Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-10 / 32. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE város egységes szabályozási tervének elkészítését tegye gondoskodása tárgyává. Annak szigorú keresztülvitelét rendelje el, mert igy, lassan, lassan, lépésröl-lépésre haladva sokkal köny- nyebben fogjuk elérni czélunkat s fogjuk létesíteni a még létesítésre váró közszükségleteket, mintha majd, esetleg már a közel jövőben, egy meglepetés miatt, nagy áldozatot legyünk kénytelenek hozni. Alfa. Iskolai értesítők. i. Mint minden évben, úgy a folyó évben is bővebben foglalkozunk iskoláink értesítőivel, mert élénk figyelemmel kisérjük ezeknek haladását és fejlődését. A gyermek-ifjúnak vallásos, hazafias irányban való nevelése, az élet nagy forgataga számára való előkészítés kit nem érdekel? Már pedig az iskolai értesítők nyújtják azokat a becses adatokat, melyekből a tanítás és tanulás eredményeit áttekinthetjük. Szemünk előtt látjuk gyermekeink nevelésének eredményét s mindjárt az első szempillantásra is kénytelenek vagyunk kifogásolni az állami polgári leányiskola értesítőjét. Már több ízben tettük szóvá, hogy ez az intézet sohasem tartja kötelességének márczius 15-ét megünnepelni. Miért? Tudtunkkal nem ismerünk oly rendeletet, mely ezen nemzeti ünnepnek megünneplését megtiltaná. Ha szabad a főgimnázium ifjúságának e napon ünnepelni és hangos szóval hirdetni a már- cziusi nagy vívmányok és nemzet felszabadító eszmék diadalát, miért ne volna szabad azt a polgári leányiskolának megtennie? Hiszen a hazafias nevelés tekintetében a fiú és leánygyermek között különbség nincsen, sőt a leánygyermek szivébe az iskolában jobban kell beoltani a hazafias érzést, mert a fiúgyermek kikerülve az életbe, belemerülve a politikába, sokkal több alkalma van hazafias érzelmeinek növelésére és ápolására, mig a leány a családi tűzhely keretén belül maradva, gyermeki emlékeinek behatását jobban megőrzi s abból inkább táplálkozik. Mig a megrendelt iskolai ünnepek mindegyikét ez az intézet megtartja, engedjen már egyszer a mi óhajunknak is s ünnepelje meg a nemzet ünnepét is. Épen e szempontból kifogásoljuk az elemi iskolákat is. Már a zsenge gyermeknek is szivébe kell oltani azt az érzést, melyért apáink meghalni tudtak. Annak a kis gyermeknek lelke az első benyomásokat egész életén keresztül megőrzi s látva azt, hogy tanítói együtt ünnepelnek vele, már zsenge korában fogalommal bir a nemzeti ünnepek jelentőségéről. Ennek előrebocsátása után az egyes értesítőket a következőkben ismertetjük: primitiv módon vannak berendezve. Például aTeátre Francaisban hiányzott még az a kis bársonynyal húzott deszka is, mely a páholyok és a nézőtér között van s így nincs hely, a melyre a quchert vagy a ridicule-t lehessen letenni. A foyerben — a chickes czukrászleány helyett — ül egy, a mi kofáinkhoz hasonló alak, a ki szódavizet árul s azt, a mi abból a poharakban megmarad — (a mint mondja)— későbbre elteszi. De a legkiállhatatlanabb párisi alak a páholynyitogató, a ki minden nőre reá akarja erőszakolni zsámolyát, természetesen csak jó borravalónak reményében. Eleget láttam, gondolám. Végre megvirradt az a nap, melyre elutazásomat határoztam. Végtelen honvágy szállta meg lelkemet, midőn arra gondoltam, hogy nehány nap múlva otthon, az én otthonomban leszek az enyéimmel, de minél türelmetlenebbül vártam hazaérkezésemet, annál hosszabbnak látszott utam. S midőn már pályaudvarunknak közelében voltam s kinéztem az ablakon: egy erős légáramlat lerántotta kalapomat fejemről s kivitte azt a magyar földre, ügy látszik, hogy az még nehezebben várta a hazaérkezést, mint én s igy kalap nélkül, podgyászomtól is megfosztva, — mert annak nagy része Puxban maradt, — pénzben szegényebben, de egy tapasztalással gazdagabban érkeztem haza s e tapasztalás abból állt, hogy ne keressük a távolban azt a boldogságot, mely oly közel van hozzánk „Kitárom reszkető karom Ölelni földedet, Reá záporként hullatom Fiúi kőnyomét. Hazám, hazám, szegény magyar hazám V I. A kegyes-tanitórendiek vezetése alatt álló nagykárolyi róm. kath. főgimnázium értesitöje. Közli: Hám József, főgimn. igazgató. Az értesítő első lapját Meszlényi Gyula volt szatmári püspök emlékének szenteli s közli gyászkeretben a püspök elhunytának jelentését. Majd az igazgató a tanári-karnak egyik legrokonszenvesebb tagja, az ifjúságnak rajongásig szeretett tanára Woggenhuber Oszkárról emlékezik meg kegyelettel és igaz szeretettel. Mint tudjuk, folyó évi február hó 12-én ragadta el őt a halál körünkből. Távozása mély fájdalmat keltett nemcsak a tanári-kar és tanítványai körében, hanem mindazok körében, a kik őt ismerték és megtanulták becsülni és szeretni. — Az igazgató csak a, megérdemelt elismerést juttatja a boldogult emlékének akkor, midőn tanári működéséről; a legmelegebb hangon emlékezik meg s örök emlék gyanánt leírja a város közönségének, rendtársai, tanítványai és jóbarátai részvété-! nek impozáns megnyilatkozását. Áldás leng- j jen emléke felett! Igen érdekes és bizonyára nagy feltűnést keltő értekezést, jobban mondva kritikát közöl azután az értesítő Varjas Endre tanár tollából „Uj poéták“ czim alatt. Az újabb költők felett mondja el nézeteit, melyek olykor bár erős színekkel is vannak festve, találók. Újabb költészetünkről vajmi kevés jót mond. Konstatálja az idealizmus hanyatlását, a nemzeti érzés csökkenését s azt az irányt, mely a mai költőket a realismus s az érzékiség igájába hajtja, határozottan elitéli. Élénk tollal ecseteli a társadalmi helyzetet, mely mindent a testért tesz, melyet minden tettében az önzés mozgat. A társadalmi vezető szerepet nem jó kezekbe látja s épen ennek tulajdonítja a nemzeti érzésnek, az ideálokhoz való ragaszkodásnak nagy hanyatlását. Értekezését több részre osztja be. Zsidó költők czimü részében erősen kikéi az ellen az irány ellen, melyet Szilágyi Géza, Ignotus, Heltai, Fehér Jenő, Makai és Telekes Béla képviselnek, melyben nem látja a nemzeti érzés kidomborodását s ezek munkái nem adják vissza a magyar faj gondolkozását és érzéseit. Ugyancsak élesen tör pálczát Beck Blanka és Erdős Renée fölött. (Folyt, köv.) HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Teleky Géza valóságos belső titkos tanácsos, volt belügyminiszter, Teleky Sándor, János és Pál grófok folyó hó 3-án tartott vármegyei közgyűlésen leendő részvétel czéljából városunkba érkeztek, honnan még az nap hazautaztak. — Itt időzésük alatt a gróf Károlyi kastélynak voltak vendégei. — Dr. Sternberg Géza, közkórházi igazgató-főorvos, külföldi utjából hazaérkezve, folyó hó 6-án átvette hivatalának vezetését. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága folyó hó 3-án tartotta meg nagyfontosságu közgyűlését, mely a vármegyei székház javítási munkálatok miatt, a városháza nagytermében lett megtartva. Nagyszámú megyebizottsági tag vett részt a gyűlésen, kiknek soraiban ott láttuk Károlyi István, Teleky Géza, Sándor, János és Pál grófokat s azonkívül a vármegye vezető férfiait is csaknem teljes számban. A közgyűlésen Ilosvay Aladár főjegyző elnökölt, mert Nagy László alispán betegsége miatt nem jelenhetett meg, mit a közgyűlésnek levélileg be is jelentett, hangsúlyozva, hogy betegségét nem czimül akarja felhasználni arra, hogy politikai magatartására nézve a közgyűlést ily válságos időben ne tájékoztassa. Épen azért kijelenti, hogy politikai álláspontja a régi maradt ma is s hivatalos téren ugyanaz a felfogása, mint a múlt ex-lex idején. Azután Ilosvay Aladár főjegyző egy hazafias lelkesedéstől áthatott és mélyen átérzett szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, melyet a bizottsági tagok kitörő lelkesedéssel éljeneztek meg. Majd a tárgysorozat egyes pontjaira tértek át. Nagyobb vihart támasztott Báró Fehérváry Géza leirata, melyben miniszterelnöki kinevezését közölte. Perczekig tartott a zaj és lárma s a bizottsági tagok meg sem akarták hallgatni a leiratot, melyet az állandó választmány irattárba tétetni javasolt. Majd | Luby Géza országgyűlési képviselő inditvá- i nyára kimondotta a közgyűlés, hogy amenynyiben a kormánynyal szemben elfoglalt álláspontjának és bizalmatlansági nyilatkozatának kifejezésre juttatását az e részben beadott önálló indítványok alapján külön tárgyalja, a leiratot irattárba helyezi. Az egyes miniszterek leiratát, melyben kinevez- i tetésüket közük és a törvényhatóság támogatását kérik, irattárba tétetni rendelte. KristófTy József belügyminiszter búcsúiratát, melyben főispáni állásától való megválása alkalmából a vármegyei bizottsági tagoknak köszönetét fejezi ki a mindenkor tapasztalt támogatásért, Luby Géza hozzászólása után j a közgyűlés irattárba tétetni rendelte. E pont tárgyalása közben léptek a terembe Károlyi István, Teleky Géza, Sándor, János és Pál grófok, kiket a bizottsági tagok falrengető éljenekkel és tapsokkal fogadtak. Báró Fejérváry Géza intő szózatára a közgyűlés egy válasziratot intézett a kormányhoz, melyben a kormányt törvénytelennek jelenti ki, a nemzeti aspirácziók érvényesülésének akadályát látja a kormány létezésében. Kijelenti, hogy a kormányzáshoz szükséges eszközöket rendelkezésére nem bocsátja és tagadja, hogy a hozott határozatokat megsemmisíteni joga volna s ha mégis megteszi, azt figyelembe venni nem fogja. Végül figyelmezteti a miniszterelnököt, hogy a törvénytelen kormányzás terén tovább ne haladjon, mert az országnak oly kimondhatatlan kárt okoz, melyet jóvátenni nem lesz képes és nemzete ellen oly bűnt követ el, melyet egy emberélet alatt le nem vezekelhet. Az egyes vármegyék átiratának letárgyalása után következett gróf Károlyi István és társai, valamint Luby Géza és társai indítványa a jelenlegi kormánynak bizalmatlansági nyilatkozat szavazása és a törvénytelen rendeletekkel szemben követendő eljárás tárgyában. A közgyűlés Dr. Kovács Dezső és Hra- bovszky István hozzászólása után az állandó választmány véleményével egyezőleg Gróf Károlyi István indítványát egyhangúlag és nagy lelkesedéssel fogadta el és kimondotta, hogy a vármegye területén levő rendezett tanácsú városokat és községeket eltiltja attól, hogy bármely állami adót, vagy közjövedelmet tárgyazó befizetéseket egyesektől elfogadjanak, az eddig begyült összegeket pedig az adóhivatalba beszolgáltassák. Kivételt képeznek a községek által kezelt fogyasztási adók, melyek az önként fizetőktől tovább is beszedendők, azonban a begyült összeg vármegyei pénzintézetben helyezendő el. Tisztviselőinek meghagyja, minden oly kormány intézkedést, mely az ujonczok önkénytes beállására, tartalékosok és póttartalékosok behívására vonatkozik, ne foganatosítsanak. A határozatot csak birtokon kívül felebbez- hetőnek mondotta ki s kijelentette, hogy ha a kormány ezen határozatot megsemmisítené, ezen megsemmisitő határozatot érvénytelennek tartja és figyelmen kívül hagyja. Bármiféle kárért, mely ezen határozat folytán a megyei vagy községi tisztviselőket éri, a vármegye teljes anyagi és erkölcsi kárpótlást nyújt. Mindaddig, mig a rend helyre nem áll, minden hónap első csütörtökén rendkívüli közgyűlést tart, s a tisztviselők működésének támogatására egy 60 tagú bizottságot választott. Végül eltiltotta az alispánt attól, hogy jelen határozatot felülvizsgálás végett felterjessze, vagy az iratokat felterjesztés czéljából bárkinek is kiadja. A nagy lelkesedéssel fogadott határozat után nagyon megcsappant érdeklődés mellett folyt le a tárgysorozatba felvett többi ügyek letárgyalása, melyek közül megemlítjük a következőket : Nagykároly városi közkórház kibővítési és átalakítási munkálatainak tervét jóváhagyta. A jegyzői körök újabb beosztását elfogadta. A székházépítésnél szükségessé vált utczai kövezet útszakasz rendezését elrendelte, a megyeház előtti területen a vizlevezetés megoldásához Nagykároly város által kért 5000 K hozzájárulási összeget megszavazta. A nagykárolyi hegyközség közgyűlésének kérelmére az alkalmazott hegyőröket lőfegyver használatára feljogosította. A nagykárolyi képviselőtestületi tagok választásához elnökké N. Szabó Antalt, helyettessé dr. Kovács Dezsőt kiküldötte. A svábrészi birtokosság szervezési szabályrendeletét, valamint Nagykároly város telekkönyvi bejegyzésének helyesbítése ügyében hozott határozatát jóváhagyta. Végül több községi zárszámadást és költségvetést felülvizsgált. A tárgysorozat kimerítése után a közgyűlés véget ért. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Balogh Margit eddigi helyettes tanitónőt, a helybeli állami polgári leányiskolához segédtanitónővé nevezte ki. — Hazafias tett. Jasztrabszky Kálmán reszegei nagybirtokos a folyó hó 3-án megtartott vármegyei közgyűlés alkalmával több ismerőse jelenlétében kijelentette, hogy ha a törvényhatóságnak a nemzeti ellenállás tárgyában hozott határozatából folyólag annak végrehajtása következtében bármely tisztviselőnek bánlódása lesz, vagy állásától fel- függesztetik: ő a maga részéről a tisztviselők kárpótlására 20,000 koronát felajánl. — Halálozás. Súlyos csapás érte Fliesz Henrik rahói m. kir. pénzügyi számellenőrt, édes atyja, Fliesz Adolfnak 89 éves korában történt elhalálozásával. Az agg ember egy végzetes szerencsétlenségnek lelt áldozata. Még márczius hó 29-én egy- veszett eb marta meg, s daczára annak, hogy a budapesti Pasteur-intézetben három héten keresztül a leggondosabb ápolásban részesült, folyó hó 1-én a szörnyű betegség teljes erővel kitört rajta és három napi irtózatos kínok után a jóltevő halál e hó 3-án megváltotta szenvedéseitől. Elhunytáról családja a következő gyászjelentést adta ki: „Alulírottak úgy a közeli, mint a távoli rokonok nevében is örökké sajgó szívvel tudatják, hogy a legjóságosabb szivü férj, az önfeláldozó apa, a hű testvér, szerető sógor és rokon Fliesz Adolf nyug. távirda-tisztviselö, — IX. Pius pápa volt testőrtisztje, életének 89-ik, boldog házasságának 27-ik évében rövid, kínos szenvedés után f. hó 3-án esteli 6 órakor egy jobb hazába pihenni ment. Kiszenvedett, drága halottunk hült tetemeit folyó hó 5-én délután 5 órakor helyezzük a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint az anyaföldbe. Az engesztelő szent miseáldozat pedig f. hó 7-én fog az alkotónak bemutattatni. Rahón, 1905. évi augusztus hó 4-én. Pihenj nyugodtan! Szellemed lebegjen örökké szeretteid felett! Özv. Fliesz Adolfné szül. muraközi Tulücs Petronella hitvese. Fliesz Henrik és neje Bernhard Vilma, Fliesz György gyermekei. Fliesz Fülöp mint fivér. — Nyári tánczmulatság. A nagykárolyi fiatal kereskedők által folyó hó 5-én a Polgári Olvasókör helyiségében rendezett nyári tánczmulatság úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben jól sikerült. Szép közönség jelent meg s a hölgyeknek tánczrakész és előzékeny kereskedőink mulatságán való megjelenésüj két nem volt okuk megbánni, mert egy igen kedélyes mulatságnak voltak részesei, mely | a hajnali órákig tartotta együtt a társaságot. | A négyest 32 pár tánczolta. — A megjelent hölgyek névsora a következő: Asszonyok: | Csőkör Jánosné, Csernyi Józsefné, özv. Enen- kel Jánosné, özv. Ferenczyné, Gárdonyi Józsefné, Hermann Samuné, Fried Bernátné, Klie Lászlóné, Kugler Lajosné, Matolcsy Ka- rolin, Marián Ferenczné, Matolcsy Sándorné, Medvey Ernőné, Pucser Károlyné, Petz Jánosné, Papp Lajosné, Pink Ignáczné, Rub- | letzky Miklósné, Rózner Dezsöné, Simkó Gézáné, Sikolya Istvánné, özv. Schnellné, Terge Dezsöné (Zilah), Torner Béláné, Tóth Ferenczné, Zinner Istvánné. — Leányok: Csernyi Juliska és Ilonka, Csőkör Erzsiké, Govrik Annuska, Hermann Juliska és Erzsiké, Fried Paula, Friedl Annuska, Karaszka Margitka, Plósz Valérka (Miskolcz), Papp Rózsika, Pink Annuska, Reszler Margitka, Schlager Erzsiké, Schnell Margitka, Sikolya Ilonka, Szabó Annuska (Debreczen), Tóth Mariska, Emmuska és Bella. — Figyelmeztetés. Városunk területén az elmúlt héten négy kisebb tűzeset történt, melyeknek azonban szerencsére nem lettek komoly következményei, mert ideje korán észrevétetvén, a nagyobb bajnak elejét lehetett venni. Majdnem minden esetben a tüzet vigyázatlanság idézte elő. — Figyelmeztetjük azért a közönséget, hogy tekintettel a nagy szárazságra, nagy gondot fordítson a tűzzel való bánásra és különösen vigyázzon, hogy gyermekek gyufával ne játszanak, — mert a vízhiány miatt egy előíordulható tűzesetnek kiszámíthatatlan következményei lehetnek. — Megczáfoit halálhír. Városunkban kedden az a hir volt elterjedve, hogy Linzen- bold Pál helybeli czipésziparost, — kit csalárd bukás vétsége miatt a szatmári kir. ügyészség köröztet és letartóztatását rendelte el, — a Szaniszló és Csomaköz közötti utón átlőtt halantékkal, holtan találták meg. A hir nem felel meg a valóságnak, s csupán annyi igaz, hogy nevezett iparos mintegy 14 napja városunkból eltűnt, hátrahagyva családját s hir szerint Amerika felé vitorlázott. — Tanítónő-választás. A börvelyi ev. ref. egyház elöljárósága folyó hó 5-én Pap Mariskát, Pap Endre vármegyei tisztviselő leányát, ki a szatmári tanitónő-képezdét jeles eredménynyel végezte, az ottani elemi | iskolához tanítónővé választotta meg.-- Nyilvános elszámolás. A nagykárolyi fiatal kereskedők által folyó hó 5-én a polgári olvasókör helyiségében tartott nyári tánczmulatság összes bevétele volt: 286 K 48 f, kiadás 102 K 82 f, marad tiszta jövedelem a Kereskedő Ifjak Köre pénztára javára 183 K 66 f. Felülfizetni szívesek voltak: Kaufmann Alfréd, ifj. Matolcsy Sándor 5—5 K, Janitzky Albert, Wessel Manó 3—3 K, Hulka Károly. (Tasnád), Singer Márton, Kaufmann József, Pénzéi Mihály, Kovács György, Pucser Károly, Gárdonyi József, Petz János, Hermann Samu, Csernyi József, Kugler Lajos 2—2 K, Fecser József, Heinrich János, Ifj. Kaufmann Náczi, Fried Jenő, Klein József, Szeder József, Zinner István, Kondor Béla, Rubletzky Miklós, Reszler Ferdinánd, Matolcsy Sándor, Klein Ignácz 1—1 K, összesen 50 korona. Jegyeiket megváltották : Wessel Manó, Kaufmann József, Rubletzky Ignácz, Róth Lipót, Kepes Tódor, Bállá Jenő (Nyíregyháza), Hegedűs János, Kaldebó Ottó,
