Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-27 / 30. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. HÍREK. — Meghívás. 5052—1905. k. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1905. év julius hó 30-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. Az 1_904. évi zárszámadás megvizsgálása. (4371—1905. k. sz., Jtj.)_ 2. Az építési szabályrendelet módosítása. oÖ45 1905. k. sz., kj.) 3. Az uj kövezetvámdij- tarifa jóváhagyásának hejelentése. (4398— j 1905. k. sz. kj.) 4. Krasznabéltek Község megkeresése s Dr. Szabó Albert indítványa a Nagykároly—zilahi h. é. vasútvonalon ill. osztályú kedvezményes menettérti jegyek életbeléptetése tárgyában teendő felterjesztés iránt. (4984—1905. k. sz. kj.) 5. Polgár- mester bejelentése a Nagykároly—somkuti vasút üzletvezetőségi székhelye ügyében. (4288—1905. k. sz. kj.) 6. Külön szaktanító gazdasági ismétlöiskola szervezése s az ismétlőiskola részére államsegély kérése. 3721—1905. k. sz. kj.) 7. Iparos tanoncziskolai felügyelő-bizottság megválasztása. (4622— 1905. k. sz. kj.) 8. A Kölcsey-utcza megyeház előtti részének kövezési ügye. (4719—i 1905. k. sz. kj.) 9. A iápi törvényhatósági ut czéljaira igénybe vett magán területek kártalanítási dijának megállapitása. (4860— 1905. k. sz. kj.) 10. Aszphalt gyalogjárók fenntartása tárgyában határozat. (5014— 1905. k. sz. kj.) 11. A honvéd-utcza délnyugati oldalának szabályozása s a Templom- köz-utcza déli oldalán asphalt gyalogjáró készítés elrendelése. (5030—1905. k. sz. kj.) 12. A Rákóczy-utcza szabályozása s asphalt- gyalogjáróval ellátása. (5032—1905. k. sz. kj.) 13. A Honvédköz-utcza mindkét oldalának szabályozása s déli oldalán asphalt gyalogjáró készítés. (5029—1905. k. sz. kj.) 14. A Petőfi-utcza keleti oldalának szabályozása s asphaltgyalogjáróval ellátása. (5031— 1905. k. sz. kj.) 15. A Gencs-utcza mindkét oldalának szabályozása s asphaltgyalogjáróval ellátása. (5028—1905. k. sz., kj.) 16. Vida Lajos és társai kérelme a Verbőccy- utcza baloldalán a kőgyalogjáró javíttatása iránt. (6266—1905. k. sz., kj.) 17. A gazdasági részek kérelme, birtokuk tulajdonjogának rendezése tárgyában. (4264—1905. k. sz., kj.) 18. A gimnáziumi ösztöndijalap tulajdonát képező urai birtok bérbeadására vonatkozó szerződés jóváhagyása. (4116— 1905. k. sz., kj.) 19. Ä siketnémákat gyátno- litó debreczeni egyesület kérelme alapitvány- tétel iránt. (4865—1905. k sz., fj.) 20. Sza- niszló község kérelme vásártartás engedélyezéséhez hozzájárulás iránt. (4275—1905. k. sz., fj.) 21. A „fővárosi 1848—49-iki ereklye- muzeum“ kérelme támogatás iránt. (3749— 1905. k. sz., hj.) 22. özv. Róth Jakabné kérelme asphalt-dij tartozásának elengedése iránt. (3992—1905. k. sz., kj.) 23. Szolomá- jer János kérelme a részére megállapított kisajátítása kártalanítási dij felemelése iránt. (3882—1905. k. sz., hj.) 24. Ujfalussy Jolán óvónő kérelme községi adó törlése iránt. (1443—1905. k. sz., hj.) 25. Bevehetetlen telepedési dijak törlése. (2692—1905. k. sz., fj.) 26. Szilágyi György illetőségi ügye. (4206—1905. k. sz., fj.) 27. Gyetkó György illetőségi ügye. (4820—1905. k. sz., fj.) 28. Kirai György illetőségi ügye. (4484—1905. k. sz., fj.) 29. Simon László, Papp János és Netreba György kérelme házuk nádfedele javításának megengedése iránt. (2362., 2393., I 2409—1905. k. sz., hj.) 30. Reich János I Verbőczy-utczai telkéhez csatolt utczaterület í árának megállapitása. (4400—1905. k. sz., I hj.) 31. Leitner Ignácz Majtény-utczai telkéhez csatolt utczaterület árának megállapitása.! (1796—1905. k. sz., hj.) 32. 1905. év május hónapi pénztár vizsgálat bejelentése. (3951—-j 1905. k. sz., hj.) 33. 1905. év junius hónapi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése.] (4543—1905. k. sz., hj.) 34. Gróf Károlyi] István és társai indítványa, az adófizetésnél, I valamint az ujonczozásnál való közreműködés megtagadása iránt. (5095—1905. k. sz. fj.) 35. Krómer Sándor színigazgató kérelme, I szinielőadások tartására a városházi nagy- j terem díjtalan átengedése iránt. (5087—1905. i k. sz., kj.) — Személyi hírek. Gróf Károlyi József, mint a kastély vendége városunkban időzött, honnan tegnap délután utazott el. — Dr. Adler Adolf ügyvéd, lapunk szerkesztője, pár heti tartózkodásra Karlsbadba utazott. — Távolléte alatt a lap szerkesztéséért Simkói Géza főmunkatárs lesz felelős. — Vármegyei közgyűlés. Nagy László' alispán vármegyénk törvényhatósági bízott- i ságának tagjait Nagykárolyba, augusztus hó 3-án délelőtt 10 órára a városháza üléstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre hívta egybe. A kibocsátott tárgysorozat sze- j rint a közgyűlésnek fontosabb tárgyait képe- j zik: 1. a kormány kinevezését tudató leiratok ; j 2. Kristóííy József belügyminiszter búcsúirata, melyben föispáni állásától megválását tudatva, köszönetét fejezi ki a törvényhatóságnak ezen állásában mindenkor tapasztalt támogatási sáért; 3. Fejérváry Géza rn. kir. miniszter-] elnök intő szózata a törvényhatóságokhoz ;i 4. Pest-Pilis-Kis-Kun- és több vármegyék átirata az alkotmány védelmére hozott határozata tárgyában ; 5. Gróf Károlyi István és társai, valamint Luby Géza és társai indítványa a jelenlegi kormánynak bizalmatlansági nyilatkozat és a törvénytelen rendele- tekkel szemben követendő eljárás iránt; 6. Pest vármegyének átirata a volt vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása iránt. — A városunkat érintő ügyek közül tárgyalás alá kerül: a városi közkórház kibővítési és átalakításának ügye ; a vármegyei székházépítésnél szükségessé vált utczai kövezett útszakasz rendezése és a megyeház előtti területen a vizlevezetés megoldásához a város által kért hozzájárulás ügye ; a nagykárolyi hegyközség közgyűlésének kérelme az alkalmazott hegyőrök részére lőfegyverek használatának megengedési ügye; a nagykárolyi képviselőtestületi tagok választásához elnök kiküldése iránti előterjesztés ; a svábrészi birtokosság szervezési szabályrendelete i és végül a város telekkönyvi bejegyzésének helyesbítési ügye. — Változások a kegyestanitórend körében. A kegyestanitórend helybeli társházát s igy főgimnáziumunkat is érintő fontos váli tozások történtek. A kegyestanitórend kormánytanácsa Tímár Péter helybeli házfönö- : köt és plébánost saját kérelmére — ház- főnöki állásától felmentette és Magyaróvárra helyezte át. Helyébe Dr. Schvveighoífer Já- j nőst nevezte ki, ki Budapesten a rendi egye-1 térni hallgatók és theologusok praefeklusa volt. Ugyancsak változást szenved a főgimn. igazgatói állás is, mert Hám József eddigi igazgató, ki 13 éven keresztül állott a tanintézet élén Sátoralja-Ujhelyre házfőnökké és főgimn. igazgatóvá neveztetett ki. Az ő helyét Cseh Lajos eddigi temesvári tanár foglalja el, ki a legutóbbi képviselőválasztás alkalmával Gróf Khuen Héderváry Károly- lyal szemben a temesvári függetlenségi párt jelöltje volt. Azonkívül a két világi tanár helyébe áthelyeztettek: Jakab Gyula .Magyaróvárról és Horváth Jenő Budapestről. Boross Antal eddigi plébánossegéd pedig ezentúl kizárólag tanári működését fogja folytatni,; inig plébánossegéd Horváth Jenő lesz. — Színészed hír. Krémer Sándor a szatmári szinikerület igazgatója társulatával jelenleg Kis-Várdán működik, a közönség kellő pártfogása mellett. Városunkba augusztus hó 20-án szándékozik jönni, hol szeptember 29-ig marad. Kérvényt adott be a városi képviselőtestülethez, melyben a városháza nagytermét kéri előadásainak megtartása czél- jából átengedni. A kérvényt a képviselőtestület a jövő vasárnap tartandó ülésen fogja tárgyalni. — Indítvány. A folyó évi augusztus hó 3-án tartandó vármegyei közgyűlés elé Gróf Károlyi István, Adler Adolf dr., Papp Béla, Kovács Dezső dr. és N. Szabó Albert dr. indítványt terjesztettek elő, melyben azt indítványozzák, hogy a vármegye tiltsa meg a városoknak és községeknek, hogy az önkénytesen befizetett állami adókat elfogadják és az adóhivatalba beszolgáltassák, kivételével a községek által bérletmegváltás vagy ráutalás czimén önkényt befizetett összegeknek, melyek azonban pénzintézetekben lesznek elhelyezendök. A tisztviselőknek tiltsák meg, hogy az önkényt beálló ujonczok, tartalékosok és pót- tartalékosok behívására vonatkozó kormány intézkedéseket támogassák. — A tisztviselőket, az őket érhető sérelemért vagy kárért erkölcsi és anyagi kárpótlásban részesítsék. Végül mindaddig, inig a rendes állapot helyre áll, minden hónap első csütörtökjén rendkívüli közgyűlés tartassék s a tisztviselők működésének támogatására és a vármegye hatóságai egyöntetű eljárásának elősegítésére egy 60 tagú bizottság küldessék ki, melynek az alispán, főjegyző és liszliügyész hivatalból tagjai lesznek. — Temetes. Özv. Makay Józsefné szül. Fiók Lulália temetése folyó hó 21-én történt meg a város lakosságának nagy részvétele mellett. A díszesen felállított ravatalt a szebb- nél-szebb koszorúk egész tömege borította, melyek a következő felírásokat viselték: „Kedves jó anyuskánknak — Árva gyermekei“. „A legjobb édesanyának — Ilona és Kálmán“. „Drága jó anyuskánknak — Bella, Dani és Józsika“. „Szeretett jó testvéremnek — Zsuzsika s gyermekei“. „Felejthetetlen jó testvéremnek — Berti és Mariska“. „Szeretett nászasszonyomnak — Liptálc Dániel és leánya“. „Kedves Lálika néninek — Rózsa, Bálint és Béla“. „Imádásig szeretett nagynénénknek — Ágnes és Zsiga“. „Szere- lete jeléül — Elek“. „Fájdalmas részvéttel — Ficzere János és családja“ ; ezeken kívül számos felirat nélküli koszorú. A teme- j tési szertartást a háznál Asztalos György ] ev. ref. lelkész végezte s megható szép beszédben méltatta az elhunytat, a sírnál pedig Ujlaky Miklós segédlelkész mondott búcsúbeszédet. — Nyugodjék csendesen ! — A nagybanyai megpetitionált mandá- j tűm ügyében a debreczeni kir. ítélőtábla a vizsgálat foganatosításával Olchváry Zoltán táblabirót küldötte ki, ki f. hó 29-én kezdi meg vizsgálati functióját. — A „Nagykárolyi Kör“-nek folyó hó 29-én a Polgári Olvasókör helyiségében megtartandó nyári tánczmulatságára ismételten felhívjuk közönségünk figyelmét, mert e mulatság, mint minden évben, úgy az idén is bizonyára igen sikeres lesz s a résztvevők egy igen kellemesnek ígérkező mulatságnak lesznek részesei. — Eljegyzés. Csipkés Jenő nagykárolyi kir. járásbirósági írnok f. hó 26-án tartotta eljegyzését Nagybányán Kunay Annuskával, özv. Kunay Edéné kedves leányával. — Gyászeset. A helybeli kir. pénzügyigazgatóság tisztikarát gyász érte. Egyik ifjú, rokonszenves tagja, Körmendy Imre m. kir. p. ü. számtiszt, volt m. kir. honvédfőhadnagy, életének 29-ik, boldog házasságának 2-ik évében folyó hó 25-én elhunyt. Özvegyet és egy kis leánykát hagyott árván maga után. Temetése tegnap délután 6 órakor történt meg nagy részvét mellett, melyen az igazgatóság tisztikara testületileg részt vett Kemény Alajos kir. p. ü. igazgató vezetése alatt. Ä koporsót számos szép koszorú borította, közöttük a kir. pénzügyigazgatóság tisztikarának gyönyörű koszorúja. A gyász- esetről a család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Körmendy Imréné szül. ha- gyárosi Kendelényi Erzsébet, úgy a maga, mint gyermeke, valamint az összes rokonság nevében is a megtört szív legmélyebb fájdalmával tudatja a forrón szeretett férj, a drága jó édesapa, fiú, testvér és rokon Ég- belli és körmendi Körmendy Imre m. kir. p. ü. számtiszt, volt m. kir. honvédföhad- nagynak folyó évi julius hó 25-én reggel 5 órakor életének 29-ik, boldog házasságának 2-ik évében hosszas, keresztényi türelemmel viselt szenvedés után történt csendes elhuny- tát. A felejthetetlen drága halottnak hült tetemei f. hó 26-án délután 6 órakor fognak a Gencsi-utcza 25. sz. házból a róm. kath. egyház szertartása szerint a rnesterrészi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. A kedves halott lelki nyugalmáért az engesztelő szent miseáldozat augusztus hó 1-én reggel 6 órakor fog a róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Nagykárolyban, 1905. julius 25. A béke angyala őrködjék drága hamvai felett! Körmendy Zsigmond és neje Kárász Leopoldina szülei. Kendelényi Ferencz és neje Lévy Mária apósa és anyósa. Körmendy Ilonka gyet meke. Körmendy Zsigmond, Körmendy Ödön, Körmendy Mariska testvérei. Körmendy Zsig- mondné szül. Szentes Anna, Szlávik Ferencz, Kendelényi Mariska, Kendelényi Ferencz, Kendelényi Kata, Kendelényi László, Kendelényi Béla és Lévay József mint sógornői és sógarai. — A kir. p. ü. igazgatóság tisztikara, valamint a mellé rendelt számvevőség tisztviselői külön gyászjelentésben tudatták kartársuk elhunytát. Nyugodjék békében! — Városunk zárszámadása. Városunk 1904. évi zárszámadása, melyet a képviselőtestület vasárnapi közgyűlésén fog tárgyalni, már megküldetett a képviselőtestület tagjainak. A zárszámadás szerint: az 1904. évi bevételek összege 277,523 K 02 f, kiadások összege 277,476 K 50 f s igy pénztári maradvány 46 K 52 f. A bevételek 19,863 K 54 fillérrel, a kiadások pedig 6307 K 91 fillérrel haladják meg a költségelőirányzatot. — Nagyobb bevételi eredmény éretett el a községi adónál 3543 K 33 fillérrel. A községi pótadóhátralék azért ismét emelkedett, ameny- nyiben az 1903. évi 51,665 K 90 fillérrel teljes számban a szakaszban, de azok is a kik már kényelmesen el voltak helyezve, midőn megláttak számos útitáskámmal közeledni, úgy összenéztek mint egy birkanyáj a farkasnak közeledtére. Talán azért is voltam nekik olyan ellenszenves, mert nem vagyok sovány és az efféle helyeken csak azokat kedvelik. Nehány perez múlva ennek daczára kényelmesen elhelyezkedtem. Úgy megtelt szakaszunk, hogy egy tü sem férhetett volna közénk s ép nekem jutott a két legtestesebb szomszédom, az egész szakaszban. Az egyik oldatomon ült egy asthmás kanonok, aki szipákolással töltötte idejét és többször elejtve szelenczéjét, mindig reám szórta tu- bákját; másik oldalomra egy kőbányai ser- téskereskedőné ült, aki bizonyára versenyt hízott sertéseivel, mert annak daczúra, hogy jól betöltötte helyét, még az enyémre is igényt tartott, a mi ellen erélyesen védekeztem. Velem szemben ült vagy inkább aludt egy kopott színpadi Venus, a kit tulajdonkép már inkább Vénhusnak lehetett volna elnevezni. Tánczosné lehetett, mert álmában mindig lábaimon tipegett, még szerencse, hogy nincsen tyúkszemem. Annak oldalán ült egy köszvényes miniszteri tanácsos, a ki a tikkasztó hőség daczára is minden ablaknyitás ellen tiltakozott, a mi a levegőnek sűrű volta mellett igen kellemetlenné kezdett válni. A túlsó sarokban egy vén dada foglalt helyet két csemetéjével, a kiket mindig csititgatni kellett csintalan magaviseletük miatt. E társaságot kiegészítő egy fiatal házaspár. Szegény gerliczék, úgy látszik roszszul választották nászuljuknak idejét, mert hasztalan lesték az alkalmat midőn az utasok Morpheus karjaiba pihennek meg, hogy végre ők is egymás karjaiba kerülhessenek, a mi azonban nem sikerült nekik a helyzet kényelmetlen volta miatt. Én is annak daczára, hogy nagyon ki voltam merülve csak reggel felé szunnyadtam el s akkor is csak rövid időre, mert egy zuhanás ébresztett fel. Éppen azt álmodtam, hogy földrengés volt s a ház összedült felettem, midőn feleszméltem éreztem, hogy egy nehéz bőrönd, mely fejem felett volt elhelyezve, lezuhant fejemre. Az első ijedség után megtapogattam magamat s midőn meggyőződtem, hogy fejem még helyén van s más komoly baj sem történt, ekkor arról kellett gondolkodnom, hogy azon alkalmatlan tárgyat, mely ezt a zavart okozta, ismét régi helyére helyezzem el, a mihez úti társaim is segédkezet nyújtottak. Végre nagy ügygyei bajjal sikerült is visszahelyeznünk a bőröndöt, ámde sehogy sem tudtuk a szorosságban régi helyét megtalálni és az — Damokles kardjaként csügött fejem felett, mindég ismét előbbre csúszva úgy, hogy minden tiz perez közben helyre kellett azt igazítani egy uj katasztrófának elkerülése végett. Kiállhatatlan állapot! Alig bírtam már a reggelt bevárni, azonban ebben is megcsalt reményem, mert reggel sem változott meg lényegesen helyzetem, mivel utitársaim ébren még több alkalmatlanságot okoztak nei kém mint alva. Az egyik reám kefélte kabátjának porát, a disznókereskedöné meg j nem győzte magát foghagymás falatokkal tömni, a tánezosnő pedig reám fésülte haját j s több ízbe ki és bepakolta útitáskáját, inig I végre megtalálta festékeit a melyekkel, a mint mondá, felfrissítette arczát. A gyerekek ellenkeztek az öltöztetés ellen, a mire a vén Cerberus tettleges argumentumokkal felelt s a gyerekek hadonászva s védekezve bujdos- i tak az utasok között, miközben az egyik ostorával majd kiütötte szememet, a másik meg a vészjelzőhöz kapott s ezáltal pánikba j ejtette a vasúti személyzetet, mig végre is- ! mét hatalmába kerítette őket a dühöngő dajka s igy helyre lön állítva a csend. Ez alatt az ifjú házasok látván, hogy a figyelem a gyerekeken összpontosul, szerelmeskedéssel töltötték idejüket, nekem pedig soha sem volt elég hideg vérem, hogy az efféle jeleneteket egykedvűen nézhettem volna, de hiába ezektől nem bírtam menekülni. Úgy ment az Puxig, mert hisz az volt az ebédi j állomás s egyszersmiut a málha vizsgálás-: I nak helye is. Ott ki kellett összes podgyászun- í ! kát a perronra szállíttatnunk, a mi annál több nehézséggel járt, mert ott nem szabad a hordároknak a vaggonokba belépni s azért nem nyújthatnak az utasoknak segédkezet, ! így hát az ablakokon kellett kidobálnunk a kézi podgyászt, a melyet aztán a lenn váró1 hordárok rendeltetési helyére vitték, a hol már a finánezok vártak reánk a nagyobb : podgyászszal. Ezek mellett azután őrt kellett I állnunk a megmotoztatás egész tartama alatt, | de örömest teljesítettük e kötelességet, mert legalább kiszabadultunk fogságunkból, kivéve a fiatal házasokat, akik megfeledkeztek pod- gyászukról, de még az étkezésről is, egyedül csak az enfiesnulre gondoltak s azért erővel benn akartak maradni szakaszukban, mig végre a kalauznak sikerült őket onnan kizavarni, azt mondva, hogy vaggonváltozás lesz s azért okvetlen ki kell szállniok ha nem akarnak Bécsbe visszamenni. Nekem még sokáig várnom kellett mig az én pod- gyászomat össze-vissza turkálták s midőn megkaptam az absolutiót s az órára néztem, elszörnyedve láttam, hogy már csak két per- czem van az étkezésre, ez pedig a legéhe- sebb farkasnak sem elég a jóllakásra. Az étterembe siettem, ott a legnagyobb zavar uralkodott, az utasok egymást lökdösve a buffethez sereglettek s ott mindent összepakoltak a mihez csak hozzáférhettek és fizettek a hogy hamarjába fizethettek, aztán a vonat felé baktattak. Én is úgy akartam tenni, midőn utamba vetődött egy pinezér — legalább annak néztem — a ki egy rántott pisztrángot tartott a kezében s minthogy az kedvencz ételem volt, mohón kirántottam kezéből azt a már egyszer kirántott halat s helyette egy frankot nyomtam a markába. A pinezér a ki tulajdonkép nem is volt pinezér, hanem valami orosz herczeg a mit később tudtam meg s ki orosz étvágy- gyal is birt s azért utravalóval is ellátta magát, bámulattal nézte merészségemet a melylyel legjobb falatját kiragadtam kezéből. (Folyt, köv.)