és Demidor Ignácz rendőrkapitány képviselték. Az Oltáregyesület képviseletében Báthory Istvánná és Maresch Emilné, továbbá Varjas Endre egyleti igazgató, a róm. kath. egyháztanács és iskolaszéket Dr. Serly Gusztáv, Vetzák Ede, Schiff- beck Károly és Dr. Jékel László, a kegyes- j rendi társházat Tímár Péter házfőnök és Boros Antal, a főgimnázium tanári karát Hám József igazgató, Rády József, Klacskó István, Molnár Kálmán és Szolomájer János i tanárok képviselték. Megjelentek azonkívül Gróf Károlyi György, Nemestóthi Szabó Antal, Péchy László és többen. A vármegye és Szatmár város egész inteiligencziája s azon- j kívül ezrekre menő óriási néplömeg tette impozánssá a gyászszertartást. A püspöki palota belső udvarán volt felállítva a gyönyörűen feldíszített ravatal, melyet a szebbnél - szebb élövirág koszorúk és csokrok egész tömege borított. A ravatalt a családtagok,'a különféle küldöttségek, közöttük a Szatmáron állomásozó közöshadseregbeli és honvédtisztikar teljes számmal vették körül. A nehéz érczkoporsón az elhunyt püspök misemondó 1 ruhája, kelyhe, bibliája és püspöki süvége volt elhelyezve. A temetési szertartás dél-1 előtt 9 órakor vette kezdetét. A megjelent papság bevonult Dr. Várossy Gyula székes- fehérvári megyéspüspökkel — ki a temetési J szertartást végezte — fényes segédlettel. A beszentelés alatt a papnövendékek ének-! kara meghatóan énekelte a „Circum dederunt me£‘-t. A koporsó beszentelése után meg- ’ indult az óriási menet, élén a kispapokkal a székesegyház felé. A koporsót az egyház- j megye papjai vitték karjukon. Az egész utón' óriási néptömeg állott sorfalat. A mindenütt uralkodó mintaszerű rend folytán úgy a gyászmenet impozánssága, mint a gyászszertarLás rendje egy pillanatra sem lett megzavarva. A gyönyörűen restaurált székesegyházba csak a papság s a küldöttségek elhelyezése után engedték be kis számmal a közönséget.' -J- A villanyfényben úszó, gyászpompával díszített templomban a gyászmisét Várossy Gyula székesfehérvári püspök végezte s a mise alatt az egyházi énekkar énekelt megható gyászdalokat. Mise végeztével a püspök még egyszer beszentelte a koporsót, mire a papság a gyászkocsira vitte. Ä hatalmas menet ekkor megindult a temető felé. A koporsót négy fekete paripa által vont gyászkocsi vitte, melyet a család tagjai köveitek. Az elhunytnak érdemrendéit egy párnán a koporsó után kedvencz komornyikja vitte. A menet elején a szatmári honvédzenekar haladt, mely útközben szebbnél-szebb gyászdalokat játszott. A menet a temetőbe érve, — mert a püspök végakaratához képest nem a székes- egyházba temették, — a kripta hátulsó része elé helyezték a koporsót, hol Várossy püspök ismét beszenteite s rövid ima után a fülkébe elhelyezték. A gyászszertartás befejeztével a szatmári dalegyesület énekelt el remekül egy szép gyászéneket, mire az óriási közönség lassan oszladozni kezdett. Az egész szertartás déli 12 órakor ért véget.

— Kinevezés. A herczegprimás dr. Jordán Károly apátplébánost, szaniszlói lelkészt a róm. kath. tanítók országos egyesületének elnökévé nevezte ki. Elődje dr. Steinberger Ferencz volt, a kit mint ilyent nevezték ki nagyváradi kanonoknak. Csak örvendeni tudunk annak, hogy a herczegprimás választása olyan képzett, müveit egyházi tudós és jeles paedagogusra esett, mint dr. Jordán Károly apátplébános, akinek az ország tanítóinak élén alkalma nyílik tudását és széleskörű tapasztalatait érvényesíteni. A tanítók országos egyesülete folyó hó 26-án keresi fel kütdöttségiieg Szaniszlón uj elnökét, hogy díszes állásában üdvözölje.

— Képviselöválasztók összeírása. Figyelmeztetjük a választókerület képviselő választói jogosultsággal bíró polgárait, hogy a képviselöválasztók összeírását vármegyénk területén f. hó 21-töl ápril 5-ig kell eszközölni. A nagykárolyi választókerület első összeirási szakaszának elnöke Balogh Kálmán Nagykároly, a másodikban Garzó Imre Szaniszló, a harmadikban Gönyei István Nagykároly, a negyedikben Sepsy Sándor Nagykároly.

— Uj ügyészségi megbízottak. Az igazságügyminiszter Nagy Sándor dr. erdődi gyakorló ügyvédet az erdődi és Takács József tusnádi járási szolgabirót a tasnádi járásbírósághoz ügyészségi megbízottakul, Huszthy Géza erdődi lakos végzett joghallgatót pedig ugyancsak az erdődi járásbírósághoz az ügyészségi megbízott állandó helyetteséül rendelte ki.-—- Kölcsey-estély. Méltó befejezése volt a Kölcsey-egyesület által ez idén rendezett estélyeknek f. hó 19-én a Polgári olvasókör nagytermében 1 koronás belépődíj mellett megtartott felolvasó-est. Ezen estén is ügyesen összeállított, változatos programúiban gyönyörködött a megjelent szépszámú hallgatóság. Először Csetényi Lajosné adta elő Herczeg Ferencznek „Bekvártélyozás“ ez. érdekes humoros monológját, élénken és helyesen adván vissza a magánjelenetben szereplő pajzán fiatal özvegyet. Minden törekvése a helyes előadásra irányult s ezt el is érte, a miért is a közönségtől tapsokat kapott. A Rozsály-Gutin völgyének leírása következett ezután vetített képek kíséretében. A felolvasást — nagy terjedelmére való tekintettel — két részre osztották úgy, hogy a két rész közben Borody Béla játszotta hegedűn J. B. Accolay A moll versenyművét Réthy László zongorakisérete mellett. Szépen, érzésteljesen és teljes odaadással játszott Borody s előadásából határozottan ki- érzett a nagy technika, mely zeneértő közönségünket egészen magával ragadta. A zon- gorakiséret ezúttal egészen jó volt. A szép tiszta képekkel illusztrált remek stílben megirt leírás — melyet Farkas Jenő felsőbányái polgármester olvasott fel — általános tetszést keltett. Különösen hálával és köszönettel tartozunk azonban Siegmeth Károly máv. főfelügyelőnek, ki fáradtságot nem kiméivé, írásban és képben varázsolta elénk szeretett hazánk egyik legszebb vidékét. Valóban érdekes és szórakoztató volt ezen tanulságos előadás. Befejezésül Nagy László alispán, mint a Kölcsey-egyesület elnöke tartotta meg cyklus-záró beszédet, melyben a „cogito, ergo sum“ elvből kiindulva fejtegette, hogy mily üdvös és jótékony hatással van az emberi észre, egy kis szellemi szórakozás, melyet ő a többi közt különösen a Kölcsey- ostéiyeken vél megtalálhatni s ezért általános helyeslések között az egyesület mély, igazi és őszinte köszönetét tolmácsolta Var- ! jas Endre tanárnak, mint az irod. szakosztály elnökének buzgó fáradozásáért, inely- lyel az egyesületet uj életre keltette s azt oly magas nívóra emelte. (§.)

maradását is nagyban veszélyezteti az időjárás mostohasága, avagy avatatlan kezek rosszindulata. E nagybecsű graífitik megmentésére nem szűnöm meg ismételten is a tudós Akadémiát s a Nemzeti Múzeumot koalicziós akczióba szólítani. A második korszak eltekintve az iskola padjain készült, de azért le nem kicsinyelhető a—b—c gyakorlatoktól s szép számú nyelvtani dolgozatoktól örvendetes emelkedést mutat kivált a házassági szerződések nevű romantikus irodalmi müvek terén. Itt ismét sajnálatomnak kell kifejezést adnom, hogy az e korbeli alkotások, tekintve a hazai nyomdaiparnak a kül- és belharczok, forrongások idején bekövetkezett kétségbeejtő fennakadását, de meg a sajtószabadságra nehezedő s a jelesebb magyar müveket irigyül elnyomó osztrák czenzurát, —- nemzetünk javára közkincsekké nem válhattak. E szomorú időben, mely már a harmadik korszakba nyúl át, irodalmunk csupán adás-vételi szerződések alakjában mutat föl némi tengődő életet. A kiegyezést követő, tehát legújabb korban, prózai irodalmunk feltűnően virágzik, sajnos! bizony csak virágzik, csupa virág — semmi gyümölcs, a nyugatról átplántált naturalizmus üti bélyegét összes irodalmi termékeinkre, melyeknek — valószinüleg Staél asszony hatása alatt, — formája a levélalak s irálya a mily rövid, oly szellemes is. Ilyenek: az adóslevelek, kötlevelek, pénzeslevelek, marhalevelek, fuvarlevelek, s végül a messzitávolba katonáknak burczolt ifjaknak egy Ányos Pálnak is becsületére váló méla, cpedö honvágygyal s érzéssel teli leveleik.

Költői irodalmunkra feltűnően ráillik Bodnár Zsigmond hullámelmélete, mit nagy- tehetségű tudósunk megörvendeztetésére itt felemlíteni jónak is találok. Az ősbetelepülök a romantikus iskolának, tehát az idealizmusnak hívei lehettek: búcsú az őshazától, — átélt úti szenvedések, a pénzhiány feletti elkeseredés, —- egy jobb jövő reménye, —- mind e lyrai hangulatok jeremiádszerü költői műveknek adtak életet. Az idealizmus e korának egy nagybecsű emlékét legyen szabad bemutatnom :

Michéli ist da

Knecht hand khuji an Lahn ;

Paura hand khuja Gjelt So gahtz uf der ganza Wjelt ! !

Magyarul:

itt van Mihály napja,

Pénzt nem üt a szolgák marka,

A gazdáknak sincs ám pénzük.

Hja 1 igy megy már ez mindenütt 11

A következő időkben azonban, az uj hazában tapasztalt jólét, a vagyon fölös megszaporodása a durva realizmus hálójába csalogatja dalnokainkat, kiknek kobzát szerelmi verseik kizárólagos központja: a ló, a bor, a pénz szólaltatja meg csupán. E második időszak, mely méltán nevezhető a durva realizmus mámoros korának, összeesik nemzeti felbuzdulásunk idejével s ennek köszönhető, nem nekem, hogy M. T. H.-nak magyar nyelvű termékkel kedveskedhelem:

Túl X. falun a Haraszton jó bor terem,

Fux és Gesely, kit szíp luvam oda viszen Vau must pinczem !

Hogy beigazolást nyerjen Bodnár Zsigmond hullám-elmélete, a 70-es években ismét némi emelkedés észlelhető az idealizmus felé. Elmúltak már a harczias idők, tehát a dalnokot hatalmába keríti a hazafias érzés és érthető harezvágy, érzelmeinek hát e két sorban ad kifejezést:

Sárga csikót, szép pokróezot,

Oldatomra, oldalomra fényes kardot!

Majd midőn vágya teljesül s kézhez veszi a katonai behívó levelet, nem kevésbbé érthető fordulattal igy szövi tovább énekét: Megkaptam a ezédulát,

Szivem szomoritóját 1

E korszakban már a nő is elfoglalja méltó helyéi dalaiban, hogy megnemesitse költészetét, mely eddig inkább beoltásra váró alanyhoz hasonlított. Holdas estén a fenstrá- lás édes perczei alatt zengi a költő: Schwarcz brauni Aiigilein Oh 1 wie zieszesz Bild !

Magyarul:

Fekete-barna szemecske,

Óh! mi édes kép !

(Folyt, köv.)

— Búcsúestély. A körünkből távozó Jancsó Gyula, Rahóra kinevezett kir. járásbiró tiszteletére jóbarátai és tisztelői folyó hó 24-én, azaz pénteken este a Régi kaszinó helyiségében búcsúestélyt rendeznek. A vacsora kezdete este 8 órakor. A kik ez estélyen részt kívánnak venni, a járásbíróságnál, vagy Janitzky Albert kereskedőnél levő ivet aláírhatják.

— Komlóssy Emma hangversenye. A Népszínház kitűnő primadonnája, sürgönyözött az izr. tanulósegélyző-egyesületnek és kérte, hogy a múlt szombatról f. hó 25-re vagyis szombatra halaszszák el hangversenyét. A rendezőség készséggel felelt meg a beteg primadonna kívánságának, a ki még a múlt héten beküldötte concerljének műsorát. Ezek között van a „Lili“ operett egy néhány gyönyörű részlete, melyet Komlóssy valahányszor hangversenyre megy, mindég frenetikus hatás mellett énekel; a „Két veréb románcza“ részletek a „Két Hyppoíit“ czimü operettből, melyet a Népszínházban ő vitt diadalra és tartott műsoron; végül énekelni fog „Kurucz nótákat“, melyeket oly busongó kedvesseggel tud énekelni, hogy 3 évvel ezelőtt, mikor a debreczeni közönség előtt ragyogtatta művészetét, nem tudott a publicum tőle megválni. A rendezőség különben végleg megállapította a concert műsorát, mely a következő: 1. A rózsa Erdélyi Zoltántól, monolog: előadja Bródy Bella. 2. Egyveleg a János Vitézből és uj magyar nótákból, czimbalmon előadja: Sternberg Anna, hegedűn kiséri Taub Géza.

3. Komlóssy Emma éneke. 4. Aki mer, az nyer, dialog Murai Károlytól, előadják: Katz Sári és Blau M. László. 5. Komlóssy Emma éneke. A hangverseny a Polgári Kaszinóban szombat este 8 órakor kezdődik és utána táncz lesz. — Mivel az ajtó minden szám alatt zárva fog tartatni, a rendezőség ezúton kéri a közönséget ehhez alkalmazkodni.

— Meghívó. A Nagykárolyi Kath. Legényegyesület az 1848. márczius 15-iki nagyalkotások emlékezetére — Meszlényi Gyula püspök, az egyesület fővédnöke elhalálozása folytán f. hó 19-éről elmaradt — ünnepét f. hó 26-án d. u. 6 órakor fogja az egyesület helyiségében megtartani a következő műsorral: 1. A hazáról, Petőfi S.-tól, szavalja: Antal Miklós e. d. 2. A zászló, Ku- liffay E.-től, szavalja: Fleisz Mariska k. a.

3. Emlékbeszédet mond Simkó Géza. 4. A hazáért, Pósa L.-tól, szavalja: Satnrák Hona k. a. 5. A nemzet dalnoka, Ditrói M.-tól, szavalja: Gergely Mihály e. t. — Az érdeklődő közönséget ezen az utón hívja meg az elnökség.

— A szatmári ügyvédi kamara f. hó 12-én tartotta meg Szatmáron tisztujitással kapcsolatos rendes közgyűlését a városháza tanácstermében, Korányi János elnöklete alatt. A titkári jelentés tudomásul vétele után a múlt évi zárszámadás jóváhagyatott, a folyó évi költségelőirányzat elfogadtatott és a pénz- tárnoknak a felmentvény megadatott. Ä választás megejtetvén, elnök lett Korányi János, alelnök : Dr. Keresztszeghi Lajos, titkár : Dr. Schönpílug Jenő, ügyész: Savanyu János, pénztárnok: dr. Harcsár Géza, választmányi tagok: dr. Böszörményi Emil, Csomay Imre, dr. Farkas Antal, dr. Fejes István, dr. Frieder Adolf, Helmeczy József, Uray Géza, dr. Vajay Károly, póttagok Daróczy Endre, Koroknay Károly, dr. Makár Károly és Nagy József. A helybeli ügyvédek a tisztujitásnál nem szavaztak, mivel nem tartjuk helyesnek, hogy noha 17 gyakorló ügyvéd van városunkban a hivatalos lisztában a választmány tagjává egyik sem vétetett fel.

— Gyászeset. A vármegye egy derék hivatalnoka hunyta le örök álomra szemeit f. hó 19-én. A legszebb korban vált meg a földi élettől, itthagyva nagy szomorúságban nejét, gyermekeit és rokonságát. Temetése folyó hó 21-én délután fél 4 órakor az ev. ref. egyház szertartása szerint a rokonság és ismerősök nagy részvéte mellett ment végbe. A vm. tisztikar testületileg jelent meg a temetésen. A háznál nt. Asztalos György ref. lelkész mondott megható szép beszédet, a sírnál pedig Lukács Mihály tanító szép beszédben búcsúztatta ót a megboldogultat. — Haláláról

: a következő gyászjelentést adták ki : Alant- iroltak mély fájdalomtól megtörve tudatják a forrón szeretett férj, apa és rokonnak borzovai Nagy Elek megyei árvaszéki hivatalnoknak folyó hó 19-én délután 6 órakor, életének 45-ik, boldog házasságának 17-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványa folyó hó 21-én délután fél 4 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint a Petőfi-utcza 37-ik szánni gyászháztól a helybeli ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1905. márczius hó 20-án. Béke poraira! borzovai Nagy Elekné szül. Fiók Teréz özvegye ; borzovai Nagy Margit, borzovai Nagy Jolán, borzovai Nagy Gabi, borzovai Nagy Piroska, gyermekei ; borzovai Nagy Jolán férjezett Baka Mihályné, borzovai Nagy Piroska férjezett Nagy Bertalanná, borzovai Nagy Bertalan, borzovai Nagy Vilma férjezett Gyarinalhy Gáborné, borzovai Nagy Petronella férjezett Mező Sándorné, testvérei; özv. Fiók Gáspárnc anyósa; link Lajos sógora.