Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-01 / 22. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

nyolcz ovi kurzusát mint normálisan érző és gondolkodó emberek kerülnek ki az életbe.

Ámde szép magyar hazánkban csak kivételes keveseknek jut a szerencse, hogy intézetbe jutva, szunnyadó képességük kifejlesztessék, a legtöbb siketnéma elzüllik, semmittevő dologtalan koldussá lesz, a ki tengődik inkább mint él, aki mélyen lealacsonyított emberi állapotában tudatlanságánál és érzéketlenségénél fogva embertársait akárhányszor veszedelembe ‘dönti.

Kerekszámban 26,000 siketnéma él ma magyar hazánkban és e nagy számból csak 876 van intézetben nemes szivü vezetők kezei között, hogy ott mintegy újjá teremtődjenek, emberek legyenek.

A siketnémák ezekben az intézetekben megtanulnak beszélni. Nem jelnyelven, hanem hangzó beszéden. Mert ha jelnyelven beszélnének akkor csak egymást értenék meg, de igy a hallók és beszélők társaságából ki volnának zárva. Mig igy rendes beszédre megtanítva, hasznos tagjai lesznek a társadalomnak. De rendkívül fáradságosan és hosszadalmason történik ez.

Az épérzékü ember a nyelvet hallás érzéke után tanulja meg, de a siketnémának az érzéke nincs, tehát más érzékszervekre kell alapítani a beszédtanulást, ilyenül; ajánlkozik a látás és a tapintás szerve. A beszéd ugyanis nemcsak hallható hanem látható is. Az egyes hangok kimondásakor szájrészeink mindig más és más alakot öltenek s e különböző alakulások megfigyelhetők és utánozhatok. A szájrészek állását a siketnéma látja és igy utánozhatja, a gége rezgését pedig ujj a i hegyével érzékelheti. így nagyon hosszas gyakorlás utján a siketnéma képessé lesz a hangok viszonylagos tiszta kiejtésére. De ehhez 8 évi fáradságos munka kell. Az első osztályban csak egy pár szót tanul s igy fokozatosan, mig végre beszélni tud.

De az emberszeretet ily áldásában 26,000 siketnéma közül csak 876 részesül, a többi felnő mint az utszéli gyom, melyre rátapos a járó-kelő s melybe durva kedvtelésből akárhányszor beletörli sáros lábát a műveletlen és érzéktelen ember.

Rengeteg emberanyag vész el igy éven- kint. Igaz, hogy van már 15 intézet a siketnémák oktatására. De ezek fejlődését gátolja az anyagiakban való szegénység. Mert minden intézet nemcsak neveli a maga siketnémáit, hanem élelmezi és ruházza is. A legtöbb siketnéma természetszerint a legszegényebb néposztály gyermeke, amely nem képes arra, hogy gyermekeit tanulás végett egy-egy központon fekvő intézetbe küldbesse, ott élelmezésükről és ruházásukról gondoskodhassál Tehát az intézet maga fedezi ezeket. Az államhatalom nagy mértékben segélyezi az intézeteket, a tanítással járó összes személyi kiadásokat fedezi, de a növendékek eltartásáról való gondoskodást inkább társadalmi feladatnak tekinti, mint nyugat Európa összes országai is. Sőt a magyar állam összehasonlítva külfölddel, sokkal teljesebb mértékben segélyezi a siketnéma intézeteket, mint a külföld az övéit.

A közoktatásügyi miniszter a múlt évben a 15 intézetnek megfelelőleg 15 kerületre osztotta az országot. így a debreczeni siketnéma intézet kerülete Hajdú-, Szabolcs-, Szatmár- és Szilágymegyékre terjed ki, azért van ez igy, hogy az intézet e területről I vegye fel növendékeit s különösen, hogy e j területről gyűjtse össze a növendékek eltartásához szükséges segélyösszeget is.

Ezért voltak itt a debreczeni intézet ne- meslelkü vezetői, hogy közönségünkben fel- költsék az érdeklődést, hogy szóval és tettel hirdessék a siketnémák tanításának czélsze- rüségét és hasznosságát és ezáltal a nemes- lelkű emberbarátok jóindulatát és áldozat- készségét megnyerjék.

Nemesebb czélra áldozni alig lehetséges, mert az ily czélra adott fillérek kétszeres jót cselekszenek, ételt adnak az éhezőknek és a tudatlanok lelkében világot gyújtanak.

Ittlétük alkalmával önkénytes adományokból 89 koronát gyűjtöttek.

Molnár Kálmán.

HÍREK.

— Meghívás. 3516—1905. K. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait az 1905. évi junius hó 4-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó választó közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1905. május hó 29-én. Debreczeni István, s. k. polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. Vármegyei alispán urnák, mint a tisztújító szék elnökének 8675—1905. számú intézkedése alapján: egy I. osztályú irnoki, egy II. osztályú írnoki s egy adó- végrehajtói állásnak s az esetleges előléptetés által megüresedhető még egy másodosztályú irnoki állásnak választás utjáni betöltése. (3516—1905. szám.)

— Meghívás. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait az 1905. évi junius hó

4-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó —

választó közgyűlés befejezése után a város- I háza tanácstermében tartandó — rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1905. május 29. Debreczeni István, polgár- mester. — Tárgysorozat: 1. Polgármester jelentése, a Nagykároly—somkuti h. é. vasút üzletvezetőségének áthelyezése ügyében. (2079—1905. k. szám; kj.) 2. A villamosmű átvételéről felvett jegyzőkönyv bemutatása s az elszámolás előterjesztése. (3704—1905. k. szám; kj.) 3. A villamosmű felügyelő-bizottság javaslata a villamostelepen furott kút létesítése tárgyában. (3705— j 1905. k. szám ; kj.) 4. Előterjesztés a villamos-1 telepen szénraktár építtetése iránt. (3948—! 1905. k. szám; kj.) 5. Honvédelmi miniszteri határozat, a mely szerint a laktanya! 13. sz. helyiségének átalakítási költségeit! tárczája terhére el nem vállalja. (3302—1905. k. szám; fj.) 6. Honvédelmi miniszter értesítése arról, hogy a laktanya törzsépületét 1905. év május 1-től a bérletből kibocsátja. I (3050—1905. k. szám; fj.) 7. Belügyminisz-! tér ur 32,394/V—-a—1905. sz. leirata, a gyámpénztári pénzeknek gyümölcsöztetésére vonatkozólag. (3929—1905. k. szám; fj.) 8. A m. kir. közigazgatási bíróság 1525—Í905. k. sz. ítélete, a Nagykároly—mátészalka— csapi h. é. vasút építési vállalata szállítmányainak vámmentessége ügyében. (3927— 1905. k. szám ; kj.) 9. Lamarche Albert kérelme kövezetvám visszatérítése iránt. (2080— I 1905. k. szám ; kj.) 10. Szombati János kérelme a jég kövezetvám díjtételének leszállítása iránt. (3531—1905. k. szám; kj.) 11. Epstein Menyhért kérelme a borseprő kövezetvám díjtételének leszállítása iránt. (3191 — 1905. k. szám; kj.) 12. Esküdtképes egyé- j nek összeírásához 2 tag megválasztása. (3490—1905. k. szám; fj.) 13. Az 1902. évi zárszámadás jóváhagyására vonatkozó vármegyei határozat bemutatása. (3297—1905.' k. szám ; kj.) 14. Az 1903. évi zárszámadás jóváhagyására vonatkozó vármegyei határo-' zat bemutatása. (3298—1905. k. szám ; kj.) 15. Nagy Elek kórházgondnok kérelme lize-1 tésének évi 200 koronával felemelése iránt. 3295—1905. k. szám; kj.) 16. Mészáros Károly és kiskorú gyermekei illetőségi ügye. (3480—1905. k. szám; fj.) 17. A Terem- utcza baloldalán a szabályozási vonal megállapítása. (2689—1905. k. szám ; hj.)

— Érettségi biztos. A vallás és közoktatásügyi miniszter főgimnáziumunkhoz érettségi biztosul Franki István újvidéki nyug. gimn. igazgatót nevezte ki.

— Áldozócsütörtök, mely ma van, egyik magasztos ünnepe a keresztyén világnak!

A Megváltó mennybemenetelének emléke szépen egészíti ki a vallás tanításainak a megváltásra vonatkozó részét, melyet 10 nap múlva a bekövetkező Pünköst ünnepen a Szentlélek emlékünnepe fejez be. A tavasz áldó melege, a ragyogó napsugár és fény- özöne még kellemesebbé varázsolja a szivek és lelkek ünnepét Áldozócsütörtök napján.

— A honvédség köréből. Kiss Zsigmond ezredes, dandárparancsnok, szemletartás czél- jából ma este városunkba érkezik.

— Az állami polgári leányiskola junius

8-án délután 4 órakor tartandó záróünnepségének műsora a következő: 1. Kulié: „Marche Triumphale.“ Zongorán 4 kézre játszák: Juhász Mariska és Márton Mariska IV. o. t. 2. „Hazáin leányaihoz“ Erdélyi Zoltántól szavalja Nagy Ilona II. o. t. 3. „Búcsú az erdőtől.“ Ének, éneklik a növendékek. 4. „Rot Rőslein,“ Wenzeltöl. Zongorán játsza Barkóczy Magda I. o. t. 5. „A kis vénasszonyok Dezseri Sándortól, szavalja Bakay Emma I. o, t. 6. „Svéd négyes.“ Ének éneklik a növendékek. 7. „Magyar Ábránd,“ Bóráknétől. Zongorán játsza Gyurovits É. II. o. t. 8. „A meglepetés“ monológ Farkastól, előadja Szombati Julia IV. o. t. 9. „Tarantella“ Moszkovszkytól. Zongorán játsza Gáspár Anna IV. o. t. 10. „Egy csésze kávé mellett“. Vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Nagyzófalvyné Nagy Erzsi IV. o. t. Hadaryné í 1 Kimer Margit krntf. I. o t.

Kotnyelesyné I ■>§> Mező Mariska IV. o. t.

Pletykásyné < ff Váczi Jolán IV. o. t. Rostafalvyné Gorzó Erzsébet IV. o. t.

Pergöné l * Herskovits Bella IV. o. t.

Okosné, ellenőr neje Hidasi Vilma IV. o. t. Cseléd Nagyzófalvyéknál Fürth Irén IV. o. t.

Történik Nagyzófalvyné lakásán.

11. „Magyar egyveleg“. Ének, éneklik a növendékek. A t. szülőket, valamint az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja Az igazgatóság.

— Kneisel Antal tanár múlt héten tartott hangversenye igen csekély szátnu közönség jelenlétében folyt ugyan le, de a jelenlevők egy igen élvezetes este emlékével lettek gazdagabbak. S valóban kár, hogy a mester nem a mai kor embere a reclam tekintetében, mert ha nehány nappal jövetele elölt hívhattuk volna fel jöveteiére városunk közönségét, nem kellett volna oly csekély számú közönség jelenlétében játszania. És mondhatjuk, hogy Kneisel tanár játéka megérdemelte volna, hogy városunk minden lakosa, ki a zene iránt érzékkel bir, megjelent volna a hangversenyén; mert városunkban ennél jobb hegedüjátékot nem igen hallottunk. Technikája, művészi felfogása, nagy tudása, fellépésének nyugalma és biztonsága mind bámulatra keltették a hallgatóságot s a hosszú és kitűnő műsor minden egyes darabját tapssal és éljenzéssel honorálta a közönség, mely igaz benső elismeréssel hálálta meg a művésznek azt a műélvezetet, melyet játékával nyújtott. Az egész hosszú műsort — még megtoldva nehány saját szerzeményű darabbal, behunyt szemmel, mintegy átszellemülve játszotta le, belehelve lelkét abba a kis fába, a mit hegedűnek neveznek. Beethoven „Hegedű hangversenye,“ Paganini „Boszorkány táncza“ Reményi—Kneisel „Repülj fecskémbe. Kneisel „Román rapszódiája“ hala- tára szűnni nem akaró tapsokban tört ki a közönség; a „Csak egy kis lány van a világon“ czimü dalt oly szépen játszotta, hogy annál szebb hegedüjáték el sem képzelhető. Mondhatjuk, hogy oly műélvezetben részesültünk mint mikor Reményit, Hubayt és Adorján Jenőt hallottuk. Sajnos, hogy Kneisel és hozzá hasonló művészek külföldön kénytelenek élni és itthol nem érvényesülhetnek. Kneisel tanár fellépésében tulszerény. A ki vele találkozik nem is sejti, hogy ő a bukaresti országos zeneakadémiának igazgatója, hegedüconcert mester, a román Bene Merenti I-ső osztályú rendjel birtokosa, a párisi zeneszerzők egyletének rendes tagja, a franczia becsületrend lovagja és több más rendjellel is ki van tüntetve. Kneisel tanár megígérte, hogy ha Magyarországba jön városunkat ismét fel fogja keresni, s akkor bizonyára telt ház fog gyönyörködni zenei tudásában, mesteri játékában.

— Kugliverseny. A helybeli Protestáns Társaskörben junius 4-ikén és folytatólag a pünkösti ünnepeken nagy kugliverseny fog tartatni, melyre a tagok és azok által bevezetett vendég figyelmét tisztelettel felhívom. Az értékes versenytárgyak a kör helyiségében tekinthetők meg. Az elnökség.

— Ifjúságunk az országos tornaversenyen.

Főgimnáziumunk ifjúsága az országos torna- versenyen leendő részvétel czéljából a múlt csütörtökön indult el, Budapestre. Elszállásolásukat a VII. kér. Murányi-utczai elemi iskolában nyerték, hol tanáraik felügyelete alatt a legnagyobb rendben voltak. Másnap pénteken megtekintették a főváros nevezetességeit, igy például: az uj Erzsébet-városi templomot, a nemzeti múzeumot, a vásár- csarnokot, stb. s jelenvoltak az aznapi parlamenti ülés egy részén is. Szombaton délelőtt a városligetben levő millenáris versenytéren főpróbát tartottak. Délután folyt le a verseny első része és pedig valamennyi intézet összgyakorlatai és a játékok. Remek látvány volt az 5120 tanuló gyakorlata, melyet a nagyszámú közönség többizben zajosan megtapsolt. A íüleslapda játékban ifjúságunk a nagyszebeni állami gimnáziummal került össze, melynek kitünően képzett játékosaival szemben vesztes lett. Ellenben a futómászásban Diczig Béla VI. o. t. bronzérmet nyert. Vasárnap délután következett a verseny második része és pedig az egyes intézetek által szabadon választott gyakorlatok, melyért intézetünk elismerő oklevelet nyert. A kötélhúzásban a nagyenyedi Bethlen kollégiummal kerültek össze, s azt erős küzdelem után legyőzték. E győzelmükért elismerő oklevelet és 10 darab bronzérmet nyertek. Ezeken kívül még az összgyakorlatokban való precziz közreműködésükért külön elismerő oklevelet kaptak. — Ifjúságunk tehát szép eredménynyel állotta meg helyét. Hétfőn reggel indultak hazafelé s este 6 órakor érkeztek meg. A vonatnál nagyszámú közönség várta őket. Az ifjak katonás menetben vonultak a tornacsarnokba, hol Hám József fögimnáziumi igazgató intézett pár lelkesítő szót hozzájuk, — mely után az ifjúság eloszlott. Az ifjak egész távollétük alatt a kísérő tanárok: Hám József igazgató, Niklos János, Boross Antal és Szolomájer János gondos felügyelete alatt állottak. Egyik este 11 órakor Berzeviczy Albert vallás és közoktatásügyi miniszter is meglátogatta őket kíséretével s a tapasztalt rend felett megelégedésének adott kifejezést. Ifjaink minden baj nélkül a legjobb kedvben érkeztek haza.

— Deák-kirándulás. Molnár Kálmán helybeli kegyesrendi főgimnáziumi tanár a főgimnázium tanulóival kirándulást tervez Felsőbányára.

— A helybeli állami polg. leányiskola vizsgálatainak sorrendje: Junius hó 8-án d.

u. 4 órakor záróünnepség; 17-én hittani vizsgálatok az összes felekezeteknek; 19-én reggel 8—12-ig az I. osztály vizsgálata; 2Ó-án 8—12-ig a II. osztály vizsgálata ; 21-én g—12-ig a III. osztály vizsgálata; 23-án g—12-ig a IV. osztály vizsgálata; 24-én 9—11-ig tornavizsga az összes osztályoknak ;

24-én d. u. 2—3-ig franczianyelvből az ösz- szes osztályoknak; 26-án és 27-én magán- vizsgálatok; 28-án „Te Deum“, értesítők, bizonyítványok és jutalmak kiosztása; 19-től

27-ig reggel 8—12-ig és d. u. 2—6-ig a rajz és kézimunkakiállitás megtekinthető az emeleti tantermekben. A t. szülőket, valamint az érdeklődőket tisztelettel hívja meg: Az igazgatóság.

— Meghívó. A kismajtényi ev. ref. ifjúság 1905. évi junius hó 12-én zártkörű Táncz- mulatságot rendez. Belépődíj személyenkint: Nők részéről 80 fill. Férfiak részéről 1 korona. Családjegy 3 korona. Kezdete délután 4 órakor.

— Uj ügyvéd. Dr. Kovács István, városunk fia, budapesti lakos, ügyvédjelölt tegnapelőtt a budapesti ügyvédi vizsgáló-bizottság előtt az ügyvédi vizsgát kitűnő sikerrel letette. Tudomás szerint Dr. Kovács Budapesten szándékozik állandóan letelepedni.

— Oltáregyesületi kiállítás. Múlt számunkban jeleztük, hogy az Oltáregyesület kiállítása junius 4-én lesz; most értesülünk, hogy Wolafka Nándor dr. püspök, vizsgálaton való elfoglaltsága miatt csak júliusban

! jelenhetik meg közöttünk, igy a kiállítást július elején — a miről még hirt adunk — fogja megnyitni Wolafka Nándor dr. püspök ur.

— A kereskedő-tanoncziskola junius 4-én, vasárnap délután két és fél órakor fogja megtartani rendes helyén a millennium és koronázás szokásos emlékünnepét. Felhívjuk erre különösen a kereskedőkörök szives figyelmét.

— Halálozás. Lapunk múlt heti számá; ban megírtuk, hogy Vargha Zsigmond nyug. szolgabiró, később vármegyei napdijas Írnok múlt héten szerdán elhalt. A hirt teljesen ! megbízhatónak vélt forrásból lapunk zártakor vettük s igy azt leközöltük, azonban az tévedésen alapulónak bizonyult mert Vargha Zsigmond a lapunk múlt heti számának megjelenésekor még élt, noha már akkor igen nagybeteg volt. Most azonban a hir megvalósult, amennyiben a nevezett május hó 29-én 62 éves korában valóban elhalt és tegnap délután 4 órakor nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. A temetésen a vármegyei és a járási tisztikar testületileg vett részt. Béke poraira !

— Kinevezés. A debreczeni Ítélőtábla elnöke Tempich Jakab szatrnárnémetii törvény- széki díjtalan joggyakornokot és Kalós Pál halmii járásbirósági díjtalan joggyakornokot segélydijas joggyakornokokká nevezte ki.

— Hivatalos órák az adóhivatalnál. A helybeli m. kir. adóhivatalnál folyó évi junius hó 2-ától kezdődöleg, augusztus hó végéig a hivatalos órák változást szenvednek, ugyanis az eddigi, délutáni hivatalos órák a mondott időre beszüntettetnek s reggel 7 órától d. u. 1 óráig lesznek egyhuzamban megtartva, — pénzkezelés azonban 8—12 óra között eszközöltetik. Julius és augusztus hónapok 1-én, valamint utóbbi hó 14—16-ilc napjain a rendszeres hivatalos órák tartatnak. Nagykároly, 1905. év május hó 30-án. Kimer, m. kir. adó tárnok.

— Áthelyezés. Mikecz Endre pénzügyi számgyakornok városunkból a nyíregyházai in. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez lett áthelyezve.

— Egy krajczárért kalap. A napokban egy női divat üzletbe valaki 10 koronás arany helyett egy aranyozott két filléressel fizetett. Az eladó, aranynak vélvén, nem nézte meg figyelmesebben, csak később, midőn ő is fizetni akart látta, hogy az bizony aranyo- zott két filléres. Mivel hallottuk, hogy a piaczon is történt már hasonló módon csalás, figyelmeztetjük a közönséget, vigyázzon, mert nem mind arany ami fénylik.

—• Pünkösdi ajándékok beszerzésére legjobban ajánlhatjuk a már 23 év óta Debrecenben a Főtéren fennálló Löfkovits Arthur ékszerüzletét. Óriási választékkal bir a 13 pró- I bás ezüstnemüekben, valamint a legfinomabb zsebórákban is. E czég saját nagy mühelye- | két tart fenn: vésnöki, ékszer és órás szakban. — Készséggel küld nagy képes árjegyzékeiből díjtalanul. 5—6

— Humoros-estélyi tartott múlt szombaton Gyöngyi Izsón budapesti „Király“-szinház művésze a Polgári Olvasókör nagytermében. A nein nagy, de intelligens közönség igen jól mulatott vagy másfél óráig, a városunkban még fiatalabb korából ismert és közkedveltségnek örvendett kiváló komikus előadásán,

! s az ügyesen összeállított műsor minden | egyes számát lelkesen megtapsolta és megéljenezte. A legjobban tetszett „A repertoir“ Gyöngyitől, valamint „A magyar Fregoli, Móka, tréfa, terefere. nóta“ Gyöngyitől; ebben különböző alakokat mutat be s ezek között a legnagyobb hatást a „Busuló-baka“, a „cseh Brezsina“ és a „Goldstein Számi, az operában“ czimü alakításaival érte el. A zongorakiséretet Réthy László karmester látta el és e feladatát jól oldotta meg. Gyöngyi városunkból Zilahra utazott.

— Halálozás. Rácz István volt 48-as honvéd, ki a polgári életben törhetetlen har- czosa volt a függetlenségi eszméknek, Mátészalkán 80 éves korában a múlt héten elhunyt s Mátészalka város és vidéke nagy részvéte mellett tétetett örök nyugalomra. A kerületi függetlenségi párt Luby Lajos és Szálkái Sándor elnökökkel testületileg zászló alatt vett részt a temetésen, a koporsónál pedig a választókerület képviselője Szúnyog Mihály mondott gyászbeszédet és tett koszo-