Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-03 / 31. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

tási árát 1 K-ban, a szántóföldekét pedig 50 fillérben állapította meg s a költségvetés „előre nem látható kiadások“ rovata terhére kiutalta.

Az 1895. évtől kezdve készített asphalt gyalogjárók tiz évi ingyenes jótállása lejár, s a városnak az építtető Magyar Asphalt Részvénytársasággal kötött szerződése szerint a vállalat további 15 évre □ méterenként 6 fillérjével számítva a gyalogjárók jókarban tartását magára vállalta. Minthogy ezen fentartás összege a városra oly terhet róna, mely az esetleges javításokkal szemben aránytalanul nagyobb összeget igényelne, megkerestetett nevezett részvénytársaság, hogy a szerződés ezen pontjának törlésébe egyezzék bele. A társulat a törlésbe beleegyezett. Habár a polgármester hangsúlyozta, hogy tapasztalati adatok hiányában a fentartásra szükséges összeget egyelőre megállapítani sem lehet, de tekintve, hogy a társulatnak pár év múlva fizetendő összeg a költségvetést 1800 K-t meghaladó összeggel terhelné, a pénzügyi bizottsággal egyetértöleg javasolja, hogy 1906. évtől kezdve a költségvetésbe évenként 550 K vétessék fel, s az „járdajavítási alap“ czi- mén külön kezeltessék s a szükséges javítások ebből fedeztessenek.

A közgyűlés ezen javaslatot Csip-1 kés András hozzászólása után elfogadta.

A Honvéd-utcza délnyugoti oldalának szabályozása s a Templomköz- utcza déli oldalán asphalt gyalogjáró készítése,

a Rákóczi-utcza szabályozása s asphalt gyalogjáróval ellátása,

a Honvédköz-utcza mindkét oldalának szabályozása s déli oldalán asphalt gyalogjáró készítése,

a Petöfi-utcza keleti oldalának szabályozása s a szabályozott résznek asphalt gyalogjáróval leendő ellátása s végül

a Gencs-utcza mindkét oldalának szabályozása s asphalt gyalogjáróval való ellátása tárgyában tett építési és pénzügyi bizottsági javaslatok elfogadtattak.

Ennek kapcsán dr. Serly Gusztáv szóvá tette a róm. kath. templom előtti téren esőzések alkalmával felgyűlendő viz levezetésének ügyét, mely különösen egészségügyi tekintetekből j kívánatos és sürgős. Ugyancsak Brichta Miksa hasonló irányban szólalt fel, a Széchenyi-utczán az üzletek előtt felgyűlendő viz levezetése iránt. A polegylovas kocsin (mert ott többnyire csak olyanok vannak) a hotel Violetba hajtattam. Az egy régi jóhirii szálló volt a quartier Valoisban. Mihelyt leszálltam kocsimról, körül-i vett a fogadói személyzet s szónélkül egy nagy terembe vezetett, a hol a tükrök s a díszletek játszották a főszerepet, de a melyben minden kényelem hiányzott. E termet rendes körülmények közt kisebb tánczmulat- ságokra használhatták. Midőn körülnéztem a teremben, szinte megrémültem, annyi tükör tükrözte vissza elhanyagolt öltözetemet,

gármester mindkét felszólalásra megnyugtató választ adott.

Vida Lajos és társai kérelmének, hogy a Verböczy-utcza baloldalán a kögyalogjáró kijavittassék, helyt nem adtak, azon indokolással, hogy a javítás kellő sikerrel nem foganatosítható, — s elrendelte a közgyűlés ezen utcza- résznek asphalt gyalogjáróval leendő ellátását.

A közgyűlés tárgysorozatát a polgármester itt megszakította s tárgyalás alá bocsátotta a 34-ik pont alatt felvett: Gróf Károlyi István és 66 képviselőtestületi tag indítványát az ország- gyülésileg meg nem szavazott adók beszedése és államkincstárba való beszolgáltatása, valamint az ujonczok állítása és a tartalékosok behívása körül leendő közreműködés megtagadása iránt.

Az indítvány tárgyalása közben lépett a terembe Gróf Károlyi István, kit a képviselőtestület tagjai tüntető tapsokkal és éljenzésekkel fogadtak.

Az indítvány tárgyalása előtt Deb- reczeni István polgármester figyelmeztette a közgyűlést, hogy ennek tárgyalása nem tartozik a képviselőtestület hatáskörébe, mert ha a vármegye közgyűlése — az ott tárgyalandó indítvány kapcsán — kimondja megtagadó határozatát, ez a városra nézve úgy is érvényes lesz.

Dr. Nemestóthi Szabó Albert az indítvány tárgyalását kívánta s azt még azzal is óhajtotta kiegészíttetni, hogy a város a fogyasztási adóknak a kincstár részére leendő beszolgáltatását is tagadja meg.

L)r. Kovács Dezső jogi érvekkel bizonyítja, hogy a városnak lehet ezen indítványt tárgyalni s a jogügyi és pénzügyi-bizottság javaslatát — a Szabó Albert javaslatának mellőzésével — kívánja elfogadtatni.

Debreczeni István és Csipkés András felszólalásai után egyhangúlag elfogadtatott a jogügyi-bizottság és tanács javaslata, mely szerint kimondta a képviselőtestület, hogy:

1. a magyar országgyűlés képviselő- házának ez év junius hó 21-én a nemzeti ellenállás tárgyában hozott határozatát egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatja ;

2. felhívja a képviselőtestület a város közönségét, testületeket, intézeteket úgy, mint egyeseket, hogy tartsák hazafias kötelességüknek az állami köztartozások (adó, bélyeg, illeték) beszolgáltatását megtagadni, a hadseregbe való ön- kénytes belépéstől tartózkodni mindaddig, mig a törvényhozás költségvetési és ujonczozási törvényt nem alkot;

3. figyelmezteti a képviselőtestület a város lakosságát arra is, hogy a nemzeti ellenállás ezen időszakában be nem fizetett állami köztartozások a törvényes állapot helyreálltával vissza- hatólag esedékessé lesznek, miért is tanácsos, hogy az e tartozások fedezésére szükséges összegeket a közönség megtakarítsa és gyüinölcsözöleg elA siketnémákat gyámolitó debreczeni egyesület alapítvány tétele iránti kérelmére elhatározta, hogy a város — anyagi viszonyaira való tekintettel — alapítványt nem tehet, de egy siketnéma élelmezési költségeire 250 K-át megszavaz, oly feltétellel, hogy abban első sorban egy nagykárolyi illetőségű siketnéma részesittessék.

Szaniszló község vásártartási engedély nyerése iránti kérelmére kijelentette, hogy az engedély megadását — tekintettel a csekély távolságra — nem véleményezi.

A fővárosi 1848—49-iki ereklye muzeum támogatás iránti kérelmét anyagi viszonyaira való tekintettel nem teljesítheti, azonban a város területén egyesektől a gyűjtést megkísérli.

Özv. Róth Jakabné kérelmét, melyben asphalt dij tartozásának elengedését kérelmezte, a jogügyi bizottság elutasító, a tanács pedig pártoló véleménynyel terjesztette elő. A közgyűlés felállással történt szavazás utján a kérelmet megtagadta.

Elutasította Szolomájer Jánosnak a részére megállapított kisajátítási kártalanítási dij felemelése iránti kérelmét.

Ugyancsak elutasította Ujfalussy Jolán óvónő községi adó törlése iránt benyújtott kérvényét is.

A tárgysorozat 25 pontja alá kitűzött bevehetetlen telepedési dijak törlésére nézve elrendelte, hogy megvizsgálás végett a kimutatás vissza- adassék s ennek tárgyalása a legközelebbi közgyűlésre kitüzessék.

Szilágyi Györgyöt, Gyetkó Györgyöt és Imrét nagykárolyi illetöségüeknek el nem ismerte, ellenben Kirai György illetőségét megállapította.

Simon László, Papp János és Net- reba György azon kérelmét, hogy házuk nádfedelét kijavíthassák, mindaddig, inig az építési szabályrendelet megfelelöleg nem módosittatik, teljesíthetőnek nem találta.

Reich János Verböczy-utczai telkéhez csatolt utczai terület árát □ méterenként 2 K-ban, Leitner Ignácz Majtéuy-utczai telkéhez csatolt utcza- terület árát pedig □ méterenként I K-ban állapította meg.

Az 1905. évi május és junius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyveket — minthogy intézkedés szüksége fen nem forog — tudomásul vette.

Krémer Sándor színigazgató azon kérelmét, hogy részére a városháza nagyterme szinielöadások tartása czél- jából átengedtessék, — teljesíthetőnek nem találta.

A polgármester végül bejelentette, hogy Lukács Mihály képviselőtestületi tagságáról lemondván, helyébe Bekker Orbán póttagot hívta be.

Miután még elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Kaufmann Jakab, Vida Sándor, Albanézi Mihály és id. Gindele János képviselőtestületi tagokat felkérte, a közgyűlést berekesztette.

torzomborz hajamat s az út fáradalmaitól megviselt, úgyszólván megöregedett ábráza- j tómat. Szökni szerettem volna, szökni magam elöl, de minthogy ez lehetetlen volt, legalább tükröm gorombaságaitól szöktem meg s felmentem a harmadik emeletre, a hol kisebb szobára, de nagyobb kényelemre találtam. Itt kissé rendbeszedve elhanyagolt külsőmet, lesiettem az ebédlőbe, hogy eleget tegyek gyomrom igényeinek; de már elkésve jöttem, megéreztették azt velem a pinczérek a tányér hajigálása által. Egyáltalában nem tapasztaltam azt az előzékenységet a párisi szolgaszemélyzet részéről, mint a milyenben Pesten vagy Bécsben is szoktam részesülni. A terítékben is sok kifogásolni valót találtam. Az abrosz nem volt damaszkból, hanem valami vastag vászonféléből ; s az evőeszközök sem voltak egyenlők, az egyik része fából, a másik sárga csontból készült. Az étlaphoz nagyon nehezen tudtam hozzáférni, mert azt saját érdeküknél fogva mindig rejtegetik a pinczérek és azon is a főszerepet játszák a ragout-k, azaz hogy a sauce-al maszkírozott pecsenyemaradékok, ezeket követik nyomban a volan- vent-ok s a soufflé-k, a melyek sohsem feleltek meg Ízlésemnek. (Vége köv.)

helyezze;

4. utasítja a képviselőtestület a város polgármesterét, hogy ezen határozatot úgy a város hivatalos közlönyének legközelebbi számában, mint falragaszok utján is hozza a közönség tudomására.

Egyben névszerinti szavazás utján 82 igen szavazattal azt is kimondotta a képviselőtestület, hogy ezen határozat jogerőre emelkedés előtt — bárminemű jogorvoslatra való tekintet nélkül — végrehajtandó s a szükséges intézkedések megtételére a polgármestert utasította.

Ezután folytatták a tárgysorozat többi pontjainak tárgyalását.

A gazdasági részek, birtokuk rendezése tárgyában beadott kérelmére elhatározta, hogy ennek tárgyalását a szeptember 3-án tartandó közgyűlés tárgysorozatára tűzi ki.

A gimnáziumi ösztöndíjalap tulajdonát képező urai birtok bérbeadására vonatkozó szerződést jóváhagyta.

hírek.

— Személyi hír. Dr. Schweighoffer János, ;i helybeli kegyesrendi társház újonnan kinevezett főnöke és róm. kath. plébános, múlt hó 31-én érkezett körünkbe s pár nap múlva átveszi hivatalának vezetését.

— Varmegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága mai napon tartja meg rendkívüli közgyűlését, melyen tárgyalás alá kerül Gróf Károlyi István és társai, valamint Luby Gézának az országgyülésileg meg nem szavazott adók be nem szolgáltatása s az ujonczok kiállítása körül leendő közreműködés megtagadása tárgyában beadott indít-! ványa.

— Ajándék kápolnaópitésre. Királyunk a niérki görög katholikus magyar egyháznak' kápolnaépités czéljaira magánpénztárából! 200 koronát adományozott.

— Huszonöteves jubileum. Ratkovszki Pál, a szatmári kir. kath. főgimnázium igazga-i tója most tölti be tanári működésének 25-ik évét. Ezt a nevezetes évfordulót a tanári kar szeptember hó 2-ik felében impozáns ünnepélylyel akarja megünnepelni, mivégből

dr. Fodor Gyula tanár elnöklete alatt egy több tagból álló előkészítő bizottságot küldött ki, melynek feladatát képezendi, megállapítani a részleteket s bevonni úgy Szat- már városa, mint a vidék minél nagyobb társadalmát, a közkedveltségnek örvendő igazgató volt tanítványait és tisztelőit. Semmi kétség benne, hogy a tanári kar oly fényessé fogja tenni ezt a jubileumot, minőhöz hasonlót ritkán látott Szatmár városa.

— Honvédőink hazaérkezése. A folyó évi ezredösszpontositás Nyirvasvári és Nyírbátor vidékén zajlott le. A III ik honvédkerület mind a négy ezrede lett összpontosítva a nyírbátori járás területén. A szatmári 12-ik honvéd gyalogezred első és harmadik zászló- alja jövet-menet gyalog tette meg az utat. Daczára a nagy melegnek, az ottani homokos talajon honvédeink kitünően megállották helyüket. A gyakorlatokról a múlt szombaton délelőtt érkeztek vissza. A szatmári zászlóalj másnap reggel tért vissza otthonába. Az ezredösszpontositás alkalmával vett búcsút a kerülettől annak volt szeretett parancsnoka Jahl Gusztáv altábornagy, ki hasomninöség- ben Szegedre lett áthelyezve. Helyére Kassára Hoffmann Hugó tábornok jött. A honvédségi adlátus és ideiglenes főparancsnok is megszemlélte a kerületet, a mikor is minden tekintetben elismerését és megelégedését fejezte ki a tapasztaltak felett, a mi úgy a tiszteknek, mint a legénységnek dicséretére válik.

.. — Esküvő. Csipkés Károly, a helybeli Önsegélyző-Népbank könyvelője, folyó hó 5-én, szombaton vezeti oltárhoz Irsik Margitkát, Irsik Ferencz helybeli kereskedő kedves leányát.

— Hirdetmény. Nagykároly város képviselőtestületének folyó évi julius hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésén 114—1905. k. gy. szám alatt hozott határozatából kifolyólag a következőket hozom a város közönségének tudomására: 1. A képviselőtestület felhívja a város közönségét, testületeket, intézeteket úgy, mint egyeseket, hogy a nemzeti ellenállás ezen időszakában tartsák hazafias kötelességüknek az állami köztartozásokat (u. m.: adó, bélyeg, illeték) beszolgáltatását megtagadni, hadseregbe való önként belépéstől tartózkodni mindaddig, mig a törvényhozás költségvetési s ujonczozási törvényt nem alkot. 2. Figyelmezteti azonban a város lakosságát arra is, hogy a nemzeti ellenállás ezen időszakában be nem fizetett állami köztartozások a törvényes állapot helyreálltával visszahatólag esedékessé lesznek, miért is tanácsos, hogy az e tartozások fedezésére szükséges összegeket a közönség megtakarítsa s gyümöl- csözöleg elhelyezze. Kelt Nagykárolyban, 1905. julius hó 31-én. Debreczeni István, polgármester.

— Nyári tánczmulatság. A nagykárolyi fiatal kereskedők által folyó hó 5-én, a Polgári Olvasókörben rendezendő nyári táncz- vigalom iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul. A buzgó rendezőség mindent elkövet a mulatság sikere érdekében s fiatal kereskedőink nagyon megérdemelnék, hogy az ő mulatságuk jól sikerüljön.

— Iparunk az egészség szolgálatában. Nagyon sokan és sokat írtak már a lapokban az iparról s annak fejlesztéséről — a test ápolásáról. Ezen lap is hozott kiváló egyének teljes szakértelmüségéről tanúskodó czikkeket az ipar fejlesztéséről. Különösen egyes szaklapokban az emberi test épségben tartása és ápolásáról tudós orvosok írnak legtöbbet, arról azonban, hogy némely ipar az emberi egészség és test épségére menynyire káros, sőt veszélyes és különösen ha az azzal foglalkozó iparos nem bir kellő szakértelemmel, tudtommal vajmi kevesen Írtak s épen azért nem tartom feleslegesnek ezzel egy kissé foglalkozni. Jól tudjuk, hogy iparunk fejlesztésére a kereskedelemügyi kormány évenkint nem megvetendő összeget fordít, sőt ma már az ország több helyén szakiskolákat, továbbképző szaktanfolyamokat létesít. Államköltségen egyeseket szakismeretük továbbfejlesztése végeit külföldre küld és teszi ezt azért, hogy országunk iparosai utolérjék a külföldi iparosság fejlettségét. Azért irom, hogy utólérjék, mert a mi iparunk a külfölditől majdnem minden tekintetben hátrább áll. De mit ér ezzel a kormány, ha nagy áldozatok árán egy-egy képzett emberrel szaporítja is az ország iparosainak számát, ha a többi százezer tudatlan és képzettebtől tanulni nem akar. Épen azért kétszeres örömünkre szolgál, hogy a mi czipész-iparosaink kivételt képeznek, mert ők tanulni akarnak és folyó hó 12-ike óta Bodh József elismert budapesti magán czipész szaktanár és vándortanitótól tanulnak is, hogy ezáltal magukat iparukban kiképezve, a külföld czipész-iparával szemben a versenyt felvehessék, az országnak, városunk, illetve a közönségnek, különösen a beteglábu embereknek tudásukkal szolgálatot tehessenek. Ezzel nyer beigazolást az iparnak az emberi test épségének ápolására való káros vagy hasznos volta, mert mig városunkban igen szép számmal lévő czipész-iparosainknál — tisztelet a kivételnek — ha egy-egy beteg-